Adatok
Retro_toll
57 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Véges tudatunk folyton értelmet próbál találni a különféle dolgokban azáltal, hogy elemzi azokat. Nyilván, ez a racionális magatartás lehet az egyik mozgatórugója annak a hihetetlen technikai fejlődésnek, ami már vagy negyvenezer éve tart, mióta a Homo Sapiens megjelent a bolygón.
Sajnos ez a…..
Oly hosszú ideje kínozta már ez a végtelen nihil, ez a sótlan és sivár kietlen válság, hogy a végén már nem is tudta… de végül is mindegy volt.
Aztán végre eljött a várva várt nagy nap. Az ihletettség napja. A felragyogó hajnal földöntúli fénye, mennyei szökőkútként aranyozta be hősies…..
Hogyan felejtsünk el valamit, amit már elfelejtettünk.
Nagyon szeretnék valamit elfelejteni. Egy csúnya és kellemetlen eseményt, ami hosszú évekkel ezelőtt esett meg velem.
A baj ezzel csak az, hogy nem tudom, hogy kezdjek hozzá. Nem bírom felidézni magamban a dolgot akárhogy erőlködök is.…..
Régebben én is olyan voltam, mint ti – vagyis ember. Sőt némelyek művésznek tartottak. Hangszerem a hegedű volt, amim már hatéves korom óta szorgalmasan gyakoroltam.
A hosszú évek alatt, technikailag meglehetősen magas szintet értem el a hegedűjátékban. Legalábbis a kritikusaim ezt írták rólam és a…..
Nagy öröm a mai, mert a Holnap Magazin gondozásában megjelent az első novelláskötetem.
Stephen King szerint:„Az elme több a tetején úszó racionális hártyánál.Mélyen a logikus rész alatt, van egy föld alatti óceán.”Ebből a feneketlen óceánból merít a szerző első novelláskötete, amelyet most a…..
– Kacifántos gesztenyét! – közli Baromio a rongyőr, miközben rám se néz, csak törölgeti tovább a pultot azzal az avítt kockás textíliával, pedig az már így is olyan fényes, mint a Salamon töke.
– Ordas szerencsét! – válaszolom pikírten – Litániás borvirágokat és egy rendesen le-Marinénizett…..
Greg Montani képe a Pixabay -en.
A toprongyos férfi a parton ült egy széles kövön, és a szürkén hömpölygő folyót bámulta. A lemenő nap vörös fénye sötét árnyékokat rajzolt sovány, ráncos arcára.
Mennyi megaláztatás érte már az életben. Tele volt velük, szinte már a fülén csordult ki.
Így, túl…..
Sehol sem találom, hiába keresgélem. Úgy tűnik elveszítettem valahol, pedig micsoda remek egy dolog volt. Örömet szereztem vele másoknak és magamnak is.
Roppant értékes kincs, ami eltűnt, akár a kámfor. Hiánya fájdalmas, és így megy ez már évek óta. Azt hiszem semmi nem pótolhatja. Szükségem lenne…..
NoName_13 képe a Pixabay -en.
Történetünk főszereplője – az egyszerűség kedvéért nevezzük őt Bélának – imádta a nőket. Nem is imádta, egyszerűen megveszett értük! Úgy volt vele, mint a mesebeli Gombóc Artúr a csokoládéval. Az egyiket ezért szerette, a másikat meg azért.
Volt is neki…..
Steve Buissinne képe a Pixabay -en.
Délceg feszes testére hullt a lenyugodni készülő júliusi nap vöröses fénye, és ettől szemkápráztató metálzöld csillogásba kezdett. Néha kékesen vagy aranyosan csillogott, attól függően hogyan vetült rá a fény. Ezek az elképesztő színek remekül kontrasztáltak…..
Elias képe a Pixabay -en.
Azt mindjárt előrebocsátanám, hogy nem vagyok a szavak embere. Nem tudok olyan szépen, cikornyásan beszélni, mint mások. Én az elvek és a tettek embere vagyok, és ma rengeteg olyan fontos dolgom volt, amit el kellett, hogy intézzek. Csak egyet, találomra kiragadva…..
Már reggel, amikor felébredt, ez foglalkoztatta és keringett az agyában szüntelen. Kínzó gondolat volt, nem hagyta nyugodni. Annyira kikívánkozott belőle.
Az asszony nem figyelt rá, nyűgös, gondterhelt arccal magyarázott valamit, talán, hogy ma meddig dolgozik és hogy ki és mikor megy a…..
Klassz, gondoltam megosztom... A legjobban a dobszóló tetszik a Whiplash-ből
Köszönjük Ben Watts!
WRITER'S BLOCK - A Supercut from Ben Watts on Vimeo...
Azért ezeknek a régi utcai telefonfülkéknek még megvolt a maguk hangulata.
Csak bementél, magadra csuktad az ajtót, leemelted a nehéz és rosszszagú bakelit kagylót, majd bedobtad az aprót, (régebben a „bélást” a bronz kétforintost) aztán tárcsáztad a számot, és ha a másik oldalon felvették, már…..
Mi ezt nem tanuljuk. Mi itt, a Balkán peremén, a génjeinkben hordozzuk.
KRESZ? Empátia? Szociális érzékenység? Dehogy! Az erősebb kutya ugat. Vagy dehogyis azt…
A fejlett nyugatnak még bőven lenne mit tanulnia tőlünk. De minek? Jól megvannak azok a saját ésszerű, logikus dolgaikkal. Ilyesmikre…..
Süt a nap, dacára annak, hogy mélyen benne járunk a januárban.
Nem is a nappal van baj. Szeretem, ha süt a nap, szikrázik a ropogós fehér hó, és a csípős hideg piros virágokat rajzol a vidám arcokra.
A tél jó dolog, mindenki szereti. Pompás ilyenkor szánkózni, síelni, vagy kirándulni a szűz…..
Már négy apja tiszta rideg vagyok. Ma már sütőtök van, és még mindig nem fejeztem be azt a sírásom, amit már rég be kellett volna fejeznem. Kétszerűen nem megy. Sőt! Egyszerűen se.
Úgy érzem csak az időmet fosztogatom, és ettől tisztára rideg leszek. Feláll a bőr az államon. Pedig nekem jól szokott…..
A férfi a szupermarket polcai között sétál. Testtartása görnyedt, ősz haja csapzott, szemébe lóg. Ruházata kétes tisztaságú. Ha vörös, püffedt arcába nézel, korát olyan hatvan és hetven közé tippelnéd. Nehéz meghatározni, mert csalóka. Az mondják, az utcán eltöltött évek triplán számítanak.
Az…..
Kapcsolataink a környező világgal sokfélék lehetnek: érzelmiek, fizikaiak, logikaiak.
Ezek a primordiális kölcsönhatások szüntelenül végbemennek újra és újra. Vagyis a létező dolgoknak valós esélyük van, hogy kapcsolatba kerüljenek egymással, és ez a legszebb az egészben –, mert ami megtörténhet,…..
Néha kacifántos kis kifogások lepnek el, keresnem sem kell őket. Csak úgy teremnek szerteszéjjel, mint bőséges esőzések után a bolondgombák.
Pedig nem is esik, de majd fog. Ha lemosom az autót, akkor nyilván fog. Saját évezredes megfigyelés. Tuti.
Egyébként rondán kicsi, szűk az autó. Amikor…..
Éjjelek és nappalok örökös sodrásában, állandóan csak várunk.
Várunk egy pohár italra (várjuk, hogy messze vigyen), álmaink szerelmére (hogy találjon ránk), egy krémes eszpresszóra (hogy felébredjünk), egy késésben lévő buszra (aminek már ott kellene, hogy legyen), pár kedves szóra.
Várunk egy…..
Este van, tíz körül jár. Kettesben vagyunk, egymással szemben. Annyira közel van, hogy akár meg is érinthetném, szóval a hangulat meghitt.
Egy darabig szótlanul nézzük egymást, aztán valami belső kényszertől hajtva hirtelen beszélni kezdtek, és akkor, ott, azt hiszem mindent elmondok, ami csak az…..
A Kiskegyed magazin "Az olvasás szexi. Az írás szerelem." novellapályázatára írtam: Ambivalens érzéseim
A novella, az online az oldalukon, vagyis ide kattintva olvasható..
A nyár szépségei talán a Balaton partján a legvarázslatosabbak. Végre nyaralunk, a kemény munka után eljött a pihenés ideje.
A vén üdülőt az öröklétnek tervezték. Színes faházak sorakoznak, közöttük gondosan lenyírt pázsit apró sárga virágokkal. A csendet madárcsicsergés tagolja, ezek a piciny…..
– Az emberek már nem olvasnak, legfeljebb bulvárt – fakadt ki keserűen, miközben kivette a pipát a szájából és a semmibe révedt, majd rövid szünet után folytatta. – Elkurvult ez a világ, én mondom. A férfiak nem férfiak többé, csupán nyamvadt kis pöcsök. Nem szeretnek semmit. Nem tudják élvezni az…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz