Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Simonné Ritli Gabriella Mária

0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Filmklub Káin gyermekei 2021.04.29 08:50:57
Lehet-e segítség, hogy visszataláljanak a társadalomba azok, akik fiatalon börtönbe kerültek? Nem biztos, hogy a társadalom valaha is megbocsátja a fiatalkori bűnöket. Akiknek egyszer kisiklott az életük egy meggondolatlan tett miatt, gyakran maradnak mindvégig a periférián...
Simonné Ritli Gabriella Mária 2021.05.13 20:32:13
Egyszerű szóval jellemezném a filmet, nagyon kemény...Én megnéztem az előzmény alkotást is, a Bebukottak című filmet (Monory Mész András), melyet nagyrész a tököli fiatalkorúak börtönében forgattak 1985 környékén. A dokumentumfilm kíméletlenül bemutatja a nyers, durva erőszakot és a félelmet. Így némi képet kaphatunk arról, hogy milyen élete van egy fiatalnak a börtönben töltött 5-10-15 éve alatt. Megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy a filmben látott Kádár-kori börtönviszonyok mára miben változhattak, ha változtak egyáltalán? Egy egyébként is egy terhelt lelkű fiatalt milyen irányba sodorhat az élet a börtön után? Ezekre a kérdésekre úgy hiszem, részben választ kaphatunk a Káin gyermekei című dokumentumfilm megtekintésével. Nehéz és kemény téma. Úgy tűnik, szinte kilátástalan számukra az élet. A gyermekkori közeg, családi állapotok, anyagi helyzet , ellátatlanság, elhanyagoltság (fizikai mellett lelkileg is értendő!) mind-mind közrejátszhatnak abban, miért lép egy fiatalkorú vakvágányra, miért követ el bűnöket. És amikor a börtönbe bekerül, ott sem változik a helyzet...Pozitív példát nem kap, megvetés és erőszak tárgyává válik, és azt tanulja meg, ill. abban erősítik meg a börtöntársai, hogy az nyer, az marad életben aki erősebb, erőszakosabb, vagy hallgat és "csicska" vagy "köcsög" lesz. A beavatási rituálétól kiborultam...Szőrnyű már csak belegondolni is abba, hogy ez a rituálé a valóságban is így történhetett, így zajlik?! Ezeknek a fiataloknak egítségre, példamutató közegre lenne szükségük, hogy jó útra térhessenek, és a társadalomba beilleszkedni tudó emberekké váljanak.
Filmklub A hullám 2021.03.14 10:36:41
Sokat beszélünk arról, hogy a média vagy a politika miként manipulálja az embereket, de kevesebb szó esik arról, hogy a tömeg, a közösség hogyan befolyásolja tagjainak gondolkodását. A filmbeli csoport demokratikus közösségként indul, választott vezetővel, közösen választott névvel, szimbólummal,…..
Simonné Ritli Gabriella Mária 2021.03.17 18:51:04
Mielőtt a feltett kérdésre válaszolnék, a filmmel kapcsolatban írnám le néhány gondolatom.
A filmben maga az alakítás, a szereplők játéka, a felépített történet 5*-os, még annak ellenére is, hogy érződik benne némi túlzás.
Rainer tanárúr mint a csapat vezéralakja az elején még irányító szereppel bírt, de elég hamar kicsúszott a kezei közül az irányítás, és most eltekintenék attól,hogy tudott-e róla hogy mi történik, illetve gondolt-e arra, hogy mindez ( atörténelem ismétli önmagát...) hová vezethet. Én úgy gondolom, hogy hamarabb be kellett volna avatkoznia a folyamatokba, mert az autokrácia, melyet létre hozott, elég gyenge lábakon állt. Azt egy kicsit kétkedve fogadnám, hogy a valóságban is 1 hét alatt történt-e meg mindaz ami a filmben bemutatásra került, mert ha belegondolunk, az úttörőtáborban is kissé hosszabb időn át tartott az átnevelés...

"Önt vajon mennyire képes befolyásolni a közösség akarata?"

A kérdésre a válaszom lehet hogy sokak számára hihetetlen, de vállalom. Venném példaként a munkahelyem, munkahelyi környezetem. Jelenleg egy olyan nagyvállalatnál dolgozom (állami) ahol napi több száz munkatárs dolgozik egy nagy irodaházban. Szűkebb körben napi szinte 12 fővel dolgozom együtt, egy szervezeti egységet alkotva. Nos, közöttük én vagyok a kívülálló, a "kibeszélt", mert nem tükrözik a gondolataim a világról az ő gondolataikat, hétköznapi dolgokról másként beszélünk, legyen az gyermeknevelés, divat, utazás, politika, bármi. Elég kellemetlen bevett gyakorlat, hogy a többség nem szemtől-szembe (face to face) próbálja megbeszélni a problémáit az adott személlyel, hanem a háta mögött kibeszélik. Engem csodabogárnak és különcnek tartanak, mert pl. az közös ebédnél ezeken a "kibeszélő partykon" nem mondok véleményt, illetve nem szállok bele a pocskondiázásokba. Elhatárolódom ezektől a beszélgetésektől. Nem vagyok hajlandó csak azért utálni bármelyik kollégát, mert a többség utálja. Kezdhetném ott, hogy az óvodában erőszakkal sem ittam meg a reggelinél azt a borzalmas teát, akkor sem, amikor az óvónéni próbálta "belém önteni", csak azért, mert a többiek is azt a teát itták. Tin ikoromban azt a zenét hallgattam, ami nekem tetszett, és nem azt, amit a többség. Nem állok bele olyan dolgokba, folyamatokba, tettekbe, amellyekkel nem értk egyet, csakis kizárólag akkor, ha az ellenkezéssel börtönbe kerülnék vagy kemény pénzbírsággal súlytanának. A saját fejem és gondolataim uralnak, és persze Isten az, akinek számadással tartozom.
Filmklub Besence open 2021.02.25 10:02:32
Egy elmaradott kis faluban sikerül támogatást szerezni teniszpálya építésére. A polgármester mindenre pályázik, amire lehetséges, így kerülhetett sor a pálya és a teniszklub létrehozására is. Egyetért-e a polgármesterrel – vagy van, amit máshogy intézne?..
Simonné Ritli Gabriella Mária 2021.03.01 21:25:10
A kérdésre, miszerint egyetértek-e a polgármesterrel, hogy mindenre amire csak lehetséges pályázik, a válaszom igen is lenne meg nem is. Igen, egyetértek, hiszen minden lehetőséget igyekszik az ember megragadni ott, ahol csak mód van rá. Viszont ha azokat a szempontokat veszem figyelembe , azaz hogy a pályázat elnyerésével kialakított teniszpálya milyen mértékben segíti, segítette a falu életét, lakosságának helyzetét, akkor az eredmény önmagáért beszél. Hiszen ahhoz, hogy esetleg a teniszsportban eredményeket tudjanak felmutatni, ahhoz a "Bessencei teniszklub" megalapítása még egy motivált közösséggel is nehézkes lenne, mert a versenyekre való felkészülés- ahogy az a filmben is elhangzik- nem kevés pénzt emésztett volna fel. A növénytermesztésben már van ráció, (megélhetési forrás, munka), de az erőfeszítések itt sem hoznak biztos sikert, hiszen az időjárás mint tényező erősen befolyásolhatja az eredményt (megrohadt a dinnyetermés). A pályázatok rendszerében sok a kiskapu, amelyek kihasználására már láthattunk/halhattunk példákat, mindkét oldalról (pályázati pénzek "okos" felhasználásának módja (lásd kilátó) ill. az elnyert pályázatokon a kivitelezők és érdekeltek közötti "leosztás" ), de rendszerint ezeken nem az az igazi nyertes, aki magát a pályázatot elnyeri...Mélyen elszomorító ezeknek a hátrányos helyzetű kistérségeknek, településeknek a borítékolható leszakadása, elmaradása, és nagyon szomorú, hogy hiába ragadnak meg minden lehetőséget, ezek a valódi problémákon, mint pl. a súlyos mértékű munkanélküliség, nem segítenek. Hiszen ahhoz, hogy az emberek elmenjenek dolgozni pl. egy gyárba, ahhoz az kell, hogy az infrastruktúra ezt lehetővé tegye (megfelelő közlekedés biztosítása a környező településekre). Nem igazán látunk arra példát, hogy multik vagy nagybefektetők ezekbe a kistérségekbe beruháznának, így helyben csak olyan lehetőséget tudnék elképzelni, ami igazodik a terület adottságaihoz (földművelés, állattenyésztés, esetleg turizmus). Jó lenne egy iskola is, hogy a falu kineveljen egy reménykedő és törekvő nemzedéket, mert így a 10-15 év is egy optimista jóslat marad a változásra.