Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Koltai Eszter

0 bejegyzést írt és 11 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Filmklub Paterson 2020.11.26 07:50:10
Néhány nap egy életből. Paterson buszsofőr egy kisvárosban, Patersonban. Egyik nap olyan, mint a másik: rövid beszélgetések, eseménytelen órák. De valahogy mégsem egyformák a napok, mert a beszélgetések mellett végig ott van egy belső monológ...
Koltai Eszter 2020.12.02 19:29:06
A film amellett, hogy elég monotonnak tűnt rengeteg mindent mesélt el nekünk. Nekem nagyon tetszett, mert megmutatta, hogy értékelni kell minden egyes percet amit a szertteinkel töltünk és az élet apró örömeit meg kell tanulni élvezni. Paterson egy buszvezető a Paterson nevű kisvárosban és látszólag minden napja egyforma, kissé monoton és unalmas. De ez csak az első benyomás volt. Ahogy tovább néztem a filmet rájöttem, hogy ez több annál. Igazából rengeteg mindent mesél el nekünk. Paterson barátnője, a versek színt visznek az életében. Csupa olyan dologgal veszi magát körül, ami nem engedi, hogy beleunjon a hétköznapokba. A barátnője szerintem kulcsszereplő a történetben, mert ő az aki új dolgokat próbál kis, tele van ötletekkel és imádja az életet, Patersonnak pontosan erre van szüksége, egy emberre aki lelkesíti őt. A lány minden nap valamit átrendez, átfest a lakásban, bár vicces azért, hogy minden fekete- fehér :), minden nap más vacsorát főz, új dolgokkal próbálkozik. Látszik a filmből, hogy egy szerető társ aki mindenben támogat és mellettünk áll mindennél fontosabb a világon. Teljesen mindegy mi történik, mindig lesz kihez hazamenni akit szerethetünk. Egyik este moziba mennek és hazaérve látják, hogy a kutya széttépte Paterson verses füzetét, ez elég tragikusnak tűnik, de másnap egy kedves idegen egy üres füzettel ajándékozza meg Patersont akinek ez az új kezdetet jelenti, újra írhat. Összeségében jó film volt, bár néha azért elég unalmassá vált, de tetszett a történet amit elmesélt. Jó zárása volt a félévnek...:)
Filmklub Teljesen idegenek 2020.11.13 09:17:37
A mobiltelefon személyiségünk részévé vált. Ott vannak benne társas kapcsolataink, fényképeink, emlékeink, a kedvenc zenéink - de ott vannak titkaink is, amelyeket szeretnénk megőrizni. Mi lenne, ha ezekhez mások is hozzáférhetnének, akár csak a legjobb barátaink is? Ha minden hívásunk, üzenetünk…..
Koltai Eszter 2020.11.21 22:36:24
Megint csak a címre reflektálnék elsőként mert medöbbentő, hogy mennyire találó. Egy látszólag összeszokott baráti társaság összegyűlik vacsorára és a mobiltelefonjaik által olyan dolgok derülnek ki róluk amit addig titkoltak, tehát tényleg olyan mintha ezen titkok megosztása előtt teljesen idegenek lettek volna egymásnak. A vacsora házigazdája a pszichológus nő és a férje aki egy plasztikai sebész. Lassanként megérkeznek a vendégek is akik tökéletes pároknak tűnnek akiknek a világon semmi komoly problémájuk nincsen, viccelődnek egymással, elkezdenek beszélgetni. Aztán felmerül a téma, hogy ki mutatná meg a párjának, hogy mi van a mobiltelefonjában. Ezen témán felbuzdulva a pszichológus ("meglepő" :)) kitalál egy játékot amely szerint mindenkinek ki kell tennie a telefonját az asztalra és minden SMS-t és hívást meg kell osztania a többiekkel, magyarul ezen az estén nincs magánélet, hanem az egész társaság betekintést kap mindenki más privát üzeneteibe és hívásaiba. Itt kezdődnek a bonyodalmak. Kiderül, hogy ki kit csal meg , ki meleg, stb. Tehát minden mocskos kis dologra fény derül és a párok összevesznek, ezzel az egész este kudarcba fullad. Megzuhant, csalódott embereket látunk, akiknek hirtelen felnyílt a szeme. Meglátták az igazságot amiről még sejtelmük sem volt, mikor elindultak erre a vacsorára. A vacsorának vége, a megcsalt feleség kiviharzik az ajtón, a férje utána megy, hogy beszéljen a fejével. Ki érnek az utcára és az ember azt várná, hogy elkezdenek egymással üvöltözni, de nem, egyszerűen csak megcsókolják egymást mintha mi sem történt volna, és hát ekkor derül ki az mi lett volna ha a játékot nem is kezdik el játszani. Miután kilépnek az ajtón ugyanazokat az embereket látjuk mielőtt beléptek volna, mintha kitörlődött volna mindaz a sok csalódás és rossz dolog ami a vacsora alatt érte őket és elfelejtették volna mik derültek ki a másikról, mintha idegenek lennének újra egymás számára. Megdöbbentő, hogy egy ilyen kis kütyü mint a telefonunk mennyi bajt képez okozni és gyakorlatilag irányítja az életünket. Ha nem figyelünk átveszi az irányítást felettünk, szóval nagyon oda kell figyelnünk, hogy ne hagyjuk , hogy a modern technológia a boldogságunk rovására menjen. Nem szabad a telefon által mutatott álomvilágban élnünk ,hanem a valós dolgoknál kell jelen lennünk és azokat megélnünk. Nekem összeségében tetszett ez a film és jól lekötötte a figyelmemet hiszen kiváncsi voltam milyen titkokra fog fény derülni az este alatt, és hát nem kellett csalódnom mert volt izgalomból elég.
Filmklub Locke 2020.10.20 13:46:51
Egyetlen autóút. Egy férfi elindul a munkahelyéről, beül az autóba, és telefonálni kezd. A hívások egymást érik, és kibontakozik egy élethelyzet, amelyben nem tudni, ugyanaz a férfi száll-e ki az út végén az autóból, aki másfél órával korábban beült...
Koltai Eszter 2020.11.21 14:27:03
Nincs visszaút...És tényleg nincs, legalábbis ezen film esetében. A főszereplőnk beül a kocsiba és ahogy egyre messzebb kerül a kiindulási ponttól úgy távolodik el a biztos pontjaitól az életében. elveszíti a munkáját, a családját. Amikor elolvastam miről fog szólni a film, kicsit megijedtem, hogy hogy fogok tudni végig nézni egy másfél órás filmet, ahol egy férfi ül egy kocsiban és gyakorlatilag nem történik semmi. Ennek ellenére a párbeszédekből amiket a kocsiban folytat rengeteg minden kiderül róla, az életéről, a munkájáról. Londonban egy nő várja akivel megcsalta a feleségét és épp gyereket szül neki. Közben egy fontos munkát hagy hátra ami miatt ki is rúgják, ennek ellenére megpróbája elintézni a munkában felmerülő problémákat, tehát látszik, hogy fontos neki. Nem csak egy munka hanem az élete egy része is. A feleségének elmondja, hogy megcsalta és gyereke lesz egy másik nőtől. Ahogy beül a kocsiba és döntést hoz arról, hogy ott akar lenni gyermeke születésénél, gyakorlatilag hátra hagyja addigi életét és mindent eldob magától ami fontos volt neki addig az életben. A film során is látszik rajta, hogy nem biztos abban, hogy helyesen döntött, próbálja saját magában tartani a lelket és azt mondogatja magának, hogy minden rendben lesz, holott valahol mélyen tudja, hogy nincs visszaút. Mégis mikor a film végén meghalljuk a baba sírását mintha minden probléma megoldódott volna. Pedig a munkája végleg elveszett, a felesége megmondta neki, hogy ne menjen haza többet. Látszik, hogy a film során végig próbálkozik megoldani a problémákat még ha fizikailag nincs is jelen. Nem egy happy end a vége, mert mindent elveszít, viszont cserébe kap egy gyereket ami enyhíti a fájdalmát, és mi sem érezzük annyira tragikusnak a végét. A film teljesen lekötötte a figyelmemet és nagyon kellett figyelni, hogy melyik szálon épp mi történik. Nem lesz a kedvencem mert kicsit komor hangulatú volt a , de nagyon jól lett megcsinálva és Tom Hardy zseniálisan alakította a szerepet.
Filmklub Éjszaka a Földön 2020.10.07 09:29:59
Ahogy a Föld forog, az éjszaka is mindig a bolygó más városára esik. Márpedig mindenhol az éjszakai élet sajátos központja a taxi. Különböző városokban különböző emberek ülnek be különböző sofőrök mellé, és lesznek részesei egymás életének néhány percre, amíg az éjszakai utazás tart...
Koltai Eszter 2020.11.20 22:03:01
Éjszaka a Földön....Igen elgondolkodtató filmnek találtam. Nagyon tetszett és végig fenn tudta tartani az érdeklődésemet és a figyelmemet. 5 különböző város, 5 különböző szituáció, valami mégis közös és az a taxi. Mindegyik jelenetnek különböző témája van és más-más hangulatúak. Roberto Benigni kis részénél ami Rómában játszodik szerintem mind mosolyogtunk, de az utolsó jelenetnél ami Helsinkiben játszódik inkább könny szökött a szemünkbe annyira szívbe markoló történet volt amit a taxisofőr elmesélt. Mind az 5 részlet különböző problémákat mutatott be, de egyikbe sem ment bele túlságosan mélyen. Az első részben egy lányt akarnak eltéríteni a vágyaitól, de ő nem hagyja magát. A második részben a kisssé naív Németországból származó taxisofőrt tanítják meg vezetni. A harmadik rész, Franciaország, egy vak lány és egy fekete eszmecseréje. Ebben a jelenetben nagyon megfogott az amikor a vak lány azt mondja: mit számít ki ilyen színű, nekem minden szín egyforma...
A negyedik rész kicsit kilógott a többi közül, mert itt a taxisofőr inkább magával beszélgetett mint az utasával, tehát nem szövődött köztük különösebb párbeszéd. Ahogy a sofőr beszél szexuális problémáiról egy papnak...kissé groteszk, de zseniális, hogy utána a pap meghal. Szinte üvölt a jelenetből az ellentét az Istennek tetsző és nem tetsző dolgok között. Az ötödik rész pedig, mint már említettem elég megható volt. A sofőr elmeséli tragikus történetét és az utasok meg elsírják magukat a taxiban, a végén mikor elbúcsúznak még meg is ölelik a sofőrt. Miután kiszállnak az autóból énekelve mennek haza, mintha elgondolkodtak volna rajta, hogy az életben minden pillanatot értékelni kell. Az ötödik részben olyan érzése van az embernek mintha azon versengenének, hogy kinek nagyobb a problája,amiből látszólag a taxisofőr kerül ki győztesen, mégis miután Aki kiszáll a kocsiból és leül az út szélére, mind őt sajnájuk meg. Mert hát ki az ember, hogy eldöntse kinek nagyobb a problémja és kinek kisebb. Összességében nekem nagyon tetszett és nagyon elgondolkodtató film volt, Egész biztos meg fogom még nézni párszor és kiváncsi vagyok akkor mi fog megfogalmazódni bennem.
Filmklub A hely 2020.09.25 10:08:02
Egy kávéházi asztalnál jönnek-mennek az emberek: leülnek pár percre, és egy titokzatos idegennek elmondják a vágyaikat. Az idegen képes teljesíteni a vágyakat, de mindennek ára van. Mi vajon mit tennénk meg vágyainkért? És mennyit érnek ezek a vágyak?..
Koltai Eszter 2020.11.20 15:43:39
A film elején, miután nagyjából megismerkedtünk a történettel, az fogalmazódott meg benne, hogy itt egy férfi, látszólag semmi dolga, csak ül egy kávézóban és Istent játszik. Lehetetlen kéréseket teljesít számára teljesen idegen embereknek, akiknek látszólag semmi közük egymáshoz. De ahogy egyre jobban belementünk a részletekbe, kiderült, hogy ebben a történetben minden mindennel összefügg. Az apáca aki újra közel akarja érezni magát Istenhez és ezért teherbe esik találkozik a vak férfival akinek meg meg kell erőszakolnia egy nőt, hogy vissza kapja a látását. Aztán az idős hölgy aki a férjét akarja visszakapni és ezért egy bombát készít ami véletlenül pont abban az étteremben akar felrobbantani ahol az apáca meg a vak férfi találkozgatnak. Az egész film során egyetlen helyszínt látunk, a hely nevű kávézót. Én személy szerint jobban kedvelem azokat a filmeket ahol sok minden történik, de ez a film mégis élvezhető volt számomra. Habár látszólag nem történik sok minden, mégis a szereplők elbeszélése alapján érezhetjük, hogy ez egy nagyon összetett történet. Az emberek bemennek egy bárba, leülnek egy idegen férfival szemben és kérnek tőle valamit amire ők vágynak cserébe teljesíteniük kell kegyetlen feladatokat. A kérdés az, meddig vagyunk képesek elmenni a saját önzőségünk álltal vezényelve? Mikor van az a határ, hogy azt mondjuk elég, ne tovább, ezt nem teszem meg még akkor sem ha utána megkapom amire vágyok? A film során kiderül, hogy sokat vissza hátrálnak , nem teljesítik a feladatot és mégis megkapják amit akarnak. Én úgy vélem ez a jutalmuk amiért képesek voltak lemondani a saját vágyaikról, és helyette más érdekeit nézni. A végén az volt a csattanó mikor az idős hölgy bevitte a bombát a kávézóba és azt mondta inkább ott akarja felrobbantani, mert ha már ártetlan embereket kell megölnie akkor már haljon meg egy igazán gonosz ember, a férfi aki a feladatokat adja. Akkor látszik a férfi szemében a félelem mikor ránéz a pultos nőre, és ez az a pillanat mikor kiderül, hogy neki is vannak érzései. A film vége is nagyon tetszett, mikor vére kimondja, hogy nem akar tovvább mások problémáival foglalkozni, nem akarja látni a világ nyomorát, a pultos nő átveszi a jegyzetfüzetét és kinyitja....zseniális befejezés. A filmre 10-ből 10 pontot adok. :)
Filmklub Kávé és cigaretta 2020.09.10 09:48:12
Ha van egy kis időnk, leülünk egy kávé mellé beszélgetni. És persze rá is gyújtunk, hiszen a kávé mellé az is jár. Hogy miről beszélgetünk? Semmiségekről, az élet apró dolgairól - de nem is ez a lényeg, inkább az, hogy beszélgessünk, néha belekortyolva a kávénkba és fújva a lassan kavargó…..
Koltai Eszter 2020.11.19 10:44:13
A film egy tipikus művészfilm, következésképpen vannak olyan emberek aki nem tudják értékelni vagy esetleg értelmezni sem a látottakat. A film címe beszél, mert a kávé és a cigaretta végig kísérte az egész filmet. Mindegy milyen jelenet volt, külömböző szituációkkal és szereplőkkel a kávé és a cigaretta mindig jelen volt. Mikor elkezdtem nézni a filmet azt hittem nem fogom tudni végig nézni annyira unalmasnak tűnt de a végén rájöttem, hogy volt olyan rész ami nagyon tetszett és összeségében lekötött a film. Azért is volt különleges ez a film és tért el a megszokottól, mert a főszereplők akik álltalában emberek szoktak lenni ebben az esetben a kávé és a cigaretta volt. Eygik kedvenc jelenetem az volt, amiben Cate Blanchett szerepelt és két szerepet játszott el egy kis epizódban. De nagy különbséget lehetett észlelni a 11 kis rész között is, mert nem egyformán voltak jók. Volt rész ahol mindössze tíz perc alatt egy kerek kis történetet sikerült összehozni a néző számára, például Alfred Molina és Steve Coogan kis jelenete. Összességében tetszett a film, habár az elején még nem tudtam ráhangolódni és értelmezni sem tudtam, hogy miért ilyen rövidek a részek, de végül én is talaláltam benne olyat ami nagyon tetszett. Eza film lényege is, nem tetszhet minden rész, minden karakter ,minden történet. Hanem egyénileg mindenki kiragadja azt a kis szeletet ami az ő ízlése és ami miatt megszereti az adott filmet.
Filmklub Volver 2020.05.05 11:02:37
Erős és gyenge nők, akik megpróbálnak talpon maradni egy világban, ahol a férfiak csak a saját kis játékaikat űzik? Vagy egyszerűen mindenki csak a maga boldogságát keresi? Almodóvar sajátos látásmódja itt is új megvilágításba helyezi társas és társadalmi szerepeinket, kapcsolatainkat...
Koltai Eszter 2020.05.13 17:37:28
Nos ez a film nagyon földtől elrugaszkodott volt, legalábbis én úgy éreztem. Annyi a valóságtól távol álló motívum szerepelt benne, hogy már-már tragikomédiának tűnt, bár a rendező nyilvánvalóan nem annak szánta. Az érdekessége a történetnek talán ott kezdődött amikor Paula, Raimunda lánya meggyilkolja az apját szexualitás zaklatás miatt. Az anya gondolkodás nélkül kezébe veszi az irányítást, és eltűnteti a holttestet. Nemsokkal ez után Sole, Raimunda testvére kinyitja a csomagtartóját ahol a rég halottnak hitt anyját találja. Aki fehér hajával szinte szellemnek tűnik, de utána bebizonyosodik, hogy valójában, nem is halt meg mert abban a tűzvészben amiben azt hitték, hogy odaveszett, a férje meg a szeretője haltak meg. És az is kiderül, hogy nem csak Paulát zaklatta az apja szexuálisan, hanem Raimundát is. Amikor ezt Raimunda anyja megtudta rágyujtotta a házat a saját férjére es annak szeretőjére. Tehát kissé belebonyolódva a történetbe, folytassuk ott, hogy Paula apja nem is az apja, mert az igazi apja Raimunda édesapja. Paula nem csak a lánya hanem egyben a húga is Raimundának. Ez elég drámai ha belegondolunk.
Nekem ez a film nem tetszett annyira mert nem jött át, hogy mit akar a rendező közölni. Nem tudtam megfogni a történet lényegét. Nincs sem szerelem a történetben és sem boldogság, bár néha felbukkani látszik de valójában egy elveszett nőről, illetve nőkről szól akik próbálják megállni a helyüket a a világban, de mégsem cselekednek mindig helyesen. Ebben a filmben a nők ismét főszerepet kaptak, nekik kell helytállni mindenben és megoldani a problémákat egyedül.
Lakótelep, bizonytalan egzisztencia - egy átlagos kispolgári család élete, amelyet egy asszony próbál meg összetartani, miközben minden szétesik, mindenki a saját dolgaival, önmagával van elfoglalva. Tehet-e egyáltalán valamit, és annak van-e értelme, vagy inkább hagyjon mindent elrendeződni,…..
Koltai Eszter 2020.03.26 20:15:41
A filmünk egy lakótelepen játszódik. Egy keményen dolgozó középosztálybeli családról szól, akik közül mindenkinek van valami furcsasága. A családanya gyógyszerfüggő és eladja a kisebbik fiát egy fogorvosnak, az apa hamisítással foglalkozik, a gyerekek egyike drogot árul a másik pedig homoszexuális és persze ott van a szenilis nagymama akit elég nehéz elviselni. A legjobban a film alapján az anya szenved a legjobban, nyilvánvalóan ő van a a történet középpontjában. A történet elején hallhatjuk, ahogy azt kívánja bárcsak egyedül élne és nem kéne senkihez alkalmazkodnia. Végül a szenvedése odáig fajul, hogy megöli a férjét, ami persze baleset volt, de mégis megpróbálja az ártatlant adni amit el is hisznek neki olyannyira, hogy mikor bevallja mit tett a felügyelő nem is hiszi el neki. Látszik az asszonyon, hogy próbál mindenkinek megfelelni, hiszen a fiának fogszabályzóra gyűjt pénzt, egész nap dolgozik és utána főz a férjének. Ezen erőfeszítések ellenére is a családnak nehezen telnek a napok főleg a hónap vége, amikor van, hogy nincs mit enniük. A történet végére gyakorlatilag egyedül marad, a férje meghal, a nagymama visszaköltözik vidékre az idősebb unokájával. Egyedül csak Miguel, a kisebb fiú marad az anyjával. A történet fő mondanivalójától eltekintve nem nagyon tudtam hova tenni, hogy a 6-on élő kislánynak varázsereje van, főleg hogy mikor a főszereplőnk ezt megtudta, szerintem kicsit sem lepődött meg. Kicsit ironikus volt a történtet, olyan elemek miatt mint a vér a gyíkon amit egy mai filmben már rég a laborban elemeznének, itt meg maga a rendőr dobja ki az ablakon a bizonyítékot. Voltak még benne olyan dolgok amik kicsit érthetetlenek voltak, ilyen a prostituált barátnő, akinek nem nagyon értettem a szerepét a történetben. De összességében nagyon tetszett a film, lekötötte a figyelmemet és a cím választás is érthető volt. Mivel ez a felnőttek életéről és a munka világának nehézségeiről, annyira nem érzem ezt át de kíváncsi vagyok ha megnézném 5 év múlva akkor hogyan állnék hozzá
Filmklub Eleven hús 2020.03.25 17:58:31
Sajátos szerelmi háromszög: egy nő, egy rendőr és egy bűnöző. Győzhet-e a bosszú, a gyűlölet?..
Koltai Eszter 2020.03.26 15:29:07
Nagyon érdekes film volt. Jól bemutatta, hogy a sorsunkat mennyire nem lehet előre megjósolni. Eleinte nem tetszett a főszereplő mert nagyon erőszakosnak, követelőzőnek tűnt, és már az első fel tünésénél megbélyegeztem, azt hittem bosszút fog majd állni Elenán és Daviden, még arra is gondoltam, hogy megöli mindkettőjüket, de nem így történt. Sőt, pont az ellenkezője, egy olyan embert ismerhettünk meg ebben a filmben aki képes túllépni a dolgokon és mindenkinek a legjobbat akarja. Bár az élete nehezen indult, mert az anyja a félre csúszott élete miatt sok mindent nem tudott megtanítani neki. De ő mégis megtalálta önmagát. Ezt úgyis lehet értelmezni, hogy jó útra tért. Ez lehet amiatt is, hogy börtönben volt, mert megtanította őt dolgokra, mint hallhattuk is megtanult sok mindent amit előtte nem tudott mert nem volt része egyetemi oktatásban, mégis a börtönben sikerült elsajátítani dolgokat, mint például, hogyan kell bánni a gyerekekkel. Ez kifejezetten tetszett ahogy a a gyerekekkel bánt. Amikor megjelent az árvaháznál féltem, hogy valami szörnyűséget csinál de nem tette. Számomra ez egy nagyon tanulságos történet volt, ami azt tanítja, hogy bárhonnan is indulsz mindig van esélyed és hogy magad alakítod a saját sorsod. Victor élete nem indult a legjobban, mert egy buszban született meg és az édesanyja sem tudta megadni azokat dolgokat neki amire szüksége lett volna, mégis a film végén láthatjuk, hogy Viktor igazi apa lesz, mert már tudja mit kell máshogy csinálnia.
Egy lakás, négy asszony, párkapcsolatok. Almodóvar ma is újszerű feldolgozásban tálalja nő és férfi viszonyát, az érzelmek sodrát és zavarát...