Adatok
rggrtztrzt
0 bejegyzést írt és 46 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Folyik egy vita a Magyar nemzet Vélemény rovatában, a jelzett témában, és benne íródott egy „Finnugor nyelvrokonság –őstörténet” című cikk, amelyet Adamikné Jászó Anna jegyez.
Ez a cikk igazi mintapéldánya a finnugrizmusnak, amelyről ez a blog szól. Ha valaha is kételkedtem volna abban, hogy…..
Folyik egy vita a Magyar nemzet Vélemény rovatában, a jelzett témában, és benne íródott egy „Finnugor nyelvrokonság –őstörténet” című cikk, amelyet Adamikné Jászó Anna jegyez.
(Ez a cikk igazi mintapéldánya a finnugrizmusnak, amelyről ez a blog szól. Ha valaha is kételkedtem volna abban, hogy…..
rggrtztrzt
2020.11.10 17:20:31
„Vannak, akik morognak, mert a rózsáknak töviseik vannak. Én hálás vagyok, hogy a tövisek közt rózsák is nyílnak.” (Alphonse Karr)
A hála Spinoza definíciója szerint: „a szeretetnek az a vágya vagy törekvése, hogy aki a szeretet hasonló indulatából velünk jót tett, azzal mi is jót tenni…..
rggrtztrzt
2020.10.30 16:31:21
A szóhoz előbb tudni kéne, hogy mit is jelent, és hogy honnan származik.
Szláv szónak mondják de a gyöke egy ks lenne valójában, ami a germagyarban sohase lenne h. Ez hasonló, mint a hiba szó,a szláv chyba szónak is egy ks a töve, viszont a magyar szó egy germán szó, mint hoba, hiba, a hu gyökből, ami az indogermán keue.
A hiba szó nem szláv, hanem germán és germagyar szó, de valszeg a szláv szónak is hasonló a gyöke, tehát egy honyulás.
A skandináv nyelvben van a hoela, hól, hóla, ami dicsíretet, Lobot, és egyben dicsekedést jelent.
Ez a hála valójában viszont azt jelenti, hogy várászének által kiengesztelni:
fr.wiktionary.org/wiki/%CE%BA%CE%B7%CE%BB%CE%AD%CF%89
A latin calumnia és a gót hóljan a rokona, esetleg egy szanszkrit khála, ami tán ksála, és ebből jön a szláv szó.
Ha megnézzük ezt a hálát, akkor előbb abban a jelentésben van, mint varászének által megidézni, ebből lett a latinban calumnia, majd a gót ezt átvette hóljan-ként.
A hála tehát egy hitbeli rítus volt, mint a beszél szó, és megidéznit jelentett, ebből a jelentésből nyerte el később a látszat, ezért csalás jelentést, mint rágalmat, míg a sakndinávban megmaradt a dícsér, dicsekszik, de az alapvető görögféle jeletnésben.
A szláv szónak nem lehet köze a német heil szóhoz, sokkal inkább esetleg a szanszkrit hála-hoz, de a forma ksala lehetett.
A calumniát a latinban a nyelvészek a Krisztus előtti 200-től adatolják, ezért nem tartanám hiteltelennek, hogy protokeresztény, ebben az értelemben, esetleg szoikus hatást tükröz a latin szó, tehát egy eszmei áramlatot követ.
A magyar szó hangtanilag nem a szláv chala, chvala lenne, vagy ksala, sokkal inkább a skandináv, csakhogy a germagyar nem skandináv, hanem gót-germán, így protogermánnak mondanám.
Tehát innen nézve a hála nem belső, hanem külső, és a hála külsősége miatt, mint hízelgés, bizonyos szellemi áramlatok miatt, rossz hírbe került.
Szláv szónak mondják de a gyöke egy ks lenne valójában, ami a germagyarban sohase lenne h. Ez hasonló, mint a hiba szó,a szláv chyba szónak is egy ks a töve, viszont a magyar szó egy germán szó, mint hoba, hiba, a hu gyökből, ami az indogermán keue.
A hiba szó nem szláv, hanem germán és germagyar szó, de valszeg a szláv szónak is hasonló a gyöke, tehát egy honyulás.
A skandináv nyelvben van a hoela, hól, hóla, ami dicsíretet, Lobot, és egyben dicsekedést jelent.
Ez a hála valójában viszont azt jelenti, hogy várászének által kiengesztelni:
fr.wiktionary.org/wiki/%CE%BA%CE%B7%CE%BB%CE%AD%CF%89
A latin calumnia és a gót hóljan a rokona, esetleg egy szanszkrit khála, ami tán ksála, és ebből jön a szláv szó.
Ha megnézzük ezt a hálát, akkor előbb abban a jelentésben van, mint varászének által megidézni, ebből lett a latinban calumnia, majd a gót ezt átvette hóljan-ként.
A hála tehát egy hitbeli rítus volt, mint a beszél szó, és megidéznit jelentett, ebből a jelentésből nyerte el később a látszat, ezért csalás jelentést, mint rágalmat, míg a sakndinávban megmaradt a dícsér, dicsekszik, de az alapvető görögféle jeletnésben.
A szláv szónak nem lehet köze a német heil szóhoz, sokkal inkább esetleg a szanszkrit hála-hoz, de a forma ksala lehetett.
A calumniát a latinban a nyelvészek a Krisztus előtti 200-től adatolják, ezért nem tartanám hiteltelennek, hogy protokeresztény, ebben az értelemben, esetleg szoikus hatást tükröz a latin szó, tehát egy eszmei áramlatot követ.
A magyar szó hangtanilag nem a szláv chala, chvala lenne, vagy ksala, sokkal inkább a skandináv, csakhogy a germagyar nem skandináv, hanem gót-germán, így protogermánnak mondanám.
Tehát innen nézve a hála nem belső, hanem külső, és a hála külsősége miatt, mint hízelgés, bizonyos szellemi áramlatok miatt, rossz hírbe került.
„Az ég kékségében az örökös tisztaság szent törvényét látom, s a tovaszálló gondoskodó szeretetet, mely éltet bennünket tisztító esőkkel. A szélben az Ő szent leheletét érzem, mely naponta tisztára mossa a lelkemet a szenny kísértéseitől.” (Wass Albert)
Fodor Ákos:
A jég meg az égszikrázva simul…..
Sok szavunk eredetének nyomozása van olyan izgalmas és érdekes, mint bármely detektívregény. A szófejtő tudós és a mesterdetektív munkája annyiban is hasonlít egymáshoz, hogy jó szándékú laikusok mindegyik mesterségbe sokszor belekontárkodnak. Így azután se szeri, se száma a Sherlock Holmes…..
rggrtztrzt
2020.10.18 11:48:25
@Tekes:
Kezdjünk egy szóval: réved. a germán ismeri, az indogermán er tőből ered, a germán reven. Az er tőből meg lehet érteni, eredetileg p-vel van képezve, ez egy olyan megmozdulás, mint a Dragon Ball Z-ben Brolly, a révedő harcos, míg az irigy, a germán argjó, az árja argajati szóból.
Ez a helyzet.
A ház? A finnugor szó germán eredetű, a ku, vagy konyul tőből, ebből van a kengyel, is, a germán kengel, vagy kengjel.
A hu tőből van a hüvely, vagy a germán szó, az akol, a skeula, a hu, s változatából.
Kezdjünk egy szóval: réved. a germán ismeri, az indogermán er tőből ered, a germán reven. Az er tőből meg lehet érteni, eredetileg p-vel van képezve, ez egy olyan megmozdulás, mint a Dragon Ball Z-ben Brolly, a révedő harcos, míg az irigy, a germán argjó, az árja argajati szóból.
Ez a helyzet.
A ház? A finnugor szó germán eredetű, a ku, vagy konyul tőből, ebből van a kengyel, is, a germán kengel, vagy kengjel.
A hu tőből van a hüvely, vagy a germán szó, az akol, a skeula, a hu, s változatából.
rggrtztrzt
2020.10.18 11:50:41
@Tekes:
A szolga szót tehát a szlávok vették át a germagyarból, ahogy a szel szó is mutatja:
sker: sarló
scara, Scherge: sereg
skaraból:saabol
ske+l: szel
skal+ga, ka=szolga, szelga
Nem világos, hogy az indogermán skeu tőből jön a sarló, hisz lekopik a k.
Beszélsz te magyarul, hogy nem tudod, mi az a szolga? látom nem.
A szolga szót tehát a szlávok vették át a germagyarból, ahogy a szel szó is mutatja:
sker: sarló
scara, Scherge: sereg
skaraból:saabol
ske+l: szel
skal+ga, ka=szolga, szelga
Nem világos, hogy az indogermán skeu tőből jön a sarló, hisz lekopik a k.
Beszélsz te magyarul, hogy nem tudod, mi az a szolga? látom nem.
„A mérték az ember cselekedeteit meghatározó etikai erény, mely biztosítja az akarat uralmát az ösztönök fölött.” (Arisztotelész)
A „mérték” szót sokféle, bár egymástól nem független értelemben használhatjuk. A Kiss Gábor főszerkesztő jegyezte Magyar szókincstár című kötet (TINTA Könyvkiadó,…..
rggrtztrzt
2020.10.14 21:20:12
Az akar Arisztotelésznél:
books.google.hu/books?id=7y-GDwAAQBAJ&pg=PT31&lpg=PT31&dq=%E1%BC%84%CE%BA%CF%89%CE%BD+aristoteles&source=bl&ots=pnABxFowDc&sig=ACfU3U3O1c1FGymmoey1mse-qzC28iaOhw&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwj4vKq94bTsAhWI-yoKHSYvDD4Q6AEwBHoECAUQAg#v=onepage&q=%E1%BC%84%CE%BA%CF%89%CE%BD%20aristoteles&f=false
Túl sokat gatyáznak vele, hisz mi Grmagyarok még mindig ezt használjuk, és nem ismerjük az önkényes Willet, meg willentlich fogalmát, sőt még a Willet se, én legalábbis nem értem mert nem immanens.
Mivel a magyar germagyar, már a germánban is meg kellett lennie, csak a kretény-libcsi elnyomta, a Wille.
books.google.hu/books?id=7y-GDwAAQBAJ&pg=PT31&lpg=PT31&dq=%E1%BC%84%CE%BA%CF%89%CE%BD+aristoteles&source=bl&ots=pnABxFowDc&sig=ACfU3U3O1c1FGymmoey1mse-qzC28iaOhw&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwj4vKq94bTsAhWI-yoKHSYvDD4Q6AEwBHoECAUQAg#v=onepage&q=%E1%BC%84%CE%BA%CF%89%CE%BD%20aristoteles&f=false
Túl sokat gatyáznak vele, hisz mi Grmagyarok még mindig ezt használjuk, és nem ismerjük az önkényes Willet, meg willentlich fogalmát, sőt még a Willet se, én legalábbis nem értem mert nem immanens.
Mivel a magyar germagyar, már a germánban is meg kellett lennie, csak a kretény-libcsi elnyomta, a Wille.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Grimm szerint a germán hangeltolódás Krisztus előtt az első században ment végbe, tehát a magyar, germagyar abba eset ami változott, és germán nyelv lett, a kelta meg nem.
A Wulfila előtti gótban, vagy gót-germánban, vagy protogermánban is jelen kellett lennie:
ra és rá: indogermán ar, ra gyök, ebből rak, rend rege szavak, írben ro
nak és nek: indogermán enek, ír aig, yng, eng
el: ír le,el,
Az összeolvadások meg már germagyarok: től: germán t(ennant, ami onnant, hwat) ír dé, latin dé +el
ből: indogermán be+el
val: ír au,o