Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Szekeres István (VINIL.HU, Pointe)

1 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Elöljáróban, ez nem teszt. Inkább egy kis történet, megélés. Ekként tessék olvasni. Tesztnek nem lesz jó. Érdekes, hogy az ember milyen fura átalakulásokon tud átmenni viszonylag rövid idő alatt is. Na, nem mintha bárki is alapvetően tudna megváltozni, de az élet bizonyos aspektusaihoz való…..
Szekeres István (VINIL.HU, Pointe) 2022.11.24 02:22:10
"a fizika az fizika, Szekeres Pista állíthat bármit, a 9 -10,5 Hz közötti rezonancia pont az egy választási faktor"

Itt Szekeres Pista :-)

Szekeres Pista szerint is működik ám a fizika. Ő annyiban punk csak, hogy szerinte pusztán a katalógus adatokra alapozva előre kitalálni, hogy egy hangkar-hangszedő kombináció hogyan fog szólni, az sokkal kevésbé hatékony módszer, mint kipróbálni és meghallgatni.

Egyrészt azért, mert a katalógus adatok egyáltalán nem megbízhatóak (mind a karok effektív tömege, mind a hangszedők engedékenysége kevésbé egzakt paraméter, legalábbis nehezebben mérhető, mint mondjuk egy autó végsebessége), másrészt pedig azért, mert a lemezjátszó-barázda-tű-tűszár-felfüggesztés-hangkar összefüggésben igazából egy csomó paraméternek kell stimmelnie az analóg Nirvána felé vezető úton, amik közül a közös rezonancia frekvencia csak egy a sok közül - még ha valóban fontos is.

Szekeres Pista éppen ezért az aktuális hangszedő ajánló cikkét két részben publikálta a saját blogján, az egyik részben a könnyű karokba, a másikban a nehezebbekbe ajánl hangszedőket, és az egyes hangszedők leírásában bőszen hivatkozik arra a bizonyos 10 Hertzre.

Szekeres Pista ugyanakkor abban a szerencsés helyzetben van, hogy sok hangszedőt volt és van alkalma meghallgatni sokféle lemezjátszó rendszerben, így nem a Vinylengine kalkulátorára kell hagyatkoznia, hanem valós próbák, meghallgatások tapasztalataira. Ezek kétségtelenül gyakran egybeesnek a számolás alapján várható előrejelzésekkel, viszont bőven vannak kivételek is, amikor nem jön ki a matek.

Szóval Szekeres Pista attitűdje annyiban tér el a tiédtől, hogy megengedőbben kezeli a "9 - 10.5 Hz közötti" rezonanciát (részben a specifikációk esetlegessége miatt), és inkább a bátor kísérletezésre buzdít.

Ha már nevesítve lettem, linkelem az írásomat, ami a hangkar-hangszedő közös rezonanciát kicsit másképp járja körül:

lemezjatszok.blog.hu/2018/01/04/ha_hertz_legyen_hertz
Újragondoltuk, milyen új lemezjátszókra érdemes benevezni így 2022 végén. (A cikket rendszeresen frissíteni fogjuk. Utolsó revízió 2024. január 5.)..
Szekeres István (VINIL.HU, Pointe) 2022.11.02 23:38:40
@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Viszont nagyon egyet tudok érteni azzal a már nem emlékszem, ki által írt véleménnyel, hogy az analóg technika - és ugye az erősítő és a hangszóró analóg maradt, a digitális erősítők egyelőre nincsenek a topon - azért hangzik jobban, mert sz emberi fül számára kellemes harmonikus, pontosabban páros torzításokat visz a hangzásba." - ezt speciel a csöves erősítők kontra félvezetős erősítők vitában szokták elővenni (és akkor most direkt nem írtam le a "beböfögni" szót), a forrás feltehetően a magyar Audio World blog valamelyik írása. Maradjunk annyiban, hogy ez is jelentős fokú leegyszerűsítés, és általában azok veszik elő, akiknek túl kevés a saját tapasztalatuk jól megépített készülékekkel (legyenek azok csövesek vagy félvezetősek).
Szekeres István (VINIL.HU, Pointe) 2022.11.03 10:20:55
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nincs kizárva, hogy a Hifi Magazin is írt valamit a páros harmonikusok torzításáról, de azt mindig is a csöves technológiákkal hozták összefüggésbe (kontra félvezetős), nem az analóg kontra digitális vitában.

Én amúgy erre az Audio World cikkre gondoltam: audioworld.blog.hu/2018/02/24/ars_electronica_eloszor_es_utoljara

"a dolognak sok köze van a torzítások jellegéhez. A cső alapvetően páros harmonikus torzításokat produkál [...] A páros harmonikus torzítás az emberi fül számára sokkal tolerálhatóbb, mint a páratlan harmonikusoké. Utóbbi torzításfajta a hagyományos felépítésű félvezetős erősítők sajátja. Igaz, a mért értékek között nagyságrendi különbség látszik a félvezetősök javára, mégis a fülünk százszor-ezerszer érzékenyebb erre a kisebb torzításra, mint a csövek nagyságrenddel nagyobb, másfajta torzítására."

A szerzővel természetesen mélyen nem értek egyet :-)
Szekeres István (VINIL.HU, Pointe) 2022.11.03 10:20:58
@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Neked is feltűnt, hogy a cikkben bemutatott lemezjátszók között egyetlenegy sem készült tangenciális karral? Mert igaz ugyan, hogy ott is van szöghiba, de az szinte tetszőlegesen kicsire csökkenthető megfelelő vezérléssel, ellenben drasztikusan csökkenthető a kar tehetetlensége, plusz a rezonanciák is könnyebben kezelhetők." - a cikkben bemutatott lemezjátszók között alapvetően azért nincs tangenciális karú, mert a cikk egymillió forintnál bezárja a kaput és lekapcsolja a villanyt. Ma nincs olyan boltban megvehető lemezjátszó 1M alatt, aminek tangenciális karja lenne.

A tangenciális kar ugyanis megold egy hibát, de helyette rögtön kreál ezer másikat.

Léteznek ugyan már majdnem tökéletes, légcsapágyas tangenciális karok, de azok nem állnak meg egy millióból. A Pre Audio DE 1800 tudtommal a mai legolcsóbb tangenciális karú lemezjátszó, annak az ára 2.800 EUR, mai árfolyamon sajnos már 1.2M forint.

A lemez excentrikussága nem okoz jelentős problémát, ezért nem is foglalkoznak vele a konstruktőrök. Az aranykorban a Nakamichi egyetlen lemezjátszója, a Dragon CT kezelte ezt a problémát, de ez inkább a marketingesek ötlete volt már akkor is, nem a mérnököké. Egyrészt mert a nagyon excentrikus lemez eleve selejt, visszaviszed a boltba és kicserélik. A kicsit excentrikus lemez pedig olyan, mint a kicsit hullámos: a tűszár, a felfüggesztés és a hangkar egyszerűen kimozogja.

Kicsit olyan ez, mint a belső barázda torzítás. Megvan a fizikai magyarázata annak, miért romlik a hang a lemez vége felé, de egyrészt a mérnökök megpróbálták minimalizálni a problémát (lásd összetett tűprofilok, a legbelső barázdára méretezett belső nullpont), másrészt a lemezek szerkesztői is megpróbálták minimalizálni a problémát (pop-rock lemezeket az oldal utolsó száma mindig a legkevésbé dinamikus, komolyzenénél úgy trükköznek a lemezoldalakkal, hogy a hangos részek inkább a következő lemezoldal elejére kerüljenek rá, stb), harmadrészt meg az így minimalizált (de meg nem szüntetett) problémát a lemezgyűjtők egy könnycseppel a szemük sarkában, de mégiscsak tudomásul veszik.
Fogj egy kommersz, 180 ezres komplett lemezjátszót, költs rá okosan egy kicsit, és lehet egy igazi óriásölőd. Mutatjuk hogyan...
Szekeres István (VINIL.HU, Pointe) 2020.12.19 20:49:20
@Uigeadail: Túlagyalod :-) Itt meglehetősen alacsony fordulatról beszélünk (33 vagy 45 fordulat percenként), néhány gramm eltérésnek nincs különösebb jelentősége.
Karantén van, ülünk itthon. Mi mást lehet ilyenkor csinálni, szól egy lemez, közben olvasgatok. Most került elém egy pár hónapos cikk, amiben a Pointe is érintett. Nagy Gábor írta a hazai gyártású high-endről az Audioworld blogon. Az írás konklúziójával nálam jobban senki nem érthet egyet, „érdemes…..