Adatok
Ceratium
0 bejegyzést írt és 221 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Vágyódtam ide, mióta csak tudom, hogy a hely létezik. San Bernardino alle ossa, Milánóban, nem messze a Dómtól, szóval nem valami titkos hely, mégis csak most jutottam el ide. Az osszáriumról híres a templom, csontkamra, vagy micsoda, jó kis hátborzongatás, a falakat emberi csontok díszítik.…..
Ceratium
2024.12.18 17:57:25
Palermo. Na, az kemény. Tufában szárított, felöltöztetett, a mumifikáció különféle stádiumaiban vigyorgó kapucinusok, utána lazításként néz az ember valami horrorfilmet.
Ahogy az a Csontbrigádban van: sajnos én is voltam Velencében. Úgy, szóval voltál Velencében. Igen, és az ég, köttessen ki, zárasson be kapitány úr, kék volt. Nem sárga, nem fehér, nem szürke, hanem kék.
Épp itt tartok. Nem a könyvben, hanem az ég szemléletében. Hogy mitől ennyire kék Velence…..
Van egy Karinthy-írás, Tegezés a címe, két ember találkozik, akik nem tudják, hogy legutóbb összetegeződtek-e vagy még magázódniuk kellene, ezért várják, hogy a másik szólítsa őket megfelelően, addig meg próbálnak általános alannyal meg többes szám első személyben beszélni. Hogy van a családunk?…..
Az ember tudja, hogy a művész az agyával vagy a szellemével, lelkével, akármivel zongorázik, és nem pusztán a kezével, bár azt is tudja, hogy fejben könnyebb nagy zenésznek lenni, mint a gyakorlatban. Na jó, ez sem egyértelmű. De hogy kell a kéz, az biztos. Így viszont túlságosan is ragaszkodunk az…..
Ceratium
2024.12.09 06:45:13
Ha szép kezeket akarok látni, akkor (is) Khatia. Azokkal a kacsókkal is lehet Lisztet játszani, de mennyire. Meg főleg Rachmaninovot. Sajnos, a legújabb lemezén fekete kesztyűt visel a borítón, tehát kevéssé látszik a szóbanforgó testrész, dehát nem is az a fontos, hanem az egész Khatia. Nameg Mozart, natürlich. Nem mondok semmit, tesék meghallgatni, aztán ájuldozni (lehet közben is).
rutracker.org/forum/viewtopic.php?t=6593367
rutracker.org/forum/viewtopic.php?t=6593367
Ezt még el akartam mesélni a szombati Metropolitan-közvetítés kapcsán. A szünetben a szokásos művészinterjúk, aztán we'll be back after a break, megindul a visszaszámlálás a képernyő jobb felső sarkában. Nyolc perc, annyira már ki sem megyek, inkább nézem, hogy sürögnek és forognak a nagy színház…..
Ceratium
2024.12.02 08:58:00
@Kovacs Nocraft Jozsefne: van ez is olyan, mint az ukrán zászló a lengyel énekesen, aki elvileg Wotant játszotta - amely nem múló sebet ejtett a lelkemen... (Érdekes, mikor Netrebkoval énekelte Telramundot a DG Lohengrinjében, ott még nem volt annyira fontos a politikai kiállás az orosz művésznővel szemben)
Ceratium
2024.12.02 18:41:06
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Meg. Két éve. Ki is morogtam magam ehelyütt, ld. faymiklos.hu/2024/06/22/en_es_az_irene
Annyit még, hogy Konieczny úr nem sokkal később Bécsben is fellépett, én meg ismerek embert, aki ott volt. Nos, mint megtudtam, érdekes módon, Ausztriában már nem volt fontos az ukránok melletti kiállása, az csak nekünk, magyaroknak volt szánva.
Annyit még, hogy Konieczny úr nem sokkal később Bécsben is fellépett, én meg ismerek embert, aki ott volt. Nos, mint megtudtam, érdekes módon, Ausztriában már nem volt fontos az ukránok melletti kiállása, az csak nekünk, magyaroknak volt szánva.
Aki a hetvenes években kezdte, annak egy bécsi kirándulás jó eséllyel a lemezboltok közötti tántorgássá vált. Mondjuk elindult a Grabenen, megnézte azt a beugrót, amit a magyar népnyelv, talán egy–másfél évtizeddel korábban Csallóköznek nevezett el, mert akkor még nem a lemezekért mentek oda, hanem…..
Ezen már valószínűleg nem lehet segíteni, így tanultuk, Rembrandt a nagy festő, és ha azt írják, hogy először van Bécsben nagy Hoogstraten-kiállítás, a fülünk botja sem mozdul. De azt írják, először van Rembrandt, ami elég meglepő, tekintve, hogy a saját gyűjteményük is elég jó, abból már el…..
Azon gondolkodom, hogy mikor annyit beszélünk a lemezek meg a fizikai hanghordozók haláláról, közeli haláláról vagy haldoklásáról, akkor voltaképpen a sztereó is meghal? Vagy már meg is halt?
Egy gitárlemezt hallgattam, Narciso Yepes játszott rajta Rodrigo-műveket, és lehet, hogy túlzásba vitték…..
Ceratium
2024.11.17 20:07:07
Talán érdekel valakit: aki nagyon epekedne a Nautilus után - persze, nem a tengeralattjáró, és nem is a prehistorikus lábasfejűek, hanem a kezdőképen látható Bowers&Wilkins műremek iránt, és éppen nincs rá negyven millió forintja (igen, annyi!), félig-meddig csillapíthatja vágyait ugyanennek kínai replikájával, a 11.11-nek köszönhetően cirka 250ezerért.
www.aliexpress.com/item/1005007982333788.html
Hallottam szólni, meglepően jó, bár hülyeség lenne elvárni a B&W hangminőségét kevesebb, mint századannyiért. Természetesen ez nem ultra-hi-tech, nanotubuláris kompozit-kerámia, mint az eredeti, hanem sima műgyanta, ezért kicsit dobozhangja van, de még mindig nagyságrenddel jobb, mint ebben az árkategóriában a szokásos könyvespolc-hangszórók, és a vendégek garantáltan el lesznek ájulva tőle. Csak hely kell neki, minimum két méterre minden faltól, különben meghal.
www.aliexpress.com/item/1005007982333788.html
Hallottam szólni, meglepően jó, bár hülyeség lenne elvárni a B&W hangminőségét kevesebb, mint századannyiért. Természetesen ez nem ultra-hi-tech, nanotubuláris kompozit-kerámia, mint az eredeti, hanem sima műgyanta, ezért kicsit dobozhangja van, de még mindig nagyságrenddel jobb, mint ebben az árkategóriában a szokásos könyvespolc-hangszórók, és a vendégek garantáltan el lesznek ájulva tőle. Csak hely kell neki, minimum két méterre minden faltól, különben meghal.
Ceratium
2024.11.21 13:22:28
x@stolzingimalter: Igen, ahogyan a HFM-ban is meg vagyon írva: a hifi egy szintje felett a legfontosabb paraméter a háziasszonyok tűrőképessége. Egyébként a Nau botrányosan drága, két milla körül már kapni olyan hangszórókat, amit aligha kell szégyellni mellette. A látszólag bohém kinézet mögött viszont komoly fizika van: a legtöbb hangláda alaphibája, hogy belülről tele vannak párhuzamos falakkal, kívülről meg kilencven fokos szögekkel, élekkel - a hanghullámok egyiket sem szeretik. Így, ha a szóban forgó lábasfejűt rátolom a falra, már tönkre is tettem a csodát. A megoldás arra felé mutat, hogy igyekezzünk olyan ládákat beszerezni, amelyek nem tartalmaznak belső párhuzamos oldalakat, és a falat burkoljuk valami akusztikusan halott anyaggal, tojástartó-szivaccsal, bársonyfüggönnyel, ízlés szerint. Padlót-mennyezetet sem árt. Van vele munka, de megéri, és talán nem válóok.
Elég furcsa hete volt a Müpának, két magyarországi bemutatóra is sor került, pedig mindkét mű 19. századból volt való. Elsején a Messa per Rossinit játszották, hatodikán Bellini A kalóz című operáját, Kolonits Klára fő- (de nem cím-) szereplésével, Dinyés Dániel vezényletével.
Nem erről lesz szó,…..
Emlékszik még valaki a nagy Aida-botrányra?
Ha nem csalódok, 1992-ben volt, sztárparádét ígértek és elefántokat, bár fogalmam sincs, az elefánt miért volt annyira fontos mindenkinek az operában. Mario del Monaco visszaemlékezéseiben is szerepelnek elefántok és tevék valami Aida-előadásban, mindkét…..
Elég sokáig, de úgy értve, hogy évtizedeken át azt hittem, hogy az Itt van az ősz, itt van újra három versszakkal rövidebb. Nem esküszöm meg rá, de mintha így szerepelt volna az általános iskolai olvasókönyvben is, az volt emlékeim szerint a vége, hogy „S álmodj olyakat, amikben legnagyobb kedved…..
Az első sorban kizárólag nők ülnek. Azért ez elég érdekes, meg az emberben rögtön fölébred az irigységgel kevert gyanakodás: Erwin Schrott olyan bugyilazító énekes, ugye? Kellemes, férfias hang, kellemes, férfias megjelenés, és hozzá azért az a rossz fiú attitűd, kilóg a fekete inge alól a…..
Kevés, kevésnek érzem. Attól még nagyon jó, csak hát a darab, Elgar Csellóversenye, amolyan érzelmileg túlterhelt mű lett az évek során. De igaza van Sol Gabettának, nem is a mű maga a súlyos, inkább az előadási hagyománya, hogy automatikusan Jacquline du Prével társítjuk, az ő hiperintenzív és…..
Ceratium
2024.10.25 17:21:41
Ha valaki Sol Gabetta-élményre vágyik - és bírja a modernet - erősen javaslom a Vasks-os lemezét. Cédén nem nagyon kapható, Amazonon legfeljebb, ezért segítek:
rutracker.org/forum/viewtopic.php?t=6261864
Nos, ez igen. Élmény. Az argentín hölgy, és 1759-es G.B. Guadagnini csellója, amin egy kortárs (ám ezzel együtt egész "emészthető") lett szerző dolgait adja elő, fantasztikus. És nem ülve vezénylik (gondolom), hanem egy másik hölgy, Candida Thompson, akit jobbára hegedűsként ismerünk, de ezek szerint a pálca is jól áll a kezében (csak az a keresztneve ne lenne, nekem sajna egy élesztőgomba jut mindig az eszembe róla, de majd igyekszem leszokni erről). Vagy egy darab, ahol anyu orgonál, OK, de azt azért nem kellene erőltetni, viszont minden más remek.
rutracker.org/forum/viewtopic.php?t=6261864
Nos, ez igen. Élmény. Az argentín hölgy, és 1759-es G.B. Guadagnini csellója, amin egy kortárs (ám ezzel együtt egész "emészthető") lett szerző dolgait adja elő, fantasztikus. És nem ülve vezénylik (gondolom), hanem egy másik hölgy, Candida Thompson, akit jobbára hegedűsként ismerünk, de ezek szerint a pálca is jól áll a kezében (csak az a keresztneve ne lenne, nekem sajna egy élesztőgomba jut mindig az eszembe róla, de majd igyekszem leszokni erről). Vagy egy darab, ahol anyu orgonál, OK, de azt azért nem kellene erőltetni, viszont minden más remek.
Aigulért mentem, Freddie-vel jöttem az Operaház Solti-gálájáról. A fő vonzerő induláskor Aigul Akhmetshina volt, akinek annyira bonyolult leírni a vezetéknevét, hogy ha nem baj, akkor a továbbiakban Aigulozom (Aigülezem? A keresztneve sem könnyű.) A Metropolitanben és a Covent Gardenben volt Carmen,…..
Mennyit szidtam magamban (remélem, csak magamban) Zoboki Gábort, hogy hiányzott a lépcsőóráról az építészkaron, és nyilván ezért tervezett a Müpába olyan furcsa magasságú lépcsőket, hogy annyiszor látom a vendégeket lefelé csúszni, esni, zuhanni hangversenyek után… Az ember időnként igaztalan.…..
Egy kicsit nem értem a Mai Manó Frida Kahlo kiállítását. Egy kicsit értem, vagy érteni vélem, nem is elítélően, csak tényszerűen, vagyis látom, hogy a sztori fontosabb, mint a műtárgy, és a művész érdekesebb, mint a művészet. Itt meg van sztori is és művész is, művészet kevésbé.
A sztori az, hogy…..
Ceratium
2024.10.18 17:09:06
@polyvitaplex: mint az köztudott? Safranek... jöjjön csak közelebb!
Csak kimegy az ember este hétkor egy kevéssé fényszennyezett helyre, nyugatra néz, többé-kevésbé az égbolt aljára, és meglátja az üstököst. A nevét nem nagyon szokták mondani, okkal, mert kicsit bonyolult, ketten is fölfedezték egymástól függetlenül, egyszer Kínában és egyszer Dél-Afrikában, ezért…..
A szavak végén az ó, ő mindig hosszú. Kivétel. no, nono. Ezt ugyan a szabályírók nem tették hozzá, de kivétel még a nonono, nononono, és így tovább.
Az egész arról jutott eszembe, hogy le kellett írnom a tetű szót, és hibásan rövid ü-vel írtam, rögtön alá is húzta a helyesírásjelző, kijavítottam,…..
Mintha ez is épp fordítva volna a tenger partján. Amire mi azt mondjuk ősszel, hogy álmos ő, de nem beteg, arra az Adria azt mondja, beteg ő, de nem álmos. Itt van az ősz, itt van újra, megkezdődik végre az igazi élet. Fürdővendégek és a fürdővendégeknek szánt mosolyok nélkül, mintha alig várnák,…..
Van egy jelenet a Kleopátra című filmben, aminek mindig utána akartam nézni. Ez tényleg így volt? Aki látta, nem felejti, bár, gondolom, a Kleopátrát is utoléri a filmek sorsa: egyre kevesebben látták. Mondhatni, generációs szakadék lehet belőle, vagy ha nem is szakadék, de szakadék jelző, olyan,…..
Emlékszem, hogy mennyire fennakadt a szemem, amikor a Sinkovits Imréről szóló nekrológban azt írta Zappe László, hogy mennyire kiváló Törpapa volt. Ez valami vicc? Vagy újságírói zavar, annyira nem volt oda Sinkovits művészetétől, de nem most van itt a hely és az idő, így aztán működésének…..
Szerencsére nem vagyok költő, nem kell olyan kérdéseket föltennem, hogy miért nő a fű, hogyha majd leszárad. De azért vannak nekem is örök kérdéseim. Olyan ez, mint a rögzített kupak az üdítős palackokon, csak régebb óta tart, és valószínűleg tovább is marad velünk. Úgy értem, senki sem érti, miért…..
Előítélet nélkül nem megy. Legfeljebb a ember nem mondja, de attól még gondolja. Nem is a saját előítéletemet mondom, éppen csak hallottam a Nemzeti Filharmonikusok idei évadnyitó koncertje előtt, hogy „úgysem fogjuk úgy hallani, ahogy Kocsis vezényelte”. Ami még csak azt sem jelenti, hogy Kocsis…..
Egy napig rágódtam, hogy meséljem, ne meséljem, mert hát félreérthető, olyan, mintha veregetni akarnám az idősebbek vállát, pedig eszemben sincs.
Mindenesetre elmesélem. Mezey Béla Ferencsik Jánosról szóló könyvének bemutatóján voltam a Rózsavölgyiben. A könyv is érdekes, de mivel valamelyest…..
Vödörrel a sós vizet a tengerbe? Valami ilyesmin töröm a fejemet, hogy ennek voltaképpen mi értelme van, Velencében biennálni, meg egyáltalán, kiállításokat rendezni, amikor úgyis annyi minden megnéznivaló van, akkor is jönnek, ha nincs külön jövetelre biztató esemény. Meg hát hogyan is lehetne…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz