Adatok
a múltnak kútja
112 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A porosz katonakirálynak/káplárkirálynak is előszeretettel nevezett I. Frigyes Vilmos (1713–1740) igazi különcnek számított az európai uralkodók között. 1725-től állandóan egyenruhát viselt. Ezzel is kifejezte katonásan szigorú, faragatlan természetét, valamint a katonák iránti végtelen…..
Kellemes, pihentető nyarat kívánunk minden kedves olvasónknak!
Új bejegyzésekkel szeptemberben jelentkezünk...
Az egri Líceum több mint 250 éves története nagyon sok érdekes epizódot tartogat az érdeklődők számára. Az egyetemi oktatásban, az építkezés tervezésében, kivitelezésében, az épület művészi díszítésében kiváló gondolatok megvalósulását és üzenetét érzékelhetjük ma is a Líceumban sétálva. Ezen…..
„Boldog, mint a hanyatt esett ablakos”. A múlt század közepén még sokan használták ezt a szólásmondást akkor, ha valakit nem várt kár ért. Ennek alapja, hogy az üveget a hátukon szállító, és az ablakokat helyben beüvegező vándoriparos számára egy ilyen baleset komoly veszteséget jelentett. A…..
Az emberiség történetében az írás és az íráshordozók kialakulása, fejlődése fontos előfeltétele volt a nyomtatás későbbi megszületésének. Amikor a megőrzésre érdemes legkülönfélébb gazdasági és közigazgatási adatok, valamint a tudomány, illetve a művészet írásban és képben kifejezésre jutó…..
I. Frigyes Vilmos (1713–1740) porosz királyt előszeretettel nevezték és nevezik ma is „katonakirály”-nak vagy „káplárkirály”-nak. Mivel érdemelte ki ezeket a(z) – nem feltétlenül megtisztelő – elnevezéseket? Talán azzal, hogy az alattvalóival és a katonáival egyaránt zsarnoki módon, kegyetlen…..
A 19. század utolsó harmadában terjedt el világszerte az 1870-ben Európában megjelent új kommunikációs eszköz, a képes levelezőlap. Ez a rövid közlendők és üdvözletek kifejezésének praktikus, olcsó és gyors formája volt. A posta boríték nélkül és a levéltarifa feléért szállította, a küldeményt…..
Több, mint félévezredes bulvárhírekkel jelentkezünk? Nos, nem egészen. Az étkezés nemcsak biológiai szempontból fontos, a terített asztal az emberi társas kapcsolatok egyik fontos helyszíne volt mindigvégig a történelem során. Az alábbi rövid gasztronómiatörténeti összefoglalóban a reneszánsz…..
Az 1848-49-es szabadságharc és ezen belül különösen március 15. nemzeti mitológiánk kitörölhetetlen része. Március idusa az a nap, amelyet a társadalom többsége a legjelentősebb nemzeti ünnepként tart számon. A forradalom ünnepének azonban külön története van, az elmúlt 176 évben viszontagságos…..
A forradalom és szabadságharc Heves megyei eseményei közül messze kiemelkedik az 1849. február 26-27-én lezajlott kápolnai csata. Bár nem tartozik a szabadságharc sorsdöntő ütközetei közé pedig könnyen azzá válhatott volna. Hiszen február végén minden lehetőség adott volt ahhoz, hogy a magyar…..
I. Frigyes Vilmos (1713–1740) porosz király minden bizonnyal a 18. századi Európa egyik legfurcsább és legellentmondásosabb uralkodója volt. Mi több, „egyike a legérdekesebb embereknek, akik valaha trónon ültek”. Voltak, akik egyenesen tébolyult elmének vagy „koronás pszichopatá”-nak tartották, a…..
Az idén 200 éve, 1823. március 3-án született idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula, a Magyar Királyság harmadik miniszterelnöke, az Osztrák-Magyar Monarchia második közös külügyminisztere. Andrássy a 19. század legkiemelkedőbb magyar politikusai közé tartozik, valamint a…..
Milyen volt egy szakmunkáscsalád háztartása, konyhája a huszadik század közepén? Milyen tényezők befolyásolták a táplálkozási szokásokat, az étkezés rendjét? Mi került az asztalra? Miként alkalmazkodtak az élelmiszerhiányos időszakokhoz? Mi készült a sparhelten és annak a sütőjében? Ezekre a…..
Apjától és fiától eltérően miért annyira ellentmondásos III. Frigyes brandenburg–porosz választófejedelem (1688–1713), és I. Frigyes (1701–1713) néven az első porosz király történelmi megítélése? Valóban a hiúsága miatt lett „király Poroszországban”? Uralkodása során épített vagy rombolt? Ilyen…..
Az abasári betlehemesek (1922) képével kívánunk áldott Karácsonyt és sikerekben gazdag új évet olvasóinknak!
..
A víz hiánya vagy túlzott bősége is gondokat okoz. Egy korábbi bejegyzésünkben az olvasó megismerkedhetett a 19. századi aszályokkal, ebben a bejegyzésben pedig a 19. századi folyószabályozás kapcsán az ártéri gazdálkodást mutatja be Rózsa Sándor. Tudják, hogy pontosan mit jelentenek a fokok és mi…..
A múltnak kútja
95. Az 1845-1846-os vasúti kisajátítások társadalmi visszhangjai Vecsésen
2023.11.19 15:00:00
A vasút Magyarországra érkezése a modernizáció előszelét jelentette a 19. század első felében. A vasútépítések kezdetekor a pályahálózat kialakításához – nemzetközileg elterjedt szokás szerint – az állam földeket sajátított ki a kijelölt vasútvonalak mentén. A kisajátítások néhány…..
A leendő II. József (1741–1790) 19 éves koráig nem mutatott különösebb érdeklődést a nők iránt. Ám már az első pillanatban beleszeretett első feleségébe (1760–1763), a szép és intelligens Pármai Izabellába (1741–1763). Ő azonban férje húgába, Mimibe volt szerelmes. József második házassága…..
Gyöngyösön járva sokak számára szemet szúrhat egy koránt sem hétköznapi épület. A városban található ugyanis Heves megye legnagyobb lakóépülete, a 70 méter magas 20 emelettel rendelkező ,,toronyház”. Az épület felkiáltójelként magasodik az egész város fölé. De mégis mi indokolta egy ilyen…..
A felesége árnyékában élő Lotharingiai Ferenc István magánéletének egy érdekes, de kevéssé ismert, és többnyire félreért(elmez)ett részébe, házasságon kívüli szerelmi életébe enged betekintést Kiss László bejegyzése, ami azért is figyelmet érdemel, mert Mária Terézia férjéről „igazán komoly…..
Valószínűleg minden magyar ember nagyon jól ismeri azt a tényt, hogy a magyar sport minden egyes világversenyen kiemelkedően teljesít, és hogy élsportolóink a világ élmezőnyébe tartoznak. Gömöri Ádám a legelső egri vonatkozású olimpiai sportsikereket foglalja össze legfrissebb…..
Mária Teréziával (1717–1780) 1736. február 12-én kötött házassága után Lotharingiai Ferenc Istvánra (1708–1765) egyre nyomasztóbban nehezedett a – hitvesi ágyban és a kormányzati politikában is kizárólagosságra törekvő – királynő (1740–1780) féltékeny szerelmi és rangbéli/hatalmi túlsúlya.…..
A múltnak kútja
89. A keristák és az egri római katolikus fiú kereskedelmi középiskola államosítása
2023.05.21 14:00:00
1948. június 16-án a XXXIII. törvénycikk értelmében került sor az egyházi iskolák államosítására. Egerben többek között a római katolikus lány és fiú kereskedelmi középiskolával is ez történt. Az egri kereskedelmi középiskola államosításának előzményeit és következményeit Pócs Blanka mutatja…..
Egerben a fertálymesterség intézménye a helyi értékek megőrzésének egy szép megnyilvánulási formája. A mára többnyire reprezentatív, közösségszervező és örökségvédő feladatokkal bíró szervezet egykoron országszerte jelen volt, mégis Egerben maradt fenn és alakult újjá a rendszerváltás után…..
Két évszázad alatt két család élt a ludasi Tarródy kastélyban, de mintha e falak arra predesztinálnák használóikat, hogy történetük három nemzedék után véget érjen, mégpedig úgy, hogy a falak perről és viszályról meséljenek. A Tarródy kastély és a tulajdonosaik történetét Szuromi Rita mutatja…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz