Adatok
Gerusz
0 bejegyzést írt és 1299 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Egyre több város válik gyalogosközpontúbbá a barcelonai autómentes szuperblokkoktól a hővédett dubaji sétányokig. Egy új jelentés felvázolja az elmozdulás okait és azokat az intézkedéseket, amelyeket a városok az autóközpontú világtól való eltávolodás érdekében tehetnek. A beszámoló több tucat…..
Gerusz
2021.09.08 13:01:58
Budapesten a "kompromisszumos" gyalogosbarát utcára egy jó példa a IX. kerületi Tompa u., különösen az Angyal u. kereszteződéstől kifelé. Ha valakinek az "horror", akkor ott már nincs miről beszélni.
Vajon mi lesz azokkal, akik határátkelőként külföldön kapják meg az oltást és mondjuk Magyarországra látogatnának? Vajon előfordulhat-e az az abszurd helyzet, hogy mondjuk júniusban egy család egyik (Magyarországon élő, beoltott és igazolvánnyal rendelkező) fele beülhet egy étterembe, míg a másik…..
Mindig veszélyes dolog egy nép kapcsán az „átlagról” beszélni, hiszen azt sem tudjuk megmondani, milyen egy „átlag magyar”. A holland Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján azonban egy ottani tévéműsor megpróbálta a lehetetlent. Mit ne mondjunk, elég érdekes kép alakult ki…..
Hollandiában járva (pláne odaköltözve) az egyik rendkívül szembetűnő dolog az a függönyök használatának mellőzése, esetleg teljes hiánya. Magyarként ezt nem egyszerű feldolgozni (én legalábbis elképzelhetetlennek tartom, hogy függöny nélkül éljek), így aztán kifejezetten érdekesnek tartom, mi lehet…..
Gerusz
2020.05.09 11:08:52
@tildy[UK]: Ugyanez a teória a hollandokról is elterjedt: sok holland férfi tengerész volt, akik hónapokig távol voltak.
Azt mondják, a nemzetközi statisztika szerint minden tíz határátkelőből négy hazaköltözik. Nos, a mai poszt szerzője, Péter szinte biztosan nem lesz közöttük, hiszen, mint írja, nem is nagyon érti, miért döntenek egyesek a Magyarországra (vissza)költözés mellett.
Hazaköltöztél vagy ellenkezőleg, te…..
Nagyon érdekes magyarázattal állt elő a Fidesz önkormányzati választásokért felelős kampányfőnöke arról, miért is veszítette el Budapestet a nagyobb választásokon 13 éve veretlen kormánypárt...
Gerusz
2019.10.15 17:54:47
@kugi: Mondjuk én spec. szavaztam itt a rotterdami helyhatósági választásokon tavaly. Bár itt kicsit máshogy van a szisztéma: a közgyűlést választod, szavazhatsz emberre vagy pártra, tehát ugyanúgy nyílt listás, mint az alsóházi választás, a polgit meg a kormány jelöli ki (a tanács összetételét és javaslatát figyelembe véve).
Ettől még azért valóban valószínűtlen, hogy a Budapesten élő EU-s polgárok között magasabb lett volna a részvétel, mint a helyiek között, főleg azért, mert legalább akkora országos politikai felhangja volt ennek az önkormányzati választásnak, mint a 2006-osnak. Szóval kósa IQ-ja továbbra is szobahőmérsékletű.
Ettől még azért valóban valószínűtlen, hogy a Budapesten élő EU-s polgárok között magasabb lett volna a részvétel, mint a helyiek között, főleg azért, mert legalább akkora országos politikai felhangja volt ennek az önkormányzati választásnak, mint a 2006-osnak. Szóval kósa IQ-ja továbbra is szobahőmérsékletű.
Politikai kultúra, emberek közötti együttműködés, a nők és férfiak közti egyenlőség – ez csak három dolog azon 12 közül, amit az Amszterdamban élő Niki szerint érdemes lenne meghonosítani Magyarországon. Folytatódik a beszélgetés, vita annak a felvetésnek kapcsán, hogy mi történne, ha hazaköltözne…..
Gerusz
2019.08.28 10:50:05
@OvisAries: Mondjuk a szörnyű rotterdami gettó, a Spangen sincs sehol mondjuk Budapest közepesen gázos környékeihez képest se. Viszont pont itt van az említett rongyrázás is, ha mondjuk kimész Hillegersbergbe, és elindulsz kifelé a Straatwegen, akkor elég sok kertes ház előtt van Aston Martin / Ferrari / Bentley / Tesla X / stb... (és ha ezeket a kocsikat tárolják a garázson kívül, akkor képzelem, hogy bent mi van).
A kerítés nyilván itt sincs kolbászból, de az egyik legfontosabb különbséget (ami még pénzbe se kerülne, tisztán szemléletmódbeli) egy ide korábban beküldött post (asszem, de lehet, hogy csak valamelyik hollandiai magyar FB-csoporton láttam) illusztrálja: egy itt élő magyar hibát vétett az adóbevallásában, erre kapott egy levelet az adóhivataltól, hogy mit és hol hibázott, és mit javítson ki a határidőig. MAGYARUL! (Igaz, a fordítás nem volt tökéletes, de érthető volt.)
Ezzel szemben a NAV lendületből inkasszál amint úgy gondolja, hogy van valami probléma, és ha úgy gondolod, hogy jogtalan, akkor bizonyítsd be nekik, és talán három-négy hónapon belül vissza is kapod a pénzed.
Itt az állam egy szolgáltató, nem az uralkodó. A miniszterelnök pedig egy menedzser, nem egy császár. Ha csak egyvalamit át tudnék másolni Hollandiából Magyarországra, az ez a szemlélet lenne, a többi előbb-utóbb megoldódna.
A kerítés nyilván itt sincs kolbászból, de az egyik legfontosabb különbséget (ami még pénzbe se kerülne, tisztán szemléletmódbeli) egy ide korábban beküldött post (asszem, de lehet, hogy csak valamelyik hollandiai magyar FB-csoporton láttam) illusztrálja: egy itt élő magyar hibát vétett az adóbevallásában, erre kapott egy levelet az adóhivataltól, hogy mit és hol hibázott, és mit javítson ki a határidőig. MAGYARUL! (Igaz, a fordítás nem volt tökéletes, de érthető volt.)
Ezzel szemben a NAV lendületből inkasszál amint úgy gondolja, hogy van valami probléma, és ha úgy gondolod, hogy jogtalan, akkor bizonyítsd be nekik, és talán három-négy hónapon belül vissza is kapod a pénzed.
Itt az állam egy szolgáltató, nem az uralkodó. A miniszterelnök pedig egy menedzser, nem egy császár. Ha csak egyvalamit át tudnék másolni Hollandiából Magyarországra, az ez a szemlélet lenne, a többi előbb-utóbb megoldódna.
Még ha határátkelő is lett valaki, több év után is teljesen másként reagálja le Magyarországot és azon belül Budapestet, mint egy kisgyerek, akinek már az a természetes, amit külföldön élve tapasztalt. Így aztán különösen érdekes, milyennek látta egy 5 és egy 10 éves, Hollandiában élő gyerek a…..
Gerusz
2019.08.28 10:24:16
@Arthamyr: Amerikában a csövesszitu elég gáz, Los Angeles pl. hemzseg tőlük. Az állam ugyanannyira szarik a helyzetre, mint Magyarországon (csak éppen ott még nem alkotmányellenes szegénynek lenni).
Számomra felfoghatatlan okokból néha egyes közéleti (jellemzően kormányközeli) szereplők úgy érzik, nem árt kicsit megalázni a külföldön élő és dolgozó magyarokat vagy a hozzájuk közel állókat. Ami azért furcsa, mert 15 évvel az uniós csatlakozás után akár el is lehetne végre fogadni, hogy a…..
Gerusz
2019.07.18 12:53:39
@Platonica: Az MSc-t külföldön csináltam. Lehet, hogy a BSc külföldön kevesebbet tanít, de talán kevesebb a felesleges tárgy a törzsanyagban, nem a buktatásra mennek (ellentétben a BME-vel, ahol anyagilag érdekeltek benne a különeljárási díjakkal és a bukott kreditek utáni büntetésekkel), illetve nem kergeti alkoholizmusba a diákok felét. (Erre a BME konkrétan _büszke_.)
Gerusz
2019.07.18 13:57:12
@Magna cum laudeTigeri másztesz digrii: Igen, előfordultam ott is, amíg még bloghus volt. Meg egyszer-egyszer itt is, bár általában akkor érkezek, amikor a commentfolyam már átcsapott a szokásos parttalan személyeskedésbe, akkor meg már max. a Hollandiáról szóló cikkekhez szoktam hozzászólni. Inkább a 4-et trollkodom mostanság, a Disqusnak hála ott az elöl lévő kommentek általában relevánsak (bár többnyire a kormány anyázásának hosszabb-rövidebb változatai). És persze össze lehet csukni egész válasz-fákat, az elég sokat segít.
@Platonica: Ja, mondjuk az Anglia. Ez is erősen országfüggő nyilván, Hollandia ugyan nem ingyenes, de - EU-s polgároknak - relatíve olcsó, és az oktatás minősége is elég jó - mesterképzésen (de hallomásból tudom, hogy már BSc-n is) féléveken átívelő csoportos projektek voltak, hetente beütemezett megbeszélésekkel a tanár jelenlétében. Persze ez Maastricht, más egyetemeken valószínűleg másként megy. Magyarországon is volt egy-egy csoportos projekt, de a tanárok leszarták.
@Platonica: Ja, mondjuk az Anglia. Ez is erősen országfüggő nyilván, Hollandia ugyan nem ingyenes, de - EU-s polgároknak - relatíve olcsó, és az oktatás minősége is elég jó - mesterképzésen (de hallomásból tudom, hogy már BSc-n is) féléveken átívelő csoportos projektek voltak, hetente beütemezett megbeszélésekkel a tanár jelenlétében. Persze ez Maastricht, más egyetemeken valószínűleg másként megy. Magyarországon is volt egy-egy csoportos projekt, de a tanárok leszarták.
Március 15. környékén (ami azért mégis valahol az ifjúság és a megújulás ünnepe is) talán nem érdektelen feltenni ezt a kérdést. Annál inkább, mert a napokban a magyar miniszterelnök is megfogalmazta, mi az, amit Magyarország kínál a fiataloknak, ahonnan egyébként egy…..
Gerusz
2019.03.16 11:09:00
@Csodabogár: Illetve amit a lakossági árból engedniük kell a szolgáltatóknak, azt a nagy fogyasztókon (cégek, ipar) szedik be. Ami meg előbb-utóbb a lakosságon csattan úgyis, beépítve a termékek árába. Persze ha a villanyszámlán ott a rezsicsökkentés, az szent viktor műve, de utána ha a zsömle ára felmegy, azért csak és kizárólag a kapzsi sorosbérenc brüsszelita pék a felelős.
Ingyen utazás terén pedig inkább egy utazási kártyát tudnék elképzelni (vagy utazási csekkrendszert, mert Magyarországon egy a hollandhoz hasonló országos elektronikus jegyrendszer az sci-fi kategória), amire a nyugdíjasok a nyugdíjuk függvényében kapnak pénzt (minimálnyugdíj mellé mondjuk 12k, minimálnyugdíj háromszorosához 0, a kettő között lineárisan csökken) és tömegközlekedésre, üzemanyagra, vagy taxira fordítható. Ennek három előnye lenne: 1.) Nem támogatná azokat is, akiknek nincs rá szüksége, 2.) A vidéki nyugdíjasoknak is kedvezne, nem csak azoknak, akik valami értékelhető tömegközlekedéssel rendelkező területen élnek, és 3.) A tömegközlekedési vállalatoknak végre nem kéne saccolgatniuk, hogy hány 65+ nyugdíjas utazik ingyen a vonalaikon, hanem pontosan tudnák.
Ingyen utazás terén pedig inkább egy utazási kártyát tudnék elképzelni (vagy utazási csekkrendszert, mert Magyarországon egy a hollandhoz hasonló országos elektronikus jegyrendszer az sci-fi kategória), amire a nyugdíjasok a nyugdíjuk függvényében kapnak pénzt (minimálnyugdíj mellé mondjuk 12k, minimálnyugdíj háromszorosához 0, a kettő között lineárisan csökken) és tömegközlekedésre, üzemanyagra, vagy taxira fordítható. Ennek három előnye lenne: 1.) Nem támogatná azokat is, akiknek nincs rá szüksége, 2.) A vidéki nyugdíjasoknak is kedvezne, nem csak azoknak, akik valami értékelhető tömegközlekedéssel rendelkező területen élnek, és 3.) A tömegközlekedési vállalatoknak végre nem kéne saccolgatniuk, hogy hány 65+ nyugdíjas utazik ingyen a vonalaikon, hanem pontosan tudnák.
Az úgynevezett fordított kultúrsokk elég sok embert elér azok közül, akik külföldről költöznek haza (erről nemrégiben itt, a blogon is volt poszt, itt található). A jelenség egészen hétköznapi dolgokban nyilvánul meg – erről szól a mai egyik írás. Aztán megnézzük,…..
Gerusz
2018.10.07 19:25:27
@Olliék: Az én nézőpontom az, hogy tulajdonképp teljesen oké, hogy külföldinek néznek, mert igaz. (Mondjuk mostanra már van olyan jó a hollandom, hogy egy átlagos hétköznapi szituációban ez nem derül ki.) De nem kérdőjelezik meg azt, hogy jogom van itt élni. (Még a legvérmesebb PVV-s se, már csak azért is, mert Mrs. Wilders is magyar - mondjuk ettől még nem kellemes, hogy kb. egy csúnya válópernyire vagyok attól, hogy az ország 20%-a szemében én legyek az egyes számú közellenség...)
Ellentétben mondjuk Magyarországgal, ahol már úgy 16 éve (kb. a 2002-es választási kampány óta) az ország fele szemében nem vagyok magyar. Az azért jobban bánt.
Ellentétben mondjuk Magyarországgal, ahol már úgy 16 éve (kb. a 2002-es választási kampány óta) az ország fele szemében nem vagyok magyar. Az azért jobban bánt.
Gerusz
2018.10.07 20:37:50
@Olliék: Nyilván nem leszek kevésbé magyar attól, mert egy elmebeteg meg a rajongói klubja ki akarja sajátítani a magyarság fogalmát (vagy hogy pontosabb legyek, egy sima földrajzi / etnikai származásra utaló jelzőt akar átdefiniálni olyan csoporttagsági jelzővé, aminek az etnikumon kívül a velük egyező világnézet is a követelménye), de attól még zavar.
Morvai Krisztina egy, a pestisracok.hu-n megjelent cikkben ment neki A mi kis falunk című sorozat forgatásának, és hát nem is nagyon szarakodott, menten buldózerre ült, és tövig nyomta a gázt. A cikkben rendkívül plasztikus képekben tárják elénk a sorozat helyszínéül szolgáló, 300 lakosú…..
Gerusz
2018.08.23 06:21:14
A HR-es állásinterjús szokásokat sokszor éri az a kritika, hogy színház az egész, és nincs is értelme. Leginkább az alábbi kérdések miatt gondolja ezt sok álláskereső – és ezek esetében egyet is kell értenem velük. Állásinterjú-stratégiákkal azt tanítom nekik, hogy ezekből hogyan lehet kimozdítani…..
Elkaszálta az ABC a Roseanne tévésorozatot, írja a Hollywood Reporter. Az 1988 és 1997 között több száz epizódot megért sorozat idén folytatódott az ABC-n, azonban Roseanne Barr, a sorozat ikonikus főszereplőjének kijelentései miatt maga Bob Iger, az ABC birtokló Disney vezérigazgatója és az ABC…..
Gerusz
2018.05.30 23:07:24
@Vipera01: A szólásszabadság a kormány (=közjogi következmények) ellen véd, nem úgy általában a következmények ellen. Menj be a munkahelyedre, hülyézd le a főnöködet, és hivatkozz a szólásszabadságra!
A héten nagy időutazás kezdődik a Mátyás király téren: a Barátok közt egészen a nyolcvanas évekig repíti vissza nézőit, amikor a Berényi fivérek még tinédzserek voltak. A fiatal Berényi Zoltánt Szőke Zoltán nagyobbik fia, Zoltán, a fiatal Berényi Miklóst pedig a színész másik fia, Bence alakítja,…..
Gerusz
2018.05.25 08:26:38
@sorozatfun: Vigyék el a házat a földönkívüliek!
Többen írtátok már, mennyire meglepő volt hazalátogatáskor megtapasztalni azt, ami Magyarországon folyik. Az alábbi posztot Hanna küldte még a választás előtt, de úgy gondoltam, érdemesebb várni vele kicsit – sajnos aktualitását nem vesztette el...
Ha azt mondom, hogy tavaly 33 millió ember élt súlyos anyagi nélkülözésben az Európai Unióban, akkor az elég durván hangzik. És az is. Pedig ez már egy sokkal jobb szám, mint a korábbi években. Mi a helyzet a magyarokkal? A kérdés már csak azért is érdekes, mert nyilván a…..
Gerusz
2018.04.25 19:19:11
@Gonda István: Épp most olvasom a metodikát, külön kezelik, ha azért nincs, mert nem futja rá, és azt, ha más okból nincs.
circabc.europa.eu/sd/a/e9a5d1ad-f5c7-4b80-bdc9-1ce34ec828eb/DOCSILC065%20operation%202018.pdf
kb. a 190 oldaltól kezdve.
circabc.europa.eu/sd/a/e9a5d1ad-f5c7-4b80-bdc9-1ce34ec828eb/DOCSILC065%20operation%202018.pdf
kb. a 190 oldaltól kezdve.
Gerusz
2018.04.26 12:55:25
@Gonda István: A cikket és a linkelt metodikát együtt értelmezve szerintem egyértelmű, hogy mik a követelmények. A következő tíz változót veszik figyelembe (korábban kilenc volt, a post is ezt veszi alapul valamiért):
- Lakhatás (beleértve: lakbér / törlesztőrészlet, rezsi)
- Másnaponkénti hús / hal / vegetáriánus ekvivalens (tojás, sajt, tofu, stb...) fogyasztása
- Fűtés megfelelő hőmérsékletre
- Egyhetes nyaralás az otthontól távol
- Mosógép
- TV
- Telefon
- Számítógép
- Autó
- Váratlan kiadások fedezete
Ezeknek egy részéhez (pl. TV, telefon, autó) egyetlen kérdés tartozik, más részeihez (pl. lakhatás, váratlan kiadások) több.
Némelyik esetben az, hogy súlyos anyagi nehézséget okoz-e valami több kérdésből adódik. Pl. lakhatás esetén azt kérdezik meg, hogy volt-e az illetőnek lakbér/törlesztőrészlet, vagy rezsihátraléka az elmúlt 12 hónapban (lehetséges válaszok: nem, egyszer, többször is), illetve direktbe rákérdeznek arra is, hogy mekkora terhet okoz (súlyos, könnyebb, egyáltalán nem okoz gondot).
Nyaralás esetén a kérdés nem az, hogy voltak-e valahol az utóbbi évben, hanem hogy megengedhetik-e maguknak. A nagymamánál nyaralás is ér! Szintúgy a másnaponkénti proteinfogyasztás esetén.
Váratlan kiadás esetén az összeget is meghatározzák: az adózás utáni medián havi jövedelem 60%-a, a tárgyévnél két évvel korábban. Tehát ha Magyarországon idén megkérdezik, az 420€ lesz (130e forintra fogják kerekíteni). Folyószámla-hitelkeret, vagy hitelkártya is számít.
Mosógép, TV, telefon, számítógép és autó esetén a lehetséges válaszok száma három: Van, nincs mert nem kell, és nincs, mert kéne, de nem tudom kifizetni.
Tehát ha valaki csak autót nem tud magának megengedni, az NEM él súlyos szegénységben.
- Lakhatás (beleértve: lakbér / törlesztőrészlet, rezsi)
- Másnaponkénti hús / hal / vegetáriánus ekvivalens (tojás, sajt, tofu, stb...) fogyasztása
- Fűtés megfelelő hőmérsékletre
- Egyhetes nyaralás az otthontól távol
- Mosógép
- TV
- Telefon
- Számítógép
- Autó
- Váratlan kiadások fedezete
Ezeknek egy részéhez (pl. TV, telefon, autó) egyetlen kérdés tartozik, más részeihez (pl. lakhatás, váratlan kiadások) több.
Némelyik esetben az, hogy súlyos anyagi nehézséget okoz-e valami több kérdésből adódik. Pl. lakhatás esetén azt kérdezik meg, hogy volt-e az illetőnek lakbér/törlesztőrészlet, vagy rezsihátraléka az elmúlt 12 hónapban (lehetséges válaszok: nem, egyszer, többször is), illetve direktbe rákérdeznek arra is, hogy mekkora terhet okoz (súlyos, könnyebb, egyáltalán nem okoz gondot).
Nyaralás esetén a kérdés nem az, hogy voltak-e valahol az utóbbi évben, hanem hogy megengedhetik-e maguknak. A nagymamánál nyaralás is ér! Szintúgy a másnaponkénti proteinfogyasztás esetén.
Váratlan kiadás esetén az összeget is meghatározzák: az adózás utáni medián havi jövedelem 60%-a, a tárgyévnél két évvel korábban. Tehát ha Magyarországon idén megkérdezik, az 420€ lesz (130e forintra fogják kerekíteni). Folyószámla-hitelkeret, vagy hitelkártya is számít.
Mosógép, TV, telefon, számítógép és autó esetén a lehetséges válaszok száma három: Van, nincs mert nem kell, és nincs, mert kéne, de nem tudom kifizetni.
Tehát ha valaki csak autót nem tud magának megengedni, az NEM él súlyos szegénységben.
Az emberek általában szeretik kicsit fényezni a valóságot, többnek láttatni akár magukat, akár a környezetüket, mint ami valójában. Különösen sokszor kapnak ilyen megjegyzést a külföldön élő magyarok – és lássuk be, néha nem teljesen alaptalanul. Az alábbi rövid, de annál érdekesebb véleményt Tibor…..
Gerusz
2018.04.25 16:09:30
@szÖveges professzor: Ez nem csak az utóbbi 2-3 évre igaz. Még az EU-csatlakozás előtt 1-2 évvel (pontosan nem emlékszem, de szerintem 2002-ben volt) riogattak, hogy mennyire fel fognak ugrani az árak. Én éppen azon a nyáron eljutottam Németországba és Ausztriába is, szóval gondoltam, írok erről egy cikket az őszi iskolaújságba. Szépen összeírtam Mo-n egy átlagos bevásárlói kosarat, és megnéztem, hogy külföldön mi mennyi. Amikor csak tudtam, ugyanannak a márkának ugyanazt a kiszerelését írtam fel, egyébként ugyanolyan kategóriás termékből egy közepes árút.
Az osztrák és a német kosár ára tökugyanott volt, mint a magyar.
Az osztrák és a német kosár ára tökugyanott volt, mint a magyar.
Gerusz
2018.04.25 16:39:23
@nonolet: Te most pl. az én édesanyámat hülye picsáztad le, meg vernéd fejbe. Ha nem lennék ilyen civilizált, akkor mondhatnám, hogy baszd teherbe a jó büdös kurva anyád. Ha nem lennék ilyen civilizált.
Rengeteg komment érkezett az előző posztomra, ezért kötelességemnek érzem, hogy megválaszoljam őket. Sajnos rá kellett döbbenem, az ok, amiért sokan nem tudják mire vélni a választási eredmények körül kialakuló "hisztit", egészen egyszerűen a hozzá nem értésből adódik. Természetesen ezért nem lehet…..
Gerusz
2018.04.19 15:58:53
@Tom66: Holland (nyílt listás), német (MMP), ausztrál (STV/AV), ír (STV), de még az előző magyar rendszerben is jobban teljesítettek volna a két forduló közötti visszalépésekkel.
@konrada: A mesterséges bejutási küszöb semmiképp se megoldás. Hollandiában pl. nincs ilyen küszöb, 150 fős az alsóház, 0,67%=1 képviselő. De még ha van is küszöb, akkor is megoldás lenne az alternatív szavazat: mindenki megjelöl egy első, és egy második pártot, a be nem jutó pártok szavazatait pedig a legkisebbtől felfelé szétosztják a többi között.
Mellesleg: az, hogy a legnagyobb pártnak mindig többsége legyen nagyon nem érdem egy választási rendszerben. A Parlament a törvényhozó, a kormány pedig a végrehajtó hatalmi ág, tehát egy jogállamban a Parlament irányítja a kormányt, nem fordítva. A kormány / ellenzék felosztás közel sem annyira merev, mint amilyennek a magyar politikusok (és a közvélemény, úgy általában) beállítják: egy érett demokráciában ellenzéki pártok sokszor szavaznak a kormánnyal, sőt, a kormánykoalíció pártjai is szavazhatnak eltérően, főleg olyan ügyekről, amikről még nem volt szó a kormányalakítás során. Arról nem is beszélve, hogy egyes képviselők (főleg olyan rendszerekben, ahol területi alapon egyéni képviselők is vannak) kiszavazhatnak a pártból, és még meg se lesznek érte büntetve.
Győzteskompenzáció: az indoklás (hogy minden szavazat hasznosuljon) érthető. A gyakorlat, vagyis hogy a második helyezethez mérik a győzteskompenzációt, és nem az összes többihez együtt már hibás: stratégiai szavazásra kényszeríti a legnépszerűbb jelöltet nem támogató szavazókat, a népszerű jelölt töredékszavazatainak a száma pedig nem csak a rá adott szavazatok számától függ. És ez a legutóbbi az, ami a jelenlegi rendszer elsődleges hibája, és a következő mondat olyan fontos, hogy külön bekezdést kell neki szentelni:
Egy választási / szavazási rendszer akkor jó, ha minden szavazó őszintén, a saját preferenciái szerint szavazhat, és ezzel semmiképp sem árthat magának.*
A mostani rendszerben ez a követelmény NEM teljesül: ha valaki egy körzetben nem az első két jelölt valamelyikét támogatja, az vagy ad egy szavazatot (és ezzel +1 töredékszavazatot) egy olyan pártnak, amit lehet, hogy utál (de nem annyira, mint az első helyen lévőt, amitől ezzel elvesz egyet), vagy ad egy töredékszavazatot annak, akit támogat, de cserébe az első is erősebb lesz. Ennek a következtében a Parlament összetétele még kevésbé fogja tükrözni a társadalom preferenciáit, mint győzteskompenzáció nélkül, vagy az összes ellenszavazathoz mért kompenzációval.
*: Hogy utána az a képviselő / párt, akire szavazott mennyit árt neki, az már más kérdés.
@konrada: A mesterséges bejutási küszöb semmiképp se megoldás. Hollandiában pl. nincs ilyen küszöb, 150 fős az alsóház, 0,67%=1 képviselő. De még ha van is küszöb, akkor is megoldás lenne az alternatív szavazat: mindenki megjelöl egy első, és egy második pártot, a be nem jutó pártok szavazatait pedig a legkisebbtől felfelé szétosztják a többi között.
Mellesleg: az, hogy a legnagyobb pártnak mindig többsége legyen nagyon nem érdem egy választási rendszerben. A Parlament a törvényhozó, a kormány pedig a végrehajtó hatalmi ág, tehát egy jogállamban a Parlament irányítja a kormányt, nem fordítva. A kormány / ellenzék felosztás közel sem annyira merev, mint amilyennek a magyar politikusok (és a közvélemény, úgy általában) beállítják: egy érett demokráciában ellenzéki pártok sokszor szavaznak a kormánnyal, sőt, a kormánykoalíció pártjai is szavazhatnak eltérően, főleg olyan ügyekről, amikről még nem volt szó a kormányalakítás során. Arról nem is beszélve, hogy egyes képviselők (főleg olyan rendszerekben, ahol területi alapon egyéni képviselők is vannak) kiszavazhatnak a pártból, és még meg se lesznek érte büntetve.
Győzteskompenzáció: az indoklás (hogy minden szavazat hasznosuljon) érthető. A gyakorlat, vagyis hogy a második helyezethez mérik a győzteskompenzációt, és nem az összes többihez együtt már hibás: stratégiai szavazásra kényszeríti a legnépszerűbb jelöltet nem támogató szavazókat, a népszerű jelölt töredékszavazatainak a száma pedig nem csak a rá adott szavazatok számától függ. És ez a legutóbbi az, ami a jelenlegi rendszer elsődleges hibája, és a következő mondat olyan fontos, hogy külön bekezdést kell neki szentelni:
Egy választási / szavazási rendszer akkor jó, ha minden szavazó őszintén, a saját preferenciái szerint szavazhat, és ezzel semmiképp sem árthat magának.*
A mostani rendszerben ez a követelmény NEM teljesül: ha valaki egy körzetben nem az első két jelölt valamelyikét támogatja, az vagy ad egy szavazatot (és ezzel +1 töredékszavazatot) egy olyan pártnak, amit lehet, hogy utál (de nem annyira, mint az első helyen lévőt, amitől ezzel elvesz egyet), vagy ad egy töredékszavazatot annak, akit támogat, de cserébe az első is erősebb lesz. Ennek a következtében a Parlament összetétele még kevésbé fogja tükrözni a társadalom preferenciáit, mint győzteskompenzáció nélkül, vagy az összes ellenszavazathoz mért kompenzációval.
*: Hogy utána az a képviselő / párt, akire szavazott mennyit árt neki, az már más kérdés.
Gerusz
2018.04.19 16:04:40
@Anyád a baráthal: Az miért jó, hogy az alkotmányt csak úgy át lehessen írogatni? Ideális esetben az alkotmány társadalmi konszenzuson alapul, a jelenlegi magyar alkotmány viszont a 2010-es szavazók kicsit többb, mint felének, a teljes szavazókorú lakosság 33-34%-ának az akaratát képviseli.
Gerusz
2018.04.19 17:30:37
@Lehetnék én is: Itt most nem arról van szó, hogy ki nyert, hanem arról, hogy jó dolog-e egy olyan választási rendszer, amiben a szavazók egy szűk abszolút (régi), vagy akár egy relatív (új) többsége alkotmányozó pozícióba juttathat egy pártot. Mérnök-informatikusként - ami félig-meddig matematikusi képzést is jelent, és most azt a kalapomat viselve beszélek - azt se támogatnám, ha az MSZP-nek lenne így kétharmada és úgy venné bele az alkotmányba a progresszív adórendszert, sőt, még azt se, ha a Kétfarkúak akarnák belenyomni az ingyen sört.
És persze arról is szó van, hogy ha egy párt megkapta valahogy a kétharmadot, de tudja, hogy emögött nem áll társadalmi konszenzus, akkor nekiáll-e átírni az alkotmányt önkényesen, vagy sem. Érdekes módon a "pufajkás" Horn és a "liberálfasiszta" SZDSZ meg tudták állni anno.
@N. Barbie: _Érthetőnek_ mindenképp érthető mindkettő, de egyik sem a közjót szolgálja, ezért egyik se támogatandó. A mostani választási rendszert a fidesz faragta simán úgy, hogy a jelenlegi és a közeljövőben várható politikai viszonyok között lazán tudjanak kétharmadot nyerni. Érthető indoklás, de nem támogatható tiszta lelkiismerettel.
A kormánytöbbség elősegítésének a viszonya a közjóhoz már vitathatóbb, de szerintem az se szolgálja a közérdeket. A hatalmi sorrend egy demokráciában a következő: nép > Parlament > kormány, nem kormány > Parlament > nép (de még nem is nép > kormány > Parlament). Nem szükségszerű, hogy a kormánynak többsége legyen a Parlamentben (még ha meg is könnyíti a kormányzást). A Parlament törvényeket hoz / töröl el / módosít, a kormány pedig végrehajtja ezeket, a törvénykezésnek nem a kormány szándékaihoz kell idomulnia.
És persze arról is szó van, hogy ha egy párt megkapta valahogy a kétharmadot, de tudja, hogy emögött nem áll társadalmi konszenzus, akkor nekiáll-e átírni az alkotmányt önkényesen, vagy sem. Érdekes módon a "pufajkás" Horn és a "liberálfasiszta" SZDSZ meg tudták állni anno.
@N. Barbie: _Érthetőnek_ mindenképp érthető mindkettő, de egyik sem a közjót szolgálja, ezért egyik se támogatandó. A mostani választási rendszert a fidesz faragta simán úgy, hogy a jelenlegi és a közeljövőben várható politikai viszonyok között lazán tudjanak kétharmadot nyerni. Érthető indoklás, de nem támogatható tiszta lelkiismerettel.
A kormánytöbbség elősegítésének a viszonya a közjóhoz már vitathatóbb, de szerintem az se szolgálja a közérdeket. A hatalmi sorrend egy demokráciában a következő: nép > Parlament > kormány, nem kormány > Parlament > nép (de még nem is nép > kormány > Parlament). Nem szükségszerű, hogy a kormánynak többsége legyen a Parlamentben (még ha meg is könnyíti a kormányzást). A Parlament törvényeket hoz / töröl el / módosít, a kormány pedig végrehajtja ezeket, a törvénykezésnek nem a kormány szándékaihoz kell idomulnia.
Miközben egyre több szó esik a nők megváltozott társadalmi szerepéről, valamint a családban, házasságban megváltozott feladatairól, addig a férfiakról meglehetősen kevés szó esik és az is meglehetősen degradáló módon. Az egyetlen kivétel Zimbardo Nincs kapcsolat című könyve kapcsán kialakult…..
Gyerekek, megvan. Kétharmaddal. Nem kell fullba tolni a kretént tovább, tessék rendes újságot írni. Ja, hogy az nem megy? ..
Gerusz
2018.04.19 12:59:55
@serra: Akkor jön a Soros-terv, mint a Seldon-terv.
1000 leütés
Magyarország kedvenc hazugságai: keresztény, családbarát, biztonságos
2018.04.04 08:53:07
A fideszes nirvána -- de leginkább a durva fideszes propaganda -- tengelyében az erős, biztonságos ország képe, amelyik nem mellesleg családbarát és keresztény, meghatározó vonzerőt jelent a hanyatló Nyugat zilált, veszélyes, kevert társadalmaival szemben. Megszokhattuk az évtizedek során, hogy…..
Gerusz
2018.04.04 13:32:46
@Trackers: Franciaország népessége 67 millió, vagy máshogy kifejezve 670 * 100 000 fő. Ebből jól látható, hogy 670 embernek kéne meghalnia terrorcselekményben ahhoz, hogy a százezer főre jutó gyilkosságok számát egyetlen egységgel növelje. Vagy cca. 300 főnek ahhoz, hogy a magyar számot elérje. És ez feltételezve azt, hogy a jelenlegi számban nincs benne a terrorizmus.
Múlt héten jelent meg Gábor írása arról, mit az a Tíz dolog, amit szeret Német- (pontosabban Bajor-)országban. (A sorozat eddigi részeit itt találjátok.) Akkor megígértem, hogy megírja majd a fordítottját is, azaz azokat a dolgokat, melyek idegesítők, vagy zavarók számára. Most…..
Hallottatok már a Polder-modellről? Őszintén szólva én még nem, pedig a holland társadalom jórészt ezen a filozófián alapul. Persze nem csak ezért jó Hollandiában élni, hanem mert mindig a megoldást keresik, és kifejezetten pozitívan gondolkodnak – derül ki a Hollandokk posztjából, ami természetesen…..
Gerusz
2018.03.22 15:52:26
@gabors: Az ügyintézők tudnak angolul (mint a népesség 90-95%-a), de nem hivatalos tolmácsok, ezért nincs nekik engedélyezve, hogy angolul (vagy a hollandon kívül bármilyen nyelven) beszéljenek az ügyfelekkel
Ha annyi euróm lenne, ahányszor az elmúlt években olvastam a lekezelő hangnemben emlegetett „mosogató”, „recepciós”, „pincér” diplomás határátkelőkről, akkor egész kellemes összeg ülne a számlámon. Pedig biztos, hogy szégyen az, ha valaki ilyen munkát végez? Ezt a…..
Gerusz
2018.02.25 15:09:38
@Gerusz: *Voorbrugwal
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz