Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Barnadoki

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
"Derült, hideg áprilisi nap volt, az órák éppen tizenhármat ütöttek" — kezdődik George Orwell 1984 című regénye. Egy hideg április napon... akár a mai. Sosem hittük, hogy bekövetkezik: kijárási tilalom, megfigyelő állam. Mindez 1-2 éve még ugyanolyan elképzelhetetlen lett volna, mint amennyire…..
Barnadoki 2021.04.26 23:01:51
“Megöleltük egymást, és mindketten azt mondtuk, minden oké lesz’” - ez volt az utolsó alkalom, hogy személyesen beszélt feleségével Biszak Gábor, mielőtt a harmadik közös gyermekükkel várandós nő mentőbe szállt volna egy március közepi éjszakán. Utána már csak egyszer látta. Felesége maga hívta fel a 112-t, miután nagyon rosszul érezte magát: koronavírusos volt.

Ezután mindössze két napig tudtak kommunikálni, még bizakodva abban, hogy felesége le tudja küzdeni a betegséget, mert erős, sportos nő. Erika utoljára március 19-én pénteken küldött Viber-üzenetet Gábornak, egy nappal azután, hogy lélegeztetőgépre került. Gábor még azon a pénteken kapta a hírt, hogy a baba és az anya életébe be kellett avatkozni: ekkor született meg 31. hétre császármetszéssel harmadik gyerekük, Boróka.

A következő hónap reménykedéssel telt: “napról napra él az emberben a remény, hogy vissza fog jönni a párja” - mondta Gábor, aki hullámvasútként jellemezte ezt az időszakot. Eleve nehézkes volt az orvosokkal kommunikálni, hiszen protokoll volt rá, hogy mikor tájékoztathatják a hozzátartozókat, de a leterheltség miatt ezt sokszor nem tudták tartani. “Volt hogy este 10-kor, hullafáradtan hívott vissza az orvos.” Másrészt pedig egyik nap letaglózó, másik nap biztatóbb hírek jöttek.

Minden egyes telefonhívás előtt gyomorgörcsöm volt.

Gábor azért válaszolt a hvg.hu megkeresésére is, mert szeretné felhívni a figyelmet, mennyire kiszolgáltatottak a kismamák a koronavírus-fertőzésnek, és milyen fontos a beoltásuk, aminek lehetnek ugyan kockázatai, de ezek eltörpülnek amellett, amin felesége és ők is keresztülmentek. Erika a lélegeztetőgépről április 3-án műtüdőre került, de hiába próbálkoztak a gyógyításával két kórházban is - a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, majd a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinikán, április 17-én elhunyt a betegségben.

“Az orvosok szerint az a szörnyű, hogy a vírus a kismamáknál szinte kiüti az immunrendszert, ami nem bír talpra állni.” Emellett minden eset más, a vírus mindenkinél másként hat, emiatt az orvosoknak nehéz követni egyfajta a protokollt, és nem tudhatják biztosan, hogy kinél mi lehet az a kezelés, ami javulást hoz - mondta Gábor, aki azt látja, hogy sokan még most is bizonytalankodnak az oltással kapcsolatban, őt is felhívták ismerősök, hogy oltassák-e magukat vagy sem. “Nem bírunk szembenézni azzal, milyen sorstragédiák zajlanak. Ha valamin, akkor ezen senkinek nem szabadna átmennie.”

hvg.hu/itthon/20210426_koronavirus_csonkava_valt_csaladok_arvak
Barnadoki 2021.04.26 23:02:42
Úgy kezdtem a mai műszakot is, ahogy minden eddigit. Átöltöztem a mosdóban, mert máshol már nem nagyon lehet, majd elindultam a konyha felé, ahol a cuccainkat tartjuk.

Ahogy kinyílt előttem a konyha ajtaja, rá kellett jönnöm, hogy erre nem lesz lehetőség. A konyha ugyanis már nem létezett. Kórterem lett belőle – a helyiségbe, ahol eddig épphogy elfért két asztal és a fal mellett a táskáink és kabátjaink, most öt ágy volt begurítva, mind az öt foglalt. Melléjük még pont befért két szék, amikre eddig mi ültünk le enni – oda ültettek két másik beteget, akik még szerencsére tudtak ülni. Annyira zsúfolt volt a terem, hogy mozdulni alig lehetett.

Jobb ötlet híján bedobtam a táskám az egyik szekrénybe, a pelenkák és fertőtlenítőszerek mellé, és reménykedtem benne, hogy ott senkit sem fog zavarni.

Ahogy beléptem a triage szobába, egyből megszólalt a rádió – egy mentős egység szólt előre, hogy hoznak egy azonnali ellátást igénylő beteget. 44 éves nőbeteg, eszméletlenül találták, nem reagál verbális ingerre, se fájdalomra, úgyhogy intubálni kellett. Az EKG negatív, covid fertőzés nem valószínűsíthető, de semmi mást nem tudnak kizárni.

Mindenki csendben tette a dolgát. Előkészítettük az ágyat, a branülöket, vérvételi csöveket, a monitort, beállítottuk a lélegeztetőgépet, szóltunk a CT labornak, hogy álljanak készenlétben, ne vizsgáljanak új beteget, amíg nem zárjuk ki a neurológiai hátteret.

Miután a beteg megérkezett, összesen négy és fél perc kellett, hogy minden gépet rátegyünk, minden tűt belerakjunk, minden labormintát levegyünk. A protokoll szerint levettünk egy covid gyorstesztet is, de ahogy várható volt, negatív lett.

A beteg továbbra sem reagált semmire. Elküldtük CT-re, amin nem láttak semmit, és hívtunk egy neurológust konzíliumra. A neurológus megállapította, hogy a betegnek agytörzsi reflexei sincsenek.

Ott álltunk, egy agyhalott 44 éves beteggel, és senkinek sem volt semmi fogalma, hogy mi baja lehet, vagy hogy hogyan lehetne rajta segíteni.

Elküldtük egy kontrasztos fej-nyak CT-re is, hátha agytörzsi stroke-ja van, de az agyban továbbra sem találtak semmilyen eltérést.

Végül, jobb ötlet híján, amíg a laboreredményekre vártunk, a neurológus vett egy lumbálpunkciós mintát is.

A beteg liquora zavaros sárga volt. Majd a CT laborból szóltak, hogy a második képbe belelógott a beteg tüdőcsúcsa, amin világosan kirajzolódott a covid pneumonia képe.

Ő volt a második beteg, akiben azon a héten a klinikán covid okozta meningitist találtak.

Mintha a tüdő elpusztítása nem lett volna elég a covidnak. Az érrendszeri szövődmények, a pszichés hatások sem voltak elég. Az agyhártyát is megtámadja, ha ahhoz van kedve.

44 éves nő, szülőkkel, férjjel, gyerekekkel. Múlttal, de már jövő nélkül. Agyhalott.

telex.hu/koronavirus/2021/03/23/a-covid-korkepe