KovácsCsaba 2022.03.12 00:34:37

@PintérTamás: Hát, a kérdés egyszerű, a válasz viszont összetett.

Az biztos, hogy már fogságban volt Lőw Márton, amikor megjelent az ezredalbumukban pár fényképe, 1916-ban volt mindez. Vagyis a táborból a holmija visszakerült a húgához, s ő adhatta a képeket a kiadványhoz. Lehet, hogy a gép is visszakerült Magyarországra. A másik opció, hogy Lőw Mártonnál volt a gép a frontvonalban, s azzal együtt került orosz kézre, s aztán nála maradt a gép a fogság végéig. Viszont ezt kevéssé tartom valószínűnek, mert az orosz katonák szinte biztos, hogy zsákmányszerzés céljából előbb-utóbb, inkább előbb elvették volna tőle a gépet.

Azt valószínűsítem, hogy gép nélkül került az első táborba, Skotovóba, s a fogság ideje alatt, nem tudni, mikor, hozzájutott egy géphez. Legkésőbb 1916-ban már volt neki, a fia, Lőw Miklós szerint ugyanis 1916-ban, Skotovóban már készített fényképeket.

Az is biztos, hogy Lőw Mártonnak két gépe volt, hiszen, mint írtam is a posztban, egyaránt hazahozott magával üvegnegatívokat és cellulózalapú negatívokat, márpedig a két típusú negatívhoz kétféle gép kell. Az egyik cellulóz-nitrátból készült tekercses filmet vagy síkfilmet használt, ez volt a modernebb, ez szinte biztos, hogy Kodak gyártmány volt, a hagyatékban van is pár a Kodak által gyártott tárgy, ez a gép kerülhetett később Lőw Mártonhoz. Még az is lehet, hogy a gépet az amerikai őrizet alatt szerezte be 1918 vége és 1919 júniusa között; a Kodak amerikai cég. E gép sorsáról nem tudok a későbbiekben, de azt hazahozhatta Lőw Márton, hiszen a hajóúton is fényképezett.
A másik, a lemezes gép, Lőw Miklós elmondása szerint hazakerült a fogságból, jó ideig meg is volt. Az azonban visszakerült Oroszországba, pontosabban a Szovjetunióba. 1945 elején ugyanis a Budapestet elfoglaló szovjet katonák egyik csoportja azt a zabrálás során elvitte.
Vagyis az első világháborúból hazakerült, a második alatt viszont elkerült.

KovácsCsaba 2022.02.03 10:20:57

Üdvözlöm!

Az én írásom a nagyobb léptéktől a kisebbig, az egyéni szintig halad, a későbbi részekben sokszor megjelenik majd a személyes sors is. A fogság ilyen-olyan vetülete, pl. az ott eltöltött idő alatti foglalatosság, s a hazaút kapcsán is.

Kíváncsian várom az írását.

Minden jót!