Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Jules Winkler

7 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
  Amikor Rolf Utis felvette a házikabátot, a gondozó azt mondta neki: – Ne aggódjon, papa, mostantól jó lesz. Nem úgy, mint Milánóban. Rolf inas nyakát felhorzsolta a szövet, és nagyon viszketett a bőre. – Mit tudja azt, milyen volt a napkelte a dómnál, maga hóhér. Sóhajtott. – Vigyázhatna…..
Ha meg akar tekinteni a nyájas olvasó egy épületet, régen a bédekkert és a térképet ütötte fel, manapság megguglizza a szóban forgó helyet, és már az út előtt mindent megtud róla. Ezen információk között első helyen szerepel az építmény címe. Ez esetünkben sincs másképpen – csupán egy kissé…..
2. fejezet   – Úgy kezdődött, mint bármelyik történet: valaki visszaütött. Épp ezért nem tudom magának megmondani, pontosan miért éppen most zsaroltak meg. Már rég megtehették volna. Megbízóm hátradőlt az alacsony építésű, de széles műbőr fotelben. Kerek arcán már felszáradt a verejték, vékonyan…..
„Úgy döntöttem, noha nem volt könnyű, hogy a várost hamuvá égetem. Sajnálom azokat a házakat, amelyekhez foghatót nem láttam még ebben a háborúban. A mecsetek a legjobb minőségű márványból és gránitporfirből épültek; ezernyi, aranykarú lámpás díszítette falaikat, még Rómában is nagy figyelmet kaptak…..
Azt mesélték nekem, hogy amikor hosszú órákkal később a megjövendölt pillanatban előtört a penge hegye Abu Tarek mellkasából – a vállán átvetett vizes tömlő kötelét éppen csak elkerülve –, szolgám zsigerei megkönnyebbülten ernyedtek el, kiadva a reggel óta gyülemlő feszültséget, ő pedig sípoló…..
  Az emberiség utolsó csillaghajója, a Mezopotámia immár hét generáció óta folyamatosan úton volt, több mint kétszáz éve, hogy elhagyták a Földet, és még legalább ötszáz emberi év kellett ahhoz, hogy elérjék úticéljukat. Az utasokat nem hibernálták; a hajóra szállók tudták, hogy ők sohasem érik el…..
1. fejezet   Amikor a megbízóm átadta a borítékot, még nem tudtam, hogy erre a pillanatra halálomig emlékezni fogok. Felnyitottam. Selyempapírba csomagolt fényképeket húztam ki belőle. Egy egész sorozat, régi zöld buszon utazó férfiak és nők, az ötvenes évek ruháit viselve, aztán ugyanez a busz,…..