Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Schütz Alíz

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Filmklub Eleven hús 2020.03.25 17:58:31
Sajátos szerelmi háromszög: egy nő, egy rendőr és egy bűnöző. Győzhet-e a bosszú, a gyűlölet?..
Lakótelep, bizonytalan egzisztencia - egy átlagos kispolgári család élete, amelyet egy asszony próbál meg összetartani, miközben minden szétesik, mindenki a saját dolgaival, önmagával van elfoglalva. Tehet-e egyáltalán valamit, és annak van-e értelme, vagy inkább hagyjon mindent elrendeződni,…..
Schütz Alíz 2020.03.26 17:06:12
Engem ez a film teljesen elrettentett. Számomra teljesen jól bemutatta azt, hogy én nem szeretnék soha így élni, de elgondolkodtatott azon, hogy hányan élhetnek még mindig így, hány nő van aki a mai napig függ a férjétől.
A film középpontjában egy olyan család van, ahol rengetegen laknak összezárva, mindenkinek valamilyen függősége van, nem tartanak össze és ebből az egészből meg sem próbálnak kilépni vagy javítani rajta. A férj a múlthoz ragaszkodik és a volt szeretője után vágyódik, a nagymama zsugori, cukorbeteg és mégis édességet eszik, az anyuka nyugtató függő.
Az emberi kapcsolatok csak részben összetartóak - egyedül az idősebbik fiú és a nagymama tartanak össze, ők sok hasonló tulajdonásgot is mutatnak - mindketten dugdossák a megszerzett pénzüket és ez a kapocs erősödik a közösen talált gyík hazavitelével, akit elneveznek "Pénznek".
Az anyuka és a kisebbik fiú, Miguel kapcsolatán látszik még némi összetartás, de bonyolult, mert bár törődika. fiával és fgoszabályzóra kuporgatja neki a pénzt, de aztán az eladja a fiát a pedofil fogorvosnak, majd a végén ő lesz az egyedül kapcsolat aki megmarad neki.
Legtöbbször nem beszélnek szépen egymással a családtagok és semmibe veszik egymást, mindenki a saját dolgával van elfoglalva.
Összefoglalva a film nagyon nyomasztó volt, mert kicsi és zárt tereket használt Almodovár, mely terekbe sok szereplőt helyez el, amivel a fuldoklás érzését kelti a nézőben - vég ezt érezzük a film alatt, majd a végén, mikor az anya hazaér az üres lakásba és látjuk a az üres szobákat ez a nyomasztó érzés szorongással/pánikkal párosul, amit fia, Miguel hazaérkezése old fel a film lezárásaként. Ezt a folytonos nyomasztó érzést csak néha töri meg a rendező a komikus helyzetekkel. Erősíti bennünk ezt a lehangoltságot, hogy az egymást követő szituációkban mindig van egy szereplő, akit sajnálunk - együtt érzünk az anyával a kilátástalan helyezet miatt, a kislánnyal az anyja miatt stb.