Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Sz. Viktória

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2022.03.08. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Filmklub Lekapcsolódás 2022.04.27 16:29:01
A hálózat mindenhol ott van, és a felhasználók idejük jelentős részében online részt is vesznek a kommunikációban, információáramlásban. Szinte elképzelhetetlen, hogy akár a legegyszerűbb feladatot is lehessen látni a hálózat nélkül. Csakhogy nem minden az, aminek tűnik: a hálózat olykor maga is…..
Sz. Viktória 2022.05.17 08:57:00
Ebben a félévben megnézett filmek közül nekem ez a film adta a legtöbb értéket. Az érdekes több szálon futó dráma egy-egy tragikus kimenetelű történetet ír le, amelyek sajnos a jelen világunkra egyre jobban jellemzőek, tipikusak lesznek. A történetek különböző eseményeket írnak le, amelyekben rávilágítanak az emberi hiszékenységre, ami az internet révén könnyen kihasználható. A felgyorsult, internet függő életünkre egyre jobban rányomja a bélyegét a tragikus kimenetelű történetek egyre növekvő száma. Filmben szereplő történetek bemutatják az internetes visszaéléseket, a virtuális bántalmazásokat, a gyászoló, megtört lelkű emberek vagy fiatal a társadalomba még nehezen beilleszkedő serdülő elleni átveréseket. Véleményem szerint minden személy a filmben lelkileg sérült ember, akiket könnyen befolyásol az internet. A film mondanivalója elgondolkodtatott. Vajon a saját környezetemben élő emberek is ilyen veszélyeknek vannak kitéve a világhálón? Vajon már a gyerekeim is szembesülnek az ilyen típusú erőszakkal annak ellenére, hogy gyermek védelmi rendszerekkel óvjuk őket. Vajon mikor jön el az a pillanat amikor félve nyúlunk az IKT eszközeinkhez a számtalan ellenünk irányuló visszaélések miatt. Vajon lesz olyan, amikor már a védelmi rendszerek nem tudják felvenni a harcot a ránk törő virtuális ellenséggel szemben? Eljön az a pont az emberiség életében, amikor azt mondjuk, hogy megpróbálunk visszatérni a természetes közegünkbe ahová igazából tartozunk? Valójában szerintem ez már lehetetlen, de a törekvésre való szándék is segíthet az aranyközépút megtalálásához.
Filmklub Koyaanisqatsi 2022.05.11 09:46:22
Rendhagyó film. Amikor 1982-ben New York-ban bemutatták, a Radio City Music Hall közönsége élő zenével élvezhette: a vászon előtt Philip Glass zenekara játszotta a film zenéjét, akárcsak a némafilmek idején. A filmen nincs narráció, nincsenek párbeszédek, csak a képek áramlása. Kassák Lajos az…..
Sz. Viktória 2022.05.17 08:53:09
A Koyaanisqatsi—Kizökkent világ című filmet Godfey Reggio kultikussá lett Qatsi-trilógiájának első, és egyben legismertebb darabja, amelynek zenéjét Philip Glass, képeit a Baraka rendezőjeként is ismert Ron Fricke alkotta. A film műfaja dokumentumfilm. A cím utalhat egyensúlyát vesztett életnek. Philip Glass zenei aláfestése révén egy keretet i kap a mű, mivel mű elején és a végén is ugyan az a dal csendül fel. A film helyszínei Amerikában találhatóak. Ez a film számomra egy remekül megszerkesztett fotóalbumnak tűnik, zenei alappal. A gyönyörű képek és a csodálatos videók felejthetetlen élményt nyújtottak számomra. Sokszor úgy éreztem, mintha a valóságban is ott lennék a helyszínen. Ebben a cselekmény nélküli dokumentumfilmben a természet csodái, a viharok, a naplemente, az éjszaka fényei olyan technikai módszerekkel voltak megalkotva, amilyet még soha nem tapasztaltam filmeknél -egyébként még soha hasonló filmet se láttam. A művészien megalkotott műben megláthattam az óriási ellentéteket is. Volt benne néptelen sivataggal szemben álló milliós nagyvárosok forgataga. Hol nyugodt természeti képeket csodálhattam, hol a gyárak lesúlytó, szürke világa tárult elém. Összegezve a filmet arra megállapításra jutottam, hogy véleményem szerint az életben meg kell keresnünk az apró örömöket ahhoz, hogy ebben a kizökkent, változó világunkban megtaláljuk a számunkra fontos dolgokat, amik örömöt és megnyugvást adhatnak számunkra.
Filmklub Gettó Balboa 2022.03.23 16:44:23
A sport az egyik lehetőség a mélyszegénységben élő, de kitörni próbáló fiatalok számára, a box pedig kézenfekvőnek tűnhet, mivel többek között az egyén teljesítményére, kitartására, teherbíró képességére épül. A profi box képes biztosítani azt a magas életszínvonalat, amely csak álom lehet a…..
Sz. Viktória 2022.04.19 14:28:31
A film címének hallatán rögtön a Rocky Balboa film ugrott be, így fejben azonnal a bokszhoz kapcsoltam a filmet. A film nézése közben jó érzéssel töltött el, hogy vannak olyan önzetlen emberek, akik minden akadály ellenére küzdenek a rossz sorsú fiatalok megsegítéséért, hogy ők ne kallódjanak el.
Én, mint négy fiúgyermek átlagos édesanyja nem engedném a fiaimat bokszolni. Ennek különböző okai vannak. Meggyőződésem, hogy a családok többsége az én nézőpontomat vallja. Ezért gondolom azt, hogy azért találnak kiugrási lehetőséget a szegény sorsú gyerekek ebben küzdősportban, mert a szülők kevésbé foglalkoznak velük nem igazán érdekli őket, hogy gyerekekkel mi történik.
A rossz sorban nevelkedő főszereplő számomra példaképemmé vált. Akaratereje, hozzáállása példaértékű. Két malom közt őrlődik, meg kell felelnie a sportban és el kell tartania a családját. A kemény feladatoktól szinte összeroppan, mint testileg, mint lelkileg. A film nem mutatja be a boksz árnyoldalát, azt, hogy ezeket a fiatalokat ki is lehet használni. A kiszolgáltatott sportolókat kishalként belehet dobni a nagy profi bokszolók előnybe jutásának érdekébe, mivel ők nem tudják érdekeiket kelő képen érvényesíteni.
Mégis vannak sikertörténetek. A küzdelem nem áll meg, harcolni kell minden akadály ellenére a gyerekekért, hogy egyenlő esélyekkel induljanak a felnőtt életükbe. A film erre ad példamutatást, ami számomra nagyon tanulságos és útmutató is!
Filmklub Kóla, puska, sültkrumpli 2022.03.11 09:20:47
Jogunk van megvédeni magunkat, ha ránk támadnak. Ennek érdekében a legjobb, ha fegyvereket tartunk otthon, megtöltve, teljes készenlétben, hiszen bármikor szükség lehet rá. Ráadásul a fegyverek arra is alkalmasak, hogy ha sérelem ér, elégtételt vegyünk. De valóban jó, az egyén szabadságát és…..
Sz. Viktória 2022.04.19 14:03:59
A film megnézése után teljes képet kaptam az USA fegyvertartási és fegyverhasználati törvényeiről, ami az Európai fegyvertartási szabályozásának szinte az ellentéte. Számomra felfoghatatlan a fegyverekkel kapcsolatos törvények ilyen fokú szabadsága a minden napi életre és az átlag állampolgárra nézve. A dokumentumfilm rámutatott a szándékosan rosszul kidolgozott segélyek rendszerről, ami pár embert nagyon gazdaggá tesz a rászorulót pedig még kilátástalanabb helyzetbe taszít.
Ez a dokumentumfilm részletesen leírja az amerikai polgárokra a média által szándékosan rázúdított mesterségesen kreált negatív helyzetek és események történéseit, ami azt eredményezi, hogy az emberekben folyamatos szorongás és stressz alakul ki, ami miatt állandóan frusztráltakká és lobbanékonyakká válnak, az ilyen tudatállapot miatt a felső vezető osztállyal szemben jobban befolyásolhatóvá és irányíthatóvá válnak.
Véleményem szerint ez a mesterségesen létrehozott pszichés állapot és a korlátlanul beszerezhető és használható fegyverek összessége az oka a magas számú fegyverrel való erőszakos visszaélésnek. A film számos szállal kapcsolódik az Elefánt című amerikai középiskolai mészárlást bemutató filmhez. Rámutat a mészárlás utáni pszichés zavarok és maradandó testi fogyatékosságok problémáira.
Továbbiakban egy hatéves kisfiú történetével rámutat Amerika rosszul kidolgozott segélyrendszerére. A fiú egy társát lőtte le. Miért csinálta? A film próbál magyarázatot adni: A gyerek ebben az agresszív társadalomban nőtt fel, itt szocializálódott, ezt látta, neki sajnos már ez a természetes. A szociálisrendszer miatt nincs kellő anyai kötődése, ami az énkép kifejlődéséhez nélkülözhetetlen lett volna.
Véleményem szerin ez a dokumentumfilm részletesen kidolgozta és bemutatta az USA társadalmi rendszerének a felépítését, a törvényeit, a szabályrendszerét a jelenlegi állapotokra kivetítve. A filmet bárkinek szívesen ajánlanám, mert nekem nagyon tetszett.
Filmklub Elefánt 2022.02.22 17:23:15
Ugyanolyan nap, mint a többi. Átlagos középiskolások mennek a gimnáziumba, élik meg a nap kisebb-nagyobb eseményeit, de ketten közülük ma máshogy érkeznek: fegyvereket hoznak. Mondhatnánk, ez tipikusan az amerikai társadalom problémája, de vajon előfordulhatna ez nálunk is?..
Sz. Viktória 2022.04.19 13:56:31
Miután megtudtam a film címét mindenre számítottam csak arra nem, hogy egy gimnáziumi lövöldözésről fog szólni. A film címe nemcsak a magyarra fordított címe, hanem az eredeti cím is egy az egyben. Bármennyire próbáltam hozzá kapcsolni a címet a filmhez még a megnézése után sem sikerült.
A történet egy amerikai az 1999-es években a Columbia Gimnáziumban történt iskolai mészárlás eseményeit vette alapul. Számomra a film első hatvan perce vontatottnak, unalmasnak és régimódinak tűnt. Nem tükrözte az 1999-es évek pezsgő amerikai gimnazisták életét. Ha nem tudtam volna pontosan, hogy mikor készült a film sokkal korábbinak gondoltam volna.
A film magát az iskolai mészárlást is felületesen meséli el nem pont úgy ahogy az valójában történt, de ennek okát valószínűleg kegyeleti okokra vissza lehet vezetni. A történet utal az USA legális fegyvertartási és fegyverhasználati törvényeire. Rámutat a pedagógusok óriási felelőségére és arra, hogy minden diák egyenlő figyelmet érdemel. Ha éppen integrációról beszélünk akkor az legyen inkluzív, ami az adott közösségben lévő egyének sokszínűségének és bárminemű különbözőségének elfogadását és megbecsülését, és ezen keresztül az esélyegyenlőség biztosításának egyik legerősebb szintjét jelenti. Talán, ha ezek a tanulók megkapták volna a tanároktól a befogadásnak ezt a formáját, én hiszem, hogy nem történik meg a mészárlás mások és önmaguk ellen, a magukba fojtott és felhalmozódott aggresszió, szorongás, düh kiadása miatt.
Szeretném hinni és beleképzelni a filmbe, hogy az elején bemutatott embereknek (vélhetően az elhunyt gimnazistáknak és tanároknak) állít emléket, azok utolsó napját mutatja be ilyen részletesen!
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása