Adatok
Oktán Pista
0 bejegyzést írt és 102 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Hollandia tengeri hatalomként való hanyatlásával a XVIII. századra a tengereken a francia flotta vált az angol haditengerészet legfőbb ellenfelévé. Azonban míg korábban a hollandok egyenrangú ellenfelei voltak a briteknek, és gyakran felül is múlták őket, addig a franciák egy-egy ritka győzelmüktől…..
A háborúban a francia flotta ha tengeri fölényt nem is vívott ki, de korábbi önmagához képest határozottan jó teljesítményt nyújtott, és ezúttal végig nyitva tartotta a tengeri kereskedelmi útvonalakat. A haditengerészet visszaszerezte tekintélyét, ami az ország siralmas gazdasági helyzete ellenére…..
Oktán Pista
2024.10.25 11:07:52
A támadás harmadik napján ragyogó reggelre ébredtek Dakarban. A köd teljesen felszállt, s a kristálytiszta időben a parti erődök megfigyelői már 40 kilométeres távolságról észrevették az angol hajók árbocait.
A nap mindkét oldalon a felderítő repülőgépek kiküldésével kezdődött. A menetrend szerint…..
Oktán Pista
2024.07.01 13:09:03
A kép a fő fegyverzetéből tüzelő Richelieu-ről impozáns.
Apropó, a későbbi szolgálata alatt nem adódott probléma az ágyúcsövek/lőszerek nyomástűrésével?
u.i.
cirka 20 hozzászólásból 17 a témához még érintőlegesen is alig tartozó szobrokkal; azok közül is 14 a legnagyobb, legrendíthetetlenebb magyar ólomkatonával foglalkozik... Jaj.
@Pájer_ Csaba:
>>a ruszkiknál Szanktpjotörsburgnál az Oroszország Anyácska<<
Nem a "Haza Anyácskára" gondoltál? Mert az Volgográdban (leánykori nevén: Sztálingrádban, még leányabbkori nevén Caricinben) van.
Apropó, a későbbi szolgálata alatt nem adódott probléma az ágyúcsövek/lőszerek nyomástűrésével?
u.i.
cirka 20 hozzászólásból 17 a témához még érintőlegesen is alig tartozó szobrokkal; azok közül is 14 a legnagyobb, legrendíthetetlenebb magyar ólomkatonával foglalkozik... Jaj.
@Pájer_ Csaba:
>>a ruszkiknál Szanktpjotörsburgnál az Oroszország Anyácska<<
Nem a "Haza Anyácskára" gondoltál? Mert az Volgográdban (leánykori nevén: Sztálingrádban, még leányabbkori nevén Caricinben) van.
A Dakar ellen vonuló inváziós flotta hajói szeptember 14 és 16 között mind összegyűltek Freetown kikötőjében, azonban sokáig nem tudták eldönteni, onnan hová is indulnak majd tovább. A Force Y megérkezése mindenkiben azt az érzést keltette, a franciák nyilván tudnak a terveikről, ezért küldtek…..
Oktán Pista
2024.06.13 17:19:55
@savanyujóska:
15 űrdolcsiért Marzin egy eredeti fotója is megvehető: ephemerafinds.com/products/captain-marzin-french-warship-richelieu-vintage-news-press-photograph-1940
Ez a mostani rész nem olyan elkeserítő volt, mint a Mers el Kebir sorozat, hanem inkább vígjáték jellegű.
A kölcsönös letartóztatás tiszta kabaré. Aztán még a csodás színekben pompázó vízoszlopok, meg a robbanások közt vihogva szlalomozó francia tengerészek...
Hátha megkeres Halivúd egy szép summával a sztoriért!
Ellenben a mérgesgáz töltésű gránátokon már nem tréfaság.
Más tengerészeteknek is volt ilyen?
15 űrdolcsiért Marzin egy eredeti fotója is megvehető: ephemerafinds.com/products/captain-marzin-french-warship-richelieu-vintage-news-press-photograph-1940
Ez a mostani rész nem olyan elkeserítő volt, mint a Mers el Kebir sorozat, hanem inkább vígjáték jellegű.
A kölcsönös letartóztatás tiszta kabaré. Aztán még a csodás színekben pompázó vízoszlopok, meg a robbanások közt vihogva szlalomozó francia tengerészek...
Hátha megkeres Halivúd egy szép summával a sztoriért!
Ellenben a mérgesgáz töltésű gránátokon már nem tréfaság.
Más tengerészeteknek is volt ilyen?
Oktán Pista
2024.06.14 17:50:20
@bz249:
Na ezt a részt én sem értem. Ha a lövedék befullad, akkor -ha jól értem- a mérges gázok sem szabadulnak ki. Ha nem fullad be, akkor meg a robbanótöltet többszörös pusztítást végez.
Még ha nem is működik el a lövedék, a korábbi csataleírások alapján hajlamos mindenféle füstcsöveket, olaj- és gőzvezetékeket szétrombolni, ami szintén komoly sérüléseket okoz a közelben tartózkodóknak.
Na ezt a részt én sem értem. Ha a lövedék befullad, akkor -ha jól értem- a mérges gázok sem szabadulnak ki. Ha nem fullad be, akkor meg a robbanótöltet többszörös pusztítást végez.
Még ha nem is működik el a lövedék, a korábbi csataleírások alapján hajlamos mindenféle füstcsöveket, olaj- és gőzvezetékeket szétrombolni, ami szintén komoly sérüléseket okoz a közelben tartózkodóknak.
A XIX. század második felében az európai nagyhatalmak szinte egész Afrikát megszállták, és felosztották egymás között. A nemzetközi egyezményekkel kialakított határok már csak az első világháború után változtak nagyobb mértékben, amikor a győztes országok újraosztották a német gyarmatokat. Csak két…..
Oktán Pista
2024.05.29 11:53:31
Köszönöm az újabb színvonalas cikket.
Jó a téma, az előző sorozat után illő folytatás.
Emellett felüdülés olvasni az igényes nyelvezettel és helyesírással, választékos szóhasználattal, mégis olvasmányosan és közérthetően megírt posztot.
>>A repülőgépek ekkor már nem tartoztak szorosan az élvonalba, de az angol repülőgépekkel szemben kétségkívül több mint egyenlő ellenfelek voltak.<<
Hűha, ezek a repülők még okozhatnak némi kellemetlenséget az angoloknak. A nagy kérdés inkább a megefelelő fegyverzet és a francia pilóták kiképzése hajók elleni harcra (lévén viszonylag új beszerzésről szó).
@oranje2010:
>>Feldobtad a vasárnapomat!<<
Igazi gyereknapi meglepi! :-P
Jó a téma, az előző sorozat után illő folytatás.
Emellett felüdülés olvasni az igényes nyelvezettel és helyesírással, választékos szóhasználattal, mégis olvasmányosan és közérthetően megírt posztot.
>>A repülőgépek ekkor már nem tartoztak szorosan az élvonalba, de az angol repülőgépekkel szemben kétségkívül több mint egyenlő ellenfelek voltak.<<
Hűha, ezek a repülők még okozhatnak némi kellemetlenséget az angoloknak. A nagy kérdés inkább a megefelelő fegyverzet és a francia pilóták kiképzése hajók elleni harcra (lévén viszonylag új beszerzésről szó).
@oranje2010:
>>Feldobtad a vasárnapomat!<<
Igazi gyereknapi meglepi! :-P
Gensoul még a támadás estéjén tájékoztatta az észak-afrikai francia tengerészeti erők Algírban tartózkodó főparancsnokát, Jean Pierre Estéva altengernagyot, hogy a Dunkerque sérülései nem súlyosak, és a hajó néhány nap múlva elhagyhatja a kikötőt. Estéva ezt rögtön szükségesnek látta…..
Oktán Pista
2024.04.23 18:39:50
Oktán Pista
2024.04.24 14:54:22
@savanyújóska:
"Rommel úgy is tervezte, hogy külön veri meg az Algéria felől érkező amerikaiakat és az Egyiptomból utána nyomuló angolokat, előbbieket sikerült is visszanyomnia, de mire áttörhetett volna, már a nyakán volt megint Montgomery."
Azt értem, hogy Rommel jobb híján a belső vonal előnyébe és az ellenfél megosztottságába vetette utolsó reményét, úgy tervezte, hogy külön veszi föl velük a harcot. De azt, hogy meg is veri, az egy kicsit hiú remény. Pont akkor páholták el az angolok - külön.
Rommel nem sok reményt fűzött az afrikai fronthoz azután, hogy betörtek Egyiptomba és nem kapta meg a kért erősítést Alexandria elfoglalásához. Lehet, hogy csak az utólagos bölcsesség íratta vele, de onnantól fél évet számolt rá, hogy a Jóreménység-fok megkerülésével beérkezzen az elsöprő angol túlerő.
Egyszóval, én inkább úgy fogalmaztam volna, hogy a németek helyzete még a francia együttműködés ellenére is annyira siralmas volt, hogy a balfékeskedés is belefért a partraszállók részéről.
@kennimekkormikk:
"Valahogy mégis az az érzésem, hogy a mostaniak még aljasabbak."
Sok minden eszembe jut erről:
- Ami nekünk fáj, az jobban fáj, mint ami másoknak.
- A múlt megszépítő köde.
- A költő szerint a harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés.
"Rommel úgy is tervezte, hogy külön veri meg az Algéria felől érkező amerikaiakat és az Egyiptomból utána nyomuló angolokat, előbbieket sikerült is visszanyomnia, de mire áttörhetett volna, már a nyakán volt megint Montgomery."
Azt értem, hogy Rommel jobb híján a belső vonal előnyébe és az ellenfél megosztottságába vetette utolsó reményét, úgy tervezte, hogy külön veszi föl velük a harcot. De azt, hogy meg is veri, az egy kicsit hiú remény. Pont akkor páholták el az angolok - külön.
Rommel nem sok reményt fűzött az afrikai fronthoz azután, hogy betörtek Egyiptomba és nem kapta meg a kért erősítést Alexandria elfoglalásához. Lehet, hogy csak az utólagos bölcsesség íratta vele, de onnantól fél évet számolt rá, hogy a Jóreménység-fok megkerülésével beérkezzen az elsöprő angol túlerő.
Egyszóval, én inkább úgy fogalmaztam volna, hogy a németek helyzete még a francia együttműködés ellenére is annyira siralmas volt, hogy a balfékeskedés is belefért a partraszállók részéről.
@kennimekkormikk:
"Valahogy mégis az az érzésem, hogy a mostaniak még aljasabbak."
Sok minden eszembe jut erről:
- Ami nekünk fáj, az jobban fáj, mint ami másoknak.
- A múlt megszépítő köde.
- A költő szerint a harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés.
Oktán Pista
2024.05.24 14:05:51
@Galaric:
>>Nekem egy dolog nem fér a fejembe: megtámadják a flottát és utána békésén nyugodtan vakarják a töküket.<<
A franciákban valahogy minden más nemzetnél jobban megtört a harci szellem. A tisztek jó része mintha már egy értelmes civil módjára sem tudott volna gondolkodni, pláne nem, mint egy kiképzett katona.
Ennek valószínűleg története van. A franciák nagyot gondoltak magukról és nagyot koppantak. Először is, már az első véhá után is nagyon megrogytak lelkileg, a veszteségek iszonyatot váltottak ki a francia társadalomban. Akkor a vezetők előrukkoltak az új Gloire-ral, az új kis- és középhatalmakból álló, francia befolyás alatti Európa koncepciójával... Ami másfél évtized után simán összeomlott. Aztán jött a vereség a németektől és a franciákban semmi tartás nem maradt.
Árulkodó az a tény, hogy Franciaországban arányaiban sokkal több, a megszállás alatt a németekkel összefeküdt nőt hajtottak végig megkopaszítva, megalázva a városokon, más Ny-Európai fölszabadult országokkal összehasonlítva. Szokás ezt a hazát megvédeni nem tudó férfiak frusztrációjának a nőkön való levezetésének tartani. A feminista túlzásoktól persze tekintsünk el, hiszen Norvégiát, Hollandiát, Belgiumot stb. ugyanúgy nem tudták megvédeni a „hímsoviniszták”, ott mégsem volt hasonló mértékű a „kollaboráns nők” megalázása, mint Franciaországban. Végső soron van ebben valami.
Szintén jellemző az a lihegő bosszúállás, ahogy Pétain-t bűnbakként elítélték – maga De Gaulle is valahogy úgy fogalmazott, hogy néhol partizán vészbíróságra emlékeztetett az eljárás.
Végül hadd idézzem a Vietnámi háború blogról (mely nemrég foglalkozott a Dien Bien Phu-i csatával) egy angol író véleményét az értelmetlenül vállalt vereségről:
"Mégis kitartottak, mert a büszkeség, a fatalizmus, a butaság és az erkölcsi gyengeség következtében nem vettek tudomást saját kudarcukról. [...] Az ország balszerencséjére olyanok kormányozták és vezették hadseregét, akiknek vállát az előző évtized megaláztatásai nyomták, így pedig minden döntésükben érződött az a kényszer, hogy helyreállítsák a nemzet becsületét és újraélesszék a haza dicsőségét. Puszta dacból magukra vállalták a huszadik század egyik legkönnyebben elkerülhető katonai fiaskóját."
>>Nekem egy dolog nem fér a fejembe: megtámadják a flottát és utána békésén nyugodtan vakarják a töküket.<<
A franciákban valahogy minden más nemzetnél jobban megtört a harci szellem. A tisztek jó része mintha már egy értelmes civil módjára sem tudott volna gondolkodni, pláne nem, mint egy kiképzett katona.
Ennek valószínűleg története van. A franciák nagyot gondoltak magukról és nagyot koppantak. Először is, már az első véhá után is nagyon megrogytak lelkileg, a veszteségek iszonyatot váltottak ki a francia társadalomban. Akkor a vezetők előrukkoltak az új Gloire-ral, az új kis- és középhatalmakból álló, francia befolyás alatti Európa koncepciójával... Ami másfél évtized után simán összeomlott. Aztán jött a vereség a németektől és a franciákban semmi tartás nem maradt.
Árulkodó az a tény, hogy Franciaországban arányaiban sokkal több, a megszállás alatt a németekkel összefeküdt nőt hajtottak végig megkopaszítva, megalázva a városokon, más Ny-Európai fölszabadult országokkal összehasonlítva. Szokás ezt a hazát megvédeni nem tudó férfiak frusztrációjának a nőkön való levezetésének tartani. A feminista túlzásoktól persze tekintsünk el, hiszen Norvégiát, Hollandiát, Belgiumot stb. ugyanúgy nem tudták megvédeni a „hímsoviniszták”, ott mégsem volt hasonló mértékű a „kollaboráns nők” megalázása, mint Franciaországban. Végső soron van ebben valami.
Szintén jellemző az a lihegő bosszúállás, ahogy Pétain-t bűnbakként elítélték – maga De Gaulle is valahogy úgy fogalmazott, hogy néhol partizán vészbíróságra emlékeztetett az eljárás.
Végül hadd idézzem a Vietnámi háború blogról (mely nemrég foglalkozott a Dien Bien Phu-i csatával) egy angol író véleményét az értelmetlenül vállalt vereségről:
"Mégis kitartottak, mert a büszkeség, a fatalizmus, a butaság és az erkölcsi gyengeség következtében nem vettek tudomást saját kudarcukról. [...] Az ország balszerencséjére olyanok kormányozták és vezették hadseregét, akiknek vállát az előző évtized megaláztatásai nyomták, így pedig minden döntésükben érződött az a kényszer, hogy helyreállítsák a nemzet becsületét és újraélesszék a haza dicsőségét. Puszta dacból magukra vállalták a huszadik század egyik legkönnyebben elkerülhető katonai fiaskóját."
A Mers el Kebir elleni támadással kapcsolatban alighanem mindenkiben felmerül a kérdés, mégis mi értelme volt ennek az egésznek? A már legyőzött, leszerelés előtt álló, a németektől biztos távolságban félreállított francia hadihajók miféle veszélyt jelenthettek volna Angliára? Maga a támadás is a…..
Oktán Pista
2024.05.23 10:55:23
@bz249:
>>Nyilvan az Ideologia ellentetek miatt a haboru volt a valoszinubb eset. Csakhat az idozites nem mindegy. 1940 nyaran nem lehetett kizarni, hogy a SZU a brit erdekszferaba nyomul inkabb be, mert gyengenek erzi a briteket - mondjuk a kozep-kelet megszerzesevel. <<
Nem csak a z ideológiai ellentétek miatt volt valószínű a háború. K-Európa felosztása után egyik bajszos tömeggyilkos diktátor részéről sem maradt mit felkínálni az a másiknak. A további célok elérésében nem tudták egymást segíteni.
Sztálin kézdörzsölve várta, hogy az imperialisták meg fasiszták átharapják egymás torkát, és a megváltó eszme akadálytalanul özönölhessen a Nyugaton sínylődő proletár tömegek felszabadítására. Ravaszabb volt annál, minthogy megkérdőjelezhető értékű nyereségért cserébe ő kötelezze el magát elsőként és tegye ki magát kétfrontos háború kockázatának.
Hitler is tartott a kétfrontos háborútól; de ő bevallottan hazardőr volt, ráadásul ideológiailag befolyásolt fantaszta - ő találta jó ötletnek bekockáztatni.
>>Nyilvan az Ideologia ellentetek miatt a haboru volt a valoszinubb eset. Csakhat az idozites nem mindegy. 1940 nyaran nem lehetett kizarni, hogy a SZU a brit erdekszferaba nyomul inkabb be, mert gyengenek erzi a briteket - mondjuk a kozep-kelet megszerzesevel. <<
Nem csak a z ideológiai ellentétek miatt volt valószínű a háború. K-Európa felosztása után egyik bajszos tömeggyilkos diktátor részéről sem maradt mit felkínálni az a másiknak. A további célok elérésében nem tudták egymást segíteni.
Sztálin kézdörzsölve várta, hogy az imperialisták meg fasiszták átharapják egymás torkát, és a megváltó eszme akadálytalanul özönölhessen a Nyugaton sínylődő proletár tömegek felszabadítására. Ravaszabb volt annál, minthogy megkérdőjelezhető értékű nyereségért cserébe ő kötelezze el magát elsőként és tegye ki magát kétfrontos háború kockázatának.
Hitler is tartott a kétfrontos háborútól; de ő bevallottan hazardőr volt, ráadásul ideológiailag befolyásolt fantaszta - ő találta jó ötletnek bekockáztatni.
Oktán Pista
2024.05.23 11:57:45
@gigabursch:
>>Amúgy Wannsee kapcsán a bent szereplő népességi adatok valósóságát illetően volt aki annak utána ment?<<
Akkurátus, precíz hivatalok szervezték a népszámlálásokat Közép- és Kelet-Európában. Mi a fenéért találnám ki, hogy utánamenjek az ezekre alapozott számoknak?
Hosszasan hezitáltam, válaszoljak-e. (A korábbi "Offtopic" poszt után is tudatosan hetekig kerültem a blogot, mert fáradt vagyok már a hülyeséghez és a trágársághoz.)
Jópár szélsőjobbos haverom (is) van, aki hasonló szöveget fúj. Pedig tényleg jó arcok. A kedvükért "leleplező" videókat is megnéztem. Nem győztek meg, sőt. Legalább is nem arról, amiről győzködni igyekeztek. Ne kelljen már az ilyen baromságokat cáfolni, hogy szerinted (vagy valaki szerint) az elgázosító teherautók rakterének nyomástartónak kellett lenniük... A túlnyomás elmegy a réseken, miközben a szén-monoxid, -dioxid aránya elég magasra felmegy, és bent mindenki meghal. Nem az általad emlegetett műszaki megértéssel van a gond, hanem a felvetések indítékával.
Nekem nincs gondom a kárpótlásokkal. Bár az örmények áldozatok leszármazottainak is lenne; bár a magyarságuk miatt legyilkoltaknak is lenne... folytathatnám a sort. A holokauszt-emléknapok mellett más népirtásokra is méltóképpen emlékezni kellene; azokat sem lenne szabad eltagadni, kisebbíteni, vagy igazoltnak beállítani. Nekem ez utóbbival van gondom.
>>Amúgy Wannsee kapcsán a bent szereplő népességi adatok valósóságát illetően volt aki annak utána ment?<<
Akkurátus, precíz hivatalok szervezték a népszámlálásokat Közép- és Kelet-Európában. Mi a fenéért találnám ki, hogy utánamenjek az ezekre alapozott számoknak?
Hosszasan hezitáltam, válaszoljak-e. (A korábbi "Offtopic" poszt után is tudatosan hetekig kerültem a blogot, mert fáradt vagyok már a hülyeséghez és a trágársághoz.)
Jópár szélsőjobbos haverom (is) van, aki hasonló szöveget fúj. Pedig tényleg jó arcok. A kedvükért "leleplező" videókat is megnéztem. Nem győztek meg, sőt. Legalább is nem arról, amiről győzködni igyekeztek. Ne kelljen már az ilyen baromságokat cáfolni, hogy szerinted (vagy valaki szerint) az elgázosító teherautók rakterének nyomástartónak kellett lenniük... A túlnyomás elmegy a réseken, miközben a szén-monoxid, -dioxid aránya elég magasra felmegy, és bent mindenki meghal. Nem az általad emlegetett műszaki megértéssel van a gond, hanem a felvetések indítékával.
Nekem nincs gondom a kárpótlásokkal. Bár az örmények áldozatok leszármazottainak is lenne; bár a magyarságuk miatt legyilkoltaknak is lenne... folytathatnám a sort. A holokauszt-emléknapok mellett más népirtásokra is méltóképpen emlékezni kellene; azokat sem lenne szabad eltagadni, kisebbíteni, vagy igazoltnak beállítani. Nekem ez utóbbival van gondom.
Somerville fél hatkor kapta meg a tárgyalások eredménytelenségéről szóló jelentést Holland-tól. Ezzel elszállt minden remény a megegyezésre, és Somerville-nek nem maradt más lehetősége, mint hogy engedelmeskedik az Admiralitás utasításainak, vagy pedig hazatér és hadbíróság elé áll. Hajóit a kikötő…..
Oktán Pista
2024.04.19 11:04:18
@savanyújóska:
>>Állítólag a franciák szervezték be, még az első világháború előtt.<<
15 éve jelent meg egy könyv az MI5 történetéről (Christopher Andrew: The Defence of the Realm); ebben tett közzé Peter Martland történész olyan dokumentumokat, mely szerint 1917-től legalább egy évig heti 100 fontot fizettek Sir Samuel Hoare-n keresztül a B.M. monogramú, szocializmusból a nacionalizmusba tartó tranzitusát végző volt hegyivadásznak. A cél Olaszország háborúban tartása volt, és a későbbi Duce vállalta ennek propagálását és a tervezett béketüntetések szétverését. Akkor nagyot ment a nemzetközi sajtóban a hír, idehaza pl. a múlt-kor, index stb. oldalain is lehetett olvasni erről.
Én a francia beszervezésről nem tudtam, de most rákeresve, a Wikipédiában annyit találtam, hogy '15. májusában francia forrásokból kapott pénzeket; vélhetően a francia elvtársak hatottak oda, hogy Olaszország siessen szorongatott hazájuk segítségére.
>>Németországban már a háború előtt is demokratikus kormány volt, [...] német arrogancia megtörése, és lehetőleg Vilmos eltávolítása,<<
Valóban, igaz. Sajnos Vilmos egy arrogáns p*cs volt.
>>Az angolok a háború után hátat fordítottak Európának, [...] pedig Németország kifacsarása helyett már ekkor létrehozhattak volna egy általuk vezetett európai szövetséget<<
Na itt pont azt írod le, ami miatt én is rinyáltam azelőtt. A posztban szereplő, bajtársak elleni indokolatlan támadás elhidegítette egymástól a két szövetségest; hiába ment a duma a csigazabálók felé, hogy "mi nektek is meg akarjuk nyerni a háborút". Valójában már a háború utáni új Európán kellett volna gondolkodni; amiben Franciaország és Anglia szoros és bizalmas szövetségesek, és a térdre kényszerített szövetséges bizalmának fenntartása fő prioritás kellett volna, hogy legyen. Ehelyett ment (megy?) a sértett francia különutasság, meg a fensőbbséges brit különutasság.
>>betérdeltek az USA mögé, <<
Erről az a vicc jut eszembe, amiben az egér, meg az elefánt megy át a hídon, és a kisegér büszkén odaszól társának: -Hallod, Jumbó, hogy dübörgünk?
A legfrissebb hírekben is együtt nyilatkozott az angol külügy az amerikaival. Nem tudom, mi élvezetet találnak ebben a "közös dübörgésen" kívül.
@SirHiggins:
>>M beszervezése meg ugyan szórakoztató elmélet, de szvsz urban legend. Volt ő minden is, anarchistától kezdve, szocin át vad-kapitalista stb.<<
Nem urban legend. A fentebb hivatkozott dokumentumok kapcsán akkor Ungváry Krisztián és Ormos Mária is megszólalt, és nem kérdőjelezték meg a hitelességét. Vadkapitalista meg szerintem soha sem volt, de simán lehet, hogy tévedek.
>>Állítólag a franciák szervezték be, még az első világháború előtt.<<
15 éve jelent meg egy könyv az MI5 történetéről (Christopher Andrew: The Defence of the Realm); ebben tett közzé Peter Martland történész olyan dokumentumokat, mely szerint 1917-től legalább egy évig heti 100 fontot fizettek Sir Samuel Hoare-n keresztül a B.M. monogramú, szocializmusból a nacionalizmusba tartó tranzitusát végző volt hegyivadásznak. A cél Olaszország háborúban tartása volt, és a későbbi Duce vállalta ennek propagálását és a tervezett béketüntetések szétverését. Akkor nagyot ment a nemzetközi sajtóban a hír, idehaza pl. a múlt-kor, index stb. oldalain is lehetett olvasni erről.
Én a francia beszervezésről nem tudtam, de most rákeresve, a Wikipédiában annyit találtam, hogy '15. májusában francia forrásokból kapott pénzeket; vélhetően a francia elvtársak hatottak oda, hogy Olaszország siessen szorongatott hazájuk segítségére.
>>Németországban már a háború előtt is demokratikus kormány volt, [...] német arrogancia megtörése, és lehetőleg Vilmos eltávolítása,<<
Valóban, igaz. Sajnos Vilmos egy arrogáns p*cs volt.
>>Az angolok a háború után hátat fordítottak Európának, [...] pedig Németország kifacsarása helyett már ekkor létrehozhattak volna egy általuk vezetett európai szövetséget<<
Na itt pont azt írod le, ami miatt én is rinyáltam azelőtt. A posztban szereplő, bajtársak elleni indokolatlan támadás elhidegítette egymástól a két szövetségest; hiába ment a duma a csigazabálók felé, hogy "mi nektek is meg akarjuk nyerni a háborút". Valójában már a háború utáni új Európán kellett volna gondolkodni; amiben Franciaország és Anglia szoros és bizalmas szövetségesek, és a térdre kényszerített szövetséges bizalmának fenntartása fő prioritás kellett volna, hogy legyen. Ehelyett ment (megy?) a sértett francia különutasság, meg a fensőbbséges brit különutasság.
>>betérdeltek az USA mögé, <<
Erről az a vicc jut eszembe, amiben az egér, meg az elefánt megy át a hídon, és a kisegér büszkén odaszól társának: -Hallod, Jumbó, hogy dübörgünk?
A legfrissebb hírekben is együtt nyilatkozott az angol külügy az amerikaival. Nem tudom, mi élvezetet találnak ebben a "közös dübörgésen" kívül.
@SirHiggins:
>>M beszervezése meg ugyan szórakoztató elmélet, de szvsz urban legend. Volt ő minden is, anarchistától kezdve, szocin át vad-kapitalista stb.<<
Nem urban legend. A fentebb hivatkozott dokumentumok kapcsán akkor Ungváry Krisztián és Ormos Mária is megszólalt, és nem kérdőjelezték meg a hitelességét. Vadkapitalista meg szerintem soha sem volt, de simán lehet, hogy tévedek.
Oktán Pista
2024.04.19 14:49:59
@SirHiggins:
Na azért az a szimbiózis, amiben az olasz nagytőke és a fasiszta államszervezet volt, az semmiképpen nem nevezhető vadkapitalizmusnak. A ma használt értelemben biztosan nem.
Na azért az a szimbiózis, amiben az olasz nagytőke és a fasiszta államszervezet volt, az semmiképpen nem nevezhető vadkapitalizmusnak. A ma használt értelemben biztosan nem.
Oktán Pista
2024.04.22 15:01:57
@savanyújóska:
Eddig nem hallottam arról, hogy svájci időszaka alatt is beszervezték volna; de nagyon nem lepődök meg. Egy nőügyei miatt konstans pénzzavarban levő politikai aktivista hamar föltűnik mindenféle beszervező radarján.
@bz249:
...aztán a fasizmus olyan dolgok gyűjtőfogalmává vált, amelyek valójában nem is tartoznak oda. Talán a "korporativizmus" szót kerestük, de mindegy is, viszolygok ezektől az "izmusoktól".
@Pájer_ Csaba:
Próbálom beazonosítani a szereplőket a jelzők alapján :-)
A "választott elnököt" egy közeli munkatársa utólag valahogy úgy jellemezte, hogy a "legnagyobb diktátor". (Már ha Rooseveltre gondoltál.) A két "botcsinálta diktátor" veterán frontharcos is volt, ez a korrajzban nem mellékes. (Ha eltaláltamHitlert és Mussolinit.) A "kiöregedett vén katona" nyilván Petain, a politikai kalandorokat meg hagyjuk, miért is borzoljuk tovább az anglomán idegeket :-)
Érdekes lenne a japán és kínai tényezőket is körülírni...
Eddig nem hallottam arról, hogy svájci időszaka alatt is beszervezték volna; de nagyon nem lepődök meg. Egy nőügyei miatt konstans pénzzavarban levő politikai aktivista hamar föltűnik mindenféle beszervező radarján.
@bz249:
...aztán a fasizmus olyan dolgok gyűjtőfogalmává vált, amelyek valójában nem is tartoznak oda. Talán a "korporativizmus" szót kerestük, de mindegy is, viszolygok ezektől az "izmusoktól".
@Pájer_ Csaba:
Próbálom beazonosítani a szereplőket a jelzők alapján :-)
A "választott elnököt" egy közeli munkatársa utólag valahogy úgy jellemezte, hogy a "legnagyobb diktátor". (Már ha Rooseveltre gondoltál.) A két "botcsinálta diktátor" veterán frontharcos is volt, ez a korrajzban nem mellékes. (Ha eltaláltamHitlert és Mussolinit.) A "kiöregedett vén katona" nyilván Petain, a politikai kalandorokat meg hagyjuk, miért is borzoljuk tovább az anglomán idegeket :-)
Érdekes lenne a japán és kínai tényezőket is körülírni...
Az angol hadihajóknak nem kellett messze menniük, Mers el Kebir kikötője alig 440 km-re volt Gibraltártól, közvetlenül Oran mellett, melynek egyik külvárosa volt. A kikötő kiépítését a franciák még a XIX. század végén kezdték el, akkor még abból a megfontolásból, hogy innen a torpedónaszádok könnyen…..
A Franciaország és a tengelyhatalmak között Campiegne-ben megkötött fegyverszünet hivatalosan 1940 június 25-én, éjfél után 35 perccel lépett életbe. René Émile Godfroy tengernagy, az Alexandriában álló francia kötelék parancsnoka, ugyanekkor engedélyt kért az angoloktól a kikötő elhagyására, hogy a…..
"Nekünk a szabadság az, ha olyan hazát építhetünk magunknak, ahol nincs a fejünk fölött semmiféle háziúr."
..
Az első világháború sok minden más mellett olyan szempontból is kuriózum volt a korábbi európai háborúkhoz képest, hogy a felek nem voltak hajlandóak semmilyen kompromisszumra, és mindegyikük a „mindent vagy semmit” alapon játszott. A cél nem pusztán a győzelem volt, hanem a totális győzelem, az…..
Oktán Pista
2024.03.04 16:33:04
@Ződ2000:
>>Gyakorlatilag az egész kontinens összeomlott, és ebből a bukásból azóta sem tért magához."<<
Valójában ez egy leegyszerűsítés, hiszen az I. vh. kitörésének idejére az USA gazdasági termelésben lekörözte az addig vezető európai hatalmakat. A Nagy Háború nélkül egy darabig még mehetett volna egy kis gazdasági kötélhúzás, versengés. De a világégés ezt az átmenetet gyorsan és végérvényesen érvényre juttatta. A blog szerzője egy másik sorozatában ezt részletesebben is kifejtette.
>>a harmadik birodalom pér évtized alatta világ vezető katonai és gazdasági hatalma lett.<<
Na ne már.
Azt még valamennyire megértem, hogy a maga korában váratlan villámháborús katonai sikerek és a propaganda miatt valaki elhiszi, hogy Németo. világverő katonai hatalom lett - de ez akkor sem igaz. Meg kell nézni a valós számokat: az utólag mélyen lenézett francia hadsereg tényleges erejét, vagy a toronymagasan világelső szovjet hadikiadásokat a két háború között.
Na de hogy gazdaságilag... ?? Ne viccelj.
>>Gyakorlatilag az egész kontinens összeomlott, és ebből a bukásból azóta sem tért magához."<<
Valójában ez egy leegyszerűsítés, hiszen az I. vh. kitörésének idejére az USA gazdasági termelésben lekörözte az addig vezető európai hatalmakat. A Nagy Háború nélkül egy darabig még mehetett volna egy kis gazdasági kötélhúzás, versengés. De a világégés ezt az átmenetet gyorsan és végérvényesen érvényre juttatta. A blog szerzője egy másik sorozatában ezt részletesebben is kifejtette.
>>a harmadik birodalom pér évtized alatta világ vezető katonai és gazdasági hatalma lett.<<
Na ne már.
Azt még valamennyire megértem, hogy a maga korában váratlan villámháborús katonai sikerek és a propaganda miatt valaki elhiszi, hogy Németo. világverő katonai hatalom lett - de ez akkor sem igaz. Meg kell nézni a valós számokat: az utólag mélyen lenézett francia hadsereg tényleges erejét, vagy a toronymagasan világelső szovjet hadikiadásokat a két háború között.
Na de hogy gazdaságilag... ?? Ne viccelj.
Oktán Pista
2024.03.13 17:26:56
@H4mburger: "1939-es Saar vidéki offenzivának, még csak az emlitésétől is miért ódzkodik az angolszász "mainstream" (és az általa meglepően nagymértékben befolyásolt) hazai történelem oktatás?"
A Saar-offenzíva messzemenőkig nem illeszkedett bele a Ny-i szövetségesek katonai doktrínájába, melyet az I.VH. tapasztalata alapján alakítottak ki. Ennek lényege, hogy Németo.-t blokád alá helyezve gazdasági-ipari téren kell fölötte győzelmet aratni; mivel pedig ez évekig tartó anyagháborút jelent, az ezzel járó több milliós emberveszteséget úgy kerülték volna el, hogy áttörhetetlen védművek mögé vonulnak és defenzív harcot vívnak. A hadsereg sem morálisan, sem szervezetileg nem készült föl nagy arányú támadó műveletekre.
Ezzel az a baj, hogy a sok száz km-re fekvő Lengyelországért, Csehszlovákiáért vállalt politikai "garancia" ilyen módon katonailag nonszensz volt.
Egy kis erőkkel, fél szívvel végrehajtott akció a Saar-vidéken behuppant két szék között a pad alá. Én úgy képzelem, hogy valamiféle szégyenkezésből kifolyólag utólag jobbnak látják szemérmesen hallgatni róla.
@savanyújóska: "Ugyanezért mellőzik annak megemlítését, hogy 1914-ben igazából a franciák voltak elsők, akik benyomultak Belgiumba"
Vagy említhetnénk Görögország '16-os non-PC megszállását is...
@bz249: "a francia hadsereg siralmas allapotban volt 1939 szeptembereben"
Akár csak az angol. Vagy a szovjet, amit épp lefejeztek. De a német se volt sokkal különb, azt meg pár éve kezdték csak újjáépíteni a tilalom után - csak utólag a nagy győzelmek elfedik ezt a tényt.
"Szemben a nemet tabornokok utolagos magyarazkodasaval sem 1935-ben, sem 1936-ban, sem 1938, sem 1939-ben nem volt olyan allapotban a francia-angol szovetseg, hogy egyetlen gyors dontessel megelozze a haborut"
Ez igaz. Viszont van egy olyan érzésem, hogy ha már '38-ban megkezdik a háborút, vagy legalább '39-ben komolyabban veszik, Németországot a katonai képességek gyarapodásának korábbi fázisában akaszthatták volna meg. A német fejlesztések korábbi fázisban fagytak volna be, a német gazdaság hamarabb kerül nyomás alá, talán a Kelet-Közép-Európai térség sem válik 100%-ban Németo. hátsó udvarává, stb.
"mivel ezt nehez elnyomottak-elnyomok tengelyen elhelyezni, valoszinuleg ki fog halni"
Ez a nap mondása, fején a szöget telibe...
A Saar-offenzíva messzemenőkig nem illeszkedett bele a Ny-i szövetségesek katonai doktrínájába, melyet az I.VH. tapasztalata alapján alakítottak ki. Ennek lényege, hogy Németo.-t blokád alá helyezve gazdasági-ipari téren kell fölötte győzelmet aratni; mivel pedig ez évekig tartó anyagháborút jelent, az ezzel járó több milliós emberveszteséget úgy kerülték volna el, hogy áttörhetetlen védművek mögé vonulnak és defenzív harcot vívnak. A hadsereg sem morálisan, sem szervezetileg nem készült föl nagy arányú támadó műveletekre.
Ezzel az a baj, hogy a sok száz km-re fekvő Lengyelországért, Csehszlovákiáért vállalt politikai "garancia" ilyen módon katonailag nonszensz volt.
Egy kis erőkkel, fél szívvel végrehajtott akció a Saar-vidéken behuppant két szék között a pad alá. Én úgy képzelem, hogy valamiféle szégyenkezésből kifolyólag utólag jobbnak látják szemérmesen hallgatni róla.
@savanyújóska: "Ugyanezért mellőzik annak megemlítését, hogy 1914-ben igazából a franciák voltak elsők, akik benyomultak Belgiumba"
Vagy említhetnénk Görögország '16-os non-PC megszállását is...
@bz249: "a francia hadsereg siralmas allapotban volt 1939 szeptembereben"
Akár csak az angol. Vagy a szovjet, amit épp lefejeztek. De a német se volt sokkal különb, azt meg pár éve kezdték csak újjáépíteni a tilalom után - csak utólag a nagy győzelmek elfedik ezt a tényt.
"Szemben a nemet tabornokok utolagos magyarazkodasaval sem 1935-ben, sem 1936-ban, sem 1938, sem 1939-ben nem volt olyan allapotban a francia-angol szovetseg, hogy egyetlen gyors dontessel megelozze a haborut"
Ez igaz. Viszont van egy olyan érzésem, hogy ha már '38-ban megkezdik a háborút, vagy legalább '39-ben komolyabban veszik, Németországot a katonai képességek gyarapodásának korábbi fázisában akaszthatták volna meg. A német fejlesztések korábbi fázisban fagytak volna be, a német gazdaság hamarabb kerül nyomás alá, talán a Kelet-Közép-Európai térség sem válik 100%-ban Németo. hátsó udvarává, stb.
"mivel ezt nehez elnyomottak-elnyomok tengelyen elhelyezni, valoszinuleg ki fog halni"
Ez a nap mondása, fején a szöget telibe...
Az 1666-os év második felének legfontosabb eseményei nem a tengeren, hanem a szárazföldön, az angol hátországban zajlottak. 1666 szeptember 12-én, alig három héttel a Terschelling elleni támadás után, nagy tűzvész tört ki Londonban. A lángok az egyik királyi pékség kemencéjéből csaptak ki, ahol…..
Oktán Pista
2024.02.12 11:23:39
@savanyújóska: "A franciák [...] lehetettek volna az atlanti térség domináns tengeri hatalma"
Ha így lett volna, a Napkirály ezt az erőt ugyanúgy szétforgácsolta volna véghetetlen háborúiban.
Vélhetően alkalomadtán, valamivel később így is Anglia jutott volna ebbe a pozícióba.
Ha így lett volna, a Napkirály ezt az erőt ugyanúgy szétforgácsolta volna véghetetlen háborúiban.
Vélhetően alkalomadtán, valamivel később így is Anglia jutott volna ebbe a pozícióba.
Oktán Pista
2024.03.01 08:56:25
@bz249:
A franciák más stratégiát követtek, mint az angolok: jobban törekedtek a helyi törzsekkel való együttműködésre és szövetségek létrehozására, mint nagy létszámú francia tömb kialakítására. Hozzáteszem, hogy a ködös Albionban sokkal több "felesleges" nép (pontosabban éhes száj) volt, mint a kies Frankhonban.
Tanulságos lenne még a Savanyújóska által feltöltött térképre halványan rárajzolni az anyaországokat, hogy fogalmat alkothassunk arról, hogy az a hetvenezer telepes milyen hatalmas területen volt szétszórva...
A franciák más stratégiát követtek, mint az angolok: jobban törekedtek a helyi törzsekkel való együttműködésre és szövetségek létrehozására, mint nagy létszámú francia tömb kialakítására. Hozzáteszem, hogy a ködös Albionban sokkal több "felesleges" nép (pontosabban éhes száj) volt, mint a kies Frankhonban.
Tanulságos lenne még a Savanyújóska által feltöltött térképre halványan rárajzolni az anyaországokat, hogy fogalmat alkothassunk arról, hogy az a hetvenezer telepes milyen hatalmas területen volt szétszórva...
A Medway-i rajtaütés után a holland flotta szoros blokádot tartott fenn a Temze torkolatban és a Csatornán, s várták, hogy az angolok végre aláírják a békeszerződést. Erre azonban még mindig nem került sor, II. Károly makacsul tovább húzta az időt, talán még mindig abban bízva, a franciákat maga…..
Oktán Pista
2024.02.27 14:30:41
@Pájer_ Csaba:
Köszi a linket, király vagy!
Besançon: életszerű feltételezés a Káldi-féle pontatlanság. Ez aláhúzza, milyen nehéz dolga is van egy fordítónak.
Köszi a linket, király vagy!
Besançon: életszerű feltételezés a Káldi-féle pontatlanság. Ez aláhúzza, milyen nehéz dolga is van egy fordítónak.
Oktán Pista
2024.02.28 12:41:03
@Pájer_ Csaba:
Sikerült nekem is belenéznem a Képes Krónika reprint szövegébe.
Hát, le a kalappal, amiért fél óra keresgéléssel eljutottál a "bizáncos" találatokhoz; nekem ez kis túlzással fél napi nehézkes navigálásomba telt. Ott van amellett a miniatúra mellett, ahol a kis Salamont megkoronázzák.
Én így olvasom a szavakat: "bizanciosqe iusit currere" [...] "bizancius census erat" [...] "bizaniu(??) valere" stb.
Megjegyzem nagyon nehéz kibetűzni a szavakat, a sok i, t, m, c írásképe annyira hasonló. Továbbá az általam használt latin szöveg több helyen kiegészít szavakat, felcseréli a szórendet, stb. Gyanítom, hogy a maga idején beszélt "klasszikus latin" értő használatának megfelelően.
Próbaképpen rákerestem a Képes Krónika reprintben egy pár helyre is, ahol a "görög" szóra voltak találatok. Megerősítem, hogy Salamon és a hercegek Nándorfehérvár környéki háborújánál, illetve a Botond történetnél végig "grecorum", "grecos", "greci" stb. silabizálható ki; a "bizánc" szónak nem találtam nyomát.
A többit nem ellenőriztem, de nekem ez elég meggyőző.
Sikerült nekem is belenéznem a Képes Krónika reprint szövegébe.
Hát, le a kalappal, amiért fél óra keresgéléssel eljutottál a "bizáncos" találatokhoz; nekem ez kis túlzással fél napi nehézkes navigálásomba telt. Ott van amellett a miniatúra mellett, ahol a kis Salamont megkoronázzák.
Én így olvasom a szavakat: "bizanciosqe iusit currere" [...] "bizancius census erat" [...] "bizaniu(??) valere" stb.
Megjegyzem nagyon nehéz kibetűzni a szavakat, a sok i, t, m, c írásképe annyira hasonló. Továbbá az általam használt latin szöveg több helyen kiegészít szavakat, felcseréli a szórendet, stb. Gyanítom, hogy a maga idején beszélt "klasszikus latin" értő használatának megfelelően.
Próbaképpen rákerestem a Képes Krónika reprintben egy pár helyre is, ahol a "görög" szóra voltak találatok. Megerősítem, hogy Salamon és a hercegek Nándorfehérvár környéki háborújánál, illetve a Botond történetnél végig "grecorum", "grecos", "greci" stb. silabizálható ki; a "bizánc" szónak nem találtam nyomát.
A többit nem ellenőriztem, de nekem ez elég meggyőző.
A Lowestoft-i vereséget alapos vizsgálat követte Hollandiában, hogy kiderítsék, milyen hibák vezettek a kudarchoz. Végül három okot neveztek meg, a fegyelmezetlenséget, a rossz taktikát, és a gyengébb tűzerőt. A fegyelmi viszonyokon a nyár során lefolytatott hadbírósági eljárások után kiszabott…..
Oktán Pista
2023.11.17 10:49:44
@Pájer_ Csaba:
Jogos a megjegyzésed.
A gyerekek se annyire fontosak nem voltak, se túlzott hajlamuk nem lehetett az egy helyben való pózolásra, hogy napokon át modellt álljanak/üljenek.
A fontos embernek meg túl drága az ideje.
Ugyanakkor a különböző, a blogon eddig közzétett festményeken Ruyter arcát konzekvensen, jól felismerhetően (jellegzetes bajusz és szemöldök, szögletes arcforma, magas homlok) ábrázolták. Leszámítva az ominózus, kiszabadított hálálkodó protestáns lelkészes festményt. Ott mintha egy másik ember lenne, csak annyit tudott a festő, hogy a főhős hosszú hajú és bajuszos.
Jogos a megjegyzésed.
A gyerekek se annyire fontosak nem voltak, se túlzott hajlamuk nem lehetett az egy helyben való pózolásra, hogy napokon át modellt álljanak/üljenek.
A fontos embernek meg túl drága az ideje.
Ugyanakkor a különböző, a blogon eddig közzétett festményeken Ruyter arcát konzekvensen, jól felismerhetően (jellegzetes bajusz és szemöldök, szögletes arcforma, magas homlok) ábrázolták. Leszámítva az ominózus, kiszabadított hálálkodó protestáns lelkészes festményt. Ott mintha egy másik ember lenne, csak annyit tudott a festő, hogy a főhős hosszú hajú és bajuszos.
A zsebcsatahajók sorozatának harmadik, és mint utóbb kiderült, utolsó egységét 1934 június 30-án bocsátották vízre a haditengerészet Wilhelmshaven-i hajógyárában. A hajó az Admiral Graf von Spee nevet kapta, az első világháborús tengernagy után, aki a chilei Coronel közelében a háború egyetlen…..
Oktán Pista
2023.10.30 10:18:00
@savanyújóska:
Nagy baj, amikor egy nemzet túlnő a saját keretein és elkezd birodalmat építeni. A birodalomépítés tengernyi belső és külső károkozással jár. A nemzeti egón nehezen gyógyuló defektusokat hoz létre.
Példaként az angolok mellett gondolhat bárki az amerikai, orosz, régebben francia, német, japán, estébé nemzeti lelkület vadhajtásaira.
Mostanából azt hallom újra és újra, hogy a versenyképesség érdekében az Európai Uniót is keményen központosítani kell. Úgy tűnik, a birodalom építést ismét jó ötletnek tartják errefelé valakik. Nem mintha azt gondolnám, hogy az EU versenyképesség a centralizáció hiányán bukna.
Nagy baj, amikor egy nemzet túlnő a saját keretein és elkezd birodalmat építeni. A birodalomépítés tengernyi belső és külső károkozással jár. A nemzeti egón nehezen gyógyuló defektusokat hoz létre.
Példaként az angolok mellett gondolhat bárki az amerikai, orosz, régebben francia, német, japán, estébé nemzeti lelkület vadhajtásaira.
Mostanából azt hallom újra és újra, hogy a versenyképesség érdekében az Európai Uniót is keményen központosítani kell. Úgy tűnik, a birodalom építést ismét jó ötletnek tartják errefelé valakik. Nem mintha azt gondolnám, hogy az EU versenyképesség a centralizáció hiányán bukna.
Az első angol–holland háborút lezáró Westminsteri béke egyik fontos kikötése volt, hogy az Orániai ház tagjai nem tölthetnek be közhivatalt Hollandiában. Cromwell ragaszkodott ehhez a feltételhez, mivel az Orániaiak, már csak az angol királyi családdal való rokonságuk okán is, a királypárti angol…..
Oktán Pista
2023.10.03 14:08:00
Annak idején, mikor ezt a blogot elkezdtem, eredeti szándékaim szerint általános tengerészeti témákkal foglalkozó cikkeket szerettem volna rajta megjelentetni. Ezért is kereszteltem a blogot a kevéssé harcias „Hét tenger” névre. Született is az első időkben néhány nem haditengerészeti témájú írás,…..
Az orosz nagyhatalmi terjeszkedés a XVII. század közepére érte el a Csendes-óceán nyugati partvidékét, az első orosz felfedezők – és gyarmatosítók – Szibériát átszelve ekkor jutottak ki az óceán partjára. Itt meg sem álltak, az északi szorosokon átjutottak a mai Alaszkába, és onnan tovább dél felé,…..
Oktán Pista
2023.08.04 15:37:29
@Pájer_ Csaba:
"erre szoktam mondani némi, rám egyébként nem jellemző rasszimussal, hogy a "nyugati demokrácia" nem véletlenül "nyugati"."
Nem mintha mentegetni akarnám a két világháború közti teljesen eszement japán militarizmust és sovinizmust... de.
A (vélt) kulturális-erkölcsi fölényben sütkérező Nyugat újra és újra csúnyát átejtette a japánokat, akik nem alaptalanul érezhették kihasználva és lenézve magukat. (Kicsivel azután, hogy kitörtek a megalázó, "félgyarmati" korszakból!)
Megállapodtak valamiben, aztán a megállapodást japán részről betartották, nyugati részről meg nem.
Ha azt mondjuk, hogy a japánok "visszatértek az ázsiai tradíciókhoz", talán azt is jelenti, hogy a bizalom és az együttműködés nagyobb tiszteletéhez tértek vissza. Értve itt ezalatt azt is, hogy a bizalomvesztés extrém haragot vált ki és akár jogalapot tulajdonít hadüzenet nélküli, rajtaütésszerű támadásra is.
"erre szoktam mondani némi, rám egyébként nem jellemző rasszimussal, hogy a "nyugati demokrácia" nem véletlenül "nyugati"."
Nem mintha mentegetni akarnám a két világháború közti teljesen eszement japán militarizmust és sovinizmust... de.
A (vélt) kulturális-erkölcsi fölényben sütkérező Nyugat újra és újra csúnyát átejtette a japánokat, akik nem alaptalanul érezhették kihasználva és lenézve magukat. (Kicsivel azután, hogy kitörtek a megalázó, "félgyarmati" korszakból!)
Megállapodtak valamiben, aztán a megállapodást japán részről betartották, nyugati részről meg nem.
Ha azt mondjuk, hogy a japánok "visszatértek az ázsiai tradíciókhoz", talán azt is jelenti, hogy a bizalom és az együttműködés nagyobb tiszteletéhez tértek vissza. Értve itt ezalatt azt is, hogy a bizalomvesztés extrém haragot vált ki és akár jogalapot tulajdonít hadüzenet nélküli, rajtaütésszerű támadásra is.
Nyolcvan hajóból álló flottájával Tromp 1653 február elsején futott ki, hogy a biztonságos atlanti vizekre kísérjen egy újabb holland konvojt. Ezt követően a francia La Rochelle kikötőjében vetett horgonyt, hogy ott várja be a hazai vizek felé tartó másik konvoj érkezését, és közben feltöltse…..
Oktán Pista
2022.11.09 16:47:06
valis47
2022.11.02. 09:25:29
"Persze a becsmérlői mindig a műszaki hibákra, az emiatt vagy üzemanyaghiány miatt hátrahagyott, felrobbantott Tigrisekre vagy arra mutogatnak, hogy a háború végén már hiányoztak ötvözőanyagok a páncélból stb. "
A német tankokkal a legnagyobb baj a gyártói lánc összehangolatlansága és (ezzel összefüggésben) a kapacitás elégtelensége volt. Ezért tervezték a háború végén az E-szériát.
Namost, szerintem, ha valaki tényleg háborúzni akar, és legutóbbi háborús tapasztalatai egy felörlő háborúból származnak, annak a standardizált harckocsi gyártás és felcserélhető alkatrészek ötletével a háború előtt kellett volna foglalkoznia; nem a végén.
molnibalage · militavia.blog.hu/
2022.11.02. 15:35:29
"A T-55, na az fejlett. Mert a Tiger I-nél fejlettebb és elnyomja, mint egy bélyeget. Kisebb tömegből. Az fejlettség."
Valahol hallottam azt a kifejezést, hogy a T-55 a tankok Kalasnyikovja. Értsd: teljesen a II. VH-s összetevőkből létrehozott, igénytelen, tömegesen gyártható és rövid kiképzéssel használható harceszköz, ami már a következő, modern háború szintjét képviseli.
"Amúgy magyar történelemoktatási megközelítéssel szinten teljesen kiesik az, hogy Hollandia régen minimum középhatalom volt."
Valóban, totális vakfoltra esik nálunk.
De őszintén szólva, Franciaország sem kapott túl nagy súlyt az orrvérzésig tárgyalt Naaagy Forrrradalmat leszámítva - legalább is, amikor én jártam iskolába, még valamikor az előző évezred vége felé.
apro_marosan_petergabor
2022.11.02. 11:55:57
"Tigris nem késte le (amikor éppen harcképes volt), hanem lesöpörte a szovjet és amerikai tankokat is. Mindet."
Mindet? A szovjet IS-2-t is? Csakugyan?
Az IS-2 "nem késte le a háborút". Vagy 10 tonnával kisebb tömeggel is legalább olyan védett volt; akkora ágyúval, ami már egy hajós blogon is megüti a mércét. Háromszor annyit gyártottak belőle, és megbízhatóbb is volt, mint a hírhedten gyakran meghibásodó Tiger...
"Egy Tigris normája 10-15 T34-es volt Kurszknál, de az Ardennekben is, amerikaira fordítva."
Kurszknál a ruszkik elhibázott taktikát alkalmaztak az értelmetlen harckocsi ellentámadásokkal; részben ez is hozzájárult az aránytalan veszteségekhez.
Én úgy tudom, az Ardennekben nem is voltak Tirgisek, csak Párducok. Bár az ardenneki csatát nem ismerem túlságosan, és lehet, hogy tévedek.
Az amerikaiak saját kalkulációja szerint egyébként 5 Sherman kellett egy Tiger legyűréséhez.
2022.11.02. 09:25:29
"Persze a becsmérlői mindig a műszaki hibákra, az emiatt vagy üzemanyaghiány miatt hátrahagyott, felrobbantott Tigrisekre vagy arra mutogatnak, hogy a háború végén már hiányoztak ötvözőanyagok a páncélból stb. "
A német tankokkal a legnagyobb baj a gyártói lánc összehangolatlansága és (ezzel összefüggésben) a kapacitás elégtelensége volt. Ezért tervezték a háború végén az E-szériát.
Namost, szerintem, ha valaki tényleg háborúzni akar, és legutóbbi háborús tapasztalatai egy felörlő háborúból származnak, annak a standardizált harckocsi gyártás és felcserélhető alkatrészek ötletével a háború előtt kellett volna foglalkoznia; nem a végén.
molnibalage · militavia.blog.hu/
2022.11.02. 15:35:29
"A T-55, na az fejlett. Mert a Tiger I-nél fejlettebb és elnyomja, mint egy bélyeget. Kisebb tömegből. Az fejlettség."
Valahol hallottam azt a kifejezést, hogy a T-55 a tankok Kalasnyikovja. Értsd: teljesen a II. VH-s összetevőkből létrehozott, igénytelen, tömegesen gyártható és rövid kiképzéssel használható harceszköz, ami már a következő, modern háború szintjét képviseli.
"Amúgy magyar történelemoktatási megközelítéssel szinten teljesen kiesik az, hogy Hollandia régen minimum középhatalom volt."
Valóban, totális vakfoltra esik nálunk.
De őszintén szólva, Franciaország sem kapott túl nagy súlyt az orrvérzésig tárgyalt Naaagy Forrrradalmat leszámítva - legalább is, amikor én jártam iskolába, még valamikor az előző évezred vége felé.
apro_marosan_petergabor
2022.11.02. 11:55:57
"Tigris nem késte le (amikor éppen harcképes volt), hanem lesöpörte a szovjet és amerikai tankokat is. Mindet."
Mindet? A szovjet IS-2-t is? Csakugyan?
Az IS-2 "nem késte le a háborút". Vagy 10 tonnával kisebb tömeggel is legalább olyan védett volt; akkora ágyúval, ami már egy hajós blogon is megüti a mércét. Háromszor annyit gyártottak belőle, és megbízhatóbb is volt, mint a hírhedten gyakran meghibásodó Tiger...
"Egy Tigris normája 10-15 T34-es volt Kurszknál, de az Ardennekben is, amerikaira fordítva."
Kurszknál a ruszkik elhibázott taktikát alkalmaztak az értelmetlen harckocsi ellentámadásokkal; részben ez is hozzájárult az aránytalan veszteségekhez.
Én úgy tudom, az Ardennekben nem is voltak Tirgisek, csak Párducok. Bár az ardenneki csatát nem ismerem túlságosan, és lehet, hogy tévedek.
Az amerikaiak saját kalkulációja szerint egyébként 5 Sherman kellett egy Tiger legyűréséhez.
Oktán Pista
2022.11.14 11:29:15
@bz249:
"nagypolitikai szinten ez mar globalizalt vilag volt, sot mar a szaz evvel korabbi is"
De még mennyire, hogy az. Az Oszmán Birodalom látóhatára is Amerikától Indonéziáig ért.
Érdemes csekkolni ezt a rövid videót a tecsőről:
www.youtube.com/watch?v=lM_Wzt_Z228
A törökök hódításukkal tudatosan tették rá a kezüket a levantei, ezzel az India és Európa közti kereskedelem ellenőrzésére. Az innen özönlő bevétel segítette őket a folyamatos háborúzásban, hogy akár évről-évre kompletten új sereget tudjanak kiállítani.
"nagypolitikai szinten ez mar globalizalt vilag volt, sot mar a szaz evvel korabbi is"
De még mennyire, hogy az. Az Oszmán Birodalom látóhatára is Amerikától Indonéziáig ért.
Érdemes csekkolni ezt a rövid videót a tecsőről:
www.youtube.com/watch?v=lM_Wzt_Z228
A törökök hódításukkal tudatosan tették rá a kezüket a levantei, ezzel az India és Európa közti kereskedelem ellenőrzésére. Az innen özönlő bevétel segítette őket a folyamatos háborúzásban, hogy akár évről-évre kompletten új sereget tudjanak kiállítani.
Az angol–holland háború sok szempontból különlegesnek számít a hadtörténetben. Részben az ekkor először alkalmazott taktikai újítások miatt, melyek a következő évszázadok tengeri harcászatát meghatározták, részben pedig azért, mert az újkor történetében ez volt az első, és szinte az utolsó olyan…..
Oktán Pista
2022.11.10 11:10:20
@savanyújóska:
"Volt ilyen elképzelés, de gondolom már a kommentek számából is lehet következtetni a sorozatot övező teljes érdektelenségre."
Itt az ideje, hogy röviden a magam részét is hozzátegyem a köszönetekhez, dicséretekhez és biztatásokhoz, amivel eddig túlsűrűsödött magánügyek miatt (házfelújítás és -bővítés, 77 nap tető nélkül hmmmm) maradtam adós.
Kiváló sorozat volt, amire tudtomon kívül mindig is vártam :-)
A holland-angol háború a részemről az ismeretlenség ködébe burkolózott, aminek lusta voltam utánajárni, noha két lényeges dolgot is tudtam róla: egyrészt, hogy hatása nyilván visszavonhatatlanul alakította Európa (sőt, nem túlzás, a világ) történelmét, megvetette Anglia tengeri hatalmának alapját, másrészt pedig, hogy az erről készült festményeken vannak a szemet leginkább gyönyörködtető hajók!
(Ja, meg persze, hogy a Holland Kelet-Indiai Társaság toronymagasan minden idők legértékesebb cége volt)
Alapos és élvezetes munka, jó arányban egyensúlyoz az emészthetőség és a kellő áttekintés között.
A hasonló posztok alatti kevesebb a komment nem az érdektelenség jelének gondolom. Olyan ez inkább, mint a mennyei vacsora utáni csöndes, elégedett emésztés (miközben a háziasszony méltatlankodik, hogy biztosan nem ízlett, mert senki sem dicséri).
Jelen korunkhoz kevésbé nyilvánvalóan, vagy közvetlenül kapcsolódnak ezen események; másrészt valószínűleg - hozzám hasonlóan - mások is kevésbé ismerik, mint pl. a 2. VH-t. Így a motiváció, és a szakértelem is átlagosan kevesebb a véleménnyilvánításhoz.
Egy szó, mint száz, csak így tovább!
"Volt ilyen elképzelés, de gondolom már a kommentek számából is lehet következtetni a sorozatot övező teljes érdektelenségre."
Itt az ideje, hogy röviden a magam részét is hozzátegyem a köszönetekhez, dicséretekhez és biztatásokhoz, amivel eddig túlsűrűsödött magánügyek miatt (házfelújítás és -bővítés, 77 nap tető nélkül hmmmm) maradtam adós.
Kiváló sorozat volt, amire tudtomon kívül mindig is vártam :-)
A holland-angol háború a részemről az ismeretlenség ködébe burkolózott, aminek lusta voltam utánajárni, noha két lényeges dolgot is tudtam róla: egyrészt, hogy hatása nyilván visszavonhatatlanul alakította Európa (sőt, nem túlzás, a világ) történelmét, megvetette Anglia tengeri hatalmának alapját, másrészt pedig, hogy az erről készült festményeken vannak a szemet leginkább gyönyörködtető hajók!
(Ja, meg persze, hogy a Holland Kelet-Indiai Társaság toronymagasan minden idők legértékesebb cége volt)
Alapos és élvezetes munka, jó arányban egyensúlyoz az emészthetőség és a kellő áttekintés között.
A hasonló posztok alatti kevesebb a komment nem az érdektelenség jelének gondolom. Olyan ez inkább, mint a mennyei vacsora utáni csöndes, elégedett emésztés (miközben a háziasszony méltatlankodik, hogy biztosan nem ízlett, mert senki sem dicséri).
Jelen korunkhoz kevésbé nyilvánvalóan, vagy közvetlenül kapcsolódnak ezen események; másrészt valószínűleg - hozzám hasonlóan - mások is kevésbé ismerik, mint pl. a 2. VH-t. Így a motiváció, és a szakértelem is átlagosan kevesebb a véleménnyilvánításhoz.
Egy szó, mint száz, csak így tovább!
Oktán Pista
2022.11.10 11:14:16
@savanyújóska:
" Egy valag pénzbe került volna," [...] "A Patreonnak utánanézek, párezer forintnak ugyan semmi jelentősége"
Egy Patreonos körbekalapozás pont jó lehet egy szakfordítás finanszírozásához. Nívósabb jutyúberek is csinálják.
" Egy valag pénzbe került volna," [...] "A Patreonnak utánanézek, párezer forintnak ugyan semmi jelentősége"
Egy Patreonos körbekalapozás pont jó lehet egy szakfordítás finanszírozásához. Nívósabb jutyúberek is csinálják.
Korábbi weblapomon volt az a rossz szokásom, hogy írásaimhoz időnként hozzátoldottam olyan fejezeteket, melyek anyaga a cikkek választott témájához csak feltételesen kapcsolódott. Ezekben főleg egyes történeti/politikai eseményekről, vagy azok utólagos értelmezéseiről fejtettem ki saját…..
Oktán Pista
2022.08.03 10:07:13
„Az előjogaira és kiváltságaira féltékenyen ügyelő, és azokon a legkisebb csorbát ejteni sem engedő magyar elit” […]
„A magyar politikának a Habsburg birodalmon belül évszázadok óta alfája és ómegája volt a nemzeti különállás biztosítása, egy általános integráló törekvéssel szemben” […]
„vajon mi volt a hozadéka ennek a gőgös nemzeti különállásnak?”
A nemzetek önrendelkezése, mely a Magyarországon élő nemzetiségek jogos és természetes követeléseként van beállítva, számomra érthetetlen módon a magyarság és a Habsburg birodalom, illetve uralkodóház viszonyában már valamiféle irracionális, gőgös, maradi és önző jelenségként van itt beállítva. Ennél kiegyensúlyozottabb és pártatlanabb írásokhoz szoktam itt hozzá.
„A „szabadságharcok” tétje szinte mindig a nemesség kiváltságainak és előjogainak fenntartása és biztosítása, esetenként a bővítése volt.” […]
„a „szabadságharcoknak” a legfőbb eredménye végül is csak az volt, hogy általuk a nemesség évszázadokig sikeresen szabotálta el a Nyugat érték- és intézményrendszerének átvételét, megmaradva egy világtól elzárt feudális idillben” […]
„A Habsburgok […] Wesselényi, Thököly és Rákóczi féle nemesi ellenállással szemben – persze csak velük szemben és hozzájuk képest – a bécsi udvar határozottan a haladás erőit képviselte”
Mi sem áll távolabb az igazságtól, mit az itt felsoroltak.
A valóságban a szabadságharcok rendszerint súlyos jogsértések nyomán indultak; elsősorban a vallásszabadság súlyos sérelme, illetve seregek súlyos pusztításai (kirabolt, felprédált falvak) nyomán. Nem véletlen a magas jobbágyi részvétel a szélesebb bázisú szabadságharcokban.
A bécsi udvar bevált gyakorlata volt a birtokok harácsolása, sokszor mondvacsinált indokkal, melyeket a saját híveiknek adtak. Szó sem volt arról, hogy mondjuk Bécs meg akarta volna szüntetni a feudalizmust.
Az arisztokrata hátterű szervezkedések (mint a Wesselényi) rendszerint az központosító abszolutizmus és a gyenge törökellenes teljesítmény, azaz az ország megvédése/felszabadítása terén mutatott tehetetlenség miatt indultak. Az önkényuralommal szembeni, az alkotmányosság talaján álló ellenállás másutt „haladó” dolog, csak Magyarországon nem az?
Emlékeztetnék arra, hogy az ónodi országgyűlésen 1707-ben megszavazták a közteherviselést. Ezzel nem a Nyugat intézményrendszerét vettük át, hanem irányt mutattunk a fejlett Nyugatnak.
Utána a soron következő 1848-as szabadságharcunk alatt szavazta meg újra a magyar nemesség a saját kivételezett helyzetének és a jobbágyságnak az eltörlését, illetve a közteherviselést, amit az áprilisi törvényekkel kihirdettek. Az állítólag hozzájuk képest haladóbb Ausztriában csak szeptemberben született meg a döntés a jobbágyfelszabadításról.
„Az ország lemaradása nem annyira az egyébként valóban meglevő Habsburg elnyomásnak és mellőzésnek köszönhető” […]
„inkább a saját kiváltságaihoz kicsinyesen ragaszkodó nemességnek, akik sikeresen kihasználták azt, hogy az állandó háborúkban meggyengült bécsi udvarnak szüksége volt Magyarország támogatására, melynek fejében eltűrte a rég idejétmúlt rendiség fennmaradását”
Hogy a bécsi udvar meggyöngült volna az állandó háborúkban??? Talán inkább azt akartad írni, hogy szinte folyamatosan terjeszkedett és erősödött?!
Én ezt a dolgot másként látom.
A magyar trónon ülő Habsburg uralkodókkal már a legrégebbi időktől az volt a probléma, hogy nem szoktak hozzá a magyar földön már akkor is több évszázados alkotmányossághoz, és az országon kívülről, rendeleti úton és önkényesen kormányoztak. Ezt az országot képviselő rendek, illetve az Országgyűlés többszörösen sérelmezték, és többször meg próbáltak szabadulni a Habsburg dinasztiától.
Mohács után a helyzet gyökeresen megváltozott. Az állandó háborúkban meggyengült Magyarország egyre inkább el kellett tűrnie a jogsérelmeket, az abszolutista törekvéseket, mert nem volt ereje védekezni az uralkodó önkényével szemben.
Az országot vezető elit kizárólag ezeken a határokon belül, és kizárólag saját érdekei mentén tudott gondolkodni
Ez, a saját érdekek képviselete minden elit feladata, a magyar elit sem kivétel.
„A cselekvő polgárok aránya Európában, 2008-ban. Cselekvő polgárokon azokat értve, akik nem valamilyen csoporttól, vagy felsőbb hatalomtól, államtól várják az ösztönzést és irányítást a tetteikhez, hanem önerőből akarnak és mernek boldogulni. (Forrás: www.prazsak.hu/publikaciok/csepeli_prazsak_tarsadalomkutatas_2011.pdf )”
Érdekelne a „kutatás” (ha volt egyáltalán ilyen) módszertana – de sajnos hiába kattintok a linkre, nem tudok megnyitni semmit.
/folyt. köv./
„A magyar politikának a Habsburg birodalmon belül évszázadok óta alfája és ómegája volt a nemzeti különállás biztosítása, egy általános integráló törekvéssel szemben” […]
„vajon mi volt a hozadéka ennek a gőgös nemzeti különállásnak?”
A nemzetek önrendelkezése, mely a Magyarországon élő nemzetiségek jogos és természetes követeléseként van beállítva, számomra érthetetlen módon a magyarság és a Habsburg birodalom, illetve uralkodóház viszonyában már valamiféle irracionális, gőgös, maradi és önző jelenségként van itt beállítva. Ennél kiegyensúlyozottabb és pártatlanabb írásokhoz szoktam itt hozzá.
„A „szabadságharcok” tétje szinte mindig a nemesség kiváltságainak és előjogainak fenntartása és biztosítása, esetenként a bővítése volt.” […]
„a „szabadságharcoknak” a legfőbb eredménye végül is csak az volt, hogy általuk a nemesség évszázadokig sikeresen szabotálta el a Nyugat érték- és intézményrendszerének átvételét, megmaradva egy világtól elzárt feudális idillben” […]
„A Habsburgok […] Wesselényi, Thököly és Rákóczi féle nemesi ellenállással szemben – persze csak velük szemben és hozzájuk képest – a bécsi udvar határozottan a haladás erőit képviselte”
Mi sem áll távolabb az igazságtól, mit az itt felsoroltak.
A valóságban a szabadságharcok rendszerint súlyos jogsértések nyomán indultak; elsősorban a vallásszabadság súlyos sérelme, illetve seregek súlyos pusztításai (kirabolt, felprédált falvak) nyomán. Nem véletlen a magas jobbágyi részvétel a szélesebb bázisú szabadságharcokban.
A bécsi udvar bevált gyakorlata volt a birtokok harácsolása, sokszor mondvacsinált indokkal, melyeket a saját híveiknek adtak. Szó sem volt arról, hogy mondjuk Bécs meg akarta volna szüntetni a feudalizmust.
Az arisztokrata hátterű szervezkedések (mint a Wesselényi) rendszerint az központosító abszolutizmus és a gyenge törökellenes teljesítmény, azaz az ország megvédése/felszabadítása terén mutatott tehetetlenség miatt indultak. Az önkényuralommal szembeni, az alkotmányosság talaján álló ellenállás másutt „haladó” dolog, csak Magyarországon nem az?
Emlékeztetnék arra, hogy az ónodi országgyűlésen 1707-ben megszavazták a közteherviselést. Ezzel nem a Nyugat intézményrendszerét vettük át, hanem irányt mutattunk a fejlett Nyugatnak.
Utána a soron következő 1848-as szabadságharcunk alatt szavazta meg újra a magyar nemesség a saját kivételezett helyzetének és a jobbágyságnak az eltörlését, illetve a közteherviselést, amit az áprilisi törvényekkel kihirdettek. Az állítólag hozzájuk képest haladóbb Ausztriában csak szeptemberben született meg a döntés a jobbágyfelszabadításról.
„Az ország lemaradása nem annyira az egyébként valóban meglevő Habsburg elnyomásnak és mellőzésnek köszönhető” […]
„inkább a saját kiváltságaihoz kicsinyesen ragaszkodó nemességnek, akik sikeresen kihasználták azt, hogy az állandó háborúkban meggyengült bécsi udvarnak szüksége volt Magyarország támogatására, melynek fejében eltűrte a rég idejétmúlt rendiség fennmaradását”
Hogy a bécsi udvar meggyöngült volna az állandó háborúkban??? Talán inkább azt akartad írni, hogy szinte folyamatosan terjeszkedett és erősödött?!
Én ezt a dolgot másként látom.
A magyar trónon ülő Habsburg uralkodókkal már a legrégebbi időktől az volt a probléma, hogy nem szoktak hozzá a magyar földön már akkor is több évszázados alkotmányossághoz, és az országon kívülről, rendeleti úton és önkényesen kormányoztak. Ezt az országot képviselő rendek, illetve az Országgyűlés többszörösen sérelmezték, és többször meg próbáltak szabadulni a Habsburg dinasztiától.
Mohács után a helyzet gyökeresen megváltozott. Az állandó háborúkban meggyengült Magyarország egyre inkább el kellett tűrnie a jogsérelmeket, az abszolutista törekvéseket, mert nem volt ereje védekezni az uralkodó önkényével szemben.
Az országot vezető elit kizárólag ezeken a határokon belül, és kizárólag saját érdekei mentén tudott gondolkodni
Ez, a saját érdekek képviselete minden elit feladata, a magyar elit sem kivétel.
„A cselekvő polgárok aránya Európában, 2008-ban. Cselekvő polgárokon azokat értve, akik nem valamilyen csoporttól, vagy felsőbb hatalomtól, államtól várják az ösztönzést és irányítást a tetteikhez, hanem önerőből akarnak és mernek boldogulni. (Forrás: www.prazsak.hu/publikaciok/csepeli_prazsak_tarsadalomkutatas_2011.pdf )”
Érdekelne a „kutatás” (ha volt egyáltalán ilyen) módszertana – de sajnos hiába kattintok a linkre, nem tudok megnyitni semmit.
/folyt. köv./
Bár a Szent István elsüllyesztése az adriai hadszíntér talán legjobban dokumentált eseménye, a támadás pontos lezajlása körül mégis sok a kérdőjel. Már az sem teljesen biztos, valóban a füstöt vették e észre először, mivel a Tegetthoff kéményeiből szikrák is szálltak, a Szent István előárbocán levő…..
Bár a részletes haditerv, mely megvilágíthatná, a Korfu hadműveletben melyik csoportnak mi volt a konkrét feladata, nem maradt fenn, a hajók elhelyezkedéséből néhány következtetést talán le lehet vonni. Bár mindenhol az otrantói zár elleni támadásként emlegetik, a Korfu hadművelet valódi célja…..
Oktán Pista
2022.06.03 16:10:57
@bz249:
Bocs, még most sem állt össze a kép.
A Churchill-idézetben taglalt bosszúálló demokráciáról és borzalmas népi háborúkra reagáltál azzal, hogy annak alternatívája a polgárháború volt. Jól értem, azt mondod, hogy Nagy-Britannia, vagy akár a Német Császárság polgárháborúba süllyedt volna, ha nem tud háborúzni egy jót egy külső ellenséggel?
Nem értem, miért?
Mi van az Am.Egy.Államokkal, ami egy darabig épp a tömegek nyomására vonult átmeneti elszigetelődésbe a két VH között?
Mi van a hosszú ideje semleges államokkal, mint pl. Svájc, Svédország, mégis nagy a társadalmi kohézió, és szó sincs arról, hogy a polgárháború szélén lettek volna?
Bocs, még most sem állt össze a kép.
A Churchill-idézetben taglalt bosszúálló demokráciáról és borzalmas népi háborúkra reagáltál azzal, hogy annak alternatívája a polgárháború volt. Jól értem, azt mondod, hogy Nagy-Britannia, vagy akár a Német Császárság polgárháborúba süllyedt volna, ha nem tud háborúzni egy jót egy külső ellenséggel?
Nem értem, miért?
Mi van az Am.Egy.Államokkal, ami egy darabig épp a tömegek nyomására vonult átmeneti elszigetelődésbe a két VH között?
Mi van a hosszú ideje semleges államokkal, mint pl. Svájc, Svédország, mégis nagy a társadalmi kohézió, és szó sincs arról, hogy a polgárháború szélén lettek volna?
Oktán Pista
2022.06.07 12:16:15
@bz249:
>>Nagy-Britannia vagy Németország polgárháborúba süllyedt volna, ha nem ad teret a népképviseletnek és így a népi háborúnak<<
Ahhháán, most már értem.
Eddig két malomban őröltünk. A részedről a „népképviseleti háborúk” első részén volt a hangsúly; én csak a másodikra gondoltam.
A népképviselet alternatívája valóban a polgárháború volt.
Nagy-Britanniában ezt valamivel hamarabb már lejátszották. A Sonderbund mellé a svédeket is hozzátenném, mert amikor az divatba jött, ők is kipróbálták, milyen királyt meggyilkolni, illetve egy másikat elűzni; végül pedig külföldi tábornokot ültetni a trónra, akit a mellén hatalmas „Halál a királyokra!” tetoválás ékesített (meg nem erősített legenda szerint).
A társadalmi-gazdasági változások felhalmozódó feszültsége rendszerint kirobban, akárcsak a földrengés a kőzetrétegek felgyülemlett feszültségének hatására. A svájci és svéd példák még a kisebb turbulenciák közé tartoznak. Azok a társadalmak, ahol a fejlődés nem volt olyan szerves, többet voltak idegen uralom alatt, a kohézió sem volt elég erős – ott bizony nem kis turbulenciát, hanem nagy katasztrófát hozott az átalakulás.
>>Nagy-Britannia vagy Németország polgárháborúba süllyedt volna, ha nem ad teret a népképviseletnek és így a népi háborúnak<<
Ahhháán, most már értem.
Eddig két malomban őröltünk. A részedről a „népképviseleti háborúk” első részén volt a hangsúly; én csak a másodikra gondoltam.
A népképviselet alternatívája valóban a polgárháború volt.
Nagy-Britanniában ezt valamivel hamarabb már lejátszották. A Sonderbund mellé a svédeket is hozzátenném, mert amikor az divatba jött, ők is kipróbálták, milyen királyt meggyilkolni, illetve egy másikat elűzni; végül pedig külföldi tábornokot ültetni a trónra, akit a mellén hatalmas „Halál a királyokra!” tetoválás ékesített (meg nem erősített legenda szerint).
A társadalmi-gazdasági változások felhalmozódó feszültsége rendszerint kirobban, akárcsak a földrengés a kőzetrétegek felgyülemlett feszültségének hatására. A svájci és svéd példák még a kisebb turbulenciák közé tartoznak. Azok a társadalmak, ahol a fejlődés nem volt olyan szerves, többet voltak idegen uralom alatt, a kohézió sem volt elég erős – ott bizony nem kis turbulenciát, hanem nagy katasztrófát hozott az átalakulás.
A korábbiakban ismertetett előzmények után került sor az első csoport kifutására Polából, 1918 június nyolcadikán délután. A csoportot Horthy zászlóshajója, a Viribus Unitis vezette, melynek parancsnoka Janko Vukovic de Podkapelski sorhajókapitány volt. A másik csatahajó Horthy korábbi hajója, a…..
Oktán Pista
2022.05.27 12:00:03
@gigabursch:
A MAS számomra a "Jeune École" esszenciája.
A dalmát szigetek százaival szaggatott Adria pedig az ideális terepük.
A MAS számomra a "Jeune École" esszenciája.
A dalmát szigetek százaival szaggatott Adria pedig az ideális terepük.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Hmmm. Ez azért is érdekes, mert, ahogy az első angol-holland háborúról szóló sorozatban írtad is, az angol polgárháború után i angol haditengerészeti sikertörténet megalapozói, Popham, Blake, és Deane szintén a hadsereg tábornokai voltak, és e három közül csak egynek volt bármilyen tengerészeti ismerete.
A lényeges tényező a fenti idézet itt lehagyott másik fele, a merev hierarchikus társadalom áthághatatlan korlátai lehettek.