Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Somogyi Emese

0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Filmklub Beszélj hozzá 2020.05.15 14:03:04
Két férfi és két kómában fekvő nő. Élet és halál körforgásában a szerelem és az erőszak, boldogság és csalódás kettőssége sajátos jelentést kap...
Somogyi Emese 2020.05.21 13:42:10
Nagyon mély érzelmeket hozott elő belőlem a film, végtelenül elszomorodtam a végére.
Almodóvar filmjeiben eddig többnyire a nőké volt a főszerep, az ő lelki világukba, vívódásaikba nyertünk betekintést, de ebben a filmben ez más volt. Itt két férfi és az ő barátságuk kapta a főszerepet.
Mindkét férfi szerelme hosszú ideig kómában feküdt. Az egyik felébredt, a másik elhunyt.
Benigno karaktere számomra nagyon kettős volt, végtelenül odaadó volt, az életét az anyja, majd később Alicia gondozásának szentelte, de közben érezhető volt, hogy valami nincs rendben vele, volt benne valami, ami nyugtalanító és kissé aggasztó volt számomra. A nemi erőszakig nem tudtam eldönteni, hogy pontosan mi az, mert nem teljesen derült ki, hogy melyik nemhez vonzódik. A gondoskodása nagyon odaadó volt, de megszállottságba csapott át, és ebből következett személyes tragédiája.
Marco és Benigno élethelyzete egy ideig megegyezett a szerelmük állapota miatt, mély barátságot kötöttek a kórházban. Marco az erőszak után mentőövként funkcionált a börtönben ülő Benigno számára, ő volt az egyetlen, aki segítette és törődött vele. Miután Lydia kómába esett, akkor még fordítva volt ez, Benigno próbálta Marco-t segíteni, támogatni.
A bikaviadalos jelenetek számomra megrendítőek voltak, nagyon brutális hivatás, rémséges, amit a bikákkal művelnek. Nem tudok azonosulni ezzel a szórakozással, engem nagyon elborzasztott, ahogy folyt a bika hátán és oldalán a vér.
Számomra a film legfontosabb üzenete az volt, hogy ha valami fontos mondanivalónk van a másik számára, ne halogassuk, mert nem lehetünk biztosak benne, hogy később lesz-e módunk elmondani az adott dolgot, vagy egyáltalán képesek leszünk-e még beszélgetni a másikkal.
Almodóvar több filmjében is megjelent, hogy a szereplők nem osztottak meg egy nagyon fontos dolgot, információt egy másik személlyel, amire később már nem volt lehetőségük, és ez a tény egész további életükben kísértette őket (pl. A Mindent anyámról című filmben nem mondta el Manuela a fiának, ki az apja, aznap este mondta volna el, amikor a fiú meghalt, az apja sem tudott a fiú létezéséről; az Eleven hús című filmben Victor nem tudott elköszönni az édesanyjától, stb.).
Úgy érzem, hogy Almodóvar filmjei hozzátesznek valamit az emberhez, az általunk megnézettek közül mindnek mély mondanivalója volt, amelyen elgondolkozhat az ember, rájöhet, hogy nagyon sok szemszögből szemlélhetjük ugyanazt a dolgot, és az érzelmeink, egy karakterről kialakult belső képünk mennyire befolyásolhatja a megítélésünket egy, az adott szereplő által elkövetett bűnnel szemben.
Filmklub Volver 2020.05.05 11:02:37
Erős és gyenge nők, akik megpróbálnak talpon maradni egy világban, ahol a férfiak csak a saját kis játékaikat űzik? Vagy egyszerűen mindenki csak a maga boldogságát keresi? Almodóvar sajátos látásmódja itt is új megvilágításba helyezi társas és társadalmi szerepeinket, kapcsolatainkat...
Somogyi Emese 2020.05.14 12:06:47
@Bíborka Balogh: Irene tényleg életben volt, nem csak Sole képzelte el.
Irene be is vallotta Raimundának, hogy Rajmunda apjával nem ő halt meg a kunyhóban a tűzben, hanem ott találta a férjét Agustina anyjával, akiről kiderült, hogy a férfi szeretője volt. Emiatt ő maga gyújtotta rájuk a kunyhót.
Ezért kellett később bujkálnia, nehogy kiderüljön, mit követett el. A temetőben Irene sírjában Agustina édesanyja maradványai nyugszanak.
Ez az oka annak, hogy Agustina édesanyja pont azon a napon tűnt el, amikor tűz ütött ki a kunyhóban.
Remélem, segített a kommentem egy kicsit jobban megérteni ezt a történetszálat. :)
Somogyi Emese 2020.05.08 23:53:42
Ahogy a rendezőtől már megszokhattuk, ebben a filmben is a főbb szereplők szinte csak nők voltak, a férfiakat rossz színben tüntette fel.
Nagyon erős érzelmeket éltek meg és fejeztek ki a szereplők, de mégis képesek voltak erősek maradni, megőrizték a méltóságukat és nem adták fel. Raimunda szeme gyakran volt könnyes, sok szomorúság látszott a szemeiben, mégis tette a dolgát, gyönyörű volt és mosolygott.
Ismét megjelentek a bűnök vagy tabuk, a főszereplő férje alkoholizált, Agustina füves cigarettát szívott, az egyik szereplő prostituált volt.
A véletlen baleset ebben a filmben is egy férfi életébe került, de ez a férfi az ismereteink alapján nem igazán tűnt értékesnek, bár később kiderült, hogy Paulát sajátjává fogadta. Kár, hogy végül a vágyai kerekedtek rajta felül, és így végződött az élete. De én személy szerint a lányt egyáltalán nem hibáztattam, önvédelemből és félelemből tette, amit tett.
Érdekes volt számomra, hogy Raimunda és Paula mindig képesek voltak szinte szavak nélkül megbeszélni a holttesttel kapcsolatos dolgokat. Egy pillantásból megértették egymást.
A film előrehaladtával kiderültek azok a dolgok, amik a szereplők életét megnehezítették, amik folyton ott lebegtek körülöttük kimondatlanul, amikről nem tudták az igazságot.
Miután megtudtam, hogy Paula nem Paco gyermeke, éreztem, hogy Raimunda-t az apja ejtette teherbe, ezért nem akarta elmondani a lányának, ki az apja valójában.
A mindenkivel való puszilkodás nekem nagyon furcsa volt, de egy kis faluban ez megszokott.
Nagyon tetszett a szereplők összetartása, a problémák tisztázása, egymás segítése és megértése. Jó volt látni, hogy Raimunda és az édesanyja kibékültek és Agustina is megtudhatja az igazságot az anyja eltűnésével kapcsolatban.
Összességében nagyon tetszett a film, teljesen magával ragadott, bele tudtam képzelni magam a szereplők helyzetébe, meg tudtam érteni a döntéseiket, lépéseiket.
Filmklub Mindent anyámról 2020.04.12 18:38:16
Egy végzetes baleset, egy szervátültetés, és egy utazás, amelyben megmutatkozik a múlt...
Somogyi Emese 2020.04.21 22:40:30
A rendező ebben a filmben is kemény, szinte már tabunak számító, társadalmilag nem elfogadott dolgokat, témákat jelenített meg. Ezek voltak a drog, az AIDS, a homoszexualitás, a prostitúció és a transzneműség. Ismét élettörténeteket mutatott be, olyan emberek történetét, akik keresik az útjukat, komoly problémákkal küzdenek.
A film főszereplője Manuela, aki Madrid és Barcelona között "ingázott", néhány évente az egyik városból a másikba menekült. A születendő fia miatt kellett először menekülnie a fiú apjától, aztán a fia tragikus és rendkívül hirtelen bekövetkezett halála után ismét menekült, találkozni akart a fiú apjával. A film vége felé megint menekülnie kellett Rosa szülei miatt, mert úgy érezte, hogy a kicsi nem volt náluk biztonságban. Nagyon tetszett az a jelenet, amikor a vonat az egyik irányba tartott rajta Menuelával és a kicsi Esteban-nal, Rosa gyermekével, majd kiírták, hogy 2 évvel később, és ugyanazt a vonatot láthattuk az ellenkező irányba vezető sínen haladni. Akkor Manuela már visszafele utazott Barcelonába a kis Estebannal, akit anyja szülés közben bekövetkezett halála után örökbe fogadott és sajátjaként szeretett.
A film elején nagyon elszomorított Manuela fiának, Esteban-nak a halála. Nem gondoltam volna, hogy azután, hogy majdnem elütötte egy autós, aki végül le tudott fékezni, néhány óra múlva megint elütik és abba már bele is hal. Ez nagyon meglepő fordulat volt számomra.
Nagyon sokáig nem volt teljesen egyértelmű számomra, hogy Agrado eredetileg férfi-e, de szinte biztos voltam benne, hogy igen. Nagyon szimpatikus szereplő volt számomra, tetszett, ahogy nyíltan beszélt a szexualitásáról, nem szégyellte azt.
Nagyon megrázó volt számomra, hogy Esteban mindig is meg szerette volna ismerni az apját és pont aznap halt meg, amikor az anyja megígérte, hogy mindent elmond neki róla. Lola is mindig egy fiúgyermekről álmodott. Ha aznap este Huma a taxiban letekeri az ablakot és ad Esteban-nak egy autogramot, később talán Esteban és Lola élete is megváltozik... de legalább lett volna lehetőségük megismerni egymást és már ezzel is mindkettejük vágya teljesült volna.
Többen is írták előttem, hogy ők is azt hitték, hogy a filmben egy édesanya fog meghalni. Én is ebben a hitben voltam a film címe alapján, emellett azt feltételeztem, hogy az édesanya már idős lesz, valószínűleg a halálos ágyán fogjuk találni őt. Ennek ellenére egy nagyon erős nőt és édesanyát ismertünk meg, aki a saját tragédiája ellenére mindenkit igyekezett támogatni, mindenkinek próbált segíteni lehetőségeihez mérten.
Azzal, hogy Rosa halála után Manuela örökbe fogadta a kis Esteban-t, akinek ugyanúgy Lola az apja, és ugyanaz a neve, mint az ő fiának volt, egy kicsit úgy érezhette, hogy "visszakapta a fiát".
Véleményem szerint a cím nagyon illett a filmhez, szépen lassan szinte minden kirajzolódott Manueláról és az életéről, minden szál és részlet a helyére került.
Filmklub Eleven hús 2020.03.25 17:58:31
Sajátos szerelmi háromszög: egy nő, egy rendőr és egy bűnöző. Győzhet-e a bosszú, a gyűlölet?..
Somogyi Emese 2020.04.07 23:39:11
Almodóvar filmjei közül ez tetszett eddig a legjobban. Nagyon megfogott a karakterek jellemfejlődése, viszonyuk folyamatos változása. Nem szeretném újra, részletesen leírni a film cselekményét, többen megtették már előttem.

Victor életét kísérhetjük nyomon a filmben. Gyermekkora nem zökkenőmentes, egy baleset következtében börtönbe kerül, tehát büntetett előéletűvé válik. Viszont a börtönben nem tétlenkedik, nagy jellemfejlődésen megy keresztül, képzi magát, diplomát szerez, olvassa a Bibliát. Tehát ha úgy vesszük, a börtönben tér a helyes útra, ott kezdi el alakítani az életét, tervei vannak.

A bosszú nagyon jelentős szerephez jut a filmben, a cselekmény egyik mozgatórugója.
Victor szabadulása után bosszút akar állni szerelmén és azon a férfin, aki őt elvette feleségül. Ez részben megvalósul, övé lesz végül Elena.
Sancho, az alkoholista rendőr már a film elején bosszút forral azzal szemben, akivel megcsalja a felesége. Számomra már a rendőrautóban, a két rendőr beszélgetésekor egyértelmű volt, hogy a másik rendőr, vagyis David a felesége szeretője. Ezt Sancho is tudja, ezért lövi meg.
A meglőtt, lebénult rendőr, David Victoron szeretne bosszút állni, amiért az folyton Elena nyomában van. Sancho felesége, Clara és Victor szeretőkké válnak, a nő beleszeret Victorba. David úgy forral bosszút, hogy Sanchoval akarja megöletni Victort, annak ellenére, hogy tudja, társa direkt lőtte meg annak idején. Sancho feleségéről és Victorról mutat saját maga által készített fotókat, ezzel tüzeli fel egykori társát. A bosszú nem sikerül, Sancho és Clara halálához vezet, Victornak nem esik baja.

A szexualitás is a film fontos részét képezi. Victor Elenával veszti el szüzességét, aki később megsérti férfiasságát. Emiatt Victor bizonyítani akar. Victor Clara szeretője lesz, a nő nagyon sok mindenre megtanítja szexuális téren, sok időt töltenek együtt. Victor később elmondja Elenának, hogy úgy akart bosszút állni rajta szabadulása után, hogy nagyon hosszan és erősen szeretkeznek. Elena ezután felkínálja neki magát, Victor él is a lehetőséggel. Elenának másnap reggel nincs kedve a férjével szeretkezni, fájdalmai vannak. El is mondja férjének, mit tett. Ebből következett a tragédia, majd a film végkifejlete. Elenának és Victornak babája születik a film végén, végre boldogok lesznek.

A függőségek is megjelennek a filmben, Sancho alkoholista, Elena drogozik, amire David is rászokik mellette, Clara szeretetfüggő. Victornak nincs tényleges függősége, számára Elena olyan, mint egy drog.

Nagyon pozitív számomra, ahogy Victor a gyermekekkel bánik munkája során, mindig nagyon odaadó és gondos. Emiatt is biztos vagyok benne, hogy jó apa lesz. A kitartása is nagyon irigylésre méltó, nem tolakodó, de végül eléri célját.

A film eleje és vége keretet alkot. Az elején Victor egy prostituált gyermekeként jön világra váratlan időpontban, egy városi buszban. Abban az időben Spanyolországban diktatúra van, a film eleje negatív, kissé lelombozó. A film végén Victor és Elena közös gyermeke is nagy valószínűséggel egy járműben, egy taxiban fog megszületni, de ő már egy jobb világba, egy boldog családba a demokráciában.
Lakótelep, bizonytalan egzisztencia - egy átlagos kispolgári család élete, amelyet egy asszony próbál meg összetartani, miközben minden szétesik, mindenki a saját dolgaival, önmagával van elfoglalva. Tehet-e egyáltalán valamit, és annak van-e értelme, vagy inkább hagyjon mindent elrendeződni,…..
Somogyi Emese 2020.03.24 21:33:08
A filmben egy lakótelepi panellakásban, rossz körülmények között élő családot ismerhetünk meg. Sokan élnek egy kis helyen összezárva. Mindannyiuknak van egy függősége vagy valamilyen illegális tevékenységet folytatnak. A családanya gyógyszerfüggő; a családapa csaló és hamisító volt korábban, valamint a múltban él és egy másik nőért van teljesen oda; a nagymama nagyon zsugori, van pénze, de nem segíti a családot, emellett szerintem édességfüggő; a nagyobbik fiuk drogkereskedő; a kisebbik pedofilokkal van együtt, amikor fogszabályzó kell neki, nem tudják kifizetni, az anyja örökbe is adja a pedofil fogorvosnak, a kisfiú ezt nem bánja. A szomszédban élő nő prostituált; van még a háztömbben egy anya, aki folyamatosan bántja a lányát és semmibe veszi, mert szerinte olyan, mint az apja, aki elhagyta. Később kiderül, hogy a lánynak varázsereje van. Ez véleményem szerint nem lehetett a folyamatos bántások oka, mert a kislány a főszereplő családanyának is segített, kedves volt a nővel.
A családanya szemszögéből látjuk az eseményeket, ő a főszereplő. Nem élvezi az életét, nagyon kilátástalannak tűnik a helyzete. Háztartásbeli, emellett takarítói munkát vállal több helyen is a megélhetés miatt. A családapa taxisofőr.
A szereplők egymáshoz való viszonya is jól megmutatkozik, az egész család egyre jobban szétesik, nemcsak lelkileg, hanem ténylegesen is, ugyanis a kisebbik fiút a családanya örökbe adja a pedofil fogorvosnak; a férjét megöli félig féltékenységből és dühből, félig véletlenül; a nagyobbik fia visszaköltözik a nagymamával a nagymama falujába. Ekkor az anya egyedül marad, de nem könnyebbül meg, hanem elgondolkodik az öngyilkosságon. Már ott áll az erkélyen és néz lefelé, de a jelenetet feloldja a kisebbik fia hazatérése, akinek véleményem szerint örül, biztos vagyok benne, hogy szereti a fiát, és megnyugszik, hogy nem maradt teljesen egyedül, valakinek még szüksége van rá.
A film számomra nyomasztó volt. Sok ember volt összezárva egy kis helyre, mindannyiuk valamilyen szinten romlott volt, nem viselkedtek és beszéltek szépen egymással. Nem volt meg a családban az összetartás, nem próbáltak kilépni ebből az egész nincstelenségből, nem igazán tettek eleget a sorsuk, az életük jobbá tételéért.
Nagyon tetszett és pozitív volt számomra viszont a nagyobbik fiú és a nagymama összetartása, ők egy közös egységet alkottak a családon belül. Támogatták egymást, sok mindent meg tudtak beszélni, jól érezték magukat egymás társaságában. Ők legalább bemutatták, milyennek kellett volna lennie a család atmoszférájának, náluk megjelent egymás támogatása és a szeretetteljes légkör.
Szabó Ingrid és Kecskés Eszter kommentjével teljes mértékben egyetértek.
Egy lakás, négy asszony, párkapcsolatok. Almodóvar ma is újszerű feldolgozásban tálalja nő és férfi viszonyát, az érzelmek sodrát és zavarát...
Somogyi Emese 2020.03.10 23:15:53
A film címe felkeltette az érdeklődésemet, kíváncsivá tett, milyen lesz a cselekménye, mi miatt kerülnek az abban szereplő asszonyok a teljes idegösszeomlás szélére. A film megnézése után leszögezhetem, hogy a cím teljes mértékben illik a műhöz, lefedi annak lényegét és problémakörét.
A mű alapötlete szerintem nagyon jó, bemutatja, mennyire és milyen módokon képesek nők egy férfi miatt szenvedni. A férfi mindegyiküket csak kihasználja, nem igazán törődik velük, ennek az az oka, hogy egyszerre több nő van az életében.
A vágás és a kameraállások különlegesek véleményem szerint a filmben, az a rész nagyon tetszett, amikor Pepa sétál fel-alá a lakásában magassarkúban. Szerintem zseniális szögből vették fel azt a jelenetet.
A filmben sok a geg, ezek közül kiemelném azt, hogy mindig ugyanaz a taxis jött Pepáért. A néző (szinte) biztos volt benne, hogy megint ő fogja vezetni a taxit, és a készítők nem is okoztak csalódást. Az is megmosolyogtatott, hogy a taxis a végén már arra is figyelt, hogy a sok tárgy mellett szemcsepp is legyen az autóban, ahogy azt Pepa kérte. Nagyon tipikus a filmben az az elem is, hogy a szereplők folyton elkerülik egymást, de mi nézőként láttuk, mennyire kevesen múltak ezek a találkozások akár személyesen, akár telefonon.
A főszereplő szerintem egy nagyon különleges figura, akinek érdekes reakciói vannak és furcsa megoldásokat talál ki. Emellett nagyon szerethető, az ember szerintem könnyen bele tudja képzelni magát a helyzetébe. Én személy szerint végig drukkoltam neki, hogy sikerüljön megoldást találnia a problémáira és hogy végre megnyugodhasson.
A szereplőknek jellegzetes karakterük van szerintem, mindannyian különlegesek valami miatt. Sokszor furcsa szituációkba keveredtek, amik a való életben biztosan másképp estek volna meg.
A film vége más volt, mint amire számítottam, a gaspacho-s jelenetnél kicsit meglepődtem, hogy csak úgy ott hagytak mindenkit, mintha mi sem történt volna. Pepa ezután megmentette a férfi életét a repülőtéren, majd elsétált. Ehhez nagyon nagy lelkierőre volt szüksége, becsülöm, amiért ezt meg tudta tenni annak ellenére, hogy a szíve mást diktált neki. Az én értelmezésemben korábban azért akart találkozni a férfival, hogy elmondja, babát vár, de miután megismerte a férfi fiát, aki elmondta neki, hogy a férfi soha nem törődött vele, nem volt már fontos számára, hogy az tudjon a születendő gyermekről. Szerintem miután lezárta múltját a férfival Pepa, végre boldogság lett úrrá rajta és vállalni fogja a gyermeket. Valószínűleg már altatóra sem lesz szüksége, mert megoldódott a problémája, végre megnyugodhatott.
Összességében tetszett a film, véleményem szerint az alapkoncepciója nagyon jó, a szereplők játéka élvezhető, a néző pedig végig drukkol a szereplőknek és néhány esetben bosszankodik, amiért nem úgy alakul valami, ahogy mi azt szeretnénk. A film lezárása meglepő volt számomra, nem derült ki, mi fog történni az egyes szereplőkkel, de a főszereplő élete valószínűleg egyenesbe került végre.