Tibor Borosblog.hu user profil

Adatok

Tibor Boros

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2021.12.19. óta tag.

Admin Szerkesztő Tag Vendég

kulturszocializmus Az eldologiasodás mint a kapitalizmus lényege 2017.04.20 17:12:16

Talán kevesen foglalkoznak ezzel a témával, pedig ez világít rá a legtöbb társadalmi baj fő okára. Az eldologiasodás fogalma 1923-ban bukkant fel a magyar filozófiában, amikor Lukács György megírta Történelem és osztálytudat című tanulmányát. Az ő szavait idézve az alábbi jelentése van az…..

Tibor Boros 2021.12.20 09:44:08

Igen. Nyilván, az eredeti gondolat Marxtól származik. Én úgy értelmezem, hogy Lukács György módosította, kibővítette az árufetisizmus fogalmának jelentését. Az eldologiasodás nem csak árufetisizmus, hanem egy olyan viszonyrendszer, amely saját automatizmusa révén háttérbe szorítja az erkölcsi kérdéseket. A Történelem és osztálytudatban fölvetett kérdéseket továbbgondolva a marxizmus fó irányvonala megkérdőjelezhető.

kulturszocializmus A marxizmus gyenge pontjai: vallásnak nem elég idealista, tudománynak nem elég megalapozott 2017.06.16 21:36:56

A Lukács Györgyről szóló konferencia után gondolkodtam el igazán azon, hogy vajon miért nem lett magyarországi folytatása Lukács György társadalomfilozófiájának. Miután belemélyedtem a részletekbe, az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy azért csappant meg az érdeklődés Lukács iránt, mert a marxizmus…..

Tibor Boros 2021.12.19 21:07:58

Már rég jártam erre.
..
A történelmi igazsághoz tartozik, hogy nem Sztálin (Dzsugasvii, Koba) rángatta ki a marxizmust a kávéházakból, hanem Lenin (Uljanov). Lenin változtatta meg a vitaklubnak induló szociáldemokrata pártot, és átalakította egy fegyelmezett szervezetté, amely szervezeten belül szigorú alá-fölé rendeltség van. Az 1917. októberi hatalomátvétel pedig főleg Trockij (Bronstein) érdeme.
..
Sztálin két praktikus kérdésben vette át az irányítást Trockijtól és Buharintól kb. 1928-ban.
Az egyik kérdés a világforradalom gondolatának háttérbe szorítása (Trockij ellenében), a másik kérdés pedig az erőltetett kollektivizáció, azaz a kuláknak minősített önálló paraszti gazdaságok megsemmisítése (Buharon ellenében).
A nagy éhínségek (Ukrajnában, Kazahsztánban, a Volga mentén) a kulákok elleni harccal, valamint a Szovjetunió felfegyverzésével kapcsolatos sztálini politika köveztkezményei.
..
Sztálin az 1940-es években már nem marxista politikusként, hanem az orosz birodalom vezetőjeként lépett fel, amely birodalomnak a határait kiterjesztette (már 1939-40-ben, majd 1945-ben).
..
Az előbbi fontos tényektől függetleül akár marxistának is tekinthetjük Sztálint, azonban ebben az esetben nem a sztálini politikai gyakorlatot, hanem pusztán az általa írt elméleteket vehetjük alapul.
Ugyanis, az elméletek részben levezethetőek a marxizmusból, és elképzelhetünk egy kevésbé diktatorikus, kevésbé militarista sztálinizmust is mint elvi lehetőséget. A sztálinizmus puha változatát képviselte (volna) Malenkov és Nagy Imre.

Tibor Boros 2021.12.20 09:33:19

Az 1. világháborút a bolsevikok a breszt-litovszki békével zárták le. Ez azt jelentette, hogy egyelőre le kell mondani a forradalom exportjáról. Ez a béke Lenin szándéka volt.
De nem mindegyik vezető bolsevik értett vele egyet. Ezért Lenin halála után újra előkerült a kérdés a világforradalomról.
..
Természetesen, Sztálin valósította meg a lenini elméletet, bár az oroszok vitatják, hogy ez a lenini elmélet volt-e vagy Sztálin saját elmélete.
..
Trockij és Sztálin között folytatódott a vita a világforradalomról.
Trockij a Ribbentrop-Molotov paktumot a világforradalom elárulásának tekintette. Valószínű, hogy Sztálin ezért ölette meg őt 1940-ben, mert Trockij rombolta a SZU tekintélyét a munkásmozgalmon belül.

Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz

Adatlap

Aktivitás

Üzenetküldés

Kedvencek