Adatok
Alugo
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
social histories blog
Székelyné az árnyékszéken — avagy kinek a cselédje „schlamposabb”?
2008.08.05 10:32:00
Írta: Perényi Roland A Budapesti Királyi Büntető Járásíróságnak a Budapest Főváros Levéltárában (BFL) őrzött iratai (BFL VII. 13. b.) között több olyan büntetőper anyaga található, amely számos, a jegyzőkönyveket kutató történészt megmosolyogtató mozzanatot…..
Alugo
2008.08.05 20:44:58
Vérszegény éjszakai dúvad véleményével szemben nézetem szerint a dualizmus kori Budapesten az etnikai viszonyoknak nagyon is fontos szerepe lehetett. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a korabeli making the Budapest projekt célja egy modern metropolisz és egy magyar főváros együttes létrehozása volt. A nagyvárosnak az egész országra hatást gyakorló modernizáló, civilizatorikus szerepének megvalósulását úgy képzelték el, ahogy Jókai meg is fogalmazta ezt, hogy a város mindeközben "fejtse ki nemzeti jellegét" is. Az etnikai konfliktusok, pontosabban a városlakók közötti társadalmi konfliktusok etnikai összetevői ugyanakkor meglehetősen nehezen kutathatóak, hiszen a fennmaradt levéltári iratanyag általában elrejti az etnikai hovatartozásbeli különbségeket. A felekezeti hovatartozás, néha ugyan csak kemény munkát jelentő utánajárással, de feltárható, a nemzetiségi hovatartozás rekonstruálására azonban legtöbbször semmi esélyünk. Ez alól lényegében csak a németek képeznek kivételt, ők sem teljes mértékben. A forrásokban szereplő zsidókat is tudjuk azonosítani, legtöbbször éppen azért, mert őket felekezetként kezelték (ma ennek nyomán beszélnek egyes történészek felekezeti etnikumokról). A nevekből, a születési helyből és a felekezeti adatokból vonhatunk le ugyan következtetéseket, de ez az eljárás rendkívül ingoványos terepre visz. A Roland által bemutatott eset "slovakische Schlampen"-jét is jellemző módon Székely Gyulánénak hívták. A sértést állítólag megfogalmazó Vopaletzky Emilről pedig valószínűleg sosem tudjuk meg, hogy cseh, német vagy esetleg magyar nemzetiségű volt-e. A Budapesten élő szerbek, szlovákok, horvátok, lengyelek, ha nem vettek részt nemzetiségi alapon szerveződő mozgalmakban, akkor ami etnikai gyökereiket illeti egyszerűen eltűnnek a szemünk elől. Ebben a folyamatban a politikailag motivált magyarosító kampány agresszivitásának és a nagyváros ama erős asszimiláló-képességének, amit Szabó István írt le népiségtörténeti tanulmányaiban, is megvolt a maga szerepe. A Roland által bemutatott forrás legnagyobb értékét én éppen abban látom, hogyha szűkszavúan is, de felszínre tör benne az az etnikai jellegű konfliktus, amit a korabeli iratkezelés általában sikeresen elnémított. A lényeges mindebben nem is az, hogy alperes tényleg azt mondta-e, amivel felperes megvádolta, de nem is az, hogy utóbbi tényleg szlovák volt-e. A város mindennapi nyelvi készletéből merített és a peres iratokban, ha ritkásan is, de fennmaradt fordulatokat, vonatkozzanak azok zsidókra vagy tótokra, a peres felek jogi stratégiáikkal összhangban eleve reális és fiktív elemek tudatos keverése révén állították elő. Ezért a magam részéről abban látom az ilyen és ehhez hasonló típusú források értékét, hogy bepillantást engednek abba a budapesti előítéletrendszerbe, amely meghatározta a nagyvárosi társadalom által az egyes etnikai csoportokról alkotott kollektív kognitív reprezentációkat. Ha így fogjuk fel, akkor annál a kérdésnél, hogy igazából ki a zsidó és ki a szlovák, fontosabbá válik a megbélyegzés, a kirekesztés aktusának a zsidózás és a szlovákozás nyelvi aktusával való összekapcsolódása. És végülis ehhez nem feltétlenül van szükség zsidóra és/vagy szlovákra.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz