bloghunev 2020.04.28 16:10:55

A cikkben rettenetesen sok téves információ és hibás gondolatmenet akad.
Igencsak alatta van a Lemil megszokott színvonalának.

I.

"A nomád népek általános jellemzője, hogy (majdnem) minden férfi katona, éspedig főleg katona benne."
Erősen fals felvetés.
- Eleve a magyar nép nem nomád, hanem félnomád volt.
Ami nem egy folyamatosan vándorló életmódot, hanem egy megtelepült életmódot jelentett, kiegészülve azzal, hogy tavasszal az állatokat a nyári (szállás)területre viszik legelni, télen meg a télire vissza. A nomád életmód a folyamatos vándorlást jelenti, a félnomád pedig ezt. Ráadásul a magyaroknál ez a vándorlás is csak a pásztorokra vonatkozik. A többiek megülnek a valagukon továbbra is, nem vándorolnak azok sehova.
- A magyarok használtak fegyvereket, ezt gondolom senki nem vonja kétségbe. Ezen fegyverek elkészítéséhez pedig fémbányászat, kohászat, fémmegmunkálás kellet, azaz fegyverkovácsok és hasonlók. A szintén általuk használt fémeszközök, nemesfém díszítések elkészítéséhez ötvösök kellettek. A lószerszámok és mezőgazdasági eszközök (eke, kasza) elkészítéséhez is kellett mesterember. De kellett bőrmegmunkálás (nyergek, páncélok, stb.), famegmunkálás (nyereghez, fegyverekhez, mezőgazdasági eszközökhöz, mindennapi élethez), fazekasság, ruhakészítés, nemezkészítés, és még sok egyéb.
Mindez nem valósítható meg folyamatos vándorolgatás közepette.
Ehhez fix hely szükségeltetik. Amit a szerző ír (butaságot), hogy a szablyát lehet sátorban készíteni ... na az még biztos nem látott szablyát, sem annak elkészítésének módját és nehézségét. Egy szablya elkészítése legalább olyan nehéz, mint egy fémpáncélé. Állandó vaslelőhely, kohó és hasonlók nélkül nem fog menni. Vándorolni meg nehéz egy kohóval a szekéren. De az íjkészítés sem folyamatos vándorolgatás közben történik, hiszen roppant körülményes volna. (Mellesleg a Dunántúlon nemrég ástak ki régészek egy rakás komplett honfoglalás-kori magyar kohót, pont olyat, mint ami korábban a szintén 10. században használt Etelközből is előkerült. Tehát nem, nem vándorolgattak, nem voltak nomádok.)
- Ami meg a legfontosabb: Zabálniuk is kellett.
Ez már magában lehetetlenné teszi, hogy minden férfi katona legyen.
Nincs az a társadalom, ahol minden férfi katona lenne, mert igen rövid időn belül kipusztulna a fenébe. Még az egyébként kifejezett harcos kultúrák esetében is jó, ha a felnőtt férfi népesség ötöde volt harcos. A többi még véletlenül sem. Egyszerűen nem hadakozhatott több ember, mert ennyit tudott nélkülözni a korabeli mezőgazdaság a termelésből. A társadalom és a mezőgazdaság technológiai fejlettsége határozta meg, hogy mennyi ember képes mást csinálni, mint földet túrni avagy pásztorkodni. Ha fejlett a mezőgazdaság, akkor kevesebb ember is elég oda, így többen végezhetnek más tevékenységet (ipar, hadsereg, stb.). Ha meg fejletlen a mezőgazdaság, akkor kevesebb lehetőség van arra, hogy sokan legyenek katonák. Az, hogy a pásztorok bizonyos esetekben hadakozásra is képesek voltak, még nem jelenti azt, hogy harcosok lettek volna. Ennyi erővel 1456-ban a Kapisztrán-féle parasztseregeket is nevezhetjük harcosnak, mert volt a kezükben balta meg vasvilla.
- Illetőleg a leleteket sem ártana megnézni. A honfoglalók tartottak sertést, ludat, tyúkot meg récét is, amivel ugye vándorolni elég nehézkes. (Már csak a honfoglaló harcosok által evett tarhonya, mint hosszan elálló és könnyen szállítható élelem elkészítéséhez is kell tojás, az meg tyúkok nélkül problémás.)
- Ugyanitt fontos lenne megnézni a korabeli díszítéseket fegyvereken, eszközökön, stb. Pl. a liliom és a rózsa(fa), mint gyakran használt motívumok (és nyilvánvalóan termesztett virágok) már eleve kizárják a vándorlást, hiszen a liliom évek alatt fordul csak termőre, ahogy a rózsafa virágzásához sem elég pár hónap. Így nyilván állandó helyen éltek, ha ilyen növényeket termesztettek.

Tehát fals felvetés az, hogy nomádok lettünk volna.
Meg az is, hogy mindenki katona lett volna.
Ezt támasztják alá közvetetten a legutóbbi genetikai vizsgálatok is, amik kimutatták, hogy a mai magyarság döntő része mindig is itt élt a Kárpát-medencében, a betelepülő honfoglalók jó, ha 10%-át tették ki a korabeli magyarságnak (a ma élőknek meg vagy 4%-át). Külön érdekesség, hogy a mai magyarok genetikailag a lengyelekhez, horvátokhoz és más környező népekhez állnak legközelebb a ma élő népek közül. Ami feltételezi, hogy a népvándorlások során a népességek döntő része egyáltalán nem vándorolt, hanem csak egy katonáskodó réteg szorította ki a másik katonáskodó réteget. Az alap népesség pedig egy-egy területen nagyrészt változatlan maradt végig.

*

"Ez igen impresszív méretű hadseregeket eredményezett"
Egy-egy hadjárat általad vizionált haderejét el sem tudta volna tartani egy-egy terület népessége, nem hogy még tartósan képesek legyenek hadjáratokat véghez vinni.

Folyt. köv.

bloghunev 2020.04.28 16:13:43

II.

"hiszen ez a társadalom nem képes magasabb szintű szerveződésre, általában csak laza szövetséget alkot, és, mivel szinte mindenki katonáskodik, az élet egyéb területein igen gyengén teljesít"
Ekkora butaságot meg aztán végképp nem kellett volna leírni.
- Szerveződése mindenképpen magas szinten kellett, hogy álljon, már csak a hadi sikerei miatt is.
- A korabeli leletek alapján bizony igen komoly teljesítményt mutatott fel minden területen. Gondoljunk itt akár a mezőgazdaságra (vízgazdálkodás + legeltetés + gyümölcstermesztés + gabonatermesztés - mindez egyszerre, nem véletlenül volt annyira gazdag ez a föld). Mielőtt kételkednél a magyarok mezőgazdasági képességeiben, meg kell nézni a honfoglalók díszítéseit - kismillió bizonyítékot találsz arra, hogy egyáltalán nem volt távol tőlük egyik tevékenység sem. (Egyébként már a hunok leleteiben is megvan az árpa, búza, köles - ők sem voltak nomádok.)
- A szügyhám megjelenése (ami lehetővé teszi később a nehézeke használatát - a nyugaton használt kumet helyett) magyar közvetítéssel jut nyugatra, ahogy a korszerű szekér is nálunk jelenik meg (korai lőcsös, forgó elejű szekerek - ebből alakul ki később a kocsi - érdemes a szekéren használt lőcs szerepének utánanézni, hogy mennyire zseniális találmány az). Ja, ezt is le kellett gyártani, amit katona nyilván nem csinál.
- De a ruházkodásban (könnyűipar) sem vagyunk hátul: Használunk inget (nyugaton még az 1400-as években sincs), nadrágot, kismillió olyan dolgot, amit egy katona nem fog megcsinálni otthon magától, mert ehhez rendes ruhaipar szükségeltetik. És sok esetben lényegesen jobb minőségű termékeket használunk, mint az adott kor nyugati termelése.
- Fegyver- és eszközgyártásunkról már írtam, nyilván nem lehettünk rosszak, ha képesek voltunk hadjáratok számára a szükséges acélt, majd utána a nyílhegyeket, szablyákat, fokosokat, stb. legyártani, ahogy a kismillió díszítést is (tarsolylemez, stb).
- A társadalom szerveződése egyébként kifejezetten magas szintű volt mifelénk.
A 3 felé választott hatalmi ágak még manapság sem valósultak meg teljesen a nyugati demokráciákban, de a honfoglalóknál 1100 éve már megvolt. Hogy mi volt ez? Kende: szellemi-ideológiai vezető, kb. mint most a köztársasági elnök. Gyula: katonai és egyéb gyakorlati vezető, kb. mint most a miniszterelnök. Végül pedig a Horka, ami a legfelsőbb bíró személye volt. Ez messze magasabb szintű szervezettséget jelentett, mint az egy személyben történő feudális uralkodás. (Mi voltaképpen visszaléptünk egyet az államosítással a fejlődési színvonalak terén - köszi Első Pistám, ezt is sikerült a hatalmadért elcseszned.)
Nem sorolom tovább, pedig lenne mit.
Erre azt mondani, hogy gyengén teljesítettünk, meg hogy nem voltunk szervezettek...???
LOL :)

*

"A magyarokról fel is jegyezték, hogy milyen kitartóan üldözik ellenségeiket"
Talán mert képesek voltak rá, ellentétben a nyugatiakkal.

*

"Először is: szerveződtek."
Ahogy mi is. Több szempontból még jobban is.
Lásd fentebb.

*

"hanem egy kiválasztott harcos kaszt űzte"
Ahogy a magyaroknál is.
A törzsekben a vezéri nemzetségek voltak a harcosok. A többiek nem harcoltak. Nem is harcolhattak (lásd fentebb). Eleve már az általad korábban berakott forrásban is írva vagyon, hogy a magyar teljes haderő olyan 20ezer főt jelenthetett. Ha ez volt a 'minden felnőtt férfi', akkor igen gyér népesség volt az, amit ma magyarságnak nevezünk, mit ne mondjak! 20ezer felnőtt férfi, meg ugyanennyi nő, az 40ezer. Plusz legyen 2X ennyi gyerek, az alig 120ezer fős népesség.
És ezek mind meghódították a Kárpát medencét? :)

*

"Emellett olyan fegyvereket adott a kezükbe, amikről a nomádok nem is álmodhattak."
No, mesélj! :)
Micsoda csodás fegyvereik voltak a nyugatiaknak, amikről mi még csak nem is álmodhattunk? :D

Folyt. köv.

bloghunev 2020.04.28 16:16:37

III.

"Korszakunkban ez a lovagi felszerelés volt: Sólyomszem a sátorban eljuthatott az íjig és a szablyáig, de fémvértet és dextrariust már csak egy fejlett társadalom produkálhatott"
:DDD LOL
Milyen lovagi felszerelés???
A leletek alapján az akkori nyugati lovagok páncélja (mármint a gazdagoké) a sodronypáncél volt. Amit ugye az 1200-as évekig a magyar reflexíj nagyjából 50-100 méterről simán átlőtt:
www.youtube.com/watch?v=qsgK8tuJquc
Avagy a hosszú íj (ami kis távolságon hasonló átütéssel bírt, mint a magyar reflex) a jóval későbbi verziójú, korszerűbb sodronyt is átüti:
www.youtube.com/watch?v=888UHeXiU_g
A lemezvértezetet nyugaton még nem használják ebben az időben, mivel az majd csak a 13. században jelenik meg. Egyedül a bizánci katahpraktosz volt valódi komolyabb páncélos lovasnak tekinthető, de abból meg alig volt 1-2 száz, mivel retek drága volt (és az sem lemezpáncélt használ). A többi lovag nem volt lényegesen komolyabb páncélzatú, mint a magyar. Ne a 13-15. századi lovagot és annak fegyverzetének fejlettségét vessük már össze a 10. századival, ha kérhetném...!
A magyar fegyverzet sem volt gyengébb a nyugatinál.
Ipar szempontjából legalább olyan szinten voltunk, mint ők. Ergo a társadalom fejlettsége sem volt gyengébb, mint ahogy azt feltételezed. Sodronypáncélt is gyártunk, ahogy nyugaton is, és más eszközökben is megvan a nyugatihoz mérhető iparunk. Arról nem beszélve, hogy a szablya elkészítése jóval magasabb fejlettségi foktok jelent, mint a nyugati kardé, nem beszélve az íjunkról, ami még komolyabb a maga nemében. Ezek szerint a társadalmunk fejlettsége megelőzte a nyugatit - már ha a te elveid szerint nézzük.
Szóval ez a kijelentés is elárulta a szerző teljes hozzá nem értését.

*

"Nyugaton elképzelhetetlen mesterfogásokkal, mint pl a tartalékok elkülönítése"
Mert a nyugatiak már csak ilyen hülyék voltak, mi? Hogy nem használtak tartalékot. Igaz, már évszázadokkal korábban is használnak és ismert számukra, de most, mikor a magyarok jönnek, egyszer csak elfelejtik. Biztos azért, mert megijedtek tőlünk.
Pfff...

*

"így a X. század közepére már rendesen ki volt kövezve az utunk a bukás felé"
A milyen bukás felé??? :)
- Augsburg után a németek 75 évig nem támadnak felénk. Tényleg jól elverhettek, ha 75 évig a közelünkbe sem merik tolni a pofájukat.
- Mi viszont támadunk utána még egy ideig.
- Augsburg (ami még a korabeli írások szerint sem volt nagy vereség, pláne hogy a németek részéről is meghal pár nagyfejes) után Kézai és Anonymus krónikái szerint egy harmadik seregrészünkkel igen komoly vereséget mérünk az elbizakodott német seregre. Majd utána is vezetünk egy győztes hadjáratot rájuk. Olyan retek nagy vereség nem lehetett 955-ben, ha utána még szétalázzuk őket.
- Ami valójában megállította a hadjáratainkat, az éppen a Géza fejedelem-féle harc a kizárólagos hatalomért, ergo a magyarok közötti széthúzás.
.

Szóval ezt a honfoglalás korát érdemes lenne kicsit átnézni, és nem a Habsburg + keresztény + komcsi történelemhamisítás baromságait visszamondani...

*

Pár érdekes olvasnivaló a témában, ami kapcsolódik:

hxxps://vasarnap.hu/2020/02/03/a-leletanyagok-tekinteteben-tobb-kozunk-van-a-hunokhoz-mint-a-finnugor-nepekhez/

hxxps://vasarnap.hu/2020/01/15/magyarsagkutato-intezet-ha-vilagosabban-latjuk-oseinket-akkor-biztosabban-formalhatjuk-a-jovonket/

hxxps://vasarnap.hu/2020/02/04/a-magyarok-honfoglalasa-nem-ugy-tortenhetett-ahogy-azt-eddig-tanultuk/

hxxp://doktori.bibl.u-szeged.hu/3794/1/Neparaczki_PhD.pdf

hxxps://nemzeti.net/contents/library/01-TORTENEL.pdf

hxxps://julianusbaratai.blog.hu/2016/12/23/hun-magyar_kapcsolat_allitas_es_cafolat_ii

hxxps://deansdale.blog.hu/2017/10/21/miert_nem_finnugor_nyelv_a_magyar

hxxps://deansdale.blog.hu/2017/09/30/a_tortenesz_visszavag

hxxps://deansdale.blog.hu/2017/09/27/na_mar_megint_a_magyar_ostortenet

hxxps://pestisracok.hu/maracz-laszlo-nyelvesz-tezise-a-magyarok-alacsonyabb-renduseget-hivatott-igazolni-a-finnugor-elmelet/

hxxps://mult-kor.hu/cikk.php?id=16325

hxxp://mek.oszk.hu/06400/06403/html/#3

hxxps://genetika.blog.hu/2014/01/18/a_genetikai_markerek_es_a_magyar_ostortenet_gaspar_robert

hxxp://genetika.blog.hu/2014/01/13/az_urali_nyelvcsalad_nepessegenek_genetikaja_a_mitokondrialis_dns_vizsgalatok_alapjan_375

hxxp://m.blog.hu/ge/genetika/file/ujra.pdf

hxxps://mandiner.hu/cikk/20170926_kutatas_a_hunok_is_lehetnek_a_magyarok_osei

hxxp://epa.oszk.hu/02300/02387/00016/pdf/%C5%90si%20Gy%C3%B6k%C3%A9r_2008_2_002-022.pdf

hxxp://www2.sci.u-szeged.hu/fokozatok/PDF/Kovacsne_Csanyi_Bernadett/PhDertekezes_CsanyiB.pdf