Adatok
Praefectus Gallorum
0 bejegyzést írt és 38 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Valóban stabil a svéd monarchia? Van komoly esélye egy svéd köztársaságnak?..
Praefectus Gallorum
2023.04.07 15:04:49
Bármilyen köztársaság Svédországban nagyobb "monarchia" lenne annál, mint ami most van, ahol a parlamentnek 100%-os szuverenitása van.
Királyságok a XXI. században
Nincs szándék senkiben sem a királyság visszaállítására?
2022.07.23 08:02:58
Pest vármegye főispánja szerint nincs olyan szándék senkiben sem, hogy Magyarországon a királyságot állítsák vissza, ez csak riogatás...
Praefectus Gallorum
2022.07.26 10:27:23
@nayzoli: Szerintem félreértjük egymást.
Sosem volt egy percig sem kétségem, hogy amit a kormányzat eldönt, az sajnos meg is fog valósulni. Csak az általad felvázolt folyamatra, ami meg fog valósulni biztosan akkor, amennyiben a kormány azt akarja, én nem látok máshol precedenst.
Amúgy, ha megvizsgálok néhány alkotmányos monarchiának az alkotmányát, akkor egészen szembeötlő, hogy a monarchikus alkotmányok máshogy vannak felépítve, mint a köztársaságiak, és sok mindent kellene még alkotmányba foglalni azon kívül, hogy egy örökös államfő átveszi a közt. elnök jogköreit.
en.wikisource.org/wiki/Constitution_of_Belgium
en.wikisource.org/wiki/Constitution_of_Norway
en.wikisource.org/wiki/Constitutional_Act_of_Denmark,_5_June_1953
en.wikisource.org/wiki/Spanish_Constitution_of_1978_(unannotated)/Part_II
Igazából egyetértek veled, de ennek a technikai megoldása számtalan kérdést vet fel, ami annyi problémát okozna, hogy többet ártana magának a kormánynak egy ilyen lépés, mint használna.
De ez csak a személyes véleményem.
Sosem volt egy percig sem kétségem, hogy amit a kormányzat eldönt, az sajnos meg is fog valósulni. Csak az általad felvázolt folyamatra, ami meg fog valósulni biztosan akkor, amennyiben a kormány azt akarja, én nem látok máshol precedenst.
Amúgy, ha megvizsgálok néhány alkotmányos monarchiának az alkotmányát, akkor egészen szembeötlő, hogy a monarchikus alkotmányok máshogy vannak felépítve, mint a köztársaságiak, és sok mindent kellene még alkotmányba foglalni azon kívül, hogy egy örökös államfő átveszi a közt. elnök jogköreit.
en.wikisource.org/wiki/Constitution_of_Belgium
en.wikisource.org/wiki/Constitution_of_Norway
en.wikisource.org/wiki/Constitutional_Act_of_Denmark,_5_June_1953
en.wikisource.org/wiki/Spanish_Constitution_of_1978_(unannotated)/Part_II
Igazából egyetértek veled, de ennek a technikai megoldása számtalan kérdést vet fel, ami annyi problémát okozna, hogy többet ártana magának a kormánynak egy ilyen lépés, mint használna.
De ez csak a személyes véleményem.
Praefectus Gallorum
2022.09.29 19:15:02
@nayzoli:
"Mire jöttél rá?"
Arra, hogy sokszor az államformák közötti átmenet puccsszerűek voltak. Ez instabilitást okozna. A nagyon forma szerinti legitimizmust nem támogatom.
----
Szerintem a monarchista mozgalomnak csak akkor lenne esélye, ha konkrétan felkér egy erre a szerepre alkalmas személyt valahonnan, és ez a személy fel is készül erre a feladatra.
Ha úgy látná a nép, hogy alkalmas, nem gondolnám, hogy ne lenne fogadókészség. Szerintem a "liechtensteini modellhez" közelítő politikailag aktív alkotmányos monarchiát is elfogadnák, ha kordában tartaná a király ezáltal a pártpolitikát.
Amiatt gondolom így, mert semmi jelét nem látom annak, hogy a köztársaságnak akkora étosza lenne itthon, mint mondjuk Franciaországban vagy Ausztriában.
"Mire jöttél rá?"
Arra, hogy sokszor az államformák közötti átmenet puccsszerűek voltak. Ez instabilitást okozna. A nagyon forma szerinti legitimizmust nem támogatom.
----
Szerintem a monarchista mozgalomnak csak akkor lenne esélye, ha konkrétan felkér egy erre a szerepre alkalmas személyt valahonnan, és ez a személy fel is készül erre a feladatra.
Ha úgy látná a nép, hogy alkalmas, nem gondolnám, hogy ne lenne fogadókészség. Szerintem a "liechtensteini modellhez" közelítő politikailag aktív alkotmányos monarchiát is elfogadnák, ha kordában tartaná a király ezáltal a pártpolitikát.
Amiatt gondolom így, mert semmi jelét nem látom annak, hogy a köztársaságnak akkora étosza lenne itthon, mint mondjuk Franciaországban vagy Ausztriában.
Magyarországon ismét államfőt választottak. Ennek okán szeretném megválaszolni azt a gyakran megfogalmazott kérdést, hogy véleményem szerint miért lenne jó nekünk az, ha Magyarországon királyság lenne?..
Praefectus Gallorum
2022.03.21 16:14:35
@Tony Multh: Valóban, akkor lenne értelme a királyságnak, ha a király olyan kvalitásokkal rendelkezik, amelyek megjelenítik a magyar nemzet értékeit, ideáljait, céljait, azaz a jobbik felét, és meg tudja testesíteni a nemzetet.
Babits valahol írja, hogy a magyar népléleknek a saját értékeit konkretizálnia kell.
De attól tartok, hogy ez a személy nem fog kiemelkedni a semmiből, sem a dinasztiák már megszületett tagjai közül.
Babits valahol írja, hogy a magyar népléleknek a saját értékeit konkretizálnia kell.
De attól tartok, hogy ez a személy nem fog kiemelkedni a semmiből, sem a dinasztiák már megszületett tagjai közül.
Vajon a Croy-család az Árpád-ház fiúági folytatása lenne? Van-e mellette vagy ellene bizonyíték?..
Praefectus Gallorum
2022.02.09 17:13:40
@gigabursch: Én annyira nem tartom fontosnak a koronázási ceremóniát, ugyanis szerintem fontosabb a már uralkodó király szerepe az ország adminisztrációjában.
A címért ismét elnézést kérek, de valahogy meg kellett fogalmaznom, hogy mi is a történések virtuális terének a neve. Ahogy tavaly is jeleztem, a "Magyar Királyság" túlzás lett volna, a királyságpártiság szintén. Ezért döntöttem a "magyar monarchizmus" mellett...
Praefectus Gallorum
2022.02.09 17:05:43
@nayzoli: Egy köztársaság -> királyság államformaváltás formálisan sokkal nehezebb ügy szerintem, még népszavazással is.
1. Hogyan lehet visszaállítani az íratlan alkotmányt? Hogyan lehet az 1000 éves jogrendet visszaállítani úgy, hogy ma már jóformán senki nem ismeri a gyakorlatát?
2. Ha a királyság a köztársaság jogrendjéből nő ki, és a kartális alkotmány szabályozza a királyságot, hogyan és milyen példa alapján lehetne az államot alkotmányos/parlamentáris monarchiává alakítani?
Szerintem, ha nincsen konkrét elképzelés ennek a jogi megoldásáról, valamint a királyjelöltről, hamvába holt gondolat az egész monarchizmus.
1. Hogyan lehet visszaállítani az íratlan alkotmányt? Hogyan lehet az 1000 éves jogrendet visszaállítani úgy, hogy ma már jóformán senki nem ismeri a gyakorlatát?
2. Ha a királyság a köztársaság jogrendjéből nő ki, és a kartális alkotmány szabályozza a királyságot, hogyan és milyen példa alapján lehetne az államot alkotmányos/parlamentáris monarchiává alakítani?
Szerintem, ha nincsen konkrét elképzelés ennek a jogi megoldásáról, valamint a királyjelöltről, hamvába holt gondolat az egész monarchizmus.
Egy monarchiával kevesebb van a bolgyónkon. Barbados (karibi becenevén: "a kicsi Anglia") úgy döntött, hogy mától köztársaságként működik tovább...
Praefectus Gallorum
2021.12.02 16:42:59
@nayzoli: Az angol típusú parlamentáris (westminsteri) rendszer része, hogy van egy nagyon sok jogkörrel rendelkező, ám teljesen döntésképtelen államfő (királynő vagy főkormányzó), aki mindig azt teszi, amit a parlament által leváltható miniszterelnök mond neki.
Az garantálja a legitimitását a westminsteri rendszernek, hogy az államfő a miniszterelnök javaslatára oszlatja fel a parlamentet, nevezi ki a közjogi méltóságokat, ír ki választást, ad kegyelmet stb.
Na mármost egy köztársasági elnök nem feltétlenül azt fogja csinálni, amit a miniszterelnök mond majd neki, hanem ezeket a jogköröket önnön kezdemenyézésére fogja használni.
Az garantálja a legitimitását a westminsteri rendszernek, hogy az államfő a miniszterelnök javaslatára oszlatja fel a parlamentet, nevezi ki a közjogi méltóságokat, ír ki választást, ad kegyelmet stb.
Na mármost egy köztársasági elnök nem feltétlenül azt fogja csinálni, amit a miniszterelnök mond majd neki, hanem ezeket a jogköröket önnön kezdemenyézésére fogja használni.
Az olasz trónviszály egy új mérföldkőhöz érkezett. Olyan megoldás látszódik körvonalazódni, amely nagyjából senkinek nem fogadható el, de a dinasztikus acsarkodást lezárja...
Praefectus Gallorum
2021.11.22 17:54:01
@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: Amikor a Stuartokat Angliában és a Bourbonokat Franciaországban restaurálták, akkor II. Károly 1649-re, XVIII. Lajos 1795-re dátumozta az uralkodásának kezdetét.
Miért?
Mert egy legitimista restauráció a köztársaság kikiáltását interregnumnak tartja.
Valószínűleg egy olasz restauráció is ezzel járna.
Miért?
Mert egy legitimista restauráció a köztársaság kikiáltását interregnumnak tartja.
Valószínűleg egy olasz restauráció is ezzel járna.
Praefectus Gallorum
2021.11.22 17:55:18
@Praefectus Gallorum: * a köztársaság kikáltásától számított időszakot.
Királyságok a XXI. században
100 éve fosztották meg IV. Károlyt a magyar királyi címétől
2021.11.09 12:41:16
A történet november 2-án, egy szerdai nappal folytatódik, de most csak egyetlen szál marad a fókuszban, a trónfosztás több napra nyúló megvalósítása...
Praefectus Gallorum
2021.11.10 13:15:44
@toliabt: Részben egyetértek. Valóban a különbség inkább elméleti, de van néhány gyakorlati aspektusa is:
- ha a szentesítést megtagadja a király, akkor az a törvény sosem emelkedik jogerőre,
Belgiumban ezért kellett uralkodásra alkalmatlanná nyilvánítani a királyt, amikor nem akarta elfogadni az abortusztörvényt a 90-es években.
- ha a törvény kihirdetését megtagadja pl. az amerikai elnök, de a Kongresszus újra megszavazza 2/3-dal, a törvény jogerős elnöki aláírás nélkül is.
"Törvényhozó hatalma a királynak magában meg már régóta nincsen a magyar történeti alkotmány szerint. (Ezért nem abszolút monarcha.)"
Ez csak részben igaz. Ferenc Józsefnek előre rá kellett bólintania az összes tv.javaslatra, amelyet a kormány később az Országgyűlés elé terjesztett (előszentesítési jog). Persze, ez inkább a dualizmus alatti királyi kontrollról szólt.
Továbbá:
A belga, dán, holland, norvég alkotmány kifejezetten kimondja (bár csak formalitás az egész valóban, nincs gyakorlati jelentősége), hogy a törvényhozó hatalom része az uralkodó is. Aminek az a gyakorlati jelentősége, hogy mindent alá kell írniuk kivétel nélkül, különben megakad a törvényhozási folyamat.
- ha a szentesítést megtagadja a király, akkor az a törvény sosem emelkedik jogerőre,
Belgiumban ezért kellett uralkodásra alkalmatlanná nyilvánítani a királyt, amikor nem akarta elfogadni az abortusztörvényt a 90-es években.
- ha a törvény kihirdetését megtagadja pl. az amerikai elnök, de a Kongresszus újra megszavazza 2/3-dal, a törvény jogerős elnöki aláírás nélkül is.
"Törvényhozó hatalma a királynak magában meg már régóta nincsen a magyar történeti alkotmány szerint. (Ezért nem abszolút monarcha.)"
Ez csak részben igaz. Ferenc Józsefnek előre rá kellett bólintania az összes tv.javaslatra, amelyet a kormány később az Országgyűlés elé terjesztett (előszentesítési jog). Persze, ez inkább a dualizmus alatti királyi kontrollról szólt.
Továbbá:
A belga, dán, holland, norvég alkotmány kifejezetten kimondja (bár csak formalitás az egész valóban, nincs gyakorlati jelentősége), hogy a törvényhozó hatalom része az uralkodó is. Aminek az a gyakorlati jelentősége, hogy mindent alá kell írniuk kivétel nélkül, különben megakad a törvényhozási folyamat.
Praefectus Gallorum
2021.11.15 15:52:05
@nayzoli: Értem. Ha van egy cezúra a két állam között, akkor érthető a nemzetgyűlés döntése. Bár ezt szerintem deklarálnia kellett volna a kormányzatnak, és megfontolnia a köztársasági államformát. Az ilyen közjogi cezúrákhoz inkább a köztársaság illik, a monarchiához inkább a restauráció.
Ha egy nemzetgyűlés komolyan veszi a királyságot, akkor a trónt nem hagyja üresen, hisz a király nem az állam első hivatalnoka, hanem az állam megtestesítője.
Nagy-Britanniában máig kínosan ügyelnek a jogfolytonosságra (jogar a Parlamentben), mégha nem is sok minden maradt ténylegesen a monarchia intézményéből.
Ha egy nemzetgyűlés komolyan veszi a királyságot, akkor a trónt nem hagyja üresen, hisz a király nem az állam első hivatalnoka, hanem az állam megtestesítője.
Nagy-Britanniában máig kínosan ügyelnek a jogfolytonosságra (jogar a Parlamentben), mégha nem is sok minden maradt ténylegesen a monarchia intézményéből.
Egy pénteki nap volt 100 évvel ezelőtt október 28. Ezen a napon Budapest abban reménykedett, hogy a király lemond...
Praefectus Gallorum
2021.11.09 20:54:02
"Aki az egyetlen ezen a Földön, aki a pápát megvétózhatja?"
A jus exclusivae jogával legalább tizenegy alkalommal éltek a spanyol, francia, és német-római/osztrák uralkodók:
en.wikipedia.org/wiki/Jus_exclusivae#Right_asserted_since_1644
A főkegyúri jog sem volt egyedülálló a középkorban, ld. az invesztitúra-harcot.
A jus exclusivae jogával legalább tizenegy alkalommal éltek a spanyol, francia, és német-római/osztrák uralkodók:
en.wikipedia.org/wiki/Jus_exclusivae#Right_asserted_since_1644
A főkegyúri jog sem volt egyedülálló a középkorban, ld. az invesztitúra-harcot.
