Adatok
Kriska György
241 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Folyóvízi ökológia
Rovartani szempontból világszinten is egyedülálló e kicsiny vízfolyás
2025.09.24 23:06:54
A patak köves hordalékán napról napra egyre több kérészlárva cipeli súlyos terhét, egy parazita árvaszúnyog (Symbiocladius rhithrogenae) lárváját. A betolakodó árvaszúnyog lárva végül bebábozódik, majd elhagyja a gazdát. A felszabadult kérészek többsége szerencsére túléli a támadást, így megjelenhet…..
A Domini-patak leghíresebb lakói egy erezett kérészfaj (Electrogena lateralis) lapított testű lárvái. E szerencsétlenek sorsa az, hogy gazdatestként szolgálják egy parazita árvaszúnyog (Symbiocladius rhithrogenae) kifejlődését...
Szinte csak egy erecske a Pilis hegységi Domini-patak, mely a kultikus Holdvilág-árokban csörgedezik. Nagyon csekély, ugyanakkor állandó vízhozammal rendelkezik, így világszinten is különleges makrogerinctelen élőlényeggyüttes él benne. Ám a különleges vízfolyás léte veszélybe került. A Domini…..
Miközben egymás után száradnak ki középhegységi patakjaink, részben vagy egészben, érdemes szem előtt tartani a következőt. A csökkenő vízhozam kisebb problémát jelent, mint a teljes kiszáradás, mert utóbbinál a vízellátás helyreállása sem hozza vissza a kipusztult, gyakran unikális pataki…..
Ökológiai szempontból igen károsak azok a vízügyi beavatkozások, amik középhegységi patakok duzzasztásával hoznak létre átfolyó típusú horgásztavakat. Nem messze a Malomvölgyi-patak eredésétől alakították ki a Kóspallagi-horgásztavat, amit további két duzzasztás, majd a Törökmezei halastó követ.…..
2025. szeptember 7-én sikeresen lebonyolódott Szentendrén a P’Art Moziban „A fény sötét oldala – Kérészmentők akcióban” és a „Dunavirág Budapesten” című filmjeink közönségtalálkozóval egybekötött bemutatója. A vetítéseket követő tartalmas beszélgetés nagyon jó hangulatban telt egészen záróráig.…..
Szeptember 4-én megtörtént a harmadik szakértői bejárás, ami a Mária Valéria hídon készíti elő a kérészvédő fénysorompó megvalósítását Esztergomban. Most a legveszélyesebb szemlére került sor, amikor a szakértők a híd aljára mászva egyeztetnek a kék lámpatestek felszereléséről és működtetéséről. Nem…..
A dunavirágok száma szeptemberben már nem éri el azt a nagyságot, hogy a hídlámpáknál tömegesen megjelenjenek. Ilyenkor a sirályok és denevérek már nem laknak jól velük. Ennek ellenére ez a csökkent intenzitású rajzás, akár több hétig is kitarthat.
..
Habár még mindig repül a dunavirág, százezres rajzások már nem várhatók, amelyek idén szükségessé tennék a védőeszköz további működtetését. Kriska György javaslatára ezért szeptember 1-jén lekapcsolták a kérészvédő fénysorompót az Árpád hídon.
20:05-kor aludtak ki a kék lámpák, de jövő nyáron újra…..
Szeptember 7-én vasárnap, a szentendrei P’art Moziban kerül bemutatásra Kriska Ferenc “A fény sötét oldala” című filmje (17:00).
Továbbá látható lesz még a “Kérészmentők akcióban” alkotás is!
A pontos részletek az alábbi oldalon érhetők el a vetítésről és a…..
A Dunavirág Ünnepen Kriska György kedvencei, a tegzeslárvák is bemutatásra kerültek előadásában. A felvételen Goeridae családba sorolt tegzeslárvák láthatók borosüveg szilánkokból és kőzetszemcsékből épült házaikban...
A Dunavirág Vízibuszon Tarjányi Nikolett, a Királyréti Erdei Iskola vezetője és dr. Sevcsik András, a Börzsönyi Látogatóközpont vezetője tartottak előadást, amelyet kicsik és nagyok egyaránt lelkesedéssel hallgattak. Az estét pedig a dunavirágok röptének varázsa tette igazán felejthetetlenné.
..
A programon filmünk rendezője, Kriska György egy kerekasztal beszélgetésen vett részt dr. Juhász Erika a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársával és Harmos Krisztiánnal a Bükki Nemzeti Park tájegységvezetőjével. A kerekasztal-beszélgetést Karakai Tamás a DINPI tájegységvezetője moderálta, olyan…..
A lézeres vizsgálatokból többek között kiderülhet az is, hogy a kérésznőstények kompenzációs rajai pontosan milyen magasságban, a partoktól mekkora távolságban és milyen szélességben haladnak a folyón a vízfolyással szemben. Az előkísérlet során gyűjtött adatok számítógépes kiértékelése még hátra…..
2025.08.13-án nagyon jelentős, százezres dunavirágzás volt az Ipolyon Letkésnél. Ez kiváló lehetőséget adott arra, hogy elsőként kerüljön kipróbálásra Egri Ádám kollégám, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársának forradalmian új dunavirág vizsgálati módszere. Az eljárás során egy…..
2025. augusztus 10-én tízezres dunavirágzás volt Tahitótfalun. Így a kollégákkal meg tudtuk ismételni azt a 2012-es terepkísérletünket, amivel a polarizált fény dunavirágra gyakorolt hatását vizsgáltuk. A kísérlet során koncentrált fényű kézilámpával világítottunk a Duna fölé és a fény útjába…..
Ha minden jól megy, már az idei rajzási időszakban működésbe lép, Esztergomban, a Mária Valéria hídon! A tavalyi évben is komoly kérészpusztulásokat figyelt meg Kriska György és Kriska Ferenc a Mária Valéria hídon. A hamarosan bemutatásra kerülő, új, 30 perces alkotásukban ez a jelenség is…..
A dunavirág nőstényei a hidak előtt nagy tömegben torlódnak fel rajzásuk során. A hidakon átjutni még azok a nőstények sem tudnak, melyek nem párzottak. Ezek a nőstények azonban képesek szűznemzéssel szaporodni s lerakott petéikből csak is nőstények kelhetnek ki.
A jelenség, ha hosszú éveken át…..
A vízerőművek gyakran rendkívül káros hatással vannak a természetes élőhelyekre. Maga a vízerőmű kifejezés nem hangzik félelmetesen, mégis fontos utána járni, hogy milyen veszélyekkel járhat működésük!
Kriska György és Kriska Ferenc a Donja Dubrava-i erőműnél forgattak a közelmúltban. A…..
Filmünk rendezője, Kriska György részt vett az idei Nemzetközi Tiszavirág Konferencián. A Kárpát-medence, tiszavirág kutatás terén jártas magyar kutatóit egybegyűjtő konferenciának az volt a célja, hogy a tiszavirág bekerülhessen az UNESCO Természeti Világörökségi Listájába. Kriska György…..
A tiszavirág–félék (Palingeniidae) lárvái a fenék üledékében élő sárgásfehér színű, hengeres testű állatok. Erőteljes rágóikkal és ásólábaikkal fúrnak járatokat az aljzatban.
A tiszavirág lárvái mikroszervezetekkel táplálkozva víz alatti iszappadokban járatokat furkálva évekig fejlődnek.…..
Az alábbi videót bekapcsolt hangszórókkal érdemes nézni!
A tavalyi év legnagyobb budapesti dunavirágzása a Római-part és a Palotai-sziget közötti Duna szakaszon volt megfigyelhető. A milliónyi kérész szárnysuhogását még a parton is lehetett hallani. Szerencsére az Újpesti vasúti híd csak kevés…..
A hidak kivilágítása és csillogó aszfaltja nem csak a dunavirág utódgenerációját tizedeli meg. Sajnos a sok millió elpusztult kérész így nem válhat a halak és az egyébként is védett kétéltűek táplálékává. Erre az ökológiai problémára elsőként a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és az ELTE TTK…..
A dunavirág cikk első része online elérhetővé vált teljes terjedelmében!
https://www.termvil.hu/2025/03/28/dunavirag-a-fovarosban/?fbclid=IwY2xjawJgYSRleHRuA2FlbQIxMQABHiiGKE2mnd7EMJiEHQSasUJVTr-dgt50NYFlCNqUc2WoV_JY3TtohFCjQc4Y_aem_5lbmTIDSEvZ28xwd4cPGKQ..
A (Polymitarcyidae) családjába sorolt dunavirág (Ephoron virgo) a tiszavirághoz hasonló életmódot folytat és sokszor vele egy élőhelyen fordul elő. A folyók üledékében élő lárva hasonlít a tarkakérészek lárváihoz, de azoknál kisebb, legfeljebb 15 mm-es és rágóinak hegye nem kifelé, hanem a test…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz