Adatok
Lőrinc Soós
0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Íme első, tömör véleményünk az Orbán-kormány válságkezelő programjáról:
Magyarországon gazdasági válság és társadalmi katasztrófa van kibontakozóban. A kormány által közzétett csomag a gazdasági válság kezelésére elégtelen, a társadalmi katasztrófával pedig említés szintjén sem foglalkozik.…..
Válságkezelés
Prinz Dániel: Még sokáig szenvedjük a koronavírus miatti gazdasági válság következményeit
2020.05.31 18:21:26
- Hány új munkanélkülivel lehet számolni május–júniusban?
- Nehéz megmondani, visszamennék néhány hónapot, hogy indokoljam, miért nehéz. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint márciusban 56 ezer embernek szűnt meg a munkája.Ezzel a számmal kapcsolatban három fontos dolgot érdemes…..
Válságkezelés
Prinz Dániel: A koronavírus-válság tanulsága Magyarország számára: egyre inkább lemaradunk.
2020.05.03 07:30:33
Az egyik dolog, amit megfigyeltem az elmúlt hat hétben, hogy a koronavírus okozta válsághelyzetben a korábban is fennálló különbségek élesebben látszanak.
A munkámban világosabban látni a különbséget a termékeny és a szétesett kutatók között. A társadalomban élesebben látszik a különbség a…..
Orbán Viktor március 30-án a Parlamentben bejelentette, hogy készül egy nagy válságkezelő csomag, amelyet a kormány április 6–7-én fog bemutatni. Ez a blog azért jött létre, mert ennek kapcsán az az ötletem támadt, hogy érdemes lenne ezt a válságkezelő csomagot több közgazdásznak együttesen…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Mondhatnánk azt is, hogy ezek a jórészt visszatérő észrevételek nem szokatlanok - így igaz, hiszen egyes elemeik valóban az "örökzöld" kategóriájába tartoznak. Ez valahol így is természetes, hiszen a társadalom egészét jellemző (mégoly szakmai precizitással összeállított) inflációs mutatók szinte soha nem fedik (tulajdonképpen szinte bizonyossággal nem is fedhetik!) az egyéni megérzésen alapuló, szubjektív tapasztalásokat. Még bonyolultabbá teszi a helyzetet, hogy sok háztartás vezet saját célokra nyilvántartásokat a gazdálkodásáról, pénzköltéséről, ami ráadásul higgadt, átgondolt használat esetén elég komoly bázisul szolgálhat az "egyéni/családi" infláció közelítéséhez.
Az egyéni, családi szempontokon túlmenően azonban vannak sokkal messzebb vezető, tendenciózus eltérések az inflációs érintettség társadalmi csoportok szerint különbségeiben.
Nem véletlen, hogy (törvényi rendelkezéseket is megalapozó módon) a KSH több, mint évtizede külön készít például a társadalom majd 30 %-át kitevő nyugdíjas rétegre szabott inflációs mutatót.
Laikusok számára is könnyen belátható, hogy az egyes társadalmi rétegek fogyasztási szerkezetében helyenként hatalmas különbségek vannak.
A nyugdíjasok, ezen belül is különösen a kisnyugdíjasok bevételük társadalmi átlaghoz mérten másfél - kétszeresét költik élelmiszerre és a rezsi költségekre, legalább három, - négyszeresét gyógyszerre.
Ha ezt a csoportosítást kiterjesztjük a legfiatalabb felnőttek kontra legidősebbek körére, vagy a jövedelmi skála legfelső és legalsó 10 %-a közötti különbségekre, a fenti differenciák az infláció érzete szempontjából nagyon drasztikusan tovább növekednek.
Ami miatt érdemes, sőt célszerű ebben az időszakban külön figyelmet szentelni ezekre az összefüggésekre, az éppen a vírusválság által előidézett, eddig egy-két emberöltős távlatra visszatekintve soha nem tapasztalt helyzet.
A vírusválságra való "felkészülés" pánikvásárlásba torkolló tömeges kezelése, a legrosszabb jövedelmi helyzetűek maradék tartalékainak felélése olyan torz kiadási struktúrákat eredményezett, ami komolyabb, és ráadásul a legveszélyeztetettebb rétegek esetében a társadalmi átlagot tükröző inflációs mutatóktól való nagyon távoli eltéréseket eredményezett/eredményezhetett.
Ráadásul a KSH a teljes szakmai biztonság érdekében következetesen mindig a legutolsó, fixen rögzített, hiteles fogyasztási szerkezettel súlyozza a friss havi ármegfigyelés kiadási főcsoportok szerinti adatait, ami 2020-ban 2018-as szerkezeti súlyokat jelent. Ennek relevanciája azonban egy ilyen extrém körülményben rendkívül korlátozott.
Kifejezetten célszerűnek tartanék egy olyan hivatali felső vezetői döntést, hogy ennek az egész idei évre (és még ki tudja, hogy nem tovább ?) húzódó vonzatáról jelenjen meg egy olyan közérthető közlemény, amely minél érthetőbben elmagyarázza az érintetteknek az adatok és az egyéni/csoportos érzetek közötti szakadékot.
Ennek nyomán a kormányzatnak bizony célszerű lenne mielőbb foglalkoznia a különleges helyzetre tekintettel, átmeneti intézkedés gyanánt a nyugdíj indexálás idei évi "életszerűvé" tételével, mert az elmúlt évtized reálkereset - kontra reálnyugdíj összehasonlításában 30 %-pont körüli vesztesei egyértelműen a nyugdíjasok.