Adatok
Keletesek
105 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
PAULY FANNI JÚLIA: CÍMTELEN
vékony falú emléktöredéket kocogtat egy kiváncsi gondolat. feltörné, s kérdőjelek helyére tenne szigorú fekete-fehér pontokat. válaszokat varrna miértek sötét helyére, de új, makulátlan test helyett feltépett sebet kap cserébe. ráébred, de már késő, nem marad más,…..
SCHLEIERHAFT ESZTER: ENNI, VAGY NEM...
Így szól anyó a halhoz: 《Te kis ezüst levecske Árammal játszó szellemecske Gyer', raklak levesbe》 Fordult válaszolni a hal: 《Ételed nem leszek Ha fürdesz, én nem eszlek. Adj nékem békességet Lélek vagyok, akar te is leh'》 Megértette az anyó Nagyszellem akadt a…..
THOMA CSABA: KÁOSZ
Tudtad, hogy ha a földigilisztát kettévágják, kétfelé kúszik? Nem nagy dolog, de felhoztam ezt is témaként, mint azt, hogy egy nap huszonnégy óra, és minden órában harang kong felettem pimaszul, hogy felébresszen, mikor hozzámszólnak, és hogy a galambok rázkódva látják a világot,…..
SCHLEIERHAFT ESZTER: BOSZORKÁNY SZENTESTE Parádi úrnak
Mint egy pópa, pátriárka Fehérlő, kékes szakálla Lengne a Rózsák-tere felett, Havazott, takarták be a fellegek.
Macska szállt a téren át, Seprűjén csipkés göngyöleget vitt, Ki békésen kötögetett. Úgy ismertem meg a nagymamát.
Megkondult a…..
KAKUKKFY ÁBEL IMRE: RÓKADAL
A nyár elmúlt, ősz van. Foltvarrott takarómban ücsörögnék elrévedve egymagamban, egymagam.
Róka voltam valaha, Künn az erdőn laktam, És most rút kétségek Ütnek, marcangolnak.
Róka vagyok most is. Ösvényemet járom. Nyomomban nincs senki, Se vadász, se barátom.
Róka…..
SCHLEIERHAFT ESZTER: VIRÁGÉNEK
Ó, Nap,süss le reám, Járd át egész testem Szemhéjaim mögé Fess virágos kertet.
Rozmaringfa árnyat, Szegfű bokrétákat, Orgona mezőket, Sudár szamócákat.
Sáfrányos levegőt Sóhajtok karodra. Legyünk szőlőkacsok, Egymásba fonódva,
Vadul kavarogva, Zsenge, zsongó…..
ÚJHÁZY NAGY DÁNIEL: 「 」^2
Ha számra veszlek Míg ez életálom tart Én sem engedlek
És a temegén Kedves fájó bordala Még mit sem sejtet
Érteni nem kell Azt hiszem nem is szabad Az időd lassú
Elmém elszalad Hajadba lehelt az ősz S kérdem e szél
Mondd, még mit adhat? Megannyi boldog semmit? S ha a…..
SCHLEIERHAFT ESZTER: A KOROM LÁZADÁSA
Meddig tűrhetek? Mondhatom-e majd: Nem az én vétkem ez. Megtettem-e csak Egy kicsit is, S se néma, Se cinkos Nem maradtam? Az én szemem, Nem számít, De gyermekeim Reám tekinthetnek-e, Ha nem? Attól félek: Sohasem. Szembe megyek hát, Akármi lesz...
SZERKESZTŐI HANG: PIROS-FEHÉR MARGÓRA
Ej! A titkos szerelem, titkosan kezdődik! Még is utoljára kivilágosodik.
Ej! Nem az a jó gazda kinek hat ökre van! Csak az a jó gazda, kinek szép jánya van.
Ej! Minek a hat ökör a nagy istállóba? Ha, nincsen szerelem, a két ifijúba?
Ej! Adj Isten…..
FA MIKLÓS: 2020 SLAM
Kétségek, bizonytalanság, többek közt ezen szavak jellemében létezik ma a világ, mely miránk tekintve nem előnyös sőt mi több, rémisztő és sok ember ettől lesz közönyös, céltalan és mélyen hangtalan.
Betegség, válság, korrupció, arcátlanság, mind mind a jelent nyomasztják,…..
SCHLEIERHAFT ESZTER: POHÁR PEREM
Kint jártamban, Én ben' jártam. Az ajkaimon Csöndes pára.
Sarkaimon Eső emlék Illanások A fejemben.
A bor bússá Tesz-e engem Vagy én vagyok, Csak én komor?..
THOMA CSABA: CSEPPFERTŐZÉS
„Egy őszi délután összeér a nyelvünk.” Ez nem csók, csak egymás után ugyanazt a póznát nyaltuk meg, nem is tudva, hogy most smároltunk tettünk erőszakot a másikon, és még a kezedet sem tisztítod, úgy eszel a nap végén, koszosan. Úgy turkálsz mások orrlyukaiba, hogy azt…..
ÚJHÁZY NAGY DÁNIEL: VIHARHOZÓ SANZON
Minden este a városban iszom Olyan mint a farsang, mindenki maszk mögött S ha kivillan egy-egy arcizom Mindenki elszörnyed, s elrohad Miért szültek engem falak közé? Helyvesztve vagyok egy zárt térben Szürkületkor nehéz színre lelni S napnyugtakor kelni Sosem…..
SCHLEIERHAFT ESZTER: ESTI SÉTÁK
Lefolyt a holdfény egy felhős este, Mikor a várost eső pettyezte. Sétálni indult a végtelenbe, Ólmos kabátban, és ténferegve. Utca és város, mind csöndben állt, Mint kongó templom vasárnap tájt.
Azóta a Hold üresen ásít, Fénye a földön most embert játszik. Volt ő…..
MICHIYUKI: PATH FORDÍTOTTA: MIGLÉCZI BORÓKA
AZ ÚT
Még, ha addig is ölelsz, míg fojtogatóvá nem válik, Mi már soha többé nem olvadunk össze teljesen. Egy ponton, ami mélyebb, mint a kedvesség, Egymást érinteni pusztán fájdalom. Kérlek szépen, köss össze bennünket örökre. Mi már soha többé nem…..
BOLYA Á. BORS: SZÁMONKÉRÉS
Szellemem, ha megkapom, Leültetem, s teát rakok elé. - Mond, miért van az, hogy ha szükséges, főleg, ha a lány szépséges, minden, mi szellemes, vagy legalább értelmes iszkol, bújik s két fülem közt csak hajnalpír látszik át? Erre felelj tehát!
Rám emeli képét, csöndben…..
KAKUKKFY ÁBEL IMRE: KOVÁSZ
Az új élet kenyerét sütöm épp. Sava, borsa, kovásza magam vagyok. Bedagasztom a világot is, Hogy elfeledjem, magam vagyok. Csont tornyomban, pince mélyen Van a csöndes pék műhely, Hol e Földet újra gyúrom, Pihenni, Nem, míg nincsen készen. Kék színű lesz majd, s vége…..
SCHLEIERHAFT ESZTER: KÉTSÉG
Már az idő is Azt akarja, hogy Vége legyen. Réz ízű napjait Feledje már, Mer’ fölemészt, Megfojt, elzár. Villásdugója Kihúzva lifeg. Nem eszmél. Felcserért Nem kiált..
JAKABFFY MIHÁLY: LÁTOMÁS
Tegnap rám talált a szerelem A villamoson tekergett. Szemét lehunyta Nem akart észrevenni.
De én láttam őt Szeplős orrával Nézett szemüvege alól És mosolygott én rám
Én nem tudtam, ki ő Szerelemnek ily formájával még nem találkoztam Bár már a szerelem se látogat oly…..
PAULY FANNI JÚLIA: SZÁMOLDAT
Kedvessé lettél, Bár kedvem nem lett általad. Majd magamévá tettél, S maradtál névjegyzékben egy szám-adat...
SCHLEIERHAFT ESZTER: INTELEM
Ezt most egymagamnak kell elvégeznem. - Mi a gond hát? Hisz mind magunk vagyunk. Egyedül, egymagad. Nekünk csak ez marad biztosra. Hozd ki, hát, amit csak tudsz. Dúld csarnokaid, foszd lugasaid, Ám jól vigyázz! Ha ápolni nem ápolod, Kertjeid elhervadnak, A bazárok…..
KAKUKKFY ÁBEL IMRE: LE A PALOTÁVAL
Szól a hajnal már, szattyán-bőr csizmás Lépttel indul, föl-föl gurul az aranyos nap. Míg a főváros, köves, palánkos, Görbe útján, körbe futván letűz sugara. A sok szikla ház, lángol, s reped már, S csak legbelül, hol pince mélyül, ott van neki gát. A fejedelem…..
SCHLEIERHAFT ESZTER: KÖSD EL A LOVAKAT
Éjszaka kösd el a lovakat! Erdőszélről, sátrak mellől, Kösd el a lovakat!
Csak azt szerethetem, akit tudok, S nem azt, kit én akarok. Kösd el a lovakat!
Estére kelve nincsen nyugtom Se ülhetem, se állhatom, se járhatom. Kösd el a lovakat!
Alszik már a vén…..
BOLYA MIRA: MESE EGY LÁNYRÓL ÉS AZ ŐRANGYALÁRÓL
Hátborzongatóan hűvös volt aznap éjjel. A lány dideregve gombolta össze két számmal kisebb ballonkabátját, hogy ne süvítsen be alá a jeges szél. Sietősen lépkedett a Tulipán tér házainak árnyékában hátra-hátrapillantva. Mikor elérte a Hágó-köz…..
THOMA CSABA: NINCS
Rettegve emelem a fedelet feletted, Változtak már a dolgok? Leslek, figyellek, megvagy? Benézek hozzád, ha úgy van kiengedlek, csak ne csapjon meg dér, se fagy, vaklármát meg te ne csapj, hideg arcú, kék kedélyű, komor gondok viselője. Változtál-e azóta? Lett-e belőled…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz