Adatok
Oktán Pista
0 bejegyzést írt és 77 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Gensoul még a támadás estéjén tájékoztatta az észak-afrikai francia tengerészeti erők Algírban tartózkodó főparancsnokát, Jean Pierre Estéva altengernagyot, hogy a Dunkerque sérülései nem súlyosak, és a hajó néhány nap múlva elhagyhatja a kikötőt. Estéva ezt rögtön szükségesnek látta…..
Oktán Pista
2024.04.23 18:39:50
Oktán Pista
2024.04.24 14:54:22
@savanyújóska:
"Rommel úgy is tervezte, hogy külön veri meg az Algéria felől érkező amerikaiakat és az Egyiptomból utána nyomuló angolokat, előbbieket sikerült is visszanyomnia, de mire áttörhetett volna, már a nyakán volt megint Montgomery."
Azt értem, hogy Rommel jobb híján a belső vonal előnyébe és az ellenfél megosztottságába vetette utolsó reményét, úgy tervezte, hogy külön veszi föl velük a harcot. De azt, hogy meg is veri, az egy kicsit hiú remény. Pont akkor páholták el az angolok - külön.
Rommel nem sok reményt fűzött az afrikai fronthoz azután, hogy betörtek Egyiptomba és nem kapta meg a kért erősítést Alexandria elfoglalásához. Lehet, hogy csak az utólagos bölcsesség íratta vele, de onnantól fél évet számolt rá, hogy a Jóreménység-fok megkerülésével beérkezzen az elsöprő angol túlerő.
Egyszóval, én inkább úgy fogalmaztam volna, hogy a németek helyzete még a francia együttműködés ellenére is annyira siralmas volt, hogy a balfékeskedés is belefért a partraszállók részéről.
@kennimekkormikk:
"Valahogy mégis az az érzésem, hogy a mostaniak még aljasabbak."
Sok minden eszembe jut erről:
- Ami nekünk fáj, az jobban fáj, mint ami másoknak.
- A múlt megszépítő köde.
- A költő szerint a harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés.
"Rommel úgy is tervezte, hogy külön veri meg az Algéria felől érkező amerikaiakat és az Egyiptomból utána nyomuló angolokat, előbbieket sikerült is visszanyomnia, de mire áttörhetett volna, már a nyakán volt megint Montgomery."
Azt értem, hogy Rommel jobb híján a belső vonal előnyébe és az ellenfél megosztottságába vetette utolsó reményét, úgy tervezte, hogy külön veszi föl velük a harcot. De azt, hogy meg is veri, az egy kicsit hiú remény. Pont akkor páholták el az angolok - külön.
Rommel nem sok reményt fűzött az afrikai fronthoz azután, hogy betörtek Egyiptomba és nem kapta meg a kért erősítést Alexandria elfoglalásához. Lehet, hogy csak az utólagos bölcsesség íratta vele, de onnantól fél évet számolt rá, hogy a Jóreménység-fok megkerülésével beérkezzen az elsöprő angol túlerő.
Egyszóval, én inkább úgy fogalmaztam volna, hogy a németek helyzete még a francia együttműködés ellenére is annyira siralmas volt, hogy a balfékeskedés is belefért a partraszállók részéről.
@kennimekkormikk:
"Valahogy mégis az az érzésem, hogy a mostaniak még aljasabbak."
Sok minden eszembe jut erről:
- Ami nekünk fáj, az jobban fáj, mint ami másoknak.
- A múlt megszépítő köde.
- A költő szerint a harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés.
Somerville fél hatkor kapta meg a tárgyalások eredménytelenségéről szóló jelentést Holland-tól. Ezzel elszállt minden remény a megegyezésre, és Somerville-nek nem maradt más lehetősége, mint hogy engedelmeskedik az Admiralitás utasításainak, vagy pedig hazatér és hadbíróság elé áll. Hajóit a kikötő…..
Oktán Pista
2024.04.19 11:04:18
@savanyújóska:
>>Állítólag a franciák szervezték be, még az első világháború előtt.<<
15 éve jelent meg egy könyv az MI5 történetéről (Christopher Andrew: The Defence of the Realm); ebben tett közzé Peter Martland történész olyan dokumentumokat, mely szerint 1917-től legalább egy évig heti 100 fontot fizettek Sir Samuel Hoare-n keresztül a B.M. monogramú, szocializmusból a nacionalizmusba tartó tranzitusát végző volt hegyivadásznak. A cél Olaszország háborúban tartása volt, és a későbbi Duce vállalta ennek propagálását és a tervezett béketüntetések szétverését. Akkor nagyot ment a nemzetközi sajtóban a hír, idehaza pl. a múlt-kor, index stb. oldalain is lehetett olvasni erről.
Én a francia beszervezésről nem tudtam, de most rákeresve, a Wikipédiában annyit találtam, hogy '15. májusában francia forrásokból kapott pénzeket; vélhetően a francia elvtársak hatottak oda, hogy Olaszország siessen szorongatott hazájuk segítségére.
>>Németországban már a háború előtt is demokratikus kormány volt, [...] német arrogancia megtörése, és lehetőleg Vilmos eltávolítása,<<
Valóban, igaz. Sajnos Vilmos egy arrogáns p*cs volt.
>>Az angolok a háború után hátat fordítottak Európának, [...] pedig Németország kifacsarása helyett már ekkor létrehozhattak volna egy általuk vezetett európai szövetséget<<
Na itt pont azt írod le, ami miatt én is rinyáltam azelőtt. A posztban szereplő, bajtársak elleni indokolatlan támadás elhidegítette egymástól a két szövetségest; hiába ment a duma a csigazabálók felé, hogy "mi nektek is meg akarjuk nyerni a háborút". Valójában már a háború utáni új Európán kellett volna gondolkodni; amiben Franciaország és Anglia szoros és bizalmas szövetségesek, és a térdre kényszerített szövetséges bizalmának fenntartása fő prioritás kellett volna, hogy legyen. Ehelyett ment (megy?) a sértett francia különutasság, meg a fensőbbséges brit különutasság.
>>betérdeltek az USA mögé, <<
Erről az a vicc jut eszembe, amiben az egér, meg az elefánt megy át a hídon, és a kisegér büszkén odaszól társának: -Hallod, Jumbó, hogy dübörgünk?
A legfrissebb hírekben is együtt nyilatkozott az angol külügy az amerikaival. Nem tudom, mi élvezetet találnak ebben a "közös dübörgésen" kívül.
@SirHiggins:
>>M beszervezése meg ugyan szórakoztató elmélet, de szvsz urban legend. Volt ő minden is, anarchistától kezdve, szocin át vad-kapitalista stb.<<
Nem urban legend. A fentebb hivatkozott dokumentumok kapcsán akkor Ungváry Krisztián és Ormos Mária is megszólalt, és nem kérdőjelezték meg a hitelességét. Vadkapitalista meg szerintem soha sem volt, de simán lehet, hogy tévedek.
>>Állítólag a franciák szervezték be, még az első világháború előtt.<<
15 éve jelent meg egy könyv az MI5 történetéről (Christopher Andrew: The Defence of the Realm); ebben tett közzé Peter Martland történész olyan dokumentumokat, mely szerint 1917-től legalább egy évig heti 100 fontot fizettek Sir Samuel Hoare-n keresztül a B.M. monogramú, szocializmusból a nacionalizmusba tartó tranzitusát végző volt hegyivadásznak. A cél Olaszország háborúban tartása volt, és a későbbi Duce vállalta ennek propagálását és a tervezett béketüntetések szétverését. Akkor nagyot ment a nemzetközi sajtóban a hír, idehaza pl. a múlt-kor, index stb. oldalain is lehetett olvasni erről.
Én a francia beszervezésről nem tudtam, de most rákeresve, a Wikipédiában annyit találtam, hogy '15. májusában francia forrásokból kapott pénzeket; vélhetően a francia elvtársak hatottak oda, hogy Olaszország siessen szorongatott hazájuk segítségére.
>>Németországban már a háború előtt is demokratikus kormány volt, [...] német arrogancia megtörése, és lehetőleg Vilmos eltávolítása,<<
Valóban, igaz. Sajnos Vilmos egy arrogáns p*cs volt.
>>Az angolok a háború után hátat fordítottak Európának, [...] pedig Németország kifacsarása helyett már ekkor létrehozhattak volna egy általuk vezetett európai szövetséget<<
Na itt pont azt írod le, ami miatt én is rinyáltam azelőtt. A posztban szereplő, bajtársak elleni indokolatlan támadás elhidegítette egymástól a két szövetségest; hiába ment a duma a csigazabálók felé, hogy "mi nektek is meg akarjuk nyerni a háborút". Valójában már a háború utáni új Európán kellett volna gondolkodni; amiben Franciaország és Anglia szoros és bizalmas szövetségesek, és a térdre kényszerített szövetséges bizalmának fenntartása fő prioritás kellett volna, hogy legyen. Ehelyett ment (megy?) a sértett francia különutasság, meg a fensőbbséges brit különutasság.
>>betérdeltek az USA mögé, <<
Erről az a vicc jut eszembe, amiben az egér, meg az elefánt megy át a hídon, és a kisegér büszkén odaszól társának: -Hallod, Jumbó, hogy dübörgünk?
A legfrissebb hírekben is együtt nyilatkozott az angol külügy az amerikaival. Nem tudom, mi élvezetet találnak ebben a "közös dübörgésen" kívül.
@SirHiggins:
>>M beszervezése meg ugyan szórakoztató elmélet, de szvsz urban legend. Volt ő minden is, anarchistától kezdve, szocin át vad-kapitalista stb.<<
Nem urban legend. A fentebb hivatkozott dokumentumok kapcsán akkor Ungváry Krisztián és Ormos Mária is megszólalt, és nem kérdőjelezték meg a hitelességét. Vadkapitalista meg szerintem soha sem volt, de simán lehet, hogy tévedek.
Oktán Pista
2024.04.19 14:49:59
@SirHiggins:
Na azért az a szimbiózis, amiben az olasz nagytőke és a fasiszta államszervezet volt, az semmiképpen nem nevezhető vadkapitalizmusnak. A ma használt értelemben biztosan nem.
Na azért az a szimbiózis, amiben az olasz nagytőke és a fasiszta államszervezet volt, az semmiképpen nem nevezhető vadkapitalizmusnak. A ma használt értelemben biztosan nem.
Oktán Pista
2024.04.22 15:01:57
@savanyújóska:
Eddig nem hallottam arról, hogy svájci időszaka alatt is beszervezték volna; de nagyon nem lepődök meg. Egy nőügyei miatt konstans pénzzavarban levő politikai aktivista hamar föltűnik mindenféle beszervező radarján.
@bz249:
...aztán a fasizmus olyan dolgok gyűjtőfogalmává vált, amelyek valójában nem is tartoznak oda. Talán a "korporativizmus" szót kerestük, de mindegy is, viszolygok ezektől az "izmusoktól".
@Pájer_ Csaba:
Próbálom beazonosítani a szereplőket a jelzők alapján :-)
A "választott elnököt" egy közeli munkatársa utólag valahogy úgy jellemezte, hogy a "legnagyobb diktátor". (Már ha Rooseveltre gondoltál.) A két "botcsinálta diktátor" veterán frontharcos is volt, ez a korrajzban nem mellékes. (Ha eltaláltamHitlert és Mussolinit.) A "kiöregedett vén katona" nyilván Petain, a politikai kalandorokat meg hagyjuk, miért is borzoljuk tovább az anglomán idegeket :-)
Érdekes lenne a japán és kínai tényezőket is körülírni...
Eddig nem hallottam arról, hogy svájci időszaka alatt is beszervezték volna; de nagyon nem lepődök meg. Egy nőügyei miatt konstans pénzzavarban levő politikai aktivista hamar föltűnik mindenféle beszervező radarján.
@bz249:
...aztán a fasizmus olyan dolgok gyűjtőfogalmává vált, amelyek valójában nem is tartoznak oda. Talán a "korporativizmus" szót kerestük, de mindegy is, viszolygok ezektől az "izmusoktól".
@Pájer_ Csaba:
Próbálom beazonosítani a szereplőket a jelzők alapján :-)
A "választott elnököt" egy közeli munkatársa utólag valahogy úgy jellemezte, hogy a "legnagyobb diktátor". (Már ha Rooseveltre gondoltál.) A két "botcsinálta diktátor" veterán frontharcos is volt, ez a korrajzban nem mellékes. (Ha eltaláltamHitlert és Mussolinit.) A "kiöregedett vén katona" nyilván Petain, a politikai kalandorokat meg hagyjuk, miért is borzoljuk tovább az anglomán idegeket :-)
Érdekes lenne a japán és kínai tényezőket is körülírni...
Az angol hadihajóknak nem kellett messze menniük, Mers el Kebir kikötője alig 440 km-re volt Gibraltártól, közvetlenül Oran mellett, melynek egyik külvárosa volt. A kikötő kiépítését a franciák még a XIX. század végén kezdték el, akkor még abból a megfontolásból, hogy innen a torpedónaszádok könnyen…..
A Franciaország és a tengelyhatalmak között Campiegne-ben megkötött fegyverszünet hivatalosan 1940 június 25-én, éjfél után 35 perccel lépett életbe. René Émile Godfroy tengernagy, az Alexandriában álló francia kötelék parancsnoka, ugyanekkor engedélyt kért az angoloktól a kikötő elhagyására, hogy a…..
"Nekünk a szabadság az, ha olyan hazát építhetünk magunknak, ahol nincs a fejünk fölött semmiféle háziúr."
..
Az első világháború sok minden más mellett olyan szempontból is kuriózum volt a korábbi európai háborúkhoz képest, hogy a felek nem voltak hajlandóak semmilyen kompromisszumra, és mindegyikük a „mindent vagy semmit” alapon játszott. A cél nem pusztán a győzelem volt, hanem a totális győzelem, az…..
Oktán Pista
2024.03.04 16:33:04
@Ződ2000:
>>Gyakorlatilag az egész kontinens összeomlott, és ebből a bukásból azóta sem tért magához."<<
Valójában ez egy leegyszerűsítés, hiszen az I. vh. kitörésének idejére az USA gazdasági termelésben lekörözte az addig vezető európai hatalmakat. A Nagy Háború nélkül egy darabig még mehetett volna egy kis gazdasági kötélhúzás, versengés. De a világégés ezt az átmenetet gyorsan és végérvényesen érvényre juttatta. A blog szerzője egy másik sorozatában ezt részletesebben is kifejtette.
>>a harmadik birodalom pér évtized alatta világ vezető katonai és gazdasági hatalma lett.<<
Na ne már.
Azt még valamennyire megértem, hogy a maga korában váratlan villámháborús katonai sikerek és a propaganda miatt valaki elhiszi, hogy Németo. világverő katonai hatalom lett - de ez akkor sem igaz. Meg kell nézni a valós számokat: az utólag mélyen lenézett francia hadsereg tényleges erejét, vagy a toronymagasan világelső szovjet hadikiadásokat a két háború között.
Na de hogy gazdaságilag... ?? Ne viccelj.
>>Gyakorlatilag az egész kontinens összeomlott, és ebből a bukásból azóta sem tért magához."<<
Valójában ez egy leegyszerűsítés, hiszen az I. vh. kitörésének idejére az USA gazdasági termelésben lekörözte az addig vezető európai hatalmakat. A Nagy Háború nélkül egy darabig még mehetett volna egy kis gazdasági kötélhúzás, versengés. De a világégés ezt az átmenetet gyorsan és végérvényesen érvényre juttatta. A blog szerzője egy másik sorozatában ezt részletesebben is kifejtette.
>>a harmadik birodalom pér évtized alatta világ vezető katonai és gazdasági hatalma lett.<<
Na ne már.
Azt még valamennyire megértem, hogy a maga korában váratlan villámháborús katonai sikerek és a propaganda miatt valaki elhiszi, hogy Németo. világverő katonai hatalom lett - de ez akkor sem igaz. Meg kell nézni a valós számokat: az utólag mélyen lenézett francia hadsereg tényleges erejét, vagy a toronymagasan világelső szovjet hadikiadásokat a két háború között.
Na de hogy gazdaságilag... ?? Ne viccelj.
Oktán Pista
2024.03.13 17:26:56
@H4mburger: "1939-es Saar vidéki offenzivának, még csak az emlitésétől is miért ódzkodik az angolszász "mainstream" (és az általa meglepően nagymértékben befolyásolt) hazai történelem oktatás?"
A Saar-offenzíva messzemenőkig nem illeszkedett bele a Ny-i szövetségesek katonai doktrínájába, melyet az I.VH. tapasztalata alapján alakítottak ki. Ennek lényege, hogy Németo.-t blokád alá helyezve gazdasági-ipari téren kell fölötte győzelmet aratni; mivel pedig ez évekig tartó anyagháborút jelent, az ezzel járó több milliós emberveszteséget úgy kerülték volna el, hogy áttörhetetlen védművek mögé vonulnak és defenzív harcot vívnak. A hadsereg sem morálisan, sem szervezetileg nem készült föl nagy arányú támadó műveletekre.
Ezzel az a baj, hogy a sok száz km-re fekvő Lengyelországért, Csehszlovákiáért vállalt politikai "garancia" ilyen módon katonailag nonszensz volt.
Egy kis erőkkel, fél szívvel végrehajtott akció a Saar-vidéken behuppant két szék között a pad alá. Én úgy képzelem, hogy valamiféle szégyenkezésből kifolyólag utólag jobbnak látják szemérmesen hallgatni róla.
@savanyújóska: "Ugyanezért mellőzik annak megemlítését, hogy 1914-ben igazából a franciák voltak elsők, akik benyomultak Belgiumba"
Vagy említhetnénk Görögország '16-os non-PC megszállását is...
@bz249: "a francia hadsereg siralmas allapotban volt 1939 szeptembereben"
Akár csak az angol. Vagy a szovjet, amit épp lefejeztek. De a német se volt sokkal különb, azt meg pár éve kezdték csak újjáépíteni a tilalom után - csak utólag a nagy győzelmek elfedik ezt a tényt.
"Szemben a nemet tabornokok utolagos magyarazkodasaval sem 1935-ben, sem 1936-ban, sem 1938, sem 1939-ben nem volt olyan allapotban a francia-angol szovetseg, hogy egyetlen gyors dontessel megelozze a haborut"
Ez igaz. Viszont van egy olyan érzésem, hogy ha már '38-ban megkezdik a háborút, vagy legalább '39-ben komolyabban veszik, Németországot a katonai képességek gyarapodásának korábbi fázisában akaszthatták volna meg. A német fejlesztések korábbi fázisban fagytak volna be, a német gazdaság hamarabb kerül nyomás alá, talán a Kelet-Közép-Európai térség sem válik 100%-ban Németo. hátsó udvarává, stb.
"mivel ezt nehez elnyomottak-elnyomok tengelyen elhelyezni, valoszinuleg ki fog halni"
Ez a nap mondása, fején a szöget telibe...
A Saar-offenzíva messzemenőkig nem illeszkedett bele a Ny-i szövetségesek katonai doktrínájába, melyet az I.VH. tapasztalata alapján alakítottak ki. Ennek lényege, hogy Németo.-t blokád alá helyezve gazdasági-ipari téren kell fölötte győzelmet aratni; mivel pedig ez évekig tartó anyagháborút jelent, az ezzel járó több milliós emberveszteséget úgy kerülték volna el, hogy áttörhetetlen védművek mögé vonulnak és defenzív harcot vívnak. A hadsereg sem morálisan, sem szervezetileg nem készült föl nagy arányú támadó műveletekre.
Ezzel az a baj, hogy a sok száz km-re fekvő Lengyelországért, Csehszlovákiáért vállalt politikai "garancia" ilyen módon katonailag nonszensz volt.
Egy kis erőkkel, fél szívvel végrehajtott akció a Saar-vidéken behuppant két szék között a pad alá. Én úgy képzelem, hogy valamiféle szégyenkezésből kifolyólag utólag jobbnak látják szemérmesen hallgatni róla.
@savanyújóska: "Ugyanezért mellőzik annak megemlítését, hogy 1914-ben igazából a franciák voltak elsők, akik benyomultak Belgiumba"
Vagy említhetnénk Görögország '16-os non-PC megszállását is...
@bz249: "a francia hadsereg siralmas allapotban volt 1939 szeptembereben"
Akár csak az angol. Vagy a szovjet, amit épp lefejeztek. De a német se volt sokkal különb, azt meg pár éve kezdték csak újjáépíteni a tilalom után - csak utólag a nagy győzelmek elfedik ezt a tényt.
"Szemben a nemet tabornokok utolagos magyarazkodasaval sem 1935-ben, sem 1936-ban, sem 1938, sem 1939-ben nem volt olyan allapotban a francia-angol szovetseg, hogy egyetlen gyors dontessel megelozze a haborut"
Ez igaz. Viszont van egy olyan érzésem, hogy ha már '38-ban megkezdik a háborút, vagy legalább '39-ben komolyabban veszik, Németországot a katonai képességek gyarapodásának korábbi fázisában akaszthatták volna meg. A német fejlesztések korábbi fázisban fagytak volna be, a német gazdaság hamarabb kerül nyomás alá, talán a Kelet-Közép-Európai térség sem válik 100%-ban Németo. hátsó udvarává, stb.
"mivel ezt nehez elnyomottak-elnyomok tengelyen elhelyezni, valoszinuleg ki fog halni"
Ez a nap mondása, fején a szöget telibe...
Az 1666-os év második felének legfontosabb eseményei nem a tengeren, hanem a szárazföldön, az angol hátországban zajlottak. 1666 szeptember 12-én, alig három héttel a Terschelling elleni támadás után, nagy tűzvész tört ki Londonban. A lángok az egyik királyi pékség kemencéjéből csaptak ki, ahol…..
Oktán Pista
2024.02.12 11:23:39
@savanyújóska: "A franciák [...] lehetettek volna az atlanti térség domináns tengeri hatalma"
Ha így lett volna, a Napkirály ezt az erőt ugyanúgy szétforgácsolta volna véghetetlen háborúiban.
Vélhetően alkalomadtán, valamivel később így is Anglia jutott volna ebbe a pozícióba.
Ha így lett volna, a Napkirály ezt az erőt ugyanúgy szétforgácsolta volna véghetetlen háborúiban.
Vélhetően alkalomadtán, valamivel később így is Anglia jutott volna ebbe a pozícióba.
Oktán Pista
2024.03.01 08:56:25
@bz249:
A franciák más stratégiát követtek, mint az angolok: jobban törekedtek a helyi törzsekkel való együttműködésre és szövetségek létrehozására, mint nagy létszámú francia tömb kialakítására. Hozzáteszem, hogy a ködös Albionban sokkal több "felesleges" nép (pontosabban éhes száj) volt, mint a kies Frankhonban.
Tanulságos lenne még a Savanyújóska által feltöltött térképre halványan rárajzolni az anyaországokat, hogy fogalmat alkothassunk arról, hogy az a hetvenezer telepes milyen hatalmas területen volt szétszórva...
A franciák más stratégiát követtek, mint az angolok: jobban törekedtek a helyi törzsekkel való együttműködésre és szövetségek létrehozására, mint nagy létszámú francia tömb kialakítására. Hozzáteszem, hogy a ködös Albionban sokkal több "felesleges" nép (pontosabban éhes száj) volt, mint a kies Frankhonban.
Tanulságos lenne még a Savanyújóska által feltöltött térképre halványan rárajzolni az anyaországokat, hogy fogalmat alkothassunk arról, hogy az a hetvenezer telepes milyen hatalmas területen volt szétszórva...
A Medway-i rajtaütés után a holland flotta szoros blokádot tartott fenn a Temze torkolatban és a Csatornán, s várták, hogy az angolok végre aláírják a békeszerződést. Erre azonban még mindig nem került sor, II. Károly makacsul tovább húzta az időt, talán még mindig abban bízva, a franciákat maga…..
Oktán Pista
2024.02.27 14:30:41
@Pájer_ Csaba:
Köszi a linket, király vagy!
Besançon: életszerű feltételezés a Káldi-féle pontatlanság. Ez aláhúzza, milyen nehéz dolga is van egy fordítónak.
Köszi a linket, király vagy!
Besançon: életszerű feltételezés a Káldi-féle pontatlanság. Ez aláhúzza, milyen nehéz dolga is van egy fordítónak.
Oktán Pista
2024.02.28 12:41:03
@Pájer_ Csaba:
Sikerült nekem is belenéznem a Képes Krónika reprint szövegébe.
Hát, le a kalappal, amiért fél óra keresgéléssel eljutottál a "bizáncos" találatokhoz; nekem ez kis túlzással fél napi nehézkes navigálásomba telt. Ott van amellett a miniatúra mellett, ahol a kis Salamont megkoronázzák.
Én így olvasom a szavakat: "bizanciosqe iusit currere" [...] "bizancius census erat" [...] "bizaniu(??) valere" stb.
Megjegyzem nagyon nehéz kibetűzni a szavakat, a sok i, t, m, c írásképe annyira hasonló. Továbbá az általam használt latin szöveg több helyen kiegészít szavakat, felcseréli a szórendet, stb. Gyanítom, hogy a maga idején beszélt "klasszikus latin" értő használatának megfelelően.
Próbaképpen rákerestem a Képes Krónika reprintben egy pár helyre is, ahol a "görög" szóra voltak találatok. Megerősítem, hogy Salamon és a hercegek Nándorfehérvár környéki háborújánál, illetve a Botond történetnél végig "grecorum", "grecos", "greci" stb. silabizálható ki; a "bizánc" szónak nem találtam nyomát.
A többit nem ellenőriztem, de nekem ez elég meggyőző.
Sikerült nekem is belenéznem a Képes Krónika reprint szövegébe.
Hát, le a kalappal, amiért fél óra keresgéléssel eljutottál a "bizáncos" találatokhoz; nekem ez kis túlzással fél napi nehézkes navigálásomba telt. Ott van amellett a miniatúra mellett, ahol a kis Salamont megkoronázzák.
Én így olvasom a szavakat: "bizanciosqe iusit currere" [...] "bizancius census erat" [...] "bizaniu(??) valere" stb.
Megjegyzem nagyon nehéz kibetűzni a szavakat, a sok i, t, m, c írásképe annyira hasonló. Továbbá az általam használt latin szöveg több helyen kiegészít szavakat, felcseréli a szórendet, stb. Gyanítom, hogy a maga idején beszélt "klasszikus latin" értő használatának megfelelően.
Próbaképpen rákerestem a Képes Krónika reprintben egy pár helyre is, ahol a "görög" szóra voltak találatok. Megerősítem, hogy Salamon és a hercegek Nándorfehérvár környéki háborújánál, illetve a Botond történetnél végig "grecorum", "grecos", "greci" stb. silabizálható ki; a "bizánc" szónak nem találtam nyomát.
A többit nem ellenőriztem, de nekem ez elég meggyőző.
A Lowestoft-i vereséget alapos vizsgálat követte Hollandiában, hogy kiderítsék, milyen hibák vezettek a kudarchoz. Végül három okot neveztek meg, a fegyelmezetlenséget, a rossz taktikát, és a gyengébb tűzerőt. A fegyelmi viszonyokon a nyár során lefolytatott hadbírósági eljárások után kiszabott…..
Oktán Pista
2023.11.17 10:49:44
@Pájer_ Csaba:
Jogos a megjegyzésed.
A gyerekek se annyire fontosak nem voltak, se túlzott hajlamuk nem lehetett az egy helyben való pózolásra, hogy napokon át modellt álljanak/üljenek.
A fontos embernek meg túl drága az ideje.
Ugyanakkor a különböző, a blogon eddig közzétett festményeken Ruyter arcát konzekvensen, jól felismerhetően (jellegzetes bajusz és szemöldök, szögletes arcforma, magas homlok) ábrázolták. Leszámítva az ominózus, kiszabadított hálálkodó protestáns lelkészes festményt. Ott mintha egy másik ember lenne, csak annyit tudott a festő, hogy a főhős hosszú hajú és bajuszos.
Jogos a megjegyzésed.
A gyerekek se annyire fontosak nem voltak, se túlzott hajlamuk nem lehetett az egy helyben való pózolásra, hogy napokon át modellt álljanak/üljenek.
A fontos embernek meg túl drága az ideje.
Ugyanakkor a különböző, a blogon eddig közzétett festményeken Ruyter arcát konzekvensen, jól felismerhetően (jellegzetes bajusz és szemöldök, szögletes arcforma, magas homlok) ábrázolták. Leszámítva az ominózus, kiszabadított hálálkodó protestáns lelkészes festményt. Ott mintha egy másik ember lenne, csak annyit tudott a festő, hogy a főhős hosszú hajú és bajuszos.
A zsebcsatahajók sorozatának harmadik, és mint utóbb kiderült, utolsó egységét 1934 június 30-án bocsátották vízre a haditengerészet Wilhelmshaven-i hajógyárában. A hajó az Admiral Graf von Spee nevet kapta, az első világháborús tengernagy után, aki a chilei Coronel közelében a háború egyetlen…..
Oktán Pista
2023.10.30 10:18:00
@savanyújóska:
Nagy baj, amikor egy nemzet túlnő a saját keretein és elkezd birodalmat építeni. A birodalomépítés tengernyi belső és külső károkozással jár. A nemzeti egón nehezen gyógyuló defektusokat hoz létre.
Példaként az angolok mellett gondolhat bárki az amerikai, orosz, régebben francia, német, japán, estébé nemzeti lelkület vadhajtásaira.
Mostanából azt hallom újra és újra, hogy a versenyképesség érdekében az Európai Uniót is keményen központosítani kell. Úgy tűnik, a birodalom építést ismét jó ötletnek tartják errefelé valakik. Nem mintha azt gondolnám, hogy az EU versenyképesség a centralizáció hiányán bukna.
Nagy baj, amikor egy nemzet túlnő a saját keretein és elkezd birodalmat építeni. A birodalomépítés tengernyi belső és külső károkozással jár. A nemzeti egón nehezen gyógyuló defektusokat hoz létre.
Példaként az angolok mellett gondolhat bárki az amerikai, orosz, régebben francia, német, japán, estébé nemzeti lelkület vadhajtásaira.
Mostanából azt hallom újra és újra, hogy a versenyképesség érdekében az Európai Uniót is keményen központosítani kell. Úgy tűnik, a birodalom építést ismét jó ötletnek tartják errefelé valakik. Nem mintha azt gondolnám, hogy az EU versenyképesség a centralizáció hiányán bukna.
Az első angol–holland háborút lezáró Westminsteri béke egyik fontos kikötése volt, hogy az Orániai ház tagjai nem tölthetnek be közhivatalt Hollandiában. Cromwell ragaszkodott ehhez a feltételhez, mivel az Orániaiak, már csak az angol királyi családdal való rokonságuk okán is, a királypárti angol…..
Oktán Pista
2023.10.03 14:08:00
Annak idején, mikor ezt a blogot elkezdtem, eredeti szándékaim szerint általános tengerészeti témákkal foglalkozó cikkeket szerettem volna rajta megjelentetni. Ezért is kereszteltem a blogot a kevéssé harcias „Hét tenger” névre. Született is az első időkben néhány nem haditengerészeti témájú írás,…..
Az orosz nagyhatalmi terjeszkedés a XVII. század közepére érte el a Csendes-óceán nyugati partvidékét, az első orosz felfedezők – és gyarmatosítók – Szibériát átszelve ekkor jutottak ki az óceán partjára. Itt meg sem álltak, az északi szorosokon átjutottak a mai Alaszkába, és onnan tovább dél felé,…..
Oktán Pista
2023.08.04 15:37:29
@Pájer_ Csaba:
"erre szoktam mondani némi, rám egyébként nem jellemző rasszimussal, hogy a "nyugati demokrácia" nem véletlenül "nyugati"."
Nem mintha mentegetni akarnám a két világháború közti teljesen eszement japán militarizmust és sovinizmust... de.
A (vélt) kulturális-erkölcsi fölényben sütkérező Nyugat újra és újra csúnyát átejtette a japánokat, akik nem alaptalanul érezhették kihasználva és lenézve magukat. (Kicsivel azután, hogy kitörtek a megalázó, "félgyarmati" korszakból!)
Megállapodtak valamiben, aztán a megállapodást japán részről betartották, nyugati részről meg nem.
Ha azt mondjuk, hogy a japánok "visszatértek az ázsiai tradíciókhoz", talán azt is jelenti, hogy a bizalom és az együttműködés nagyobb tiszteletéhez tértek vissza. Értve itt ezalatt azt is, hogy a bizalomvesztés extrém haragot vált ki és akár jogalapot tulajdonít hadüzenet nélküli, rajtaütésszerű támadásra is.
"erre szoktam mondani némi, rám egyébként nem jellemző rasszimussal, hogy a "nyugati demokrácia" nem véletlenül "nyugati"."
Nem mintha mentegetni akarnám a két világháború közti teljesen eszement japán militarizmust és sovinizmust... de.
A (vélt) kulturális-erkölcsi fölényben sütkérező Nyugat újra és újra csúnyát átejtette a japánokat, akik nem alaptalanul érezhették kihasználva és lenézve magukat. (Kicsivel azután, hogy kitörtek a megalázó, "félgyarmati" korszakból!)
Megállapodtak valamiben, aztán a megállapodást japán részről betartották, nyugati részről meg nem.
Ha azt mondjuk, hogy a japánok "visszatértek az ázsiai tradíciókhoz", talán azt is jelenti, hogy a bizalom és az együttműködés nagyobb tiszteletéhez tértek vissza. Értve itt ezalatt azt is, hogy a bizalomvesztés extrém haragot vált ki és akár jogalapot tulajdonít hadüzenet nélküli, rajtaütésszerű támadásra is.
Nyolcvan hajóból álló flottájával Tromp 1653 február elsején futott ki, hogy a biztonságos atlanti vizekre kísérjen egy újabb holland konvojt. Ezt követően a francia La Rochelle kikötőjében vetett horgonyt, hogy ott várja be a hazai vizek felé tartó másik konvoj érkezését, és közben feltöltse…..
Oktán Pista
2022.11.09 16:47:06
valis47
2022.11.02. 09:25:29
"Persze a becsmérlői mindig a műszaki hibákra, az emiatt vagy üzemanyaghiány miatt hátrahagyott, felrobbantott Tigrisekre vagy arra mutogatnak, hogy a háború végén már hiányoztak ötvözőanyagok a páncélból stb. "
A német tankokkal a legnagyobb baj a gyártói lánc összehangolatlansága és (ezzel összefüggésben) a kapacitás elégtelensége volt. Ezért tervezték a háború végén az E-szériát.
Namost, szerintem, ha valaki tényleg háborúzni akar, és legutóbbi háborús tapasztalatai egy felörlő háborúból származnak, annak a standardizált harckocsi gyártás és felcserélhető alkatrészek ötletével a háború előtt kellett volna foglalkoznia; nem a végén.
molnibalage · militavia.blog.hu/
2022.11.02. 15:35:29
"A T-55, na az fejlett. Mert a Tiger I-nél fejlettebb és elnyomja, mint egy bélyeget. Kisebb tömegből. Az fejlettség."
Valahol hallottam azt a kifejezést, hogy a T-55 a tankok Kalasnyikovja. Értsd: teljesen a II. VH-s összetevőkből létrehozott, igénytelen, tömegesen gyártható és rövid kiképzéssel használható harceszköz, ami már a következő, modern háború szintjét képviseli.
"Amúgy magyar történelemoktatási megközelítéssel szinten teljesen kiesik az, hogy Hollandia régen minimum középhatalom volt."
Valóban, totális vakfoltra esik nálunk.
De őszintén szólva, Franciaország sem kapott túl nagy súlyt az orrvérzésig tárgyalt Naaagy Forrrradalmat leszámítva - legalább is, amikor én jártam iskolába, még valamikor az előző évezred vége felé.
apro_marosan_petergabor
2022.11.02. 11:55:57
"Tigris nem késte le (amikor éppen harcképes volt), hanem lesöpörte a szovjet és amerikai tankokat is. Mindet."
Mindet? A szovjet IS-2-t is? Csakugyan?
Az IS-2 "nem késte le a háborút". Vagy 10 tonnával kisebb tömeggel is legalább olyan védett volt; akkora ágyúval, ami már egy hajós blogon is megüti a mércét. Háromszor annyit gyártottak belőle, és megbízhatóbb is volt, mint a hírhedten gyakran meghibásodó Tiger...
"Egy Tigris normája 10-15 T34-es volt Kurszknál, de az Ardennekben is, amerikaira fordítva."
Kurszknál a ruszkik elhibázott taktikát alkalmaztak az értelmetlen harckocsi ellentámadásokkal; részben ez is hozzájárult az aránytalan veszteségekhez.
Én úgy tudom, az Ardennekben nem is voltak Tirgisek, csak Párducok. Bár az ardenneki csatát nem ismerem túlságosan, és lehet, hogy tévedek.
Az amerikaiak saját kalkulációja szerint egyébként 5 Sherman kellett egy Tiger legyűréséhez.
2022.11.02. 09:25:29
"Persze a becsmérlői mindig a műszaki hibákra, az emiatt vagy üzemanyaghiány miatt hátrahagyott, felrobbantott Tigrisekre vagy arra mutogatnak, hogy a háború végén már hiányoztak ötvözőanyagok a páncélból stb. "
A német tankokkal a legnagyobb baj a gyártói lánc összehangolatlansága és (ezzel összefüggésben) a kapacitás elégtelensége volt. Ezért tervezték a háború végén az E-szériát.
Namost, szerintem, ha valaki tényleg háborúzni akar, és legutóbbi háborús tapasztalatai egy felörlő háborúból származnak, annak a standardizált harckocsi gyártás és felcserélhető alkatrészek ötletével a háború előtt kellett volna foglalkoznia; nem a végén.
molnibalage · militavia.blog.hu/
2022.11.02. 15:35:29
"A T-55, na az fejlett. Mert a Tiger I-nél fejlettebb és elnyomja, mint egy bélyeget. Kisebb tömegből. Az fejlettség."
Valahol hallottam azt a kifejezést, hogy a T-55 a tankok Kalasnyikovja. Értsd: teljesen a II. VH-s összetevőkből létrehozott, igénytelen, tömegesen gyártható és rövid kiképzéssel használható harceszköz, ami már a következő, modern háború szintjét képviseli.
"Amúgy magyar történelemoktatási megközelítéssel szinten teljesen kiesik az, hogy Hollandia régen minimum középhatalom volt."
Valóban, totális vakfoltra esik nálunk.
De őszintén szólva, Franciaország sem kapott túl nagy súlyt az orrvérzésig tárgyalt Naaagy Forrrradalmat leszámítva - legalább is, amikor én jártam iskolába, még valamikor az előző évezred vége felé.
apro_marosan_petergabor
2022.11.02. 11:55:57
"Tigris nem késte le (amikor éppen harcképes volt), hanem lesöpörte a szovjet és amerikai tankokat is. Mindet."
Mindet? A szovjet IS-2-t is? Csakugyan?
Az IS-2 "nem késte le a háborút". Vagy 10 tonnával kisebb tömeggel is legalább olyan védett volt; akkora ágyúval, ami már egy hajós blogon is megüti a mércét. Háromszor annyit gyártottak belőle, és megbízhatóbb is volt, mint a hírhedten gyakran meghibásodó Tiger...
"Egy Tigris normája 10-15 T34-es volt Kurszknál, de az Ardennekben is, amerikaira fordítva."
Kurszknál a ruszkik elhibázott taktikát alkalmaztak az értelmetlen harckocsi ellentámadásokkal; részben ez is hozzájárult az aránytalan veszteségekhez.
Én úgy tudom, az Ardennekben nem is voltak Tirgisek, csak Párducok. Bár az ardenneki csatát nem ismerem túlságosan, és lehet, hogy tévedek.
Az amerikaiak saját kalkulációja szerint egyébként 5 Sherman kellett egy Tiger legyűréséhez.
Oktán Pista
2022.11.14 11:29:15
@bz249:
"nagypolitikai szinten ez mar globalizalt vilag volt, sot mar a szaz evvel korabbi is"
De még mennyire, hogy az. Az Oszmán Birodalom látóhatára is Amerikától Indonéziáig ért.
Érdemes csekkolni ezt a rövid videót a tecsőről:
www.youtube.com/watch?v=lM_Wzt_Z228
A törökök hódításukkal tudatosan tették rá a kezüket a levantei, ezzel az India és Európa közti kereskedelem ellenőrzésére. Az innen özönlő bevétel segítette őket a folyamatos háborúzásban, hogy akár évről-évre kompletten új sereget tudjanak kiállítani.
"nagypolitikai szinten ez mar globalizalt vilag volt, sot mar a szaz evvel korabbi is"
De még mennyire, hogy az. Az Oszmán Birodalom látóhatára is Amerikától Indonéziáig ért.
Érdemes csekkolni ezt a rövid videót a tecsőről:
www.youtube.com/watch?v=lM_Wzt_Z228
A törökök hódításukkal tudatosan tették rá a kezüket a levantei, ezzel az India és Európa közti kereskedelem ellenőrzésére. Az innen özönlő bevétel segítette őket a folyamatos háborúzásban, hogy akár évről-évre kompletten új sereget tudjanak kiállítani.
Az angol–holland háború sok szempontból különlegesnek számít a hadtörténetben. Részben az ekkor először alkalmazott taktikai újítások miatt, melyek a következő évszázadok tengeri harcászatát meghatározták, részben pedig azért, mert az újkor történetében ez volt az első, és szinte az utolsó olyan…..
Oktán Pista
2022.11.10 11:10:20
@savanyújóska:
"Volt ilyen elképzelés, de gondolom már a kommentek számából is lehet következtetni a sorozatot övező teljes érdektelenségre."
Itt az ideje, hogy röviden a magam részét is hozzátegyem a köszönetekhez, dicséretekhez és biztatásokhoz, amivel eddig túlsűrűsödött magánügyek miatt (házfelújítás és -bővítés, 77 nap tető nélkül hmmmm) maradtam adós.
Kiváló sorozat volt, amire tudtomon kívül mindig is vártam :-)
A holland-angol háború a részemről az ismeretlenség ködébe burkolózott, aminek lusta voltam utánajárni, noha két lényeges dolgot is tudtam róla: egyrészt, hogy hatása nyilván visszavonhatatlanul alakította Európa (sőt, nem túlzás, a világ) történelmét, megvetette Anglia tengeri hatalmának alapját, másrészt pedig, hogy az erről készült festményeken vannak a szemet leginkább gyönyörködtető hajók!
(Ja, meg persze, hogy a Holland Kelet-Indiai Társaság toronymagasan minden idők legértékesebb cége volt)
Alapos és élvezetes munka, jó arányban egyensúlyoz az emészthetőség és a kellő áttekintés között.
A hasonló posztok alatti kevesebb a komment nem az érdektelenség jelének gondolom. Olyan ez inkább, mint a mennyei vacsora utáni csöndes, elégedett emésztés (miközben a háziasszony méltatlankodik, hogy biztosan nem ízlett, mert senki sem dicséri).
Jelen korunkhoz kevésbé nyilvánvalóan, vagy közvetlenül kapcsolódnak ezen események; másrészt valószínűleg - hozzám hasonlóan - mások is kevésbé ismerik, mint pl. a 2. VH-t. Így a motiváció, és a szakértelem is átlagosan kevesebb a véleménnyilvánításhoz.
Egy szó, mint száz, csak így tovább!
"Volt ilyen elképzelés, de gondolom már a kommentek számából is lehet következtetni a sorozatot övező teljes érdektelenségre."
Itt az ideje, hogy röviden a magam részét is hozzátegyem a köszönetekhez, dicséretekhez és biztatásokhoz, amivel eddig túlsűrűsödött magánügyek miatt (házfelújítás és -bővítés, 77 nap tető nélkül hmmmm) maradtam adós.
Kiváló sorozat volt, amire tudtomon kívül mindig is vártam :-)
A holland-angol háború a részemről az ismeretlenség ködébe burkolózott, aminek lusta voltam utánajárni, noha két lényeges dolgot is tudtam róla: egyrészt, hogy hatása nyilván visszavonhatatlanul alakította Európa (sőt, nem túlzás, a világ) történelmét, megvetette Anglia tengeri hatalmának alapját, másrészt pedig, hogy az erről készült festményeken vannak a szemet leginkább gyönyörködtető hajók!
(Ja, meg persze, hogy a Holland Kelet-Indiai Társaság toronymagasan minden idők legértékesebb cége volt)
Alapos és élvezetes munka, jó arányban egyensúlyoz az emészthetőség és a kellő áttekintés között.
A hasonló posztok alatti kevesebb a komment nem az érdektelenség jelének gondolom. Olyan ez inkább, mint a mennyei vacsora utáni csöndes, elégedett emésztés (miközben a háziasszony méltatlankodik, hogy biztosan nem ízlett, mert senki sem dicséri).
Jelen korunkhoz kevésbé nyilvánvalóan, vagy közvetlenül kapcsolódnak ezen események; másrészt valószínűleg - hozzám hasonlóan - mások is kevésbé ismerik, mint pl. a 2. VH-t. Így a motiváció, és a szakértelem is átlagosan kevesebb a véleménnyilvánításhoz.
Egy szó, mint száz, csak így tovább!
Oktán Pista
2022.11.10 11:14:16
@savanyújóska:
" Egy valag pénzbe került volna," [...] "A Patreonnak utánanézek, párezer forintnak ugyan semmi jelentősége"
Egy Patreonos körbekalapozás pont jó lehet egy szakfordítás finanszírozásához. Nívósabb jutyúberek is csinálják.
" Egy valag pénzbe került volna," [...] "A Patreonnak utánanézek, párezer forintnak ugyan semmi jelentősége"
Egy Patreonos körbekalapozás pont jó lehet egy szakfordítás finanszírozásához. Nívósabb jutyúberek is csinálják.
Korábbi weblapomon volt az a rossz szokásom, hogy írásaimhoz időnként hozzátoldottam olyan fejezeteket, melyek anyaga a cikkek választott témájához csak feltételesen kapcsolódott. Ezekben főleg egyes történeti/politikai eseményekről, vagy azok utólagos értelmezéseiről fejtettem ki saját…..
Oktán Pista
2022.08.03 10:07:13
„Az előjogaira és kiváltságaira féltékenyen ügyelő, és azokon a legkisebb csorbát ejteni sem engedő magyar elit” […]
„A magyar politikának a Habsburg birodalmon belül évszázadok óta alfája és ómegája volt a nemzeti különállás biztosítása, egy általános integráló törekvéssel szemben” […]
„vajon mi volt a hozadéka ennek a gőgös nemzeti különállásnak?”
A nemzetek önrendelkezése, mely a Magyarországon élő nemzetiségek jogos és természetes követeléseként van beállítva, számomra érthetetlen módon a magyarság és a Habsburg birodalom, illetve uralkodóház viszonyában már valamiféle irracionális, gőgös, maradi és önző jelenségként van itt beállítva. Ennél kiegyensúlyozottabb és pártatlanabb írásokhoz szoktam itt hozzá.
„A „szabadságharcok” tétje szinte mindig a nemesség kiváltságainak és előjogainak fenntartása és biztosítása, esetenként a bővítése volt.” […]
„a „szabadságharcoknak” a legfőbb eredménye végül is csak az volt, hogy általuk a nemesség évszázadokig sikeresen szabotálta el a Nyugat érték- és intézményrendszerének átvételét, megmaradva egy világtól elzárt feudális idillben” […]
„A Habsburgok […] Wesselényi, Thököly és Rákóczi féle nemesi ellenállással szemben – persze csak velük szemben és hozzájuk képest – a bécsi udvar határozottan a haladás erőit képviselte”
Mi sem áll távolabb az igazságtól, mit az itt felsoroltak.
A valóságban a szabadságharcok rendszerint súlyos jogsértések nyomán indultak; elsősorban a vallásszabadság súlyos sérelme, illetve seregek súlyos pusztításai (kirabolt, felprédált falvak) nyomán. Nem véletlen a magas jobbágyi részvétel a szélesebb bázisú szabadságharcokban.
A bécsi udvar bevált gyakorlata volt a birtokok harácsolása, sokszor mondvacsinált indokkal, melyeket a saját híveiknek adtak. Szó sem volt arról, hogy mondjuk Bécs meg akarta volna szüntetni a feudalizmust.
Az arisztokrata hátterű szervezkedések (mint a Wesselényi) rendszerint az központosító abszolutizmus és a gyenge törökellenes teljesítmény, azaz az ország megvédése/felszabadítása terén mutatott tehetetlenség miatt indultak. Az önkényuralommal szembeni, az alkotmányosság talaján álló ellenállás másutt „haladó” dolog, csak Magyarországon nem az?
Emlékeztetnék arra, hogy az ónodi országgyűlésen 1707-ben megszavazták a közteherviselést. Ezzel nem a Nyugat intézményrendszerét vettük át, hanem irányt mutattunk a fejlett Nyugatnak.
Utána a soron következő 1848-as szabadságharcunk alatt szavazta meg újra a magyar nemesség a saját kivételezett helyzetének és a jobbágyságnak az eltörlését, illetve a közteherviselést, amit az áprilisi törvényekkel kihirdettek. Az állítólag hozzájuk képest haladóbb Ausztriában csak szeptemberben született meg a döntés a jobbágyfelszabadításról.
„Az ország lemaradása nem annyira az egyébként valóban meglevő Habsburg elnyomásnak és mellőzésnek köszönhető” […]
„inkább a saját kiváltságaihoz kicsinyesen ragaszkodó nemességnek, akik sikeresen kihasználták azt, hogy az állandó háborúkban meggyengült bécsi udvarnak szüksége volt Magyarország támogatására, melynek fejében eltűrte a rég idejétmúlt rendiség fennmaradását”
Hogy a bécsi udvar meggyöngült volna az állandó háborúkban??? Talán inkább azt akartad írni, hogy szinte folyamatosan terjeszkedett és erősödött?!
Én ezt a dolgot másként látom.
A magyar trónon ülő Habsburg uralkodókkal már a legrégebbi időktől az volt a probléma, hogy nem szoktak hozzá a magyar földön már akkor is több évszázados alkotmányossághoz, és az országon kívülről, rendeleti úton és önkényesen kormányoztak. Ezt az országot képviselő rendek, illetve az Országgyűlés többszörösen sérelmezték, és többször meg próbáltak szabadulni a Habsburg dinasztiától.
Mohács után a helyzet gyökeresen megváltozott. Az állandó háborúkban meggyengült Magyarország egyre inkább el kellett tűrnie a jogsérelmeket, az abszolutista törekvéseket, mert nem volt ereje védekezni az uralkodó önkényével szemben.
Az országot vezető elit kizárólag ezeken a határokon belül, és kizárólag saját érdekei mentén tudott gondolkodni
Ez, a saját érdekek képviselete minden elit feladata, a magyar elit sem kivétel.
„A cselekvő polgárok aránya Európában, 2008-ban. Cselekvő polgárokon azokat értve, akik nem valamilyen csoporttól, vagy felsőbb hatalomtól, államtól várják az ösztönzést és irányítást a tetteikhez, hanem önerőből akarnak és mernek boldogulni. (Forrás: www.prazsak.hu/publikaciok/csepeli_prazsak_tarsadalomkutatas_2011.pdf )”
Érdekelne a „kutatás” (ha volt egyáltalán ilyen) módszertana – de sajnos hiába kattintok a linkre, nem tudok megnyitni semmit.
/folyt. köv./
„A magyar politikának a Habsburg birodalmon belül évszázadok óta alfája és ómegája volt a nemzeti különállás biztosítása, egy általános integráló törekvéssel szemben” […]
„vajon mi volt a hozadéka ennek a gőgös nemzeti különállásnak?”
A nemzetek önrendelkezése, mely a Magyarországon élő nemzetiségek jogos és természetes követeléseként van beállítva, számomra érthetetlen módon a magyarság és a Habsburg birodalom, illetve uralkodóház viszonyában már valamiféle irracionális, gőgös, maradi és önző jelenségként van itt beállítva. Ennél kiegyensúlyozottabb és pártatlanabb írásokhoz szoktam itt hozzá.
„A „szabadságharcok” tétje szinte mindig a nemesség kiváltságainak és előjogainak fenntartása és biztosítása, esetenként a bővítése volt.” […]
„a „szabadságharcoknak” a legfőbb eredménye végül is csak az volt, hogy általuk a nemesség évszázadokig sikeresen szabotálta el a Nyugat érték- és intézményrendszerének átvételét, megmaradva egy világtól elzárt feudális idillben” […]
„A Habsburgok […] Wesselényi, Thököly és Rákóczi féle nemesi ellenállással szemben – persze csak velük szemben és hozzájuk képest – a bécsi udvar határozottan a haladás erőit képviselte”
Mi sem áll távolabb az igazságtól, mit az itt felsoroltak.
A valóságban a szabadságharcok rendszerint súlyos jogsértések nyomán indultak; elsősorban a vallásszabadság súlyos sérelme, illetve seregek súlyos pusztításai (kirabolt, felprédált falvak) nyomán. Nem véletlen a magas jobbágyi részvétel a szélesebb bázisú szabadságharcokban.
A bécsi udvar bevált gyakorlata volt a birtokok harácsolása, sokszor mondvacsinált indokkal, melyeket a saját híveiknek adtak. Szó sem volt arról, hogy mondjuk Bécs meg akarta volna szüntetni a feudalizmust.
Az arisztokrata hátterű szervezkedések (mint a Wesselényi) rendszerint az központosító abszolutizmus és a gyenge törökellenes teljesítmény, azaz az ország megvédése/felszabadítása terén mutatott tehetetlenség miatt indultak. Az önkényuralommal szembeni, az alkotmányosság talaján álló ellenállás másutt „haladó” dolog, csak Magyarországon nem az?
Emlékeztetnék arra, hogy az ónodi országgyűlésen 1707-ben megszavazták a közteherviselést. Ezzel nem a Nyugat intézményrendszerét vettük át, hanem irányt mutattunk a fejlett Nyugatnak.
Utána a soron következő 1848-as szabadságharcunk alatt szavazta meg újra a magyar nemesség a saját kivételezett helyzetének és a jobbágyságnak az eltörlését, illetve a közteherviselést, amit az áprilisi törvényekkel kihirdettek. Az állítólag hozzájuk képest haladóbb Ausztriában csak szeptemberben született meg a döntés a jobbágyfelszabadításról.
„Az ország lemaradása nem annyira az egyébként valóban meglevő Habsburg elnyomásnak és mellőzésnek köszönhető” […]
„inkább a saját kiváltságaihoz kicsinyesen ragaszkodó nemességnek, akik sikeresen kihasználták azt, hogy az állandó háborúkban meggyengült bécsi udvarnak szüksége volt Magyarország támogatására, melynek fejében eltűrte a rég idejétmúlt rendiség fennmaradását”
Hogy a bécsi udvar meggyöngült volna az állandó háborúkban??? Talán inkább azt akartad írni, hogy szinte folyamatosan terjeszkedett és erősödött?!
Én ezt a dolgot másként látom.
A magyar trónon ülő Habsburg uralkodókkal már a legrégebbi időktől az volt a probléma, hogy nem szoktak hozzá a magyar földön már akkor is több évszázados alkotmányossághoz, és az országon kívülről, rendeleti úton és önkényesen kormányoztak. Ezt az országot képviselő rendek, illetve az Országgyűlés többszörösen sérelmezték, és többször meg próbáltak szabadulni a Habsburg dinasztiától.
Mohács után a helyzet gyökeresen megváltozott. Az állandó háborúkban meggyengült Magyarország egyre inkább el kellett tűrnie a jogsérelmeket, az abszolutista törekvéseket, mert nem volt ereje védekezni az uralkodó önkényével szemben.
Az országot vezető elit kizárólag ezeken a határokon belül, és kizárólag saját érdekei mentén tudott gondolkodni
Ez, a saját érdekek képviselete minden elit feladata, a magyar elit sem kivétel.
„A cselekvő polgárok aránya Európában, 2008-ban. Cselekvő polgárokon azokat értve, akik nem valamilyen csoporttól, vagy felsőbb hatalomtól, államtól várják az ösztönzést és irányítást a tetteikhez, hanem önerőből akarnak és mernek boldogulni. (Forrás: www.prazsak.hu/publikaciok/csepeli_prazsak_tarsadalomkutatas_2011.pdf )”
Érdekelne a „kutatás” (ha volt egyáltalán ilyen) módszertana – de sajnos hiába kattintok a linkre, nem tudok megnyitni semmit.
/folyt. köv./
Bár a Szent István elsüllyesztése az adriai hadszíntér talán legjobban dokumentált eseménye, a támadás pontos lezajlása körül mégis sok a kérdőjel. Már az sem teljesen biztos, valóban a füstöt vették e észre először, mivel a Tegetthoff kéményeiből szikrák is szálltak, a Szent István előárbocán levő…..
Bár a részletes haditerv, mely megvilágíthatná, a Korfu hadműveletben melyik csoportnak mi volt a konkrét feladata, nem maradt fenn, a hajók elhelyezkedéséből néhány következtetést talán le lehet vonni. Bár mindenhol az otrantói zár elleni támadásként emlegetik, a Korfu hadművelet valódi célja…..
Oktán Pista
2022.06.03 16:10:57
@bz249:
Bocs, még most sem állt össze a kép.
A Churchill-idézetben taglalt bosszúálló demokráciáról és borzalmas népi háborúkra reagáltál azzal, hogy annak alternatívája a polgárháború volt. Jól értem, azt mondod, hogy Nagy-Britannia, vagy akár a Német Császárság polgárháborúba süllyedt volna, ha nem tud háborúzni egy jót egy külső ellenséggel?
Nem értem, miért?
Mi van az Am.Egy.Államokkal, ami egy darabig épp a tömegek nyomására vonult átmeneti elszigetelődésbe a két VH között?
Mi van a hosszú ideje semleges államokkal, mint pl. Svájc, Svédország, mégis nagy a társadalmi kohézió, és szó sincs arról, hogy a polgárháború szélén lettek volna?
Bocs, még most sem állt össze a kép.
A Churchill-idézetben taglalt bosszúálló demokráciáról és borzalmas népi háborúkra reagáltál azzal, hogy annak alternatívája a polgárháború volt. Jól értem, azt mondod, hogy Nagy-Britannia, vagy akár a Német Császárság polgárháborúba süllyedt volna, ha nem tud háborúzni egy jót egy külső ellenséggel?
Nem értem, miért?
Mi van az Am.Egy.Államokkal, ami egy darabig épp a tömegek nyomására vonult átmeneti elszigetelődésbe a két VH között?
Mi van a hosszú ideje semleges államokkal, mint pl. Svájc, Svédország, mégis nagy a társadalmi kohézió, és szó sincs arról, hogy a polgárháború szélén lettek volna?
Oktán Pista
2022.06.07 12:16:15
@bz249:
>>Nagy-Britannia vagy Németország polgárháborúba süllyedt volna, ha nem ad teret a népképviseletnek és így a népi háborúnak<<
Ahhháán, most már értem.
Eddig két malomban őröltünk. A részedről a „népképviseleti háborúk” első részén volt a hangsúly; én csak a másodikra gondoltam.
A népképviselet alternatívája valóban a polgárháború volt.
Nagy-Britanniában ezt valamivel hamarabb már lejátszották. A Sonderbund mellé a svédeket is hozzátenném, mert amikor az divatba jött, ők is kipróbálták, milyen királyt meggyilkolni, illetve egy másikat elűzni; végül pedig külföldi tábornokot ültetni a trónra, akit a mellén hatalmas „Halál a királyokra!” tetoválás ékesített (meg nem erősített legenda szerint).
A társadalmi-gazdasági változások felhalmozódó feszültsége rendszerint kirobban, akárcsak a földrengés a kőzetrétegek felgyülemlett feszültségének hatására. A svájci és svéd példák még a kisebb turbulenciák közé tartoznak. Azok a társadalmak, ahol a fejlődés nem volt olyan szerves, többet voltak idegen uralom alatt, a kohézió sem volt elég erős – ott bizony nem kis turbulenciát, hanem nagy katasztrófát hozott az átalakulás.
>>Nagy-Britannia vagy Németország polgárháborúba süllyedt volna, ha nem ad teret a népképviseletnek és így a népi háborúnak<<
Ahhháán, most már értem.
Eddig két malomban őröltünk. A részedről a „népképviseleti háborúk” első részén volt a hangsúly; én csak a másodikra gondoltam.
A népképviselet alternatívája valóban a polgárháború volt.
Nagy-Britanniában ezt valamivel hamarabb már lejátszották. A Sonderbund mellé a svédeket is hozzátenném, mert amikor az divatba jött, ők is kipróbálták, milyen királyt meggyilkolni, illetve egy másikat elűzni; végül pedig külföldi tábornokot ültetni a trónra, akit a mellén hatalmas „Halál a királyokra!” tetoválás ékesített (meg nem erősített legenda szerint).
A társadalmi-gazdasági változások felhalmozódó feszültsége rendszerint kirobban, akárcsak a földrengés a kőzetrétegek felgyülemlett feszültségének hatására. A svájci és svéd példák még a kisebb turbulenciák közé tartoznak. Azok a társadalmak, ahol a fejlődés nem volt olyan szerves, többet voltak idegen uralom alatt, a kohézió sem volt elég erős – ott bizony nem kis turbulenciát, hanem nagy katasztrófát hozott az átalakulás.
A korábbiakban ismertetett előzmények után került sor az első csoport kifutására Polából, 1918 június nyolcadikán délután. A csoportot Horthy zászlóshajója, a Viribus Unitis vezette, melynek parancsnoka Janko Vukovic de Podkapelski sorhajókapitány volt. A másik csatahajó Horthy korábbi hajója, a…..
Oktán Pista
2022.05.27 12:00:03
@gigabursch:
A MAS számomra a "Jeune École" esszenciája.
A dalmát szigetek százaival szaggatott Adria pedig az ideális terepük.
A MAS számomra a "Jeune École" esszenciája.
A dalmát szigetek százaival szaggatott Adria pedig az ideális terepük.
1942 július 29-én, a Szuezi-csatorna déli kijáratánál fekvő Port Tewfik kikötőjében az utasok megkezdték a beszállást a móló mellé álló Laconia gőzösre, mely Afrika megkerülésével Angliába indult vissza. Az utasok többsége nem saját elhatározásából szállt hajóra, a Dél-Afrikába, illetve Angliába…..
Oktán Pista
2022.04.22 13:28:19
@project640:
"az atombomba kifejlesztés egyáltalán nem arról szólt, hogy be is vetik"
Mi van?!?
A tudósok részéről valóban volt egyfajta naiv elképzelés arról, hogy valahol az óceán közepén tartanak majd egy demonstratív atomrobbantást magasrangú német & co. meghívottak előtt, így mutatva be a pusztító erő nagyságát és a harc folytatásának értelmetlenségét. A politikusok és a katonák másképp gondolták. Azért nem Németország kapta az atomot, mert gyorsabban kapitulált, mint ahogy a Manhattan-terv haladt.
"amikor azt írtam, hogy megtették, amit megtudtak, akkor azt nem a bezárásra érettem, hanem, hogy hajóra tették őket"
Ahogy magyarázni próbálod, csak még rosszabb lesz...
Trópusi vizeken egy ~200m2-es, alig szellőzött helyiségbe bezsúfolni 450 embert, majd alig adni nekik ellátást, az azonos kategória, mint a német marhavagonba zsúfolt zsidók, a málenkij robotra hurcolt civilek, az örmény halálmenetek az I. VH végén, a Szamár-sziget, ill. az odáig tartó halálmars, a holodomor, és még jaj, de hosszan sorolhatnánk…
A rákövető események (ajtó rájuk zárása, lövetés, stb.) az addigi bánásmód logikus folytatása a megváltozott helyzetben. Nem menthető azzal, hogy csak valaki ott helyben rosszul döntött a nagy kapkodásban.
"még régen nem volt háború, de Németorszgában már többtízezer embert, német embert végeztek ki, mert 'rendszeridegen' volt .... nyugodtan kezd el belinkelni, hogy hasonló nagyságrendű, rendszerszintű gyilkolászás mikor, és hol volt a nyugati világban a saját népük ellen"
Ajánlott olvasmány: az eugenika története az Am.Egy.Áll.-ban. (spoiler: módfelett inspirálólag hatott a náci Németországra is)
"az atombomba kifejlesztés egyáltalán nem arról szólt, hogy be is vetik"
Mi van?!?
A tudósok részéről valóban volt egyfajta naiv elképzelés arról, hogy valahol az óceán közepén tartanak majd egy demonstratív atomrobbantást magasrangú német & co. meghívottak előtt, így mutatva be a pusztító erő nagyságát és a harc folytatásának értelmetlenségét. A politikusok és a katonák másképp gondolták. Azért nem Németország kapta az atomot, mert gyorsabban kapitulált, mint ahogy a Manhattan-terv haladt.
"amikor azt írtam, hogy megtették, amit megtudtak, akkor azt nem a bezárásra érettem, hanem, hogy hajóra tették őket"
Ahogy magyarázni próbálod, csak még rosszabb lesz...
Trópusi vizeken egy ~200m2-es, alig szellőzött helyiségbe bezsúfolni 450 embert, majd alig adni nekik ellátást, az azonos kategória, mint a német marhavagonba zsúfolt zsidók, a málenkij robotra hurcolt civilek, az örmény halálmenetek az I. VH végén, a Szamár-sziget, ill. az odáig tartó halálmars, a holodomor, és még jaj, de hosszan sorolhatnánk…
A rákövető események (ajtó rájuk zárása, lövetés, stb.) az addigi bánásmód logikus folytatása a megváltozott helyzetben. Nem menthető azzal, hogy csak valaki ott helyben rosszul döntött a nagy kapkodásban.
"még régen nem volt háború, de Németorszgában már többtízezer embert, német embert végeztek ki, mert 'rendszeridegen' volt .... nyugodtan kezd el belinkelni, hogy hasonló nagyságrendű, rendszerszintű gyilkolászás mikor, és hol volt a nyugati világban a saját népük ellen"
Ajánlott olvasmány: az eugenika története az Am.Egy.Áll.-ban. (spoiler: módfelett inspirálólag hatott a náci Németországra is)
Oktán Pista
2022.04.22 15:00:22
@project640:
Nem valószínű, hogy túl sokáig tudunk beszélgetni, ha "8. osztályos szint" és hasonlókkal találsz meg. A "fincsi összeesküvés elmélet" végképp nem tudom, hogy jön ide. Rendszerszintű nyugati példát kértél népirtásra. A tömeges erőszakos sterilizálás szerintem ilyen kategória.
Most azt mondod, hogy a mészárlás nem egy államilag eldöntött, megszervezett rendszerszintű népírtás része volt. Ez így igaz, még szerencse, hogy nem szervezték meg rendszerszinten. De sem a blog, sem én nem állítottam ilyesmit. Én arra a képtelenségre válaszoltam, hogy úgymond "megtettek az életükért annyit, amit ilyen helyzetben megtehettek". Ott a felelős tisztek kicsiben ugyanazt csinálták, amit a tömeggyilkos diktátorok nagyban.
"Cikkek százai dolgozzák fel egy egy nyugati háborús bűncselekmény elkövetését, és újboli felemlegetését ... miközben mondjuk a II. VH keleti harctéri bibliai méretű emberi szenvedésről már túl 'uncsi' beszélgetni"
Ne felejtsük el, hogy az utóbbi, nagyobb gaztetteket cikkek százezrei mellett iskolai tananyag is feldolgozza, emléknapjuk van, sőt, törvények születtek a róluk szóló közbeszédről. Ez a téma tehát nem uncsi, hanem egyszerűen többé-kevésbé nyugvópontra került a kollektív emlékezetben.
Ez a blogon tárgyalt incidensről már sokkal kevésbé mondható el, ha (amint a bejegyzésben olvashattuk) a BBC 2002-ben készült dokumentumfilmje teljesen elhallgatta, és még a 2010-es filmre érkezett kommentek többsége is a mentést végző németek nem megfelelő (azaz emberként való) ábrázolását kifogásolta.
" A II. VH-ban az agressziót, a határtalan öldöklést, népek teljes legalulását a náci Németország kezdte el "
Hadd pontosítsak: a náci Németország, és a kommunista Szovjetunió közös egyetértésben kezdte, titkos szerződésben rögzítve.
Egy valamit javaslok figyelembe venni, talán megkönnyíti a kölcsönös megértést.
Attól, mert valaki felhánytorgatja Arisztid aljasságait, még egyáltalán nem következik az, hogy Tasziló hasonló tetteit mentegeti. Hagyjuk már ezt a fekete-fehér beállítást, és azt a narratív megközelítést, hogy van a "A Jó" és "A Rossz" oldal.
Nem valószínű, hogy túl sokáig tudunk beszélgetni, ha "8. osztályos szint" és hasonlókkal találsz meg. A "fincsi összeesküvés elmélet" végképp nem tudom, hogy jön ide. Rendszerszintű nyugati példát kértél népirtásra. A tömeges erőszakos sterilizálás szerintem ilyen kategória.
Most azt mondod, hogy a mészárlás nem egy államilag eldöntött, megszervezett rendszerszintű népírtás része volt. Ez így igaz, még szerencse, hogy nem szervezték meg rendszerszinten. De sem a blog, sem én nem állítottam ilyesmit. Én arra a képtelenségre válaszoltam, hogy úgymond "megtettek az életükért annyit, amit ilyen helyzetben megtehettek". Ott a felelős tisztek kicsiben ugyanazt csinálták, amit a tömeggyilkos diktátorok nagyban.
"Cikkek százai dolgozzák fel egy egy nyugati háborús bűncselekmény elkövetését, és újboli felemlegetését ... miközben mondjuk a II. VH keleti harctéri bibliai méretű emberi szenvedésről már túl 'uncsi' beszélgetni"
Ne felejtsük el, hogy az utóbbi, nagyobb gaztetteket cikkek százezrei mellett iskolai tananyag is feldolgozza, emléknapjuk van, sőt, törvények születtek a róluk szóló közbeszédről. Ez a téma tehát nem uncsi, hanem egyszerűen többé-kevésbé nyugvópontra került a kollektív emlékezetben.
Ez a blogon tárgyalt incidensről már sokkal kevésbé mondható el, ha (amint a bejegyzésben olvashattuk) a BBC 2002-ben készült dokumentumfilmje teljesen elhallgatta, és még a 2010-es filmre érkezett kommentek többsége is a mentést végző németek nem megfelelő (azaz emberként való) ábrázolását kifogásolta.
" A II. VH-ban az agressziót, a határtalan öldöklést, népek teljes legalulását a náci Németország kezdte el "
Hadd pontosítsak: a náci Németország, és a kommunista Szovjetunió közös egyetértésben kezdte, titkos szerződésben rögzítve.
Egy valamit javaslok figyelembe venni, talán megkönnyíti a kölcsönös megértést.
Attól, mert valaki felhánytorgatja Arisztid aljasságait, még egyáltalán nem következik az, hogy Tasziló hasonló tetteit mentegeti. Hagyjuk már ezt a fekete-fehér beállítást, és azt a narratív megközelítést, hogy van a "A Jó" és "A Rossz" oldal.
Az egyetlen Magyarországon született Habsburg-uralkodó, Habsburg Albert fia, akit V. László néven koronáztak királlyá, 1440. február 22-én született Komárom városában. Mivel apja halála után négy hónappal született, ezért gyakran Utószülött (Postumus) Lászlónak is nevezik...
Oktán Pista
2022.03.07 17:07:19
A csatahajók manőverezőképességét befolyásoló torpedótalálatok leghíresebb példája nyilvánvalóan a Bismarck esete. A hatalmas hajó egyetlen találattól vált béna kacsává, és könnyű prédává az őt üldöző angol hadihajók számára. A nevezetes eseményt rengetegen feldolgozták már, s a sztori minden, a…..
Oktán Pista
2022.02.20 09:26:56
@savanyújóska:
Talán úgy van, ahogy írtad. Raeder engedelmességmániáját kielégítette Lütjens hozzáállása, nagyon meg lehetett vele elégedve.
Ugyanakkor Raeder parancsai nem csak rosszak, vagy zavarosak, homályosak voltak (ez még magyarázható azzal, hogy sz*r parancsnok volt), de némely esetben ellentmondásosak is. Egy-két pszichopata céges vezetőt és középvezetőt látva erről az a lehetőség is eszembe jutott, hogy szándékosan adott érthetetlen, sőt akár önellentmondó utasításokat. Így utólag teljesen ki van szolgáltatva a beosztott, akárhogy is igyekezett, „van rajta sapka, nincs rajta sapka” alapon.
Ha melléteszed, hogy milyen alaposan távolított el maga körül minden tekintélyes tisztet, akiről akár csak gyaníthatta, hogy veszélyezteti a pozícióját, máris nem olyan értelmetlen a feltevés.
Talán úgy van, ahogy írtad. Raeder engedelmességmániáját kielégítette Lütjens hozzáállása, nagyon meg lehetett vele elégedve.
Ugyanakkor Raeder parancsai nem csak rosszak, vagy zavarosak, homályosak voltak (ez még magyarázható azzal, hogy sz*r parancsnok volt), de némely esetben ellentmondásosak is. Egy-két pszichopata céges vezetőt és középvezetőt látva erről az a lehetőség is eszembe jutott, hogy szándékosan adott érthetetlen, sőt akár önellentmondó utasításokat. Így utólag teljesen ki van szolgáltatva a beosztott, akárhogy is igyekezett, „van rajta sapka, nincs rajta sapka” alapon.
Ha melléteszed, hogy milyen alaposan távolított el maga körül minden tekintélyes tisztet, akiről akár csak gyaníthatta, hogy veszélyezteti a pozícióját, máris nem olyan értelmetlen a feltevés.
Oktán Pista
2022.02.20 23:43:14
@savanyújóska:
Aha, értem, szóval fordított a logika. Csak az önálló gondolkodás felháborító jegyeit mutató alárendeltjeit tüntette ki ellenmondó utasításokkal, a szófogadó jókisfiúkat meg csak simán öngyilkos küldetésekre küldte egy értelmetlen stratégia keretében. Asszem, ma sem sikerült megbarátkoznom Raederrel.
Aha, értem, szóval fordított a logika. Csak az önálló gondolkodás felháborító jegyeit mutató alárendeltjeit tüntette ki ellenmondó utasításokkal, a szófogadó jókisfiúkat meg csak simán öngyilkos küldetésekre küldte egy értelmetlen stratégia keretében. Asszem, ma sem sikerült megbarátkoznom Raederrel.
Az előző posztban részletesen tárgyaltuk, hogyan bénította meg egyetlen torpedó az angolok akkor legmodernebb csatahajóját, a Prince of Wales-t. Említettem, hogy a hasonló esetek nem mentek ritkaságszámba, a különösen sebezhető hajócsavarok és kormánylapátok szinte mágnesként vonzották az ellenséges…..
A japán gépek második hulláma 11.38-kor indított támadást az angol hajók ellen. A Genzan ezred tizenhat, torpedókkal felszerelt G3M bombázója két hullámban közeledett az angolok felé. Kilenc bombázó a Prince of Wales, hét a Repulse ellen indult. A gépek a Type 91 légitorpedókkal voltak felszerelve,…..
Oktán Pista
2021.12.13 11:36:46
@MZoli: "Szerintem fals info, hogy a brittek egyaltalan ne teteleztek volna fel, hogy a japan bombazok tudnak torpedot is vetni."
A (releváns pozícióban levő) briteknek úgy általában talán valóban nem voltak illúzióik a japán bombázók torpedóvető képességeivel kapcsolatban. Ha jól értelmezem a szöveget, legalább egy brit, a PoW kapitánya viszont nyilvánvalóan nem volt képben, és ez ott, nyolcvan éve gyorsan eldöntötte az események lefolyását.
@gigabursch (OFF):
A családban van egy Alfa, ami sajnos erősíti a sztereotípiákat… ez természetesen nem reprezentatív, és az olasz autós kijelentést ünnepélyesen visszavonom. Nem volt jó példa, és nem is ez volt a fontos.
Remélem, az eredeti mondanivaló lényege azért átment. A csatahajó tervezés elrettentő példája, ha a beömlő víz a kazánházzal együtt önti el az azt vízteleníteni hivatott szivattyút is.
A (releváns pozícióban levő) briteknek úgy általában talán valóban nem voltak illúzióik a japán bombázók torpedóvető képességeivel kapcsolatban. Ha jól értelmezem a szöveget, legalább egy brit, a PoW kapitánya viszont nyilvánvalóan nem volt képben, és ez ott, nyolcvan éve gyorsan eldöntötte az események lefolyását.
@gigabursch (OFF):
A családban van egy Alfa, ami sajnos erősíti a sztereotípiákat… ez természetesen nem reprezentatív, és az olasz autós kijelentést ünnepélyesen visszavonom. Nem volt jó példa, és nem is ez volt a fontos.
Remélem, az eredeti mondanivaló lényege azért átment. A csatahajó tervezés elrettentő példája, ha a beömlő víz a kazánházzal együtt önti el az azt vízteleníteni hivatott szivattyút is.
Oktán Pista
2021.12.17 10:00:02
@gigabursch:
Ohh, igazi karácsonyi ajándék lenne, a Richelieu osztály nekem is a szívem csücske... Még ha erre nem is teljesen szolgál rá... :-)
A torpedóvédelméről különösen szívesen olvasnék.
Ohh, igazi karácsonyi ajándék lenne, a Richelieu osztály nekem is a szívem csücske... Még ha erre nem is teljesen szolgál rá... :-)
A torpedóvédelméről különösen szívesen olvasnék.
A béke rövid éveit Duguay-Trouin nagyrészt a szárazföldön töltötte, St.Malóban, és Brestben vásárolt birtokán. Még a békekötés évében, 1697-ben, egy újabb párbajba keveredett, természetesen ezúttal is permanens nőügyei miatt. A helyi rendőrfőnök azonban tudomást szerzett a készülő párbajról, és…..
Oktán Pista
2021.11.15 13:48:17
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Hát most megismerhettem és le vagyok sújtva. Ezt a rakás sz....t.
Én még akkoriban végeztem az iskolát, amikor "Vichy, Petain = hazaáruló fúj-fúj-náci" megkérdőjelezhetetlen alapvetés volt. Lényegében ezzel a minősítéssel illette az angolszász és a háború utáni francia történetírás is.
Ehhez képest megértéssel (jó elismerem, csipetnyi kárörvendéssel fűszerezve) olvastam a korábban olyan nagy mellényű franciák csetlését-botlását, amikor belekényszerültek ebbe a kelet-közép Európában olyan jól ismert helyzetbe, amikor kell a különböző nagyhatalmak között, mert valahogy mégiscsak élni kéne.
Churchillt, De Gaulle-t stb. bedobva Horthy, Dolfuss, stb stb helyébe, bizony nem muzsikáltak volna semmivel se jobban.
>> A partra szállt angolszász erők észak-afrikai helyzete ekkor nem volt igazán biztató, s még nehezebbre fordulhatott volna, ha a franciák kitartanak addig, amíg a németek Líbia felől csatlakoznak hozzájuk<<
Ha nem tévedek, a németek ekkor már piszkosul el voltak foglalva azzal, hogy El-Alamein után stabilizálni kéne a frontot.
>>egy royalista merénylő, aki karácsony napján agyonlőtte Darlant<<
Atyaég, ekkor még voltak rojalisták?!