Adatok
Szekeres István (VINIL.HU, Pointe)
2 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Elöljáróban, ez nem teszt. Inkább egy kis történet, megélés. Ekként tessék olvasni. Tesztnek nem lesz jó.
Érdekes, hogy az ember milyen fura átalakulásokon tud átmenni viszonylag rövid idő alatt is. Na, nem mintha bárki is alapvetően tudna megváltozni, de az élet bizonyos aspektusaihoz való…..
A cikket frissítettük. A 2025-ös kedvenc lemezjátszóinkról itt lehet olvasni.
..
Szekeres István (VINIL.HU, Pointe)
2022.11.02 23:38:40
@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Viszont nagyon egyet tudok érteni azzal a már nem emlékszem, ki által írt véleménnyel, hogy az analóg technika - és ugye az erősítő és a hangszóró analóg maradt, a digitális erősítők egyelőre nincsenek a topon - azért hangzik jobban, mert sz emberi fül számára kellemes harmonikus, pontosabban páros torzításokat visz a hangzásba." - ezt speciel a csöves erősítők kontra félvezetős erősítők vitában szokták elővenni (és akkor most direkt nem írtam le a "beböfögni" szót), a forrás feltehetően a magyar Audio World blog valamelyik írása. Maradjunk annyiban, hogy ez is jelentős fokú leegyszerűsítés, és általában azok veszik elő, akiknek túl kevés a saját tapasztalatuk jól megépített készülékekkel (legyenek azok csövesek vagy félvezetősek).
Szekeres István (VINIL.HU, Pointe)
2022.11.03 10:20:55
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nincs kizárva, hogy a Hifi Magazin is írt valamit a páros harmonikusok torzításáról, de azt mindig is a csöves technológiákkal hozták összefüggésbe (kontra félvezetős), nem az analóg kontra digitális vitában.
Én amúgy erre az Audio World cikkre gondoltam: audioworld.blog.hu/2018/02/24/ars_electronica_eloszor_es_utoljara
"a dolognak sok köze van a torzítások jellegéhez. A cső alapvetően páros harmonikus torzításokat produkál [...] A páros harmonikus torzítás az emberi fül számára sokkal tolerálhatóbb, mint a páratlan harmonikusoké. Utóbbi torzításfajta a hagyományos felépítésű félvezetős erősítők sajátja. Igaz, a mért értékek között nagyságrendi különbség látszik a félvezetősök javára, mégis a fülünk százszor-ezerszer érzékenyebb erre a kisebb torzításra, mint a csövek nagyságrenddel nagyobb, másfajta torzítására."
A szerzővel természetesen mélyen nem értek egyet :-)
Én amúgy erre az Audio World cikkre gondoltam: audioworld.blog.hu/2018/02/24/ars_electronica_eloszor_es_utoljara
"a dolognak sok köze van a torzítások jellegéhez. A cső alapvetően páros harmonikus torzításokat produkál [...] A páros harmonikus torzítás az emberi fül számára sokkal tolerálhatóbb, mint a páratlan harmonikusoké. Utóbbi torzításfajta a hagyományos felépítésű félvezetős erősítők sajátja. Igaz, a mért értékek között nagyságrendi különbség látszik a félvezetősök javára, mégis a fülünk százszor-ezerszer érzékenyebb erre a kisebb torzításra, mint a csövek nagyságrenddel nagyobb, másfajta torzítására."
A szerzővel természetesen mélyen nem értek egyet :-)
Fogj egy kommersz, 180 ezres komplett lemezjátszót, költs rá okosan egy kicsit, és lehet egy igazi óriásölőd. Mutatjuk hogyan...
Szekeres István (VINIL.HU, Pointe)
2020.12.19 20:49:20
@Uigeadail: Túlagyalod :-) Itt meglehetősen alacsony fordulatról beszélünk (33 vagy 45 fordulat percenként), néhány gramm eltérésnek nincs különösebb jelentősége.
Szinte mindenhez kapható cseretű, amit az LP-korszak nyitánya után hangszedőként árultak. Lassan nyugdíjas korú noname music centerek plasztik lemezjátszóihoz ugyanúgy, mint a komoly hangszedő márkák már kifutott zászóshajóihoz. Úgy tűnik, van ebben üzlet...
Szekeres István (VINIL.HU, Pointe)
2020.05.24 17:06:51
@Sorin Pop: Salut, Sorine :-) Úgy tűnik, hamarosan én leszek a JICO tűk importőre. Akkor esetleg próbára is lesz tű. Annyit kell tudni, hogy a JICO-tűk nem olcsók, de lényegesen jobb minőségűek a gyári tűknél - mind a tűszár, mind a tűprofil csúcskategóriájú. A "retipping" valóban létező megoldás, Magyarországon is van két specialista műhely, ahol el tudják végezni. De a műfaj a high-end mozgótekercses (MC) hangszedőkre van kitalálva - már csak a költségvonzata miatt is. Az M97X is feltehetően valami olyasmi "line contact" tűt kapna, mint a JICO-féle SAS-profil (Super Audio Stylus), de valószínűleg semmivel sem olcsóbban. (Sőt.)
www.facebook.com/pages/category/Local-Business/Malfox-Analogue-110164900343583/
www.facebook.com/pages/category/Local-Business/Malfox-Analogue-110164900343583/
Karantén van, ülünk itthon. Mi mást lehet ilyenkor csinálni, szól egy lemez, közben olvasgatok. Most került elém egy pár hónapos cikk, amiben a Pointe is érintett. Nagy Gábor írta a hazai gyártású high-endről az Audioworld blogon. Az írás konklúziójával nálam jobban senki nem érthet egyet, „érdemes…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Itt Szekeres Pista :-)
Szekeres Pista szerint is működik ám a fizika. Ő annyiban punk csak, hogy szerinte pusztán a katalógus adatokra alapozva előre kitalálni, hogy egy hangkar-hangszedő kombináció hogyan fog szólni, az sokkal kevésbé hatékony módszer, mint kipróbálni és meghallgatni.
Egyrészt azért, mert a katalógus adatok egyáltalán nem megbízhatóak (mind a karok effektív tömege, mind a hangszedők engedékenysége kevésbé egzakt paraméter, legalábbis nehezebben mérhető, mint mondjuk egy autó végsebessége), másrészt pedig azért, mert a lemezjátszó-barázda-tű-tűszár-felfüggesztés-hangkar összefüggésben igazából egy csomó paraméternek kell stimmelnie az analóg Nirvána felé vezető úton, amik közül a közös rezonancia frekvencia csak egy a sok közül - még ha valóban fontos is.
Szekeres Pista éppen ezért az aktuális hangszedő ajánló cikkét két részben publikálta a saját blogján, az egyik részben a könnyű karokba, a másikban a nehezebbekbe ajánl hangszedőket, és az egyes hangszedők leírásában bőszen hivatkozik arra a bizonyos 10 Hertzre.
Szekeres Pista ugyanakkor abban a szerencsés helyzetben van, hogy sok hangszedőt volt és van alkalma meghallgatni sokféle lemezjátszó rendszerben, így nem a Vinylengine kalkulátorára kell hagyatkoznia, hanem valós próbák, meghallgatások tapasztalataira. Ezek kétségtelenül gyakran egybeesnek a számolás alapján várható előrejelzésekkel, viszont bőven vannak kivételek is, amikor nem jön ki a matek.
Szóval Szekeres Pista attitűdje annyiban tér el a tiédtől, hogy megengedőbben kezeli a "9 - 10.5 Hz közötti" rezonanciát (részben a specifikációk esetlegessége miatt), és inkább a bátor kísérletezésre buzdít.
Ha már nevesítve lettem, linkelem az írásomat, ami a hangkar-hangszedő közös rezonanciát kicsit másképp járja körül:
lemezjatszok.blog.hu/2018/01/04/ha_hertz_legyen_hertz