Adatok
Esküdt
0 bejegyzést írt és 130 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
kép: internet
"A kelták és a magyarok esetleges rokoni kapcsolata régóta foglalkoztatja a történelem iránt érdeklődőket és a misztikus, rejtélyekkel teli témák kedvelőit. A kérdés egy sor történelmi, nyelvészeti és kulturális összefonódást feltételez, amelyeket néhány kutató és lelkes amatőr is…..
Ugye nem kell sokat bizonygatni, hogy a "görbe" és a "görbít" szavak egy tőről fakadnak, csak a ragozásban térnek el - így ha valaki azt állítaná, hogy a görbe szót a magyar nyelv a szláv grkeb (=aszott) szóból vette (ezt most csak hasraütésből fantáziálom a példa kedvéért, ne keressétek semmilyen…..
Esküdt
2024.07.12 21:31:00
@valis47: Jól mondod.
Felebarátaink között – legyenek bár finnugor, hun, sumer, szittya, űr-ős stb. – hívek, előfordulnak ilyen egyedek. Az éretlenség nem tesz különbséget az emberek között meggyőződésük szerint. Nevezettek azonban egyáltalán nem bolondok – a szó orvosi értelmében –, csupán önbecsülésükkel van gond. Folyton bizonyítani akarják, hogy ők a legnagyszerűbbek, legokosabbak. A tények, az élet hiába bizonyítják elképzelésük helytelenségét, jeleseinket ez még makacsabbá teszi. Szívós állhatatossággal keresik a megoldást. Ravaszkodnak vagy vagy erőszakoskodnak, mert győzniük kell. Bármi áron.
Az érett embert elsősorban a tények és az eredmények érdeklik, az éretlent pedig mindenekelőtt az foglalkoztatja, hogy ő legyen felül, ő irányíthasson, ő ítélkezhessen élők és holtak fölött.
Varga Csaba munkásságát csak nagy vonalakban ismerem. Nem emlékszem, hogy ő a szent jeleket magyarul olvasta volna. De ha tette is, mit számít? Az ő munkássága fölött is ítéletet mond majd az idő.
S mit számít, hogy a tudományos világ – vagy bárki más – milyen eposzi jelzőkkel illet bárkit is? Akinek csakis az a fontos, miként vélekednek személyéről, úgy jár mint a finnugristák hangadói. A nagyszerűség és a felsőbbrendűség utáni vágy átveszi életük fölött az uralmat. Elkezdenek erőszakoskodni és követelőzni: az emberek fogadják el őket olyannak, milyennek magukat látni szeretnék. A világ – igenis – igazodjon az ő igényeikhez.
Az érett ember nem akarja saját önbecsülését és befolyását mások kárára fenntartani.
Felebarátaink között – legyenek bár finnugor, hun, sumer, szittya, űr-ős stb. – hívek, előfordulnak ilyen egyedek. Az éretlenség nem tesz különbséget az emberek között meggyőződésük szerint. Nevezettek azonban egyáltalán nem bolondok – a szó orvosi értelmében –, csupán önbecsülésükkel van gond. Folyton bizonyítani akarják, hogy ők a legnagyszerűbbek, legokosabbak. A tények, az élet hiába bizonyítják elképzelésük helytelenségét, jeleseinket ez még makacsabbá teszi. Szívós állhatatossággal keresik a megoldást. Ravaszkodnak vagy vagy erőszakoskodnak, mert győzniük kell. Bármi áron.
Az érett embert elsősorban a tények és az eredmények érdeklik, az éretlent pedig mindenekelőtt az foglalkoztatja, hogy ő legyen felül, ő irányíthasson, ő ítélkezhessen élők és holtak fölött.
Varga Csaba munkásságát csak nagy vonalakban ismerem. Nem emlékszem, hogy ő a szent jeleket magyarul olvasta volna. De ha tette is, mit számít? Az ő munkássága fölött is ítéletet mond majd az idő.
S mit számít, hogy a tudományos világ – vagy bárki más – milyen eposzi jelzőkkel illet bárkit is? Akinek csakis az a fontos, miként vélekednek személyéről, úgy jár mint a finnugristák hangadói. A nagyszerűség és a felsőbbrendűség utáni vágy átveszi életük fölött az uralmat. Elkezdenek erőszakoskodni és követelőzni: az emberek fogadják el őket olyannak, milyennek magukat látni szeretnék. A világ – igenis – igazodjon az ő igényeikhez.
Az érett ember nem akarja saját önbecsülését és befolyását mások kárára fenntartani.
A szegedi kutatók ősmagyarságra vonatkozó állításait természetesen azok sem hagyhatták szó nélkül, akik 10 éve még a finnugorizmus terjesztéséből éltek, annak bukása óta pedig a tagadásból. Minek a tagadásából? Hát mindenéből. Az eredeti után most a válaszcikket sem hagyhatom szó…..
Esküdt
2024.07.05 12:29:39
@Deansdale:
Jerikó városát hat napon át minden napon meg kellett kerülni a szövetség ládájával és előtte a kürtjüket fúvó kürtösökkel, a láda mögött vonuló katonákkal és néppel – a hetedik napon még hétszer megkerülni, és a kürtöket hetedik forduláskor megfújni, s akkor még kiáltania is kellett az egész népnek –, mire leomlottak a falak.
Ami pedig Hunfalvy híveit illeti, „fontos” tisztséget betöltő szakembereink számára minden korszakban nagyobb jelentőséggel bír önbecsülésük és befolyásuk fenntartása, mint az igazság.
Nyelvészeink és történészeink hangadói könyörtelenül törtető emberek, de gondosan ügyelnek rá, hogy ne tűnjenek annak. Semmi sem áll tőlük távolabb, mint tudományuk és közösségük szolgálata. Valódi szándékuk, hogy saját telhetetlen becsvágyukat kielégítsék.
Valódi jellemvonásaikat csalhatatlanul mutatja, ahogy a hatalomra törekszenek, és ahogy a hatalommal élnek. Nem csupán népük és országuk kárára sóvárognak még több hatalom után, de ismereteiket, a tudomány „szolgájaként” megszerzett befolyásukat is mások önbizalmának és ellenállásának letörésére használják.
Szokásos módszerük az érzelmi bántalmazás: sértések, durván minősítő jelzők, zsarnokoskodás, módszeres elbizonytalanítás (meg akarnak győzni róla, hogy elment az eszed), befolyásolás, gátlástalan, szégyentelen hazudozás.
Valódi jellemük – a világrend őreinek képzelik magukat; nem tanulták meg, hogyan viseljék el a kudarcot; nem tudnak veszíteni sem megalkudni – egyre inkább felszínre kerül, ahogy egyre több befolyásra tesznek szert. Ha valaki megkérdőjelezi kiváltságaikat, az erőszakoskodás tűnik egyetlen lehetőségnek számukra, hogy visszanyerjék az uralmat mások fölött. Egyre gyakoribb összeütközéseik támadnak azokkal, akiket szolgálniuk kellene egy közös cél érdekében. A többség akarata ugyanis nem egyezik azzal, amit jeles írástudóink szeretnének. Egy ideig eléldegélnek módszereikkel: elmekórtani esetnek minősítik, kiközösítik, ledorongolják, kigúnyolják, megszégyenítik vélt vagy valós ellenfeleiket és a többi. Előbb-utóbb azonban kiismerik őket, és elvesztik hitelüket. A valódi tartalom nélkül sugárzott nagyzásosság, felsőbbrendűség és feljogosítottság nyomasztó, önhitt, szájhősködő figurává változtatja őket.
Ha másokat ostoroznak, mások botlásait veszik sorra, nem kell önvizsgálatot tartaniuk, saját gyengeségeikkel szembenézniük. Ha eszementnek stb. minősítik a másikat, mellette ők Gyümölcsoltó Boldogasszonynak tűnhetnek. Nem zavarja őket, ha könyörtelenül sárba kell tiporniuk valaki önbebecsülését, hogy felsőbbrendűnek érezhessék magukat.
Nem bízzák magukat mások jóindulatára, hanem egyszerűen elveszik, ami hitük szerint jár nekik. Nem érdekli őket mások becsülete és érzései. Hitük szerint a világ, és benne az emberek, az ő érdekeiket köteles szolgálni. Mások csak azért léteznek, hogy támogassák, megértésükről biztosítsák őket. Mások nem is emberek, csak alantas, szánalmas véglények, szellemi proletariátus, akiket kegyesen megtűrnek maguk körül.
Jogosultságérzetükből fakad, hogy csak saját nézőpontjukból lássák a helyzetet: „Az én érzéseim, igényeim, elgondolásaim számítanak, és meg kell kapnom, amit akarok.” A kölcsönösség számukra teljesen idegen fogalom, mert hitük szerint mások csak azért léteznek, hogy egyetértsenek, engedelmeskedjenek, hajlongjanak és a többi. Aki nem tudja magát hasznossá tenni, az a hunfalvysta számára nem értékes, és felebarátunk nagy valószínűséggel ennek megfelelően bánik vele. És ha bárki dacolni mer akaratával, készüljön fel megvetésére. A pokol haragja semmi az önérzetében sértett hunfalvysta indulataihoz képest.
Látványos előadásuk lényegét tekintve arra szolgál, hogy eltereljék a figyelmet arról, hogy ők mennyire jelentéktelennek és tehetetlennek érzik magukat. Az különbözteti meg őket a közönséges halandótól, hogy nem képesek szembenézni esendőségükkel.
Jerikó városát hat napon át minden napon meg kellett kerülni a szövetség ládájával és előtte a kürtjüket fúvó kürtösökkel, a láda mögött vonuló katonákkal és néppel – a hetedik napon még hétszer megkerülni, és a kürtöket hetedik forduláskor megfújni, s akkor még kiáltania is kellett az egész népnek –, mire leomlottak a falak.
Ami pedig Hunfalvy híveit illeti, „fontos” tisztséget betöltő szakembereink számára minden korszakban nagyobb jelentőséggel bír önbecsülésük és befolyásuk fenntartása, mint az igazság.
Nyelvészeink és történészeink hangadói könyörtelenül törtető emberek, de gondosan ügyelnek rá, hogy ne tűnjenek annak. Semmi sem áll tőlük távolabb, mint tudományuk és közösségük szolgálata. Valódi szándékuk, hogy saját telhetetlen becsvágyukat kielégítsék.
Valódi jellemvonásaikat csalhatatlanul mutatja, ahogy a hatalomra törekszenek, és ahogy a hatalommal élnek. Nem csupán népük és országuk kárára sóvárognak még több hatalom után, de ismereteiket, a tudomány „szolgájaként” megszerzett befolyásukat is mások önbizalmának és ellenállásának letörésére használják.
Szokásos módszerük az érzelmi bántalmazás: sértések, durván minősítő jelzők, zsarnokoskodás, módszeres elbizonytalanítás (meg akarnak győzni róla, hogy elment az eszed), befolyásolás, gátlástalan, szégyentelen hazudozás.
Valódi jellemük – a világrend őreinek képzelik magukat; nem tanulták meg, hogyan viseljék el a kudarcot; nem tudnak veszíteni sem megalkudni – egyre inkább felszínre kerül, ahogy egyre több befolyásra tesznek szert. Ha valaki megkérdőjelezi kiváltságaikat, az erőszakoskodás tűnik egyetlen lehetőségnek számukra, hogy visszanyerjék az uralmat mások fölött. Egyre gyakoribb összeütközéseik támadnak azokkal, akiket szolgálniuk kellene egy közös cél érdekében. A többség akarata ugyanis nem egyezik azzal, amit jeles írástudóink szeretnének. Egy ideig eléldegélnek módszereikkel: elmekórtani esetnek minősítik, kiközösítik, ledorongolják, kigúnyolják, megszégyenítik vélt vagy valós ellenfeleiket és a többi. Előbb-utóbb azonban kiismerik őket, és elvesztik hitelüket. A valódi tartalom nélkül sugárzott nagyzásosság, felsőbbrendűség és feljogosítottság nyomasztó, önhitt, szájhősködő figurává változtatja őket.
Ha másokat ostoroznak, mások botlásait veszik sorra, nem kell önvizsgálatot tartaniuk, saját gyengeségeikkel szembenézniük. Ha eszementnek stb. minősítik a másikat, mellette ők Gyümölcsoltó Boldogasszonynak tűnhetnek. Nem zavarja őket, ha könyörtelenül sárba kell tiporniuk valaki önbebecsülését, hogy felsőbbrendűnek érezhessék magukat.
Nem bízzák magukat mások jóindulatára, hanem egyszerűen elveszik, ami hitük szerint jár nekik. Nem érdekli őket mások becsülete és érzései. Hitük szerint a világ, és benne az emberek, az ő érdekeiket köteles szolgálni. Mások csak azért léteznek, hogy támogassák, megértésükről biztosítsák őket. Mások nem is emberek, csak alantas, szánalmas véglények, szellemi proletariátus, akiket kegyesen megtűrnek maguk körül.
Jogosultságérzetükből fakad, hogy csak saját nézőpontjukból lássák a helyzetet: „Az én érzéseim, igényeim, elgondolásaim számítanak, és meg kell kapnom, amit akarok.” A kölcsönösség számukra teljesen idegen fogalom, mert hitük szerint mások csak azért léteznek, hogy egyetértsenek, engedelmeskedjenek, hajlongjanak és a többi. Aki nem tudja magát hasznossá tenni, az a hunfalvysta számára nem értékes, és felebarátunk nagy valószínűséggel ennek megfelelően bánik vele. És ha bárki dacolni mer akaratával, készüljön fel megvetésére. A pokol haragja semmi az önérzetében sértett hunfalvysta indulataihoz képest.
Látványos előadásuk lényegét tekintve arra szolgál, hogy eltereljék a figyelmet arról, hogy ők mennyire jelentéktelennek és tehetetlennek érzik magukat. Az különbözteti meg őket a közönséges halandótól, hogy nem képesek szembenézni esendőségükkel.
Újházi Ede (1844–1915) kora kiemelkedő színésze, jellemkomikus, a realista színjátszás egyik úttörője volt. (Egyes forrásokban Ujházi, Újházy néven szerepel.) 1870-től volt a Nemzeti Színház tagja, 1888-ban az Operaház játékmestere is lett. Alakjához több anekdota fűződik (Békés 1962: 103–115).…..
Kicsi Sándor András az orientalisztika, a jelentéstan és a nyelvtörténet szakembere, mintegy tíz kiadvány szerzője, A világ nyelvei című kézikönyv (főszerk.: Fodor István; Bp. 1999) egyik munkatársa. A most említett enciklopédiában közel húsz nyelv, illetőleg nyelvcsalád…..
A tipikus sakkfiguranév katonai tisztséget jelölő szó, amely gyakran más tisztséggel párosul, ezt egészíti ki a női tisztséget jelölő királynő, királyné, az állatot jelölő ló, majd az élettelent jelölő bástya, torony. A sakkbábok nevei tehát egy kivételével (ugyanazt jelölik: bástya, torony)…..
Esküdt
2024.07.02 13:35:54
BERNÁTH AURÉL (1895–1982) Bernáth Aurél kétszeres Kossuth-díjas festőművész, grafikus, művészpedagógus, művészeti író
„Írói munkássága nagyrészt emlékezésekből tevődik össze. Az avantgárd utáni, a »természetelvűséget« követő festészetének formai és esztétikai rendszerével a harmincas évektől a…..
Jelen írás részben tudománytörténeti tárgyú (egy mintafeladat angolszász nyelvterületen való páratlan sikerére utal), részben pedig ízelítőt ad a gasztronómia műnyelvéből, illetve a magyar nyelvjárási szókincs néhány apró részletét jellemzi.
Az anyagi kultúra tárgyait, artefaktumait jelölő szók…..
Közismert szlogene a feministáknak - konzervatív femiknek nem! -, hogy minden nap férfinap. Tény, én leginkább a vidéki férfiak és nők életét ismerem, a fővárosiakét kevésbé, de talán olyan gigászi különbség nincs közöttük. Megtörtént eseteket mesélek el.
Mifelénk rengeteg férfi dolgozik az…..
A világ nyelveiben az állatnevek rendszere egyrészt a tudományos osztályozáshoz hasonló népi sémákon alapul, másrészt viszont e szók viselkedését olykor különleges mechanizmusok is szabályozzák. Az alábbiakban egy érdekes magyar nyelvjárási jelenségre mutatok rá, hangsúlyozva azonban, hogy a…..
A személyneveket általában köznevekre szokás visszavezetni. Ellenkező irányban, a keresztnevek egy része a nyelvhasználat során közszóvá válhat. Megtörténhet a köznevesülés minden alaki változtatás nélkül (ebben az esetben a poliszémia egy esete jön létre), de kaphat a köznevesült keresztnév…..
Esküdt
2024.06.07 10:48:00
„… de legvalószínűbben valamely szláv nyelv hangutánzó szavát vettük át”.
A jeles szerző feltételezése szerint még hangutánzó szavakat is át kellett vennünk másoktól. Joga van véleményéhez. Miképpen nekünk is jogunk van sajátunkhoz: nem hisszük állítását.
„Az újabb vizsgálódásokból az derül ki, hogy absztrakt fonoszemantikai szempontok szerint, az adott szemantikai mezőben, morfofonológiai kritériumnak megfelelve a jó magyar madárnév kritériumai a következők: ne alternáljon, legyen két szótagos, tartalmazzon szibilánst és likvidát stb.”
Érdemektől megőszült szakembereink figyelmébe ajánlom Lővy Árpád versét:
regiszotar.sztaki.hu/docs/lowy.html?vers=06_Potlek.html
A jeles szerző feltételezése szerint még hangutánzó szavakat is át kellett vennünk másoktól. Joga van véleményéhez. Miképpen nekünk is jogunk van sajátunkhoz: nem hisszük állítását.
„Az újabb vizsgálódásokból az derül ki, hogy absztrakt fonoszemantikai szempontok szerint, az adott szemantikai mezőben, morfofonológiai kritériumnak megfelelve a jó magyar madárnév kritériumai a következők: ne alternáljon, legyen két szótagos, tartalmazzon szibilánst és likvidát stb.”
Érdemektől megőszült szakembereink figyelmébe ajánlom Lővy Árpád versét:
regiszotar.sztaki.hu/docs/lowy.html?vers=06_Potlek.html
Megjelent: Népszabadság, 2003. szeptember 25.
A magyar nyelv több másikkal együtt a hatezer évvel ezelőtti uráli alapnyelvből alakult ki, miközben mindezen nyelvek, nyelvelődök többségének használói az Urál hegység vidékéről nyugat felé vándoroltak – többségünk így tanulta iskolai tanulmányai…..
Esküdt
2024.05.26 10:26:04
@Puller István:
Kedves barátom! Úgy tűnik – hozzászólásod tartalmából következtetve –, hogy nem helyesled megnyilatkozásainkat.
Magam is azt szeretném, ha inkább jeles költőinkkel stb. foglalkozhatnánk. Csak hát a finnugor tüske böködi a tenyerünket. S ha nem tiltakozunk, még azt hihetik, jó nekünk így.
Hiszed vagy sem, nincs kifogásom a finnugor elmélet, a halzsírosnak mondott atyafiság ellen. Ha valakinek pont ez kell, legyen neki kívánsága szerint!
Mindenkinek – a finnugristáknak, Géza bácsinak stb. is – joga van tévedni; joga van olyan eszmékhez kötni magát, amilyenekhez csak akarja. Ám senkinek sincs joga – a finnugristáknak, Géza bácsinak stb. sem – másra rákényszeríteni nézeteit, akaratát. Nincs joga mások kárára fenntartani önbecsülését és befolyását.
Jeleseink lényegében azt állítanak, amit csak akarnak, mert sem nekik, sem nekünk nincs módunk állításaikat ellenőrizni. Teljesen mindegy milyen módszerrel szerkesztik meg a kikövetkeztetett alapnyelvet, mert az eredményt nem tudjuk semmivel összevetni. Milyen alapon állítják kiválóságaink, hogy a kikövetkeztetett uráli alapnyelv megegyezik a feltételezett eredetivel, ha utóbbiról semmit sem tudunk?
Érdemekben megőszült atyáink igazolhatatlan feltevései mennyivel különben azokénál, akiket délibábosoknak neveznek?
Kedves barátom! Úgy tűnik – hozzászólásod tartalmából következtetve –, hogy nem helyesled megnyilatkozásainkat.
Magam is azt szeretném, ha inkább jeles költőinkkel stb. foglalkozhatnánk. Csak hát a finnugor tüske böködi a tenyerünket. S ha nem tiltakozunk, még azt hihetik, jó nekünk így.
Hiszed vagy sem, nincs kifogásom a finnugor elmélet, a halzsírosnak mondott atyafiság ellen. Ha valakinek pont ez kell, legyen neki kívánsága szerint!
Mindenkinek – a finnugristáknak, Géza bácsinak stb. is – joga van tévedni; joga van olyan eszmékhez kötni magát, amilyenekhez csak akarja. Ám senkinek sincs joga – a finnugristáknak, Géza bácsinak stb. sem – másra rákényszeríteni nézeteit, akaratát. Nincs joga mások kárára fenntartani önbecsülését és befolyását.
Jeleseink lényegében azt állítanak, amit csak akarnak, mert sem nekik, sem nekünk nincs módunk állításaikat ellenőrizni. Teljesen mindegy milyen módszerrel szerkesztik meg a kikövetkeztetett alapnyelvet, mert az eredményt nem tudjuk semmivel összevetni. Milyen alapon állítják kiválóságaink, hogy a kikövetkeztetett uráli alapnyelv megegyezik a feltételezett eredetivel, ha utóbbiról semmit sem tudunk?
Érdemekben megőszült atyáink igazolhatatlan feltevései mennyivel különben azokénál, akiket délibábosoknak neveznek?
A hunokról valójában nagyon keveset tudunk. Nomád nép volt, akik Belső-Ázsiából származnak. A tudomány felvetette, hogy talán azonosak lennének a kínai forrásokban zsuan-zsuan néven emlegetett etnikummal - de ez az azonosítás egyetlen (egyébként magyar tudós által!) Belső-Ázsiában megtalált…..
A rendszerváltás óta fokozódó érdeklődés mellett egyre növekvő szinten foglalkoztatja az embereket őseink származásának kérdése. Vajon mely népből származunk? Kik lehettek őseink? Kik a legközelebbi rokonaink? A szkíták, hunok, avarok leszármazási „vonalán” helyezkednek el az „ősmagyarok”, vagy…..
A magyar történelem meghamisításának kérdésével már korábban foglalkoztam [Aranyhroda titka, AZ ARANYHORDA TITKA - Julianus barátai (blog.hu) ] Megállapítottam, hogy a magyarság hun eredetének a 19. század közepétől szinte egyeduralkodóvá vált tagadása összefüggésben állhatott a Habsburg ház 48-as…..
A székelyeket Anonymus „Gesta Hungarorum” című művében Atyla népének nevezi. (A hunokig viszi vissza a rabonbánok sorát a Csiki Székely Krónika is). A XIX. század közepéig soha kétségbe nem vont és mindmáig fennmaradt székely hagyomány szerint a székelység Csaba királyfi, Atyla hun király fiának a…..
Esküdt
2024.04.22 08:19:22
@Benkő István:
Tiszteletem, Benkő úr!
Józanul gondolkodó ember nem várja el, hogy a valóság igazodjon elképzeléseihez. Mondhatnánk így is: mindenkinek joga, hogy ragaszkodjon elképzeléseihez, ha úgy tetszik, hitéhez.
Egyikünk sincs a „végső igazság” birtokában.
Az „óbolgár” kifejezésnek e helyen megkülönböztető szerepet szántam. Korábban létezett egy „volgai bolgár”, s ma is létezik egy bolgár („dunai bolgár”) nevű nép. Attila, avagy Atyla nem ezeknek volt ura.
A magyar krónikák beszámolóiban gyakorta szerepelnek Etele (Ethela, Ethela stb.) cselekedeti. Ezek jobbára nem egyeztethetők a bolgár Attila tetteivel. A magyar hírmondók jó eséllyel két Attiláról beszélnek: kevesebbet és kevésbé részletesen a bolgár uralkodóról, bővebben – lásd pl. Kriemhild csatájának leírását – az avarok kagánjáról, aki a 794. évben kitört belháború során esett el, s vélhetően szintén az Attila nevet viselte. De lehet, hogy tisztsége volt „etele” stb. Tudniillik a mongol „edzen” jelentése „fejedelem”. De erről, miként Névtelen jegyzőnk mondaná, ne többet.
Bulgarios, Khazarig, Outigour és Koutrigour stb. mesés története sokak által ismert. Ezen jeles „személyek” azonban a történetírók képzeletének szülöttei. A pusztai népek nemigen származtatták nevüket korábbi jeles vezetőiktől.
Mouagerész király, valóban, „hun” uralkodó volt, azaz bolgár. Nem ő volt a magyarok névadója, de jó eséllyel ugyanazon fogalomról kapta nevét, mint népünk.
Jó egészséget és jó munkát kívánok!
Tiszteletem, Benkő úr!
Józanul gondolkodó ember nem várja el, hogy a valóság igazodjon elképzeléseihez. Mondhatnánk így is: mindenkinek joga, hogy ragaszkodjon elképzeléseihez, ha úgy tetszik, hitéhez.
Egyikünk sincs a „végső igazság” birtokában.
Az „óbolgár” kifejezésnek e helyen megkülönböztető szerepet szántam. Korábban létezett egy „volgai bolgár”, s ma is létezik egy bolgár („dunai bolgár”) nevű nép. Attila, avagy Atyla nem ezeknek volt ura.
A magyar krónikák beszámolóiban gyakorta szerepelnek Etele (Ethela, Ethela stb.) cselekedeti. Ezek jobbára nem egyeztethetők a bolgár Attila tetteivel. A magyar hírmondók jó eséllyel két Attiláról beszélnek: kevesebbet és kevésbé részletesen a bolgár uralkodóról, bővebben – lásd pl. Kriemhild csatájának leírását – az avarok kagánjáról, aki a 794. évben kitört belháború során esett el, s vélhetően szintén az Attila nevet viselte. De lehet, hogy tisztsége volt „etele” stb. Tudniillik a mongol „edzen” jelentése „fejedelem”. De erről, miként Névtelen jegyzőnk mondaná, ne többet.
Bulgarios, Khazarig, Outigour és Koutrigour stb. mesés története sokak által ismert. Ezen jeles „személyek” azonban a történetírók képzeletének szülöttei. A pusztai népek nemigen származtatták nevüket korábbi jeles vezetőiktől.
Mouagerész király, valóban, „hun” uralkodó volt, azaz bolgár. Nem ő volt a magyarok névadója, de jó eséllyel ugyanazon fogalomról kapta nevét, mint népünk.
Jó egészséget és jó munkát kívánok!
Megjelent: Népszabadság, 2000. december 9.
Egy évtized alatt két kiadásban is megjelent Domokos Péternek a Szkítiától Lappóniáig című, a finnugor nyelvrokonság és a magyar őstörténet irodalmunkban tükröződő históriáját bemutató kötete. A finnugrisztika tudományos eredményeinek jelenkori társadalmi…..
Esküdt
2024.04.04 17:52:39
@Mesterséges Geci:
Kedves barátom! Köszönöm, hogy megtiszteltél figyelmeddel, elolvastad hozzászólásomat. Nyilván nem tetszenek neked nézeteim. Véleményem nem erősít meg téged hitedben, ezért vagy indulatos. Biztosan kutyául érzed magad. Megértelek, engem is bosszant olykor jeles hunfalystáink vaskalapossága.
Ne sajnálj tőlünk pár percet, fejtsd ki részletesebben elgondolásodat te is.
Legyen szép napod!
Kedves barátom! Köszönöm, hogy megtiszteltél figyelmeddel, elolvastad hozzászólásomat. Nyilván nem tetszenek neked nézeteim. Véleményem nem erősít meg téged hitedben, ezért vagy indulatos. Biztosan kutyául érzed magad. Megértelek, engem is bosszant olykor jeles hunfalystáink vaskalapossága.
Ne sajnálj tőlünk pár percet, fejtsd ki részletesebben elgondolásodat te is.
Legyen szép napod!
Esküdt
2024.04.04 20:50:28
@fkv.119:
Szervusz, felebarátom!
Úgy vélem, nem óhajtasz eszmét cserélni, csak kötekedni akarsz, keserűségedet, rossz érzéseidet rázúdítani valakire. Bárkire.
Üres szócséplésben és gyalázkodásban nem vagyok érdekelt. Minden jót!
Szervusz, felebarátom!
Úgy vélem, nem óhajtasz eszmét cserélni, csak kötekedni akarsz, keserűségedet, