Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Miklós123

0 bejegyzést írt és 75 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A szabad akarat védekezés a klasszikus, monoteista vallások hívőinek "sündisznó védelme" a legtöbb isten elleni érvre, mint a gonoszból vett istenérvre, a bujkáló isten érvre, vagy isten felelősségének felvetésére az eredendő bűnt illetően. Ha azt mondjuk, miért van a…..
Miklós123 2015.11.13 16:14:38
Végül: nem igaz az, hogy amennyiben Isten létezik, akkor a vétlen hitetlenség egyetlen esetét sem engedheti meg, mert igazságtalanság egyetlen ateistát is kitenni, annak, hogy elessen önhibáján kívül attól a "nagy jótól", ami a teizmus elfogadásával jár (ha viszont nincs ilyen nagy jó, akkor minek elfogadni a teizmust?).Ugyanis nem azok az emberek üdvözülnek Swinburne szerint, akik Istenben hisznek, hanem akik Istent szolgálják, Isten "útjain" járnak - vagyis teszik a jót. Teljesen elképzelhető, hogy valakinek a számára megnehezíti ezt az, ha tudja, hogy van Isten - például a következő helyzetben:
Pierre szülei bornírt, bigott kommunisták. Pierre-t a marxizmus emberképéből következő erényekre nevelik: ne törődj a pénzzel, ne akarj hatalmat magadnak, ne törődj a szexel sem sokat. Az a fontos,hogy szolgáld a közösséged, megismerd a világot tudományosan és kibontakoztasd a munkéban a magad emberi képességeit. Viszont ezzel egyidejűleg teletömik a fejét mindazzal, amit a marxizmus mond a vallásról, hogy tudniillik a papok butítják a népet a babonával, az egyház hatalom- és pénzéhes képmutatók gyülekezete, és a vallás a kizsákmányolók,m az uralkodó osztályok önigazoló ideológiája... Hogyha van Isten, és Pierre ezt megtudja, akkor ennek szinte elkerülhetetlen következménye lesz egyrészt, hogy nem fogja többé tisztelni a szüleit, másrészt pedig nem fogják többé érdekelni azok a "szép dolgok", nemes emberi eszmények, amelyeket kapott tőlük, hiszen ezekről most már tudja, hogy egy hamis ideológia (a marxizmus) részei, következésképpen nem fogja többé szolgálni a szülői házból kapott eszményeket.
Vagy: Sára promiszkuus. Nagyon derék, jóravaló, keményen dolgozó, másokat szerető ember...de nem tud uralkodni a vágyain és össze-vissza köt kapcsolatokat. Ha megtudná, hogy Isten létezik és kinyilatkoztatta a Bibliát amely kárhoztatja az ilyes viselkedést, akkor elkezdődne benne egy állandó, keserves küzdelem a vágyai és a jobb meggyőződése között... Folyton kínlódna azzal, hogy eleget tegyen a vallás szexuális követelmányeinek és mivel nem megy, ezért tele lenne bűntudattal, kisebbségi érzéssel, és ezek a problémák aláásnák az életének a többi részét, amelyet pedig lelkiismeretesen, helyesen vezet.
Ebben a két esetben nem az a helyesebb döntés Isten részéről, ha Pierre vagy Sára nem tudják meg, hogy van Isten, viszont továbbra is egy etikus, felelősségteljes életet élnek - és ennek a révén még üdvözülhetnek is?
Miklós123 2015.11.27 20:05:10
Kedves Mátyás,
Ebben az utolsó pontban teljesen igazad van. Amennyiben Isten létezik, akkor teljesen elképzelhető, hogy néhány embernek az a jobb, ha nem tud erről, de prima facie a tipikus emberi létszituáció ebben az esetben az kellene, hogy legyen, hogy az emberek tudjanak erről, vagy legalábbis jó racionális alapjaik legyenek az istenhitre.
A másik - fontosabb - problémám a rejtettségből vett érvvel (azzal, ahogyan azt Schellenberg,Drange és jómagam is megfogalmaztam) a következő: A teisták azzal védekeznek a rejtettség problémája ellen, hogy a biztos istenismeret korlátozná a szabadságunkat, választásunkat. Amennyiben ezt úgy értjük, hogy korlátozza szabadságunkat arra, hogy Istent megtaláljuk, őt a neki kijáró módon tiszteljük és neki engedelmeskedjünk, akkor ez az érvelés többszörösen - ahogy te is irtad - hibás. Mert először is miért kéne azt, ami a mi végső javunk (boldog és etikus élet "idelenn", üdvösség "odaát") mindenképpen szabadon választanunk és szabadon munkálnunk? Nem az volna-e jobb, nekünk is, erkölcsileg is, ha Isten akár szabadságunk feláldozása árán is biztosítaná ezt a jót nekünk, úgy hogy hívővé tesz minket (génekkel, ellenállhatatlan belső impulzusokkal, vagy pedig olyan evidenciák bemutatásával, amelyeket józan ésszel lehetetlen kétségbevonni). Másfelől pedig, ha valamiért mégis valamiféle "érték" az, hogy szabadon, "keresve" találjuk meg Istent, akkor miért ne lehetne ezt az értéket úgy biztosítani, hogy az Istenre való igazság NÉMI gondolkodási önfegyelmet, elmélyültséget és tanulást kíván, de ettől még teljesen bizonyos? (Ahogyan teljesen biztos az, hogy a dohányzás káros az egészségre, de ahhoz, hogy ezt belássuk kell egy kicsit gondolkodnunk. Gondjaim az érv másiok változatával vannak.
Miklós123 2015.11.27 20:28:58
Azzal, amely úgy érvel hogy nem az istenismeretet, az istenhez való kapcsolatot, szóval bármi vallási jót veszélyeztetne az, ha Isten egyértelmű evidenciákat adna saját létezésünkről. Hanem erkölcsi életünket, az erkölcsi jó szabad keresését veszélyeztetné ez. Erről ugyanis úgy látom, hogy van benne valami. Ha az emberek tudnák, hogy egy mindenható, mindentudó és jó lény figyeli minden cselekedetüket, akkor félő ,hogy valóban azért tennék a jót, mert ennek a lénynek a kegyét akarják keresni, büntetésétől
félnek, és jutalmát akarják elnyerni. Ez pedig megnehezítené, hogy az ember a maga jó lelkiismerete (a döntési lehetőségek inherens minőségének, jó vagy rossz voltának mérlegelése) alapján, szerint éljen. Na most ez olyan érvelés, amelyben látok racionális magvat. Magam azt írtam erről a könyvemben, hogy ebben az esetben is lehetne Isten létezésének a belátása, a létezése mellett szóló evidenciák korrekt mérlegelése egy szabad döntés, amennyiben nem nyilvánvaló, egyértelmű, hogy létezik, hanem valamennyit gondolkodni kell ennek belátásához. Ez pedig egy érdekmentes és tisztán kötelességből/lelkiismeretből való döntés lenne, hiszen az ember köteles kutanti, hogy melyek a kötelességei, és általánosságban mi is az igazság az élet, a világ nagy kérdéseiben...Tehát egy nemes motivációból keresnénk az igazságot azzal kapcsolatbna, hogy van-e Isten, vagy nincs. Csakhogy az ez utáni (miután beláttuk, hogy van Isten) történő döntéseinknél már az erkölcsi mérlegelést kizárná, vagy nagyon megnehezítené az, hogy tudjuk, hogy van Isten, és megjutalmaz, illetve megbüntet bennünket ha jót illetve rosszat teszünk. David Ramsay Steele szerint ez nem megfelelő indok arra, hogy Isten visszatartsa előlünk a magára vonatkozó információkat, mert hiszen ebben az esetben is Isten, aki mindent lát, és a Példabeszédek könyve szerint a "szívek és vesék vizsgálója", el tudná dönteni, kik azok, akik erkölcsi és kik azok, akik nem erkölcsi motivációkból szolgálják őt, engedelmeskednek törvényeinek... Csakhogy nem az a probléma, hogy Isten ezt "látná"-e, hanem az, hogy a "nemesebb" motivációk ki sem alakulhatnának az emberekben. Analógia: képzeljük el, hogy az ápolónők fizetését felemelnék havi kétmillió forintra. Még az is, aki egyébként szereti a betegeket, segjteni akarna rajtuk, ezesetben a pénzért menne, és nem hivatástudatból, ápolónőnek. Schellenberg szerint az embereknek azért állna rendelkezésére ebben az esetben is az a lehetőség, hogy rossz döntéseket hozzanak, mert vagy elfednék cselekedeteik erkölcsi minőségeit önmaguk előtt vagy eleve feltételeznék, hogy egy szerető Isten úgy is megbocsájtja vétkeiket...Az elsővel az a problémám, hogy kérdés, hogy kívánatos-e egy olyan világ, ahol az emberek nagymértékben meg tudják téveszteni önmagukat cselekdeteik erkölcsi minőségét illetően? A másodikkal pedig az, hogy ezt csak egy olyan világban tudnák megtenni, amelyben azt hiszik, hogy egy tökéletesen szerető Isten létezik, nem pedig egy olyanban, amelyben azt hiszik, hogy csak egy mindenható-midentudó és erkölcsileg jó lény létezik. Schellenberg számára evidencia az, hogy Isten tökéletesen szerető lény, de számomra nem. Csak a keresztény Isten tökéletesen szerető lény, az Iszlám vagy a judaizmus istene nem feltétlenül az, a teizmus standard definicíójából következik, hogy Istennek etikusan kell viselkednie (azért jó), de nem az, hogy tökéletesen szeretnie kell minden egyes teremtményét. Egy nem feltétlenükl szerető, viszont igazságos Istent illetően az emberek nem gondolhatnák, hogy "a jóisten úgy is megbocsájt, az a mestersége". Szóval nekem ez egy olyan teista válasznak tűnik a rejtettségből vett érvre, amelynek van racionális magja. (Persze csak akkor, hogyha Isten a -vétlenül - hitetlen embereket nem bünteti meg a hitetlenségükért).
A szabad akarat problémája központi eleme a vallásról szóló vitáknak, mivel ez a fő ellenérv a rosszból vett ateista érvre. A kérdéssel Mátyás többször foglalkozott már a blogon (1, 2), most én is megfogalmazom a magam posztját a témában. Az írásom nem lesz különösebben mélyenszántó, csupán néhány…..
Hatalmas örömmel fedeztem föl a borzalmas verseket szakmailag elemző Barok Eszter munkásságát. Olvassátok; teljesen korrekt! Az első típushoz illusztrációként Thököly Vajk költeményét kínálom Nektek. Csak az a hegedű húzza el nótámat Csak az a hegedű húzza el nótámat,…..
Miklós123 2015.01.23 13:00:51
HOZZÁD SZÓLOK, NÉPEM!

Hozzád szólok népem,
most, hogy szabad lettél
s NEGYVEN évi rabigát
végre levetettél!

Szabadsággal élni,
meg kell most tanulni
mert a sorsunk ezután
csak MAGUNKON fog múlni!

Kiderült már régen,
tévedett Marx Károly
nem lesz kommunizmus
az ISTENTAGADÁSBÓL!

De ha csalódtunk is,
a KOMMUNIZMUSBAN
ne hidd azért, hogy a NYUGAT
"megváltást" hoz nyomban!

Nyugaton is van sok baj,
rút erkölcstelenség
pornográfia és
kábítószerélvezés!

Utcákat ellepik,
punkok, huligánok
kötyagosan táncoló
korcs HARE KRISNÁSOK!

Ez az ifjúságot
sok rosszra tanítja,
kocsmában és diszkóban
könnyen nyílik bicska!

Nincs biztos megoldás hát
NYUGATON-KELETEN
csak SAJÁT kiutunk van
a VESZEDELEMBEN

SAJÁT utunkat mutatja
a dicső történelmünk
s sok jó kipróbált
bölcsszavú vezérünk!

Megérdemli közülök, hogy
névszerint említsem,
CSURKA ISTVÁN íróember
első vagy szívemben!

Becsülettel kiálltál
szegény székelyekért,
Hősök terén magyarokért
szép hitvallást tettél!

"Törpe kisebbségnek"
"MEGÁLLJT" szóltál bátran
Vasárnapi Újság
Rádióműsorában!

Rád hallgatunk mindig
igaz magyar fiak
Figyelmeztess arra,
ami téged aggaszt!

Már több millió magyar
meg nem születhetett
KÁDÁRISTA abortuszban
sok élet elveszett!

Aki életbenmarad és
fel is nevelkedik
züllésben tobzódik,
iszik és drogozik.

Szép családi élet
már csak ritkán terem
helyette a "buzisok"
propagálnak szüntelen!

De csak a magyar nép fogy,
van helyette "más" nép
mert piszkos purdékból
terem azért elég!

A cigánysorokon
ők meg nem maradnak
lopnak és koldulnak
amíg segélyt nem kapnak!

Nem csak a "romavész"
keseríti létünk
bankokból a "Khónék"
kilopják a pénzünk!

Határontúli magyarokat
rác, tót, oláh öli
minek soroljam tovább a bajokat
ott van még a többi!

Hát most édes népem
kösd föl felkötnivalódat
kemény kézzel teremts rendet
tisztitsd ki az "ólat"

Korrupt politikus
és volt KOMMUNISTA
Parlamentben ne üljön,
menjen a pokolba!

Cigánynak a segély helyett
kemény börtön jusson
a zsidó meg "hazájába"
Izraelbe fusson!

Védjük meg a véreinket
idegen igában
ENSZ-hez forduljunk
mihamarabb TRIANON dolgában!

Igy lesz megint a MAGYAR név
híres e világon
NEMZETEMNEK ezt a szép
emelkedést szívemből kívánom!
Miklós123 2015.02.27 14:23:44
@Érvsebész: Hát én írtam a verset, de egyértelműen Katona László szellemisége inspirálta ...örülök, ha ez lejött.
Miklós123 2015.02.27 14:25:06
@Miklós123: Hát én írtam a verset, de egyértelműen Katona László szellemisége inspirálta, akinek verseit én nagyon szeretem. Örülök, ha ez mindenkinek lejött.
A Korunk c. folyóirat újonnan megjelent számában olvasható az Isten létének kérdésével analitikus filozófiai alapon foglalkozó Szalai Miklósnak egy rövid, tömör, nagyon frappáns és érdekes írása, amely az evolúció és Isten létének összefüggését tárgyalja. Nekem ez az…..
Miklós123 2014.05.16 23:38:45
Kedves Mátyás,
"1) te feltételezed, hogy isten közvetlenül tervezett egy evolúciós folyamatot különféle lehetséges evolúciós folyamatokból, ahol ráadásul a különféle lehetséges evolúciós folyamatokban a lehetőségek széles skálája áll rendelkezésére, például lamarcki evolúció, vagy fajok keveredése

2) ezzel szemben az olyan deista istenhitek többsége, amelyik elfogadja az evolúciót azt hiszi, hogy isten teremtett egy univerzumot, amelyben beindult egy evolúció. nem akármilyen, hanem olyan, amilyen abban az univerzumban lehetséges."
A deisták között lehetnek olyanok, akik azt hiszik, hogy Isten megteremtett egy univerzumot és utána az már a maga belső törvényszerűségeivel korlátozta, hogy abban az Univerzumban mi lehetséges. Olyanok is lehetnek, akik azt hiszik, hogy Isten nem is teremtett a semmiből, hanem valamilyen készentalált ősanyagon kezdett dolgozni és az ősanyag adottságai korlátozták, hogy mit csinálhat belőle, és hogyan.
Én ezekkel a lehetőségekkel nem foglalkoztam, csak a klasszikus teizmus Istenével, akinek a mindenhatóságát csak a logika törvényei korlátozzák.
Ebből az következik, hogy a szerzett tulajdonságok öröklődésének illetve a fajkeveredésnek az általad vázolt negatív következményeit egy ilyen Isten elháríthatná, hiszen ezek nem tűnnek logikailag szükségszerűnek, hanem csak fizikai, biológiai törvényszerűségek miatt tűnnek annak.
Mindamellett lehet, hogy mégis igazad van, ugyanis ha a szerzett tulajdonságok öröklődésének vagy a fajkeveredésnek olyan negatív, az evolúciót lassító, vagy torz irányokba terelő következményei vannak, amelyek te leírsz, és ezek adódnak Univerzumunk fizikai alaptörvényeiből (nem tudom, hogy így van-e?), akkor Isten elháríthatná ezeket ugyan, de csak különleges beavatkozásokkal, és akkor már csodákról van szó, nem pedig egy - általam elképzelt - "racionálisabb" (Isten céljaihoz jobban illeszkedő)
evolúciós folyamatról.
Amit viszont fenntartok az az, hogy Howard-Snydernek teljesen igaza van abban, hogy Isten részéről plauzibilis lenne egy "leibnizi" világot teremteni (olyant, amely további isteni beavatkozások nélkül, a saját belső mechanizmusainak működése révén halad a maga Isten által kijelölt céljai felé...) valószínűleg egy mindenható, mindentudó lény találhatott volna az általunk ismert evolúciós folyamatnál "hatékonyabb", a céljaihoz jobban illeszkedő eszközöket (evolúciós mechanizmusokat) ahhoz, hogy a maga céljait elérje. A BKV.-vel érveltem a cikkben. A BKV szúrópróba-szerűen ellenőrzi az utasokat, hogy vettek-e jegyet. Ez az eljárás több szempontból sem jó: a bliccelők egy része megússza, a tisztességes emberek viszont szenvednek az ellenőrök zaklatásától. Mégsem vetjük szemére a BKV.-nek, hogy miért nem ellenőrzi minden utast, mert a BKV. nem mindenható és mindentudó lény. De ha az volna, akkor joggal kérdeznénk: miért ezt a módszert választotta és miért nem egy hatékonyabbat?
  A pasi azzal kezdené, hogy miután ruhán keresztül pettingelünk és kellőképp egymásra hangolódtunk, értésemre adná, hogy őrülten tetszem neki, kíván, mindezt nem csak jelezné, hanem szóvá is tenné, sőt, amikor meglátná a puncimat, akkor is mondaná, hogy milyen…..
Miklós123 2014.04.15 21:48:52
@Miklós123: @BlogElla: Akkor te valamilyen különleges teremtés vagy. Természetesen nagyon óvatosan kell felhúzni a csuklyát, ahogy egy makkról is egy fitymát óvatosan, fínoman kell lehúzni. Az Elnyújtott SZexuális Orgazmus pedig nagyon jó könyv, nem férfi írta, hanem az Allan Brauer-Donna Brauer szexológus házaspár. Rengeteg dolgot tanultam belőle és azóta számítok jó partnernek, amióta olvastam.
Ki nem állhatom...
Miklós123 2014.04.10 14:50:05
@BlogElla:
Meg kell rendesen tanulni (és ehhez kell szakirodalom...) és másrészt meg nagyon kell szeretni, lelkesen...Én iszonyúan szeretem és a lánypartnereim nagyon élvezik, azoknak is csinálom, akik nem viszonozzák a dolgot...
  Tegnap jelent meg Seres László cikke a Polkorrekt átnevelőtábor, amelyben a Magyar Narancs egyik kavaró cikke nyomán kialakult vita kapcsán veti fel a "a gender mainstreaming kirekesztő, totalitárius őrület"-ének kérdését. Arról van szó, hogy ma ezek a mindenféle…..
Loading the player ... jwplayer("kurva-d4a9d50a9d93450305f23e545a4b08a6").setup({ flashplayer: "http://ingyen-szex-videok.blog.hu/media/player.swf", file: "http://erotika.director.indavideo.hu/indavideo/999/322/534/08.10.21.Riley_Rey_and_Brooke_Bennett__in_Spin_My_Bottle.wmv.flv", height:…..
Ahogy a képen látható meghívó illusztrálja, nemrég egy nyilvános vita zajlott Szalai Miklós és Mezei Balázs között a Pázmányon, amelyen állítólag sok volt az érdeklődő. Én magam nem tudtam elmenni, az alábbiakban egy kommentelő beszámolóját olvashatjátok. A kommentelő…..
Miklós123 2013.11.26 09:56:54
Brendel Mátyásnak igaza van abban, hogy amit a vallás nélküli ámde objektív moralitásról mondtam, az nem elég világos. Nem akartam a forró kását kerülgetni, hanem csak nem akartam itt túl terjedelmes elemzésekbe belefogni.
Megpróbálok világos lenni hát:
Azt gondolom, az erkölcs minden társadalomban betölt egy bizonyos funkciót, ugyanúgy, mint az oktatás. (Minden társadalomban nevelik valahogy a gyerekeket, megtanítják nekik az adott társadalomban való éléshez szükséges ismereteket készségeket. És minden társadalomban van valamilyen szabályrendszer, amely határt szab az emberek ösztönös illetve érdek-vezérelt cselekvéseinek, azért, hogy a közösség együtt tudjon élni.
Mivel az erkölcsnek van egy bizonyos funkciója, racionálisan lehet vitatkozni arról, hogy milyen erkölcs töltheti be "jól" ezt a funkciót és milyen nem. Kant megragadta például az erkölcsnek egy alapvető (talán nem az egyetlen...) vonását: azt, hogy az erkölcs univerzalizálható kell hogy legyen, hogy az erkölcsi szabályok olyanok kell, hogy legyenek (különben nem működhetnének az életben), hogy minden ember - konkrét helyzetétől és érzéseitől függetlenül - be tudja tartani őket. Ezért nem lehet olyan szabályokat elfogadni, amelyek egyetemesen alkalmazhatatlanok (pl. "ne tartsd be az ígéreteket" - mert akkor ígéretet sem tudna senki tenni, ha nem feltételezné, hogy az ígéreteket betartják az emberek..). De nem biztos, hogy az univerzalizálhatóság az erkölcs egyetlen kritériuma, lehet, hogy vannak mások is - például az, hogy az erkölcs valamiképpen összefügg az emberek javával, érdekeivel.
Amikor találkozunk a történelemben és a különböző kultúrákban létező egymástól radikálisan különböző erkölcsi felfogások sokaságával akkor úgy tűnhet, hogy az erkölcsi viták eldönthetetlenek. De nem biztos, hogy ez így van. Azoknak az embereknek, akiknek látszólag egy "más" erkölcse van, mint miénk, lehet, hogy vannak a mieinkkel közös "mélyebb", alapvetőbb szabályai és akkor vitatkozhatunk arról, hogy nem lehet-e, hogy nekünk van igazunk, mert mi alkalmazzuk következetesebben és önkényes további előfeltevések nélkül ezeket az alapvetőbb szabályokat. Például az amerikai Délen az emberek százötven éve úgy gondolták - általában - hogy minden gondolkodó, felnőtt embernek joga van ahhoz, hogy szabadon keresse a boldogságot, olyan életformát, társat, lakóhelyet, hivatást válasszon, amilyent akar. Ezt mi is így gondoljuk. A különbség a két felfogás között az, hogy ők úgy gondolták: ez nem vonatkozik a feketékre. Ez vagy azzal támasztották alá, hogy a feketék nem felnőtt emberek, hanem olyanok, mint az állatok, vagy a gyerekek, és ezért nincs ugyanahhoz joguk, amihez a fehéreknek, vagy azzal, hogy a feketék tök jól érzik magukat rabszolgaként. De az első érv egy tudományosan igazolhatatlan, téves állítás, a második pedig egy tarthatatlan premisszát involvál: hogy nekem rajtam kívül valaki más ("a társadalom") mondhatja meg, hogy nekem mi a boldogság, én hogy érezzem jól magam.
Az,hogy a vita racionális érvekkel folytatható, nem jelenti azt, hogy minden erkölcsi kérdés eldönthető észérvekkel. De nincs szó arról, hogy ez a vita eleve reménytelen lenne, hogy egy észérvekkel eleve eldönthetetlen kérdésről folyna, hogy az erkölcs szubjektív érzések, vagy kulturális hagyományok dolga volna. Ilyen értelemben hiszek én egy objektív moralitásban.
Miklós123 2013.11.26 11:36:03
Kedves Mátyás!
Sajnos nem értjük egymást. Nem arról van szó, hogy most én szexuális kérdésekben konzervatív vagyok és azt gondolom, hogy azért kell a valláshoz fordulni, mert a konzervatív szexuális morált támasztja alá.
Hanem arról, hogy kamaszkoromban az voltam és ezért szimpatizáltam a vallással. Úgy képzeltem, hogy "magasabbrendű értékek = régimódiság (mert ugye a "mai világban" csak drog, bűnözés, pornó, hülye tévéműsorok, agresszív, kemény zenék, érthetetlen, formabontó irodalmi művek vannak), és "régimódiság = vallás", mert az embereket csak a vallás képes megóvni a haladás káros hatásaitól.
Ez - természetesen - egy baromság. Ilyet csak egy zavart lelkű, és az élettől teljesen elzárt magányos tinédzser tud kitalálni.
Nem kell, hogy ezzel vitatkozzál, nem kell, hogy bizonyítsd nekem, hogy azért, mert valaki nem a durva, érzelemmentes, a nőket nem tisztelő típusú szexualitás híve, még nem kell, hogy a konzervatív szexuális erkölcs híve legyen, és attól, hogy a konzervatív erkölcs híve, nem kell, hogy vallásos legyen. Ezt én is tudom.
Amit mondani akartam az csak, az, hogy engem, és sok más vallásos embert a magasabb rendű értékek (szeretet, spiritualitás, stb.) kultusza, az azokhoz való vonzódás vezetett vagy vezet a valláshoz. Mivel én ezt is látom a vallásban, és nem pusztán csak a szokás és a tudatlanság által deformált emberi gondolkodást, ezért tisztelem a vallást és nem abban a stílusban vitatkozom vele, amelyben te.
Gyakran felvetett kérdés, és Dawkins sok helyen, például az Isteni téveszmében is foglalkozik a kérdéssel, hogy  kell-e tisztelni a vallásokat. Leginkább egy ateista hívő vita kapcsán merült fel ez ismét. Kapcsolódik ez ahhoz a kérdéshez is, amelyet Dawkins belief in belief…..
Miklós123 2013.12.01 22:47:55
Mégegyszer - utoljára - megpróbálom tisztázni a mondanivalómat.
Az, hogy mi magasabbrendű, tényleg szubjektív.
Ebben az esetben az is szubjektív, hogy tényleg tisztelni kell-e a "valósággal bátran szembenéző" ateistákat, és nem inkább a hívőket, akik szép mesékbe kapaszkodnak. (Vannak emberek, akiknek "tetszik", hogy a gyerekek elhiszik a szép meséket, és "nem tetszik", hogy a felnőttek dezilluzionáltan, fanyar módon nézik a valóságot.).
De úgy tűnt nekem, hogy itteni vitapartnereim elfogadják, hogy az önzetlen szeretet, a kultúra,
a tiszta érzelmek - magasabbrendű értékek, és tiszteletreméltó (önmagában), ha valakinek az életében ezek jelen vannak, hisz bennük, próbálja az életében ezeket az értékeket megvalósítani, mint az, ha valaki csak az önzésnek és a materiális (biológiailag megalapozott) élvezeteknek él...
Vitapartnereim szerint azonban azért nem kell tisztelni a vallásos emberek érzéseit, mert ehhez nem kell vallás, sőt, a vallásosak sokszor nem is élik meg, valósítják meg ezeket az értékeket.
Itt külön kell választanunk két kérdést: pszichológiailag lehet-e az alapja az értékeket követő magatartásnak a vallásosság, és filozófiailag megalapozhatja-e ezt a vallásos meggyőződés?
A pszichológiai kérdésben gondolom egyetértünk: ez egy empirikus kérdés, amelyre vonatkozóan csak becsléseink lehetnek. Sok vallásos emberben megalapozza a magasabbrendű értékeket a vallásosság, és sokban nem. Nyilván azok egy részénél, akiknél látszólag megalapozza, megvolnának ezek az értékek a vallás nélkül is, másoknál nem.
Filozófiailag KELL-E a "magasabbrendű"értékekbe vetett hithez és a magasabbrendű értékek szerint való élethez a vallásos világkép? Biztos, hogy nem KELL. De talán, ha azt gondolom, hogy az ember halhatatlan lélekkel és szabad akarattal bíró lény, akinek magasabbrendű rendeltetése, célja van a pusztán evilági-biológiai létezésnél, aki része egy isteni világrendnek, amely meghatározza, hogy miért kell a magasabbrendű értékeket választania, akkor könnyebb a magasabbrendű értékek megvalósíthatóságában hinnem, könnyebb az életemet ezek szerint berendeznem, mint akkor, ha azt hiszem, hogy az ember csak az anyagi világ egy része, semmiféle előre elrendelt "hivatása", rendeltetése nincs, és amikor az anyagi értelemben vett létezése végetér, akkor kész is az egész. (Én természetesen az utóbbit hiszem, mert ateista vagyok.)
Szerintem sok ember számára tehát az istenhit a magasabbrendű értékek szimbóluma, ennyiben tiszteletreméltó lehet...
Aztán: mi van akkor, ha valaki a Kozmosz rendjét,szépségét harmóniáját csodálja, "tiszteli" és ezt fejezi ki az istenhittel? Ez is tiszteletreméltó lehet...
Comte-ista templom Brazíliában Kevés lakást láttam Párizsban belülről. Az egyik úgymond lakásnak mondható épület, amelyben belül is jártam, az August Comte múzeum, amely tényleg egy normális ház egyik  "lakosztálya", amelyben Comte lakott és írt, és megtartották…..
Bakunyin "Isten és állam" c. könyvét is a librivoxon hallgattam meg, angolul. Nagyon tudom ajánlani már csak a stílusa miatt is. Egy lendületes, magabiztos, egészségesen egyházellenes könyvről van szó, minden hibájával együtt. A még ma is vallásos, vagy vallásokkal megengedő,…..
Gondolom, majdnem mindenki ismeri a Monty Python Gyaloggalopp c. filmjének legyőzhetetlen fekete lovagját, aki soha nem ismeri el a vereséget, akárhány kezét és lábát vágják le. A vallás - és ismerjük el Töröknek, ezen belül a katolicizmus kicsit hangsúlyosabban - a fekete…..
Miklós123 2012.10.29 12:09:08
Kedves Birca!
Ez a természettudományok illetékességi területe, nem a teológiáé szerinted. Tehát a természettudomány foglalkozik a fizikai világgal, a teológia meg a szellemi világgal.
No de kérem szépen, a metafizika, vagy teológia lehet valami a természettudományoktól radikálisan különböző, foglalkozhat a valóság valamely, a természettudomány által kutatott világtól gyökeresen, alapvetően különböző szegmensével. De a metafizika nem lehet valamiféle "antifizika". Nem állíthat olyasmit, ami az általunk ismert világról alkotott - megbízható, tudományos módszerekkel alkotott - képünkkel gyökeresen ellentétes. Pontosabban állíthat: de akkor minden okunk megvan rá, hogy szkeptikusak legyünk vele szemben.
Kicsit konkrétabban: természettudományos ismereteim alapján azt látom, azt tudom,hogy az, amit "szellemnek" nevezünk, az anyagi világ egy vagy több nagyon kicsiny helyén "működik", nyilvánul meg, és ott is az anyagi világ által messzemenően meghatározott, körülhatárolt és korlátozott módon.
(Pl. gondolj arra: a gyógyszerek, ezek a fizikai valóságok milyen mértékben határozzák meg az emberek gondolatait és érzéseit).
Engem ez a - természettudományos - ismeretem, ismeretrendszerem - indokoltan indít arra a feltételezésre, hogy "szellem", "szellemi világ" önmagában és az anyagi világtól függetlenül valószínűleg nincs, hanem a "szellem" az anyagnak egy specifikus, komplikált felépítménye, megjelenési formája.
Ez a feltételezésem természetesen NEM ZÁRJA KI, hogy valahol az általunk érzékeinkkel megismert, megismerhető világon kívül van egy szellemi világ, amelybe a teológus, a metafizikus valamiképpen "belelát", én meg nem.
Csak ez nem plauzibilis, mert a teológus is,a metafizikus is hiszi a normál természettudományos világképet. S ha valami ezen kivülivel, ettől radikálisan különbözővel, netán ellentétessel találkozunk, akkor azt gyanakvással, szkepszissel kezeljük.
Miklós123 2012.10.29 12:15:16
@Brendel Mátyás:
Kedves Mátyás: Ha te úgy definiálod az anyagot, hogy az, ami anyagi dolgokkal kölcsönhatásba tud lépni, vagy az általunk érzékileg tapasztalni tudó dolgokkal kölcsönhatásba tud lépni - akkor ez valóban kizárja, hogy létezzen valami nem anyagi, vagy legalábbis kizárja azt, hogy mi erről a nem anyagi dologról tudomást szerezzünk.
De nem látom be, miért ne lenne jó az anyagnak az a definíciója, hogy a normál érzékszervekkel (legalább elvileg) felfogható valóság? Mi ezzel a baj? És ha úgy definiáljuk az anyagot, hogy az, ami az emberi érzékszervekkel legalább elvileg tapasztalható és térben-időben létező valóság, akkor felmerül a kérdés: miért ne létezhetne (elvileg) olyan valóság, amely nem anyagi, amely hasonlít a mi mentális (belső) tapasztalataink során megismert valóságokhoz (szeret, gondolkodik, haragszik, etc. etc.), de érzékileg megragadható tulajdonságai (hossza, szélessége, íze, színe, szaga, illata, súlya) nincsenek?
És hogyha van valami ilyesmi a valóságban, az miért ne nyilvánulhatna is meg valamiképpen a fizikai valóságban, miért ne léphetne vele kölcsönhatásba?
Nem azt akarom mondani - l. Bircának adott válaszomat - hogy ez plauzibilis, vagy valószínű - csak azt, hogy ez nem egy kizárható és főleg nem egy definíciókkal kizárható hipotézis.
Eredetileg arra számítottam, hogy most szokás szerint annyit jelenthetek be, hogy megjelent sokadik cikkem Fides et Ratio címmel a Magyar Tudomány hasábjain, és olvassátok el. Hozzátenném, hogy ez a cikk válasz, Szentpétery Péter Trónfosztás – vagy csak behunyt szemmel a…..
Miklós123 2012.10.24 21:58:21
@Max, A Gondolkodni Próbáló Birca: Török Csaba szerint az analitikus hátterű - tudományos-racionális - teológia megbukott, viszont a kontinentális, életfilozófiai, egzisztencialista teológia tartja magát a ráció érveivel szemben, mert eleve nem racionálisan érvel...és nincsenek világosan definiált tézisei. Ez nem cáfolata annak, amit Mátyás mond...Egyrészt nem felel meg annak, amit a katolicizmus tanít, lásd előző kommentemet. Másrészt Töröknek igazolnia kéne, hogy van a valóságnak egy olyan szegmense, amely tudományosan megismerhetetlen és homályos "belátások", egzisztenciális élmények révén ismerhetünk meg...Miért kéne ezt feltételeznünk?
Miklós123 2012.10.24 22:01:35
@Max, A Gondolkodni Próbáló Birca: Igazad van, a "biztosan felismerhető" és a bizonyítás nem azonos. Mindazonáltal egyértelműen azt akarta mondani a zsinat, hogy az agnoszticizmus és a fideizmus eretnekség. Fideista nézeteikért, az érzelem és a hit túlhangsúlyozásáért ítélte el X. Piusz azután a modernistákat is...
Amíg Bakonybélen vagyok, mintha el volnék zárva a világtól: nincs tévé, rádió, net csak a kocsmában, még a számlák se jöttek meg. Csak a madarak vannak meg a lovam, meg én a tornácon hol egy laptoppal, hol egy gitárral. Aztán feljövök Pestre, és nyakon önt szennyes levével…..
Kiss Judit Ágnes naplova megvan! 2009.10.22 14:10:05
Kész a harmadik verseskötet, tegnap jött ki a nyomdából, még meleg. Nem tudom, a boltokban ott van-e már, de kaptam néhány példányt, úgyhogy dicsekszem vele gyorsan, nagyon szép így kívülről is, remélem, belülről sem okoz majd senkinek csalódást.Közben, de nem hiszem, hogy a…..
Miklós123 2009.10.31 23:46:44
Ma Kaposvárra készültem annak a gyerekdarabnak a bemutatójára, amibe írtam néhány dalszöveget, de a sztrájk miatt nem jutottam el, Lédához se tudtam menni, maradt hát a szabadság. Néha régebben is rám jött, olyankor ellógtam mindenhonnan, mindegy, hogy suli vagy munkahely, de…..
Elolvastam a Vakságot, Saramagótól. A kedvesem, Vendel az mondja, neki benne van az első tízben, azt hiszem, mostantól nekem is, már csak azt kéne végiggondolni, mi az a tíz. Nem kell aggódni, nem lesz komoly, nehéz, magvas irodalom, én vagyok az az élményszerű olvasó, akiről az…..
A karnevál szó az újlatin nyelvek országaiban terjedt el (nálunk inkább a német eredetű farsang), egyik etimológiája szerint carne vale, azaz viszlát, hús, mert itt a nagyböjt. (Egyik éjjel azt álmodtam, hogy kaptam valakitől egy történeti-etimológiai szótárt. Boltban nem…..