Adatok
THorváthAttila
46 bejegyzést írt és 14 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban
A Nagy Háború centenáriuma a különböző intézményeket is saját háborús múltjuk jobb megismerésére ösztönözte. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának vezetője, Batalka Krisztina kiválóan összegezte a területen már korábban…..
Hegedős Károly harctéri emlékei – 42. rész
A leszerelni vágyó katonákkal tömött hajó útja rövidnek ígérkezik: Károly különösen örül, hogy egy régi ismerőssel, egykori diáktársával találkozik, akinek személye nemcsak a nosztalgikus múltat, hanem a békét és a reményteljes építész-jövőt is…..
Hegedős Károly harctéri emlékei – 41. rész
A Raguzában rekedt katonák élete egyre bizonytalanabbá válik, ráadásul újabb és újabb elcsigázott alakulatok érkeznek a városba, hogy megadják magukat. Károly – nagymamája bölcs előrelátásának köszönhetően – ugyan a vésztartaléknak szánt ezüstpénzei révén…..
A Nagy Háború
„Én a magyar királynak felesküdött tisztje vagyok, aki semmi körülmények között sem lehet lázadó!”
2021.07.12 07:00:00
Hegedős Károly harctéri emlékei – 40. rész
Károly albániai lovas kalandja után sem szűnnek meg a megpróbáltatások. A visszavonulás közben lázas lesz: kiderül, hogy maláriát kapott, a megfelelő kezeléshez pedig gyorsan kórházba kell kerülnie. Drótkötélpályán jut Durazzóba, majd – egy békéscsabai…..
Hegedős Károly harctéri emlékei – 39. rész
A borgnanói napok után új kaland következik Károly számára: vasúttal, csodás tájakon keresztül jut el Cattaróba, majd Cetinjén át Scutariba. A balkáni utcák egzotikus élménnyel szolgálnak számára, a front mögötti hátország szervezetlensége azonban már nem…..
A Nagy Háború
„Nem tudod, hogy a gránát is elhallgat egy fél másodpercre, mielőtt robban?”
2021.06.14 07:00:00
Hegedős Károly harctéri emlékei – 36. rész
A hátországba visszakerült hadnagy újra élvezi a könnyebb életet, de egyre többször tapasztalja az ellátási nehézségeket. A lugosi pótütegnél zajló szolgálat jobbára lógásból áll, így Károly örömmel értesül a rendeletről: a fronton legalább egy évet…..
THorváthAttila
2021.07.02 10:29:21
@dirto: Lugoson egy táncmulatság leírása van még, ahol rendezőként, szervezőként vett részt.
Hegedős Károly harctéri emlékei – 38. rész
A borgnanói tábori pótütegnél a mindennapok még reménytelenebbnek tűnnek, mint amilyenek a lugosiak voltak. A tiszteknek megfelelő felszerelés híján kellene kiképezniük az egyre idősebb és gyengébb emberanyagot. Az unalmas életet csak a rendszeres borozás…..
Hegedős Károly harctéri emlékei – 37. rész
Hol van már 1918 nyarán Hegedős Károly, az ambiciózus önkéntes és pedáns kadét? Tiszttársaival együtt már nagyon megunták a háborút és megszokták a „lebzselést és a semmittevést.” Az egyre hanyagabbul működő lugosi pótütegnél Károly olyan hibát vét, ami…..
Hegedős Károly harctéri emlékei – 35. rész
A kórházba utalt hadnagynak elsősorban a foga fáj, de az orvosok a szívét sem találják egészségesnek. A sebesültek miatt egyre zsúfoltabb haidenschafti kórházból Marburgba küldik, ahol a korábbi szakszerűtlen kezelés miatt a foga újra fájni kezd. A…..
Hegedős Károly harctéri emlékei – 34. rész
A hadnagy az új üteg tisztikaránál nem érzi magát annyira otthonosan mint áthelyezése előtt, holott mint kiderült, a parancsnokhoz rokoni szálak is fűzik. Örömmel fogadja vezénylését egy gázkiképzésre Druszkopolba, ahol azonban sok újat nem tudnak mondani…..
THorváthAttila
2021.06.04 10:42:12
@Sigismundus: Az az igazság, hogy a történetet csak az ő szemszögéből ismerjük, mert ő leírta – ami alapján a porosz tiszt ugyanolyan öntelt volt, mint ő. Nem tudom, hogy Hegedős ismerte-e a német egyetemek komoly hagyományokra épülő párbajrendszerét, de gyanítom, hogy igen.
A Műegyetemnek ekkoriban volt saját becsületkódexe, ami, összhangban a törvényekkel, tiltotta a párbajokat – azért kellett ez, mert azok amúgy széltében-hosszában elterjedtek voltak. (Sztoczek József rektor már 1868-ban rendelkezik ilyen ügyben, az 1898-ban született „becsületbírósági szabályzat”pedig elvben még harciasabb hangot üt meg a párbajokkal szemben.)
Hegedős 1913-ban, még egyetemista korában vívott egy párbajt egy kötekedő diáktársával szemben, aki kiválóan vívott és akit le is győzött. Két órát vett a híres Santelli vívótermében: mivel Hegedős bajkezes volt, a mester egyből tudta, mit tegyen. („Balkezes vívó? Igen. No, akkor könnyű dolga lesz, prímet véd, prímet vág! Persze, de prímet véd alacsonyan, egyszer meg magas quarttal, mert balkezes, s a védés után azonnal beadja a bal prím arcot, érti?”)
Az árulkodó azonban az, hogy miért párbajoztak: „Bosszantotta [a diáktársát] hogy én kivédek minden kötekedését. Egyszer azután – komoly formában – olyasmit talált nekem mondani, hogy velem nem áll szóba, mert úgy [mint Hegedős] „nem viselkedik úriember.” Ez már több volt, mint sok. Tréfával nem lehetett elütni.”
Az egész szövegen végigvonul ez a motívum, egy csomó példát lehet rá találni: a szöveg írója igyekszik tartani magát az „úriember” ideáljához, már amit ekkor ez jelentett. A háború alatt felnőtté váló, ötvenegynéhány kilós Hegedős Károly láthatóan boldogan beleáll minden olyan macsó játszmába, ami ezt az úriember képet erősíti benne. (A be nem vonult Béla bátyjához képest katonaként máris jobban teljesít, a lovaglásban ügyes, ami látható elégedettséggel tölti el stb.)
Az úriembernek viszont van egy szintén nagyon fontos ismérve: ez pedig a diszkréció. Ebben a jelenetben a kívülálló megfigyelő egymást finoman kóstolgató úriembereket láthatott. Hegedős szövege szerintem azért érdekes, mert lényegében egy titkos emlékirat: legbelsőbb gondolatait írja, hogy a társaságban kimért és udvarias „Karinak” valójában mi volt a véleménye magában emberekről és helyzetekről és mi volt a tétje – például - a porosz tiszttel való játszmának.
(Egy kicsit hosszú volt, de a téma érdekes. :) )
A Műegyetemnek ekkoriban volt saját becsületkódexe, ami, összhangban a törvényekkel, tiltotta a párbajokat – azért kellett ez, mert azok amúgy széltében-hosszában elterjedtek voltak. (Sztoczek József rektor már 1868-ban rendelkezik ilyen ügyben, az 1898-ban született „becsületbírósági szabályzat”pedig elvben még harciasabb hangot üt meg a párbajokkal szemben.)
Hegedős 1913-ban, még egyetemista korában vívott egy párbajt egy kötekedő diáktársával szemben, aki kiválóan vívott és akit le is győzött. Két órát vett a híres Santelli vívótermében: mivel Hegedős bajkezes volt, a mester egyből tudta, mit tegyen. („Balkezes vívó? Igen. No, akkor könnyű dolga lesz, prímet véd, prímet vág! Persze, de prímet véd alacsonyan, egyszer meg magas quarttal, mert balkezes, s a védés után azonnal beadja a bal prím arcot, érti?”)
Az árulkodó azonban az, hogy miért párbajoztak: „Bosszantotta [a diáktársát] hogy én kivédek minden kötekedését. Egyszer azután – komoly formában – olyasmit talált nekem mondani, hogy velem nem áll szóba, mert úgy [mint Hegedős] „nem viselkedik úriember.” Ez már több volt, mint sok. Tréfával nem lehetett elütni.”
Az egész szövegen végigvonul ez a motívum, egy csomó példát lehet rá találni: a szöveg írója igyekszik tartani magát az „úriember” ideáljához, már amit ekkor ez jelentett. A háború alatt felnőtté váló, ötvenegynéhány kilós Hegedős Károly láthatóan boldogan beleáll minden olyan macsó játszmába, ami ezt az úriember képet erősíti benne. (A be nem vonult Béla bátyjához képest katonaként máris jobban teljesít, a lovaglásban ügyes, ami látható elégedettséggel tölti el stb.)
Az úriembernek viszont van egy szintén nagyon fontos ismérve: ez pedig a diszkréció. Ebben a jelenetben a kívülálló megfigyelő egymást finoman kóstolgató úriembereket láthatott. Hegedős szövege szerintem azért érdekes, mert lényegében egy titkos emlékirat: legbelsőbb gondolatait írja, hogy a társaságban kimért és udvarias „Karinak” valójában mi volt a véleménye magában emberekről és helyzetekről és mi volt a tétje – például - a porosz tiszttel való játszmának.
(Egy kicsit hosszú volt, de a téma érdekes. :) )
Hegedős Károly harctéri emlékei – 33. rész
Az újdonsült hadnagy még az áthelyezése előtt történt emlékezetes eseményeket idézi fel. Ugyan ellenséggel nem nagyon találkoztak, izgalmak így is adódtak: Linsingen vezérezredes ellenőrzést tartott az ütegnél. Károly és tiszttársai elhatározzák, hogy a…..
A kerékpáros zászlóalj harcai a 2. isonzói csatában
2021. május 23-án az olasz kerékpáros körverseny a Giro d’Italia mezőnye – soraiban két magyar versenyzővel – a Doberdó-fennsíkon és Peteano településen keresztül érkezik meg a goriziai célba. A verseny apropójából most azokra a kerékpárosokra…..
THorváthAttila
2021.05.20 14:09:50
@StencingerNorbert: Köszönöm a választ! Látszik, hogy akkor a kerékpárosoknak se lehetett könnyű...
Hegedős Károly harctéri emlékei – 32. rész
Az újdonsült hadnagy a frontbarátságot hozó Húsvét után ismét a háború értelmén kénytelen elgondolkodni. Nagyon várja közelgő szabadságát is, amelyre a seregek kiszolgálására berendezkedett Lembergen keresztül utazik. Hősünket a városban – egy…..
Hegedős Károly harctéri emlékei – 31. rész
A hatalmas volhíniai erdőségekben a környezet és az élet nagyon különbözik az olasz fronton megszokottól. Az önkéntes társával már az első napokban fel akarja deríteni a tüzelőállásokat, de a sötétben és a farkasordító hidegben eltévednek. Végül nagy…..
Hegedős Károly harctéri emlékei – 30. rész
Az önkéntes és bajtársai élete a temnicai dolinában kialakított lövegállásban egyhangúan telik. A rutinszerűen elvégzett szolgálat mellett Károly testreszabott építészeti feladatot vállal: istállót kell építeni az erős és nagytestű, de az esős időben…..
Hegedős Károly harctéri emlékei – 29. rész
Mozgalmas hónapok várnak Károlyra Bécsben, ahol a magyar királyi 20. honvéd nehéz tarackos ezred 3. ütegét szervezik. Régi önkéntes társakra talál és új parancsnokokkal is megismerkedik. Hősünk és bajtársai nagy feltűnést keltenek a nélkülöző Bécsben egy…..
Hegedős Károly harctéri emlékei – 28. rész
Az önkéntes sebesülése a pihenés eredményeként szépen gyógyul, és Károly már a harctérre való visszatérésre gondol. Hódmezővásárhelyen kell jelentkeznie alakulata pótütegénél, ahol senkit sem ismer. Visszazökken a kellemes hátországi életbe, később…..
Hegedős Károly harctéri emlékei – 27. rész
Károlyt sebesülten Marburgba, majd Szombathelyre viszik. Bár a hátországba visszakerülve egyelőre nem kell a gránáttölcséres doberdói állapothoz alkalmazkodnia, nyugtalanító hírek érkeznek: a románok betörtek Erdélybe. Hősünk nemcsak azzal szembesül, hogy…..
Hegedős Károly harctéri emlékei – 26. rész
Az önkéntes bajtársaival visszavonul a 343-as magaslati pont körüli területre, ahol a csendes fenyőerdőben korábban a törzstiszti szállások voltak. Az elkövetkező napokban kénytelenek tovább hátrálni: látják az olasz katonákat, amint a korábban tartott…..
A Nagy Háború
„Öt isonzói csatát vívtunk meg e helyen, s most minden veszve van”
2021.03.29 07:00:00
Hegedős Károly harctéri emlékei – 25. rész
A pihenőhelyen önkéntesünk – tiszti szolgája tévedése miatt – kínos pillanatokat él át a József főherceggel való találkozásakor. Az eseménytelenül elmúlt júliusra azonban ismét izgalmas napok következnek. Az olasz csapatok láthatóan készülnek valamire:…..
Hegedős Károly harctéri emlékei – 24. rész
A kadét évtizedekkel később idézi fel naplóbejegyzéseit és helyzetjelentéseit a gáztámadás vészterhes óráiról. Úgy ítéli meg, összességében nemcsak sikertelen, hanem hadászati szempontból értelmetlen is volt az akció és az olasz túlerővel szemben hosszú…..
Hegedős Károly harctéri emlékei – 23. rész
A várakozás a végéhez közeledik: önkéntesünk és bajtársai feszülten várják a gáztámadás megindítását. A cél a megfelelő időjárási körülmények figyelembevételével a gázpalackok és gránátok összehangolt bevetése, ami Károly megítélése szerint kis híján…..
Hegedős Károly harctéri emlékei – 22. rész
Önkéntesünk napjai végletek között telnek. Szálláshelyüket, a „Rozál-villát”, amely Cotičiban a kápolna közelében kialakított ütegállás része, otthonossá tették. A szolgálat nélküli idő mintha kirándulás lenne számára, festésre, rajzolásra is jut ideje: a…..
Hegedős Károly harctéri emlékei – 21. rész
A kadét egyre jobban kiismeri magát a Monte San Michelén zajló állásháborúban. A hadviselők egyike sem volt képes eddig döntő fölényt kiharcolni, a lövészárokharc lassan őrli fel az erőiket. Gáztámadás várható, a Monarchia hadserege tervezi a gáz…..
Hegedős Károly harctéri emlékei – 20. rész
Az önkéntes alakulata Merna falun és Vrtoce majoron keresztül eljut Cotičibe, amely már közvetlenül a Monte San Michele mellett található. Időközben megismerik új beosztásukat, valamint feletteseiket is és kiépítik lövegeik állását. Hősünk megérkezett a…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz