Adatok
Félisten voltam...
10 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Pontosan egy hete ilyenkor...
6 betű. Péntek. Örökre a hét azon napja marad amit igazán szeretek. Itt ülök az irodában, és a kicsivel több mint egy hete reggel történtek még mindig pörgetnek. Jó visszaemlékezni az éjszakára, a hajnalra és a reggelre. Ma péntek van. Kibaszott Szentpéntek.
A hét…..
A hely kísért engem...
Régóta nem írtam ide. Valamiért nem volt mit. Nem történt olyan, amit ki kellett volna írnom magamból. De a későbbiekben visszatérek, az elmúlt majdnem egy évre...
2023.05.11. reggel 8:00. Ismét ülök az útpadkán, szívom a cigimet és várom a többieket egy autóút…..
Ennyi telt el azóta, hogy...
Pontosan ennyi telt el. Az utolsó üzenet óta, ami hétfőn este volt. Amit Ő küldött, "Jó Éjszakát" kívánva. És én pontosan ennyi ideig nem írtam neki semmit. Kibírtam. Talán gyógyulok is kicsit. Nem tudom, hogyan, de kibírtam hogy ne írjak. És ma pontban 12:00-kor…..
Még 2 teljes nap...
Ennyi van még vissza. A szerda és a csütörtök. Majd este elindulok, a helyre ami 2017.-ben megváltoztatta az életem. Ott történt pontosan 2017.06.09.-én, amikor megláttam őt. Egyetlen pillanat volt csupán, egy mocskos részeg hajnalon. És azóta is valahol fogva tart.
Az első…..
Már két hét telt el...
Mintha csak tegnap éjszaka lett volna. Hogy újra éltem. Akkor, ott, úgy ahogy akartam. Holnap péntek. Kora délután nyomom a gombot, rakok egy egyest és gyerünk. Megint egy buli, megint egy éjszaka. Még nem tudom mit hoz, meglesz-e az az érzés és az a pillanat miért érdemes…..
Megint álmodtam. De még mindig nem tudom ki ő...
Pénteken éjszaka ismét álmodtam. Úgy tűnik, ez az álom már örökre visszatérő lesz az életemben. A helyszín megint egy buli. Az mindegy is hol és milyen buli. De buli volt, hangos, már már ordító zenével, ember tömeggel, és sok itallal. És akkor…..
És kezdődik újra. Pedig azt hittem elveszett....
Hogy mi is kezdődik? Semmi más, mindössze csak az ÉLET. Egy új tavasz, egy új nyár, talán most már úgy, hogy a lelkem szabad lesz. Megszabadul TŐLE, még ha ezt jelenleg nem is érzem minden tekintetben feltétlen így. Valami most hétvégén…..
Mikor azt hiszed mindent tudsz... Hát nem...
Hétfő reggel van. Itt ülök az irodában, és gondolkodom. Gondolkodom ezen az éjszakán, volt-e olyan pillanat amit megbántam azóta így vagy úgy. Bármennyiszer végig pörgetem az eseményeket az agyamban, ugyanarra a döntésre kell jussak: egyetlen percét…..
Megint álmodtam...
Ott voltatok Ti mindketten. Te aki a vég voltál, Te aki a kezdet lehettél volna. Egy szakadék szélén álltam. Lenéztem és lent csak a sötétséget láttam. A véget nem érő sötétséget. Megfordultam és ott álltatok egymás mellett, velem szemben. Éreztem az illatotokat, néztelek…..
Az első vers ami 10 perc alatt született.
Pontosan azért olyan, amilyen, de talán kifejezi mindazt amit a hideg idő beköszöntétől, a tél eljövetelének kezdetétől érzek. Minden egyes télen. Ezt más nem érzi, csakis aki ebben él... és csakis az akinek két élete van.
Rohadtul vártad már, vége…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz