Adatok
KovácsCsaba
8 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Magyar hadifoglyok hazatérése Kelet-Szibériából – A Scharnhorst-sztori – 7/7. rész
Lőw Márton esetében az a szerencsésnek mondható helyzet áll fenn, hogy háborús éveiről – azon belül zömmel orosz fogságáról – több típusú forrás (nekrológ, fénykép, képeslap, tábori levelezőlap, hozzátartozói…..
Magyar hadifoglyok hazatérése Kelet-Szibériából – A Scharnhorst-sztori – 7/6. rész
A Scharnhorst hazafelé tartó hadifoglyai a hosszú hajóúton a napi rutin, a pihenés, az örömteli vagy kevésbé felemelő gondolatok megélése mellett az utazás, illetve a kikötők nyújtotta látványosságokon túl…..
Magyar hadifoglyok hazatérése Kelet-Szibériából – A Scharnhorst-sztori – 7/5. rész
Az írás apropójául (kétszeresen is) a Scharnhorst szolgál, amely – mint a korábbi részekből kiderült – az egyik hadifoglyokat hazaszállító hajó volt, így kissé részletesebben is foglalkozom a hajó történetének eme…..
A Nagy Háború
Kelet-Szibéria a sajtóban és a naplókban, illetve a határon túlra kerültek sorsa
2022.02.16 07:00:00
Magyar hadifoglyok hazatérése Kelet-Szibériából – A Scharnhorst-sztori – 7/4. rész
Az eddigiek mellett újabb vetületei is felmerülnek a hadifogoly-kérdésnek. Egyrészt a hazai közvélemény milyen mélységig értesült a kelet-szibériai helyzetről, s miként élték meg a fogság végét az érintettek?…..
Magyar hadifoglyok hazatérése Kelet-Szibériából – A Scharnhorst-sztori – 7/3. rész
Bár a harcoknak 1918 novemberében végett vetettek az osztrák–magyar és a német haderőre érvényes fegyverszünetek, a hazájuktól irdatlanul messze, Kelet-Szibériában raboskodó osztrák–magyar hadifoglyok nagy részének…..
Magyar hadifoglyok hazatérése Kelet-Szibériából – A Scharnhorst-sztori – 7/1. rész
Nehéz lenne egy tőmondatba önteni miről is szólnak majd az alábbi sorok, így nem is próbálkozom vele, már csak azért sem, mert írásom kényszerből, de egyszersmind szándékoltan is mozaikos szerkezetű, azaz bár az…..
KovácsCsaba
2022.02.03 10:20:57
Magyar hadifoglyok hazatérése Kelet-Szibériából – A Scharnhorst-sztori – 7/2. rész
A sorozatnak ebben a részében a nagyobb volumenű hazaszállítási akciókat vázolom fel, mellettük számtalan kisebb, akár egy-két fő hazajutására korlátozódó is akadt. A hazaszállítások időrendileg két részre…..
Válogatás az első világháborús centenáriumra kiadott naplókból és a napló műfajának főbb jellemzői
A naplókiadás napjainkban sokadik reneszánszát éli Magyarországon, amelyhez legújabb apropóként főként az első világháború centenáriuma szolgál. A naplók mellett az első világháború megannyi vetülete…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Az biztos, hogy már fogságban volt Lőw Márton, amikor megjelent az ezredalbumukban pár fényképe, 1916-ban volt mindez. Vagyis a táborból a holmija visszakerült a húgához, s ő adhatta a képeket a kiadványhoz. Lehet, hogy a gép is visszakerült Magyarországra. A másik opció, hogy Lőw Mártonnál volt a gép a frontvonalban, s azzal együtt került orosz kézre, s aztán nála maradt a gép a fogság végéig. Viszont ezt kevéssé tartom valószínűnek, mert az orosz katonák szinte biztos, hogy zsákmányszerzés céljából előbb-utóbb, inkább előbb elvették volna tőle a gépet.
Azt valószínűsítem, hogy gép nélkül került az első táborba, Skotovóba, s a fogság ideje alatt, nem tudni, mikor, hozzájutott egy géphez. Legkésőbb 1916-ban már volt neki, a fia, Lőw Miklós szerint ugyanis 1916-ban, Skotovóban már készített fényképeket.
Az is biztos, hogy Lőw Mártonnak két gépe volt, hiszen, mint írtam is a posztban, egyaránt hazahozott magával üvegnegatívokat és cellulózalapú negatívokat, márpedig a két típusú negatívhoz kétféle gép kell. Az egyik cellulóz-nitrátból készült tekercses filmet vagy síkfilmet használt, ez volt a modernebb, ez szinte biztos, hogy Kodak gyártmány volt, a hagyatékban van is pár a Kodak által gyártott tárgy, ez a gép kerülhetett később Lőw Mártonhoz. Még az is lehet, hogy a gépet az amerikai őrizet alatt szerezte be 1918 vége és 1919 júniusa között; a Kodak amerikai cég. E gép sorsáról nem tudok a későbbiekben, de azt hazahozhatta Lőw Márton, hiszen a hajóúton is fényképezett.
A másik, a lemezes gép, Lőw Miklós elmondása szerint hazakerült a fogságból, jó ideig meg is volt. Az azonban visszakerült Oroszországba, pontosabban a Szovjetunióba. 1945 elején ugyanis a Budapestet elfoglaló szovjet katonák egyik csoportja azt a zabrálás során elvitte.
Vagyis az első világháborúból hazakerült, a második alatt viszont elkerült.