Október 21-e 100 éve egy pénteki napra esett. Ezen a napon kezdődött el egy sikeresnek látszó hatalomátvétel. ..
Praefectus Gallorum
2021.10.25 16:43:21
@nayzoli:
"Az továbbra is izgalmas téma a számomra, hogy nem alakult ki (vagyis nem maradt meg) az utolsó királyi párnak semmilyen tisztelete. Vajon miért nem? A válasz töredékeit talán sejtem, de ebben mások véleménye engem érdekel. Ha tárgyilagosan nézem, semmi nem indokolja azt a fajta közönyt, ami az utolsó magyar királyi pár körül kialakult."
Egyszerűen megosztott és sokkos állapotban volt a magyarság.
Nem volt vallásilag egységes, a katolikus legitimista és a protestáns nacionalista felfogás nem tudott egybeforrni, mint az Egyesült Királyságban.
A legitimisták úgy gondolták, hogy a koronának van a nemzet alárendelve, a korona és a vallás fontosabb, mint a nemzethez tartozás. Ez a Stuartok és a Bourbonok premodern világára emlékeztet.
A két világháború között az elég ellentmondásos Szentkorona-tan erőltetésével próbálták az uralkodói szuverenitás és a népszuverenitás elméletét összehangolni, de nem igazán sikerült.
Ld. az 1946.-os törvény indokolását:
"1918. évi november hó 13. napján megszűnt Magyarországon a királyi hatalom gyakorlása. Az a közjogi provizórium, amely azóta bekövetkezett, arra utal, hogy a királyság intézményének tényleges visszaállítása 1920-ban sem sikerült s azóta sem volt lehetséges. Jelenlegi, ugyancsak ideiglenes közjogi szervezetünk, amely az állam élére államfői jogkörrel a nemzeti főtanácsot állította, világosan jelzi, hogy a monarchia helyreállítása távol áll a nemzeti közakarattól."
"Az 1920:I. törvénycikk - bár a régi rend megmerevítését szolgálta - ebben a tekintetben továbbfejleszti a nemzetnek a törvényhozó hatalomban való részesedését, amennyiben az államfőt nem ruházta fel sem a törvényszentesítés, sem az abszolút vétó jogával. Ennek a fejlődésnek betetőzését jelenti a demokratikus köztársaság, amelyben az állami főhatalom legkiemelkedőbb ágát, a törvényhozó hatalmat egyedül a népképviselet: a Nemzetgyűlés gyakorolja."
"Bár a magyarság története során a multban sohasem nyilatkozhatott meg a köztársasági államforma megvalósítására irányuló közakarat, történetünk nem egy mozzanata igazolja, hogy hazánk legjobbjaitól a köztársasági állameszme éppenséggel nem volt idegen. Kossuth Lajos függetlenségi nyilatkozata, a két forradalom kísérlete egyaránt bizonyítja, hogy a köztársasági államrendszer eszméje nemzetünk körében igenis gyökeret vert."
"Az továbbra is izgalmas téma a számomra, hogy nem alakult ki (vagyis nem maradt meg) az utolsó királyi párnak semmilyen tisztelete. Vajon miért nem? A válasz töredékeit talán sejtem, de ebben mások véleménye engem érdekel. Ha tárgyilagosan nézem, semmi nem indokolja azt a fajta közönyt, ami az utolsó magyar királyi pár körül kialakult."
Egyszerűen megosztott és sokkos állapotban volt a magyarság.
Nem volt vallásilag egységes, a katolikus legitimista és a protestáns nacionalista felfogás nem tudott egybeforrni, mint az Egyesült Királyságban.
A legitimisták úgy gondolták, hogy a koronának van a nemzet alárendelve, a korona és a vallás fontosabb, mint a nemzethez tartozás. Ez a Stuartok és a Bourbonok premodern világára emlékeztet.
A két világháború között az elég ellentmondásos Szentkorona-tan erőltetésével próbálták az uralkodói szuverenitás és a népszuverenitás elméletét összehangolni, de nem igazán sikerült.
Ld. az 1946.-os törvény indokolását:
"1918. évi november hó 13. napján megszűnt Magyarországon a királyi hatalom gyakorlása. Az a közjogi provizórium, amely azóta bekövetkezett, arra utal, hogy a királyság intézményének tényleges visszaállítása 1920-ban sem sikerült s azóta sem volt lehetséges. Jelenlegi, ugyancsak ideiglenes közjogi szervezetünk, amely az állam élére államfői jogkörrel a nemzeti főtanácsot állította, világosan jelzi, hogy a monarchia helyreállítása távol áll a nemzeti közakarattól."
"Az 1920:I. törvénycikk - bár a régi rend megmerevítését szolgálta - ebben a tekintetben továbbfejleszti a nemzetnek a törvényhozó hatalomban való részesedését, amennyiben az államfőt nem ruházta fel sem a törvényszentesítés, sem az abszolút vétó jogával. Ennek a fejlődésnek betetőzését jelenti a demokratikus köztársaság, amelyben az állami főhatalom legkiemelkedőbb ágát, a törvényhozó hatalmat egyedül a népképviselet: a Nemzetgyűlés gyakorolja."
"Bár a magyarság története során a multban sohasem nyilatkozhatott meg a köztársasági államforma megvalósítására irányuló közakarat, történetünk nem egy mozzanata igazolja, hogy hazánk legjobbjaitól a köztársasági állameszme éppenséggel nem volt idegen. Kossuth Lajos függetlenségi nyilatkozata, a két forradalom kísérlete egyaránt bizonyítja, hogy a köztársasági államrendszer eszméje nemzetünk körében igenis gyökeret vert."
Hetven évvel ezelőtt házasodott meg Regina hercegnő és Habsburg Ottó. Az évforduló okán indokolt, hogy szó essen arról a valakiről, akit sokan magyar királynéként tiszteltek...
Praefectus Gallorum
2021.05.31 13:28:02
@meditans: A legelső proto-parlamentáris rendszerek a rendi monarchiákban alakultak ki (ld. az angol polgárháborút).
Az angol alsóházat 1265 óta választják privilegizált csoportok, ami organikusan fejlődött ki olyanná, mint amilyen most.
A rendi előjogok struktúrája pedig minden volt a régi rendszerben, csak meritokratikus nem.
Az angol alsóházat 1265 óta választják privilegizált csoportok, ami organikusan fejlődött ki olyanná, mint amilyen most.
A rendi előjogok struktúrája pedig minden volt a régi rendszerben, csak meritokratikus nem.
Praefectus Gallorum
2021.05.31 13:36:52
@toliabt: Az európai monarchiák gyakorlatban szinte hasonló parlamentáris-demokratikus rendszerek, a különbség köztük voltaképpen az, hogy vannak archaikusabb és modernebb alkotmányok.
A svéd és a spanyol alkotmány külön, a 3 hatalmi ágtól független államfőként kezeli az uralkodót, míg az archaikusabb alkotmányok tartalmazzák a formális uralkodói szuverenitást, azaz azt, hogy az uralkodó jogilag része az állami hatalmi ágaknak - persze ez nem több puszta formalitásnál.
Svédországban még a törvényeket sem írhatja alá az uralkodó, míg Dániában a királynő része a törvényhozó és a végrehajtó hatalomnak is.
Persze, nincsen döntési kompetenciája az uralkodónak az archaikusabb alkotmánnyal rendelkező királyságok esetében sem.
A svéd és a spanyol alkotmány külön, a 3 hatalmi ágtól független államfőként kezeli az uralkodót, míg az archaikusabb alkotmányok tartalmazzák a formális uralkodói szuverenitást, azaz azt, hogy az uralkodó jogilag része az állami hatalmi ágaknak - persze ez nem több puszta formalitásnál.
Svédországban még a törvényeket sem írhatja alá az uralkodó, míg Dániában a királynő része a törvényhozó és a végrehajtó hatalomnak is.
Persze, nincsen döntési kompetenciája az uralkodónak az archaikusabb alkotmánnyal rendelkező királyságok esetében sem.
Pontosan 100 éve a megszokott napközbeni kirándulására indult, a trónjától megfosztott magyar király, IV. Károly. Hosszú útjának a végső célja Budapest volt. A mai bejegyzés a március 24-én történtekkel foglalkozik...
Praefectus Gallorum
2021.03.24 18:47:40
Praefectus Gallorum
2021.03.31 15:02:03
@nayzoli: Az az igazság, hogy szerintem csak akkor tartotta volna meg a hatalmát, ha egyfajta "popular monarch"-ként funkcionált volna. Tehát az akkori uralkodó, nacionalista, revizionista narratívának megfelel. Egy nemzeti jelképnek inkább, mint a régi Habsburg egységállam maradványának. H. Ottónál már láttam erre való törekvést, de az apjánál még nem biztos, hogy így lett volna.
[Ahogy én látom, erre nem lett volna képes. Hanem ugyanazt azt a sokakat zavaró, "nemzetek feletti-ultrakatolikus-européer" vonalat vitte volna, amit évszázadokon keresztül az elődei, s amit a legitimisták el is vártak volna tőle. Ez csak belpolitikai konfliktusokat szült volna.]
Egyébként egy jól működtetett monarchiát nem biztos, hogy felszámoltak volna, amennyiben Nyugatról szállták volna meg az országot. A nyugatiak nem igazán számolták fel a monarchiákat, ellentétben a szovjetekkel.
[Ahogy én látom, erre nem lett volna képes. Hanem ugyanazt azt a sokakat zavaró, "nemzetek feletti-ultrakatolikus-européer" vonalat vitte volna, amit évszázadokon keresztül az elődei, s amit a legitimisták el is vártak volna tőle. Ez csak belpolitikai konfliktusokat szült volna.]
Egyébként egy jól működtetett monarchiát nem biztos, hogy felszámoltak volna, amennyiben Nyugatról szállták volna meg az országot. A nyugatiak nem igazán számolták fel a monarchiákat, ellentétben a szovjetekkel.
Sokszor érvelnek azzal, hogy a királyság drága dolog. Nem egy vitán voltam jelen, ahol ez elhangzott. Ebben a bejegyzésben annak jártam utána, hogy olcsóbb-e a köztársasági elnök egy királynál?..
Praefectus Gallorum
2021.03.24 18:26:04
@Bandibacsi34: Sohasem szokták kimondani, de a brit alkotmányos rendszer a korlátozott monarchiából alakult ki. A parlamentáris rendszer Angliában összeszervült a monarchiával. Nem olyan egyszerű azt megváltoztatni.
Monarchia nélkül az UK-ban:
- nincs Commonwealth,
- nincs az anglikán egyháznak feje,
- nincs parlamenti szuverenitás, nincs westminsteri rendszer,
- nincs alapja az íratlan alkotmánynak,
- nincs konszenzus a megírandó alkotmányról,
- állandó konfliktus lenne a köztársasági elnök vs. miniszterelnök vs. parlament között.
---
Egyébként érdekes, hogy még a legtanultabb emberek sincsenek tisztában azzal, hogy az uralkodó elsősorban alkotmányos szereplő, mégha a szerep ceremoniális is.
Az összes alkotmányos monarchia alkotmányában le van írva, hogy az uralkdónak mi a feladata.
Monarchia nélkül az UK-ban:
- nincs Commonwealth,
- nincs az anglikán egyháznak feje,
- nincs parlamenti szuverenitás, nincs westminsteri rendszer,
- nincs alapja az íratlan alkotmánynak,
- nincs konszenzus a megírandó alkotmányról,
- állandó konfliktus lenne a köztársasági elnök vs. miniszterelnök vs. parlament között.
---
Egyébként érdekes, hogy még a legtanultabb emberek sincsenek tisztában azzal, hogy az uralkodó elsősorban alkotmányos szereplő, mégha a szerep ceremoniális is.
Az összes alkotmányos monarchia alkotmányában le van írva, hogy az uralkdónak mi a feladata.
A nép -- némileg leegyszerűsítve -- az egy területen tartósan lakó emberek összessége. A fogalom semmit nem mond egy adott nép kultúrájáról vagy kultúráiról, a képződése történetéről, a tagjai cserélődéséről és összetartozásuk logikájáról stb. Általában egy népet egy országhoz rendelünk, ezen belül…..
Praefectus Gallorum
2020.06.25 08:54:38
@Gery87: "mennyivel jobban jártunk volna ha a magyar nemzetet a magyar nép alulról csinálja meg....mint pl a szlovákok...akkor nem menne itt 100 éve a hiszti meg búsulás magyarok álltal alig lakott területek elvesztése felett..."
A magyar nemesség előtt a francia/angol államnemzeti modell volt adott példa. A francia királyi abszolutizmus által centralizált királyságot alakították át a francia forradalom képviselői nemzetállammá.
A magyaroknak a pechjük az volt, hogy az uralkodónak nem a Magyar Királyság volt a legtágabb keretrendszer, hanem a Habsburg Birodalom.
Ebben az alternatív világban a magyarországi uralkodó sikerrel véghez vitte volna az abszolutista reformokat (a nemesség befolyásának csökkentése által), ami ellen később fellázadt volna a már valamivel polgáribb Magyarország.
A '48-as forradalom nem külső ellenség ellen irányult volna, hanem a saját elitje ellen, ahogy a francia és az angol polgári forradalmaknál.
Nyilván a nemzetiségi kérdés így is maradt volna terítéken, de jóval kezelhetőbb lett volna.
A magyar nemesség előtt a francia/angol államnemzeti modell volt adott példa. A francia királyi abszolutizmus által centralizált királyságot alakították át a francia forradalom képviselői nemzetállammá.
A magyaroknak a pechjük az volt, hogy az uralkodónak nem a Magyar Királyság volt a legtágabb keretrendszer, hanem a Habsburg Birodalom.
Ebben az alternatív világban a magyarországi uralkodó sikerrel véghez vitte volna az abszolutista reformokat (a nemesség befolyásának csökkentése által), ami ellen később fellázadt volna a már valamivel polgáribb Magyarország.
A '48-as forradalom nem külső ellenség ellen irányult volna, hanem a saját elitje ellen, ahogy a francia és az angol polgári forradalmaknál.
Nyilván a nemzetiségi kérdés így is maradt volna terítéken, de jóval kezelhetőbb lett volna.
Amióta az első bejegyzés megjelent a helyreállításra esélyes monarchiákról, sorozatosan kapom az üzeneteket, hogy vajon mikor lesz bejegyzés arról az országról, ahol valóban a legnagyobb esély van a monarchia helyreállítására? Ez ma történik meg. A mai téma: a spanyol monarchia...
Praefectus Gallorum
2020.06.03 08:30:53
@Fredddy: Én nem a mostani rendszerre tennék koronát, hanem egy olyan rendszerre, ahol a képviseleti demokráciát ellensúlyozza a szakmaiság és a közvetlen demokrácia.
Én hiszek a képviselők visszahívhatóságában abban a formában, hogy megkérdezzük a népet a parlamenti ciklus közepén, hogy megingott-e a bizalmuk a jelenlegi képivselőkben. Ha a szigorú feltételek (2/3-os többség, többen szavaznak rá, mint a választáson stb.) teljesülnek, akkor a következő (és mondjuk az azt követő) választáson az így "leváltott" személy nem indulhat.
Az elején lehet, hogy egy populista haláltánc lenne, ahol a politikusok rettegnek a néptől, de egy idő után megszoknák.
Továbbá a képviselői mandátumot programhoz kötném, és az alapján kellene szerveződnie és tagozódnia a parlamentnek. Ez egy nagyon idealista, már-már fantaszta megközelítés, de egyszer túl kell lépnünk a pártokrácián.
Ezen felül egy 5-6 féleképpen delegált, fizetés nélküli korrekciós, szakmai felsőházat hoznék létre, ami megfékezné azt, hogy a politikusok közpénzből támogatottságot szerezzenek (a néptől való félelmükben pl.). Továbbá a programok alapján szerveződő frakcióknak adna professzionális személyeket a kormányzáshoz.
Egy ilyen rendszer kissé instabil, és ezért lenne szükség az uralkodóra, aki az egészet moderálja, és egy stabil elem lenne. Én a törvények visszaküldésén/Alkotmánybíróságra küldésén/ népszavazásra bocsátásán, és a választások időpontjának kitűzésén kívül nem adnék neki döntési kompetenciát. Persze más jogosítványa is lenne (kinevezések), de azok automatikusan történnének.
Ez működhet egyébként köztársasági keretek között is, számomra a monarchia csak egy technikai kérdés. Bár hangsúlyozom, ez is csak egy gondolatkísérlet.
Én hiszek a képviselők visszahívhatóságában abban a formában, hogy megkérdezzük a népet a parlamenti ciklus közepén, hogy megingott-e a bizalmuk a jelenlegi képivselőkben. Ha a szigorú feltételek (2/3-os többség, többen szavaznak rá, mint a választáson stb.) teljesülnek, akkor a következő (és mondjuk az azt követő) választáson az így "leváltott" személy nem indulhat.
Az elején lehet, hogy egy populista haláltánc lenne, ahol a politikusok rettegnek a néptől, de egy idő után megszoknák.
Továbbá a képviselői mandátumot programhoz kötném, és az alapján kellene szerveződnie és tagozódnia a parlamentnek. Ez egy nagyon idealista, már-már fantaszta megközelítés, de egyszer túl kell lépnünk a pártokrácián.
Ezen felül egy 5-6 féleképpen delegált, fizetés nélküli korrekciós, szakmai felsőházat hoznék létre, ami megfékezné azt, hogy a politikusok közpénzből támogatottságot szerezzenek (a néptől való félelmükben pl.). Továbbá a programok alapján szerveződő frakcióknak adna professzionális személyeket a kormányzáshoz.
Egy ilyen rendszer kissé instabil, és ezért lenne szükség az uralkodóra, aki az egészet moderálja, és egy stabil elem lenne. Én a törvények visszaküldésén/Alkotmánybíróságra küldésén/ népszavazásra bocsátásán, és a választások időpontjának kitűzésén kívül nem adnék neki döntési kompetenciát. Persze más jogosítványa is lenne (kinevezések), de azok automatikusan történnének.
Ez működhet egyébként köztársasági keretek között is, számomra a monarchia csak egy technikai kérdés. Bár hangsúlyozom, ez is csak egy gondolatkísérlet.
Praefectus Gallorum
2020.06.03 08:50:58
@nayzoli: Köszönöm, igazat adok. Csak azért gondoltam így, mert a királysághoz tartozó protokollt egy arisztokrata sarj talán jobban ismerheti.
Köszönöm a spanyol társadalomról szóló hozzászólást is. Érdekes volt, nem gondoltam volna, hogy ennyire sokszínű lenne az ottani társadalom.
Köszönöm a spanyol társadalomról szóló hozzászólást is. Érdekes volt, nem gondoltam volna, hogy ennyire sokszínű lenne az ottani társadalom.
Praefectus Gallorum
2020.06.03 11:00:07
@Praefectus Gallorum:
"Ezen felül egy 5-6 féleképpen delegált, fizetés nélküli korrekciós, szakmai felsőházat hoznék létre."
Huh, itt az E/1 használata elég fellengzősre sikeredett. A hozzászólásban valamilyen általános alanyt akartam használni. Elnézést érte.
"Ezen felül egy 5-6 féleképpen delegált, fizetés nélküli korrekciós, szakmai felsőházat hoznék létre."
Huh, itt az E/1 használata elég fellengzősre sikeredett. A hozzászólásban valamilyen általános alanyt akartam használni. Elnézést érte.
Többen megjegyezték, hogy Európán belül létezik egy olyan köztársaság, ahol a közelmúltban koronázás volt, mégsem írtam róla. Ezt pótolom most. A mai bejegyzés témája a lengyelországi monarchizmus...
Halad-e Magyarország a királyság felé?..
Praefectus Gallorum
2020.05.04 08:45:39
Esélytelennek tartom, ugyanis senki nem értené, hogy az alkotmányos királyság restaurációja esetén ugyanúgy lennének parlamenti választások, és a kormány a választási eredmény alapján kerülne kinevezésre.
Egyébként, ha egy népszavazáson kormányformáira (parlamentáris, elnöki, félelnöki) osztanánk a köztársaságokat, akkor megoszlana az eredmény.
@gabesz7004: "Inkább látnám realitásnak egy erős központi elnöki hatalmat, ami egyesíti miniszterelnöki és a köztársasági elnöki jogköröket."
Ez sokkal bonyolultabb lenne, mint a királyság visszaállítása. Ugyanis míg az utóbbiban csak az államfőt neveznénk át, addig egy amerikai típusú elnöki rendszerben (Európában csak Ciprusban van ilyen) a parlamentről le kéne választani az elnöki kormányt, tehát nem lehetnének tagjai a törvényhozásnak, nem lehetne előrehozni a választásokat, és akkor is kormányozni kellene, ha nem lenne meg a többség a parlamentben a törvények elfogadásához.
Egy parlamentáris köztársasághoz sokkal közelebb áll egy parlamentáris monarchia, mint egy amerikai típusú elnöki köztársaság.
Egyébként, ha egy népszavazáson kormányformáira (parlamentáris, elnöki, félelnöki) osztanánk a köztársaságokat, akkor megoszlana az eredmény.
@gabesz7004: "Inkább látnám realitásnak egy erős központi elnöki hatalmat, ami egyesíti miniszterelnöki és a köztársasági elnöki jogköröket."
Ez sokkal bonyolultabb lenne, mint a királyság visszaállítása. Ugyanis míg az utóbbiban csak az államfőt neveznénk át, addig egy amerikai típusú elnöki rendszerben (Európában csak Ciprusban van ilyen) a parlamentről le kéne választani az elnöki kormányt, tehát nem lehetnének tagjai a törvényhozásnak, nem lehetne előrehozni a választásokat, és akkor is kormányozni kellene, ha nem lenne meg a többség a parlamentben a törvények elfogadásához.
Egy parlamentáris köztársasághoz sokkal közelebb áll egy parlamentáris monarchia, mint egy amerikai típusú elnöki köztársaság.
Praefectus Gallorum
2020.05.04 11:50:15
@nayzoli: Egyetértek. Egyébként nagyszerű a blog. Nem láttam még olyan magyar blogot, ami ilyen részletességgel foglalkozott volna a témával.
---
Egyébként érdekes téma lehet felségjogok kérdése magyar vonatkozásban. Van, ahol megszüntették teljesen (Svédország), van, ahol van, és jóformán a miniszterelnök kezében a döntés, hogy él-e vele (Egyesült Királyság), a többi esetben pedig szintén léteznek ilyen jogkörök de jure (sőt, néha meglepően szélesek), de nincs mögöttük döntési képesség.
Ez a de jure és de facto hatalom közti feszültség érdekes helyzetek elé állíthatja az államot. Pl. Baldvin király és az abortusz-törvény esete 1990-ben, vagy a brit parlament felfüggesztése vagy az, hogy kit nevez ki a brit királynő kormányfőnek, ha az idő közben elhuny és még nincs megválasztva a következő pártelnök.
Nos, egy alternatív jövőben, a magyar király dönthet-e úgy, hogy nem hagy jóvá egy törvényt, vagy hogy maga tűzi ki a választások időpontját?
Mert habár a köztársasági elnök jogkörei hasonlóan többnyire mechanikusak, de e két esetben van döntési képessége, míg más nyugati alkotmányos monarchiákban a törvényeket véletlenül se küldheti vissza a parlamentnek, és a kormány írja ki a választásokat.
Ha lenne restauráció, akkor szerintem máshol kell a hatalom korlátait meghúzni, nem az uralkodónál. Mondjuk parlamenti felsőházzal, alkotmánybíróság ellenőrző funkciójával stb.
---
Egyébként érdekes téma lehet felségjogok kérdése magyar vonatkozásban. Van, ahol megszüntették teljesen (Svédország), van, ahol van, és jóformán a miniszterelnök kezében a döntés, hogy él-e vele (Egyesült Királyság), a többi esetben pedig szintén léteznek ilyen jogkörök de jure (sőt, néha meglepően szélesek), de nincs mögöttük döntési képesség.
Ez a de jure és de facto hatalom közti feszültség érdekes helyzetek elé állíthatja az államot. Pl. Baldvin király és az abortusz-törvény esete 1990-ben, vagy a brit parlament felfüggesztése vagy az, hogy kit nevez ki a brit királynő kormányfőnek, ha az idő közben elhuny és még nincs megválasztva a következő pártelnök.
Nos, egy alternatív jövőben, a magyar király dönthet-e úgy, hogy nem hagy jóvá egy törvényt, vagy hogy maga tűzi ki a választások időpontját?
Mert habár a köztársasági elnök jogkörei hasonlóan többnyire mechanikusak, de e két esetben van döntési képessége, míg más nyugati alkotmányos monarchiákban a törvényeket véletlenül se küldheti vissza a parlamentnek, és a kormány írja ki a választásokat.
Ha lenne restauráció, akkor szerintem máshol kell a hatalom korlátait meghúzni, nem az uralkodónál. Mondjuk parlamenti felsőházzal, alkotmánybíróság ellenőrző funkciójával stb.
Egy tekintélyes császári cím születése, tündöklése és bukása a mai bejegyzés témája. A német császári címről lesz szó, melynek helyreállítása talán a legesélytelenebbek közé sorolható. Hogyan alakult ki? Miként bukott el? Erről lesz szó az alábbiakban...
Praefectus Gallorum
2020.05.04 08:32:06
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz