Adatok
csw
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Egy kollégám - aki akkor született, amikor érettségiztem - ebéd közben kérdezte, hogy hogyan éltem meg a rendszerváltást. Elég sok minden eszembe jutott, és úgy gondoltam, leírom ide is, menet közben talán még újabb emlékek is előjönnek.
1. Az első jele annak, hogy itt valami változás van a…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Az a gyertyás felvonulás mintha 87-ben lett volna a gimi fennálásának 175 évforulóján (akkor még 1812-től számolták, aztán pár év múlva már 1806-tól, mert az iskola krónikása, Miklós Endre valamilyen elődiskolára is kiterjesztette a pedigrét)
A KISZ-be közülünk már csak néhány ügybuzgó közösségi lélek iratkozott be. A KISZ építőtáborokat mondjuk szerettem a hajnali keléssel és más egyéb ótvarságaival együtt is, mert a délutánok és esték azért nagy bulik voltak.
Az érettségi botrányotok után 90-ben mi valami extra szigor mellett érettségiztünk. (A táncsicsos képzés erejét jelezte akkoriban, hogy a 90-es érettségi alapján a top10-be került a gimi, a vidéki gimnáziumok közül pedig csak a miskolci Földes előzte meg)
Egyetemen nekem is megdöbbentő volt, hogy egyrészt Somogy expresszen feldöcögve órákig vasíz volt a számban (kopó sínek -> szálló vaspor). Másrész mire a Móriczra beértem villamossal Kelenföldről, addigra könnyezett a szemem úgy csípte a szálló por meg a füst. Aztán a Himfy lépcsőn baktatva fel a Ménesi útra a kolinkba kb 10 méterenként tisztult egy kicsit a látásom (a barometrikus magasságformula így lett a barátom)
Nevezett bölcsészlányokat mi csak "böhöncéseknek" hívtuk, mert indokolatlan mennyiségű nyaklánc, sál, miegymás lógott a nyakukban (összefoglaló néven: böhönce)
Taxissztrájk ideján jöttünk rá, hogy tulajdonképpen gyalog csak pár perccel hosszabb a séta a Ménesi útról az Astoriára, mint az akkor még létező piros 1-es busszal. A szmog miatt is ezt a sétát utána azért egészségügyileg kerültem (ja nem, lustaságból) Taxis blokád első napjaiban kicsit ijesztő is volt talán, hogy ripsz-ropsz áruhiány alakult ki, (mint most COVID idején). Emlékszm, hogy nem volt kenyér a boltokban, szobatásamnak volt bringája, valahol talált egy kenyérgyárat Újpesten, oda tekert el kenyérért.
A bomberdzseki is telitalálat! Félre sem lehetett ugrani az ilyen hirdetések elől, annyi volt belőlük. Nekem mondjuk hamar lejött, hogy gagyik ezek a cuccok, de családtagokat még a 2000-es évek közepe vége fele is alig lehetett lebeszélni róla, hogy látatlanba rendeljenek cuccokat.
Az ilyen szektás, beszervezős dolgokról is van emlékem. A Közgáz auláját bérelte ki valami társaság (az egyetemek már akkor is csórók voltak, így kiadták mindenfélére a termeiket). Beetetésnek valami bűvészműsor volt meghirdetve, amiatt mentünk mi is (a szobatársam amatőr bűvészkedett). No ez a műsorblokk hamar véget is ért, és kezdődött az agymosás szekció.
Pestre kerülve nekem szokatlan volt az az embertípus, aki ült a BKV-n és hangosan, megállás nélkül beszélt maga elé, általában szidalmazva mindent és mindenkit. Rá kellett jöjjek, hogy pszichésen megterhelő lehet egy ekkora városban ennyi ingernek kitéve élni.
Akkoriban ismerkedtünk olyan piacgazdasági vívmányokkal, mint a postbank betétszámlakönyv (arra utalták az ösztöndíjat), kicsit árnyalta az örömöt, hogy nem lehetett csak úgy egy csekket kiállítani belőle és odaadni valakink, hanem félórákat kellett a postán sorba állni, hogy kivegye az ember a pénzét.
Infláció szempontjából 90-92 közt aranyélet volt egyetemistának lenni. TTK-n egy jó átlaggal 3000 Ft körüli ösztondíjjal kezdtem, ami 5.0-ás átlaggal felment 7ezerre majd Köztásasági ösztöndíjjal 13ezerre. Miközben a fix költségek kijöttek egy ezresből (kolesz: 600, BKV bérlet 250, Kaposvárra talán 75Ft volt a retúrjegy vonattal). Az egyetemi jegyzetek 8-10 Ft-ba kerültek. A legdrágább keményfedeles tankönyvek mondjuk 70 Ft-ba. Az egyetemi menzákon 100Ft-ból 3 fogásos kaját lehetett kapni. Aztán 93 összén fél évet voltam USA-ban és mire visszajöttem megdöbbentő volt látni, hogy elszabadult az infáció. A pizza ára tavaszhoz képest megduplázódott egy helyen. Jött is Bokros-csomag, meg a diáktüntetések, de az már egy következő történet...