Adatok
0xd1262c
0 bejegyzést írt és 29 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Hamvasnak van egy kifejezése Marxékra,a "Lelkiismeretfurdalásos gyárosfi"-
Nem zárom ki, hogy Hamvas ezt csak úgy hallotta Szabó Lajos könyvtáros és filozófus barátjától.
"A mai rendszer legnagyobb mai problémája az, hogyan szabadulhata meg a marxizmustól anélkül, hogy a hatalmát…..
0xd1262c
2020.09.26 21:34:13
@Frick László Intézet: A kérdésedre majd elfelejtettem válaszolni a nagy fejtegetőzés közepette. Elég régóta olvasgatom a blogod úgy hogy időnként benézek, elolvasok 1-2 dolgoy. Régebben néha kommenteltem is. Elkallódott időközben az indapass fiókom. Most meg láttam egy olyat, hogy gondoltam, hozzászólnék, így csináltam egy újat.
0xd1262c
2020.09.29 20:26:11
@Frick László Intézet: Érdekes, amit a tudományosságról, logikáról, matematikáról, az univerzum természetéről írsz, viszont ennek a társalgásnak a keretében nem mennék ezekbe bele.
Vissza a marxológiai okfejtésekhez tehát. Úgy tűnik, eléggé a Marxhoz hasonlóan látod a tudományosság szerepét a kapitalista társadalombam. Kant és Hegel ís írt már ilyesmikről, hogyan állítja be a burzsoázia természeti törvényszerűségnek azt, ami valójában az ő haszonelvűségük. A felvilágosodásba, a német idealizmusba tartozó gondolkodók ők. Aztán Marx maga - korának korszerű közgázát felhasználva szanaszét elemzi, hogy mi a tőke, mi a munka, mi az érték. Arre jut, hogy társadalmi viszonyok ezek, sokszor a dominancia elidegenedett, absztrakttá vált viszonyai. Tehát, hogy hatalmi kérdés, ami "logikus" szükségszerűségnek van beállítva a burzsoá tudományosság szerint.
Marx a verduni csatában. A helyzet az, hogy Engels és ő látták, hogy milyen lesz a közeljövő nagy háborúja. Egész pontosan olyan lett, amilyennek leírták. Milliós tömeghadseregek, iparosított hadviselés, a mészárlás, a háborút követő társadalmi széthullás, hogyan fognak királyok koronái a szemétdombon kikötni végül abban a háborúban. Igaz, nem ők látták egyedül ezt, de feltétlenül a javukra kellene írni azt szerintem, hogy ők úgy voltak képesek erre, hogy nem voltak belsős tutistratégák.
És ha felhozod Hitlert... Nézd mit ír a torzonborz a kiáltványban, ahol a "Német Igazi Szocializmus"-ról ír. Ott, ahol elemzi a korában létező szocializmusokat, hogy miért nem jók azok. 1848-ban!
Vissza a marxológiai okfejtésekhez tehát. Úgy tűnik, eléggé a Marxhoz hasonlóan látod a tudományosság szerepét a kapitalista társadalombam. Kant és Hegel ís írt már ilyesmikről, hogyan állítja be a burzsoázia természeti törvényszerűségnek azt, ami valójában az ő haszonelvűségük. A felvilágosodásba, a német idealizmusba tartozó gondolkodók ők. Aztán Marx maga - korának korszerű közgázát felhasználva szanaszét elemzi, hogy mi a tőke, mi a munka, mi az érték. Arre jut, hogy társadalmi viszonyok ezek, sokszor a dominancia elidegenedett, absztrakttá vált viszonyai. Tehát, hogy hatalmi kérdés, ami "logikus" szükségszerűségnek van beállítva a burzsoá tudományosság szerint.
Marx a verduni csatában. A helyzet az, hogy Engels és ő látták, hogy milyen lesz a közeljövő nagy háborúja. Egész pontosan olyan lett, amilyennek leírták. Milliós tömeghadseregek, iparosított hadviselés, a mészárlás, a háborút követő társadalmi széthullás, hogyan fognak királyok koronái a szemétdombon kikötni végül abban a háborúban. Igaz, nem ők látták egyedül ezt, de feltétlenül a javukra kellene írni azt szerintem, hogy ők úgy voltak képesek erre, hogy nem voltak belsős tutistratégák.
És ha felhozod Hitlert... Nézd mit ír a torzonborz a kiáltványban, ahol a "Német Igazi Szocializmus"-ról ír. Ott, ahol elemzi a korában létező szocializmusokat, hogy miért nem jók azok. 1848-ban!
0xd1262c
2020.09.26 20:57:25
@Frick László Intézet: Node, ki volt az akkor mégis, aki fullba tolta ezt a felhomályosista fejlődés-üdvtant? Például a kapitalisták. A kapitalisták és a szolgálatukba szegődött technikus-tudós innovátorok, azaz a kialakuló technokrácia. Látták hogy a termelőerők fejlődésével növekvő termelékenység az jó nekik egyénileg. A nép látta, hogy az árucikk-féleségek formájában, egyre bővülő kínálatban elérhető és megfizethető javak jók nekik. A munkásizmus tette a dolgát javítva a dolgozók helyzetén. Mi lenne a baj, ki az az ökör, aki ezt ne úgy látná, mint huppanókkal felfelé ívelő út? A SzU-ban is hasonlókban utaztak.
Még azt sem lehet mondani, hogy mindegyik tudós. A 20. sz elején még sok tudós gondolkodott olyanban, hogy miként volna lehetséges kollektív erőfeszítéssel elérni, hogy a technika és tudomány a hatalom és tőke helyett az emberiség egészét szolgálja. Amerikában és Britanniában is. A második vh, majd hidegháború, az abban működő állami innovációs programok tették zárójelbe ezeket.
Az olyan karaktereknek is több sütnivalója volt ennél, mint a Vernegyula. Ott van a Bégum 500 milliója c. példázata. Utópia vs disztópia. Más kérdés, hogy az utópiája is eléggé disztópikus.
A "Century of Progress" kiállítás 193x-ben Chicagoban. Szlogenje "A tudomány felfedez, az ipar alkalmaz, az ember alkalmazkodik" - most nem kezdem el fejtegetni, hogy a szlogen eleve rossz, lényeg, hogy miként gondolkodtak erről. Rengeteg jó anyag van erről a neten, nézd meg a kiállítás hirdetéseinek képi világát például.
Még azt sem lehet mondani, hogy mindegyik tudós. A 20. sz elején még sok tudós gondolkodott olyanban, hogy miként volna lehetséges kollektív erőfeszítéssel elérni, hogy a technika és tudomány a hatalom és tőke helyett az emberiség egészét szolgálja. Amerikában és Britanniában is. A második vh, majd hidegháború, az abban működő állami innovációs programok tették zárójelbe ezeket.
Az olyan karaktereknek is több sütnivalója volt ennél, mint a Vernegyula. Ott van a Bégum 500 milliója c. példázata. Utópia vs disztópia. Más kérdés, hogy az utópiája is eléggé disztópikus.
A "Century of Progress" kiállítás 193x-ben Chicagoban. Szlogenje "A tudomány felfedez, az ipar alkalmaz, az ember alkalmazkodik" - most nem kezdem el fejtegetni, hogy a szlogen eleve rossz, lényeg, hogy miként gondolkodtak erről. Rengeteg jó anyag van erről a neten, nézd meg a kiállítás hirdetéseinek képi világát például.
Vendégmunkásnők NSZK-ban a munkásszálló étkezőjében -múlt század 60-as évek közepe.
Ma Angela Merkel írja Németország, a Német Szövetségi Köztársaság, rövidítve [és a továbbiakban] az NSZK történelemkönyveit.
Igen szórakoztató szituáció ez, ugyanis Angela Merkel történelemkönyvei könnyfakasztó…..
0xd1262c
2020.09.24 01:52:36
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz