Regisztráció Blogot indítok
Adatok
zuglói helytörténet

30 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Táborosi Attila írása Szokás mondani, hogy „jelenlétével is emelte az est fényét". Most olyan színészekről fogok írni, akik jelenlétükkel a kerület fényét emelték, hisz hosszabb-rövidebb ideig Zuglóban éltek. Egy sorozat első darabját olvashatják. Dózsa György út 17. (Aréna út 17.) - Dénes Oszkár,…..
Igazi polgári egylet volt, fénykorát az 1910-es években élte. Tagságát befolyásos politikusok, gazdag nagypolgárok, istvánmezei villatulajdonosok és a kor vezető művészei alkották, mégis alig maradt róluk írásos emlék. Ligetfalvi György vendégszerzőnk írása a Liget Klub daliás évtizedeit idézi…..
Az Erzsébet királyné útja Miskolci utca sarkán áll egy kétemeletes, jellegtelen lakóház (Erzsébet királyné útja 104). A háború előtt Brichta-háznak hívták a környékbeliek. Híres tulajdonosára, a mindkét lábára megbénult, szakmájában mégis maradandót alkotó asztalosmesterre, Brichta Józsefre alig…..
Zugló városképi jelentőségű széles, fasorral  övezett útja, a Stefánia elegáns korzónak épült a 19. század utolsó harmadában azzal a céllal, hogy a két Városligetet - a régi, ma is létezőt és az új, soha meg nem valósultat- összekösse. Majkó Zsuzsanna írása Amikor a Fővárosi Közmunkák Tanácsa…..
Merre haladt a múlt században a Csömöri út nyomvonala? Hol állt pontosan a Rákos-patak kőhídja? És tényleg el lehet jutni a Csömöri úton Csömörre? Vendégszerzőnk, TÁBOROSI ATTILA írásából választ kapunk a kérdésekre.   Aki valamennyire is járatos Budapesten, annak feltűnhetett, hogy Zuglóban is…..
Frissítve: Tisztelt látogatók! Mindkét szeptember 18-ra tervezett sétánk betelt. Köszönjük az érdeklődést! Idén két izgalmas sétával is készülünk szeptember 18-án, szombaton, a Kulturális Örökség Napokon. Annak meg különösen örülünk, hogy idén ritkán látogatható épületekbe is be tudunk jutni. A…..
A korai középkorban az úton lévő vándort még magánházakban szállásolták el a vendégszerető polgárok, és nem csak szállást, de szerény étkezést is kínáltak az utazóknak. Ahogy azonban a városok, sőt országok közötti utazás mind egyszerűbbé és gyakoribbá vált, az elszállásolásnak ez az ősi, a…..
Örömhírt hoztunk: Elindult a Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely blogja.     Bevalljuk, a járványhelyzet, és a vele együtt járó home office csak lökést adott annak a tervünknek, amire már hetek óta készültünk. A műhelyben annyi tudás gyűlt fel az elmúlt években, annyi nagyszerű emberrel…..
zuglói helytörténet 2021.06.29 18:42:09
@bonAPPetit: Köszönöm szépen, örülök, ha tud újat mondani.
Nincs zuglói, aki ne hallott volna a kerület határain túl is híres Bosnyák utcai vendéglőről, mégis viszonylag kevés adatot találni róla. Nem csoda, hiszen Makrapipának a háború előtt csak egy rövid ideig hívták, majd az 1950-es években vette fel újra korábbi nevét a vendéglő.  A telken a korabeli…..
A mai blogbejegyzés egy emblematikus zuglói épületről, az építtető neve után Csányi-házként ismert bérpalotáról szól, amely a Városliget közvetlen szomszédságában, a Dózsa György út-Ajtósi Dürer sor sarkán áll. Ha másról nem, a 120 éve az épületben működő gyógyszertárról minden zuglói ismeri. A…..
Nem is gondolnánk, településeink utcanevei milyen érzékletesen mesélnek a múltról és a jelenről egyaránt. Tükrözik egy-egy kor értékrendjét, gondolkodását, a múlthoz való viszonyát. Sokszor az utcanévadás szimbolikus cselekedet, olykor tiszteletadás, máskor vélt vagy valós történelmi igazságtétel.…..
A város keleti kapuja lehetett volna, sokáig így is tekintettek rá. Nagyszabású fejlesztési tervek készültek ugyan a térségre a 70-es években, de a megvalósítás elmaradt, soha nem lett Zugló főtere. Az Örs vezér tere története. Két fontos útvonal metszéspontján áll a tér, amelynek 1932-ig neve…..
Zuglói lokálpatrióták jól ismerik a Cházár András utca 5. szám alatti villát, amelyet egy marcona kőoroszlán őriz. A legtöbben tudják, hogy az 1908-ban elkészült épületet Matuschek Ferenc tervezte Rákos Manó és családja számára. Lakójáról, a 20. század egyik legtöbbet foglalkoztatott…..
A reformkortól a XX. század első harmadáig Angol Park bejárata a Hermina útról, 1912 körül 1950-ig a Hermina útnak nem ott volt vége ahol manapság az autók zúdulnak a Kacsóh Pongrác úti felüljáróra, hanem nyílegyenesen folytatódott tovább a vasúti töltésig. Ott volt az omnibuszvégállomás, majd a…..
A polgárosodó, városi életforma, a vásárlási és étkezési szokások megváltozása miatt a 20. század elején a háziasszonyok sok fejtörést okozó gondja lett az élelmiszerek tartósítása. De nem csak a háziasszonyoknak, a rohamosan fejlődő élelmiszeriparnak és a kereskedelemnek is megoldást kellett…..
Az emberszeretet templomai-a századelőn így hívták azokat a karitatív, szociális intézményeket, amelyek az elesettekről, a nélkülözőkről, a sérültekről gondoskodtak. Zuglóban feltűnően sok ilyet találunk, ezek közül a mai blogbejegyzésben a mozgássérült gyermekek egyik emblematikus intézményéről…..
A József nádor fiatalon elhunyt lánya, Hermina Amália Mária emlékére, részben közadakozásból épült műemlék kápolna, a Hermina út 23. szám alatt áll. A Hermina kápolna építését négy tekintélyes pesti polgár, név szerint Tomala Ferdinánd zeneműkiadó, Steindl Ferenc műasztalos, id. Coffin Károly…..
A bolgárkertészek emlékműve  - Ognjan Kozsuharov alkotása - 2014 óta a Bosnyák téren áll, nem véletlenül. Az Oszmán Birodalom fennhatósága alól felszabadult független Bulgáriából kivándorló kertészek a 19. század folyamán az egész ország területén megtelepedtek, mégis egyik legfontosabb központjuk…..
Állt az Amerikai úton sokáig egymagában egy méltóságteljes épület. A régi öregek úgy mondták, az  Amizoni, de azt csak kevesen tudták, hogy a furcsa, idegen hangzású név mögött egy színvonalas magániskola működött az államosításig.   Az Amizoni Intézet épülete ma az Amerikai út 96. szám alatt…..
A Kiegyezés és az 1873-as városegyesítés után felgyorsult Budapest népességnövekedése. Ezzel magyarázható a tipikusan nyugat-európai, illetve amerikai metropoliszokra jellemző, tömegszórakoztató intézmények megjelenése. A 19. század végén az első ilyen, részvénytársasági formában működő…..
A 20. század történetét a fővárosban végigkísérte a lakásínség. A terület népessége 1873 és az utolsó békeév, 1913 között megtriplázódott, a lakásépítések viszont csak lassan kullogtak a népességrobbanás után. 1945-ig az állam nem tekintette feladatának a lakhatás kérdésének megoldását, azt  -…..
Minden terület városiasodásának elengedhetetlen velejárója a tömegközlekedés megjelenése. Ahogy a betelepülő lakosság száma nő egy területen, vele egy időben az igény is szükségszerűen jelentkezik: gyorsan, könnyen, kényelmesen eljutni A pontból B-be.   Lóvasút a Csömöri -ma Thököly- úton, 1890…..
A mai blogbejegyzés egy rendhagyó sajtószemle.  Tumpek Zoltán vendégszerzőnk az Őrnagy utca 5-7. szám alatti iskolát mutatja be 1945 előtti újságcikkek alapján.   Az iskola homlokzata (Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely)   A Zuglói lexikon szerzői szerint a Kerepesi út és a Tábornok…..
Talán nincs még egy olyan sokat alkotó építészünk, akivel olyan mostohán bánt volna az utókor, mint Hofhauser Antallal. Korának foglalkoztatott, megbecsült mestere volt, nevét legtöbb műve leírásából mégis egyszerűen kifelejtették. A Thököly úti Rózsafüzér Királynéja templom tervezőjének  adózunk a…..
zuglói helytörténet 2020.06.20 11:46:15
@Garay Klára: " Amikor meglátom messziről a tornyát, tudom, hogy hazaértem. " Ez nagyon szép, köszönöm.
  Száz éve, 1920. május 29-én született Harsányi János, Nobel-díjas közgazdász. Emlékét  vendégszerzőnk Gaál Emese, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszerésztörténeti Szakosztályának titkára, a Róna Patika gyógyszerésze idézi meg a következő írásban. Harsányi János édesapja…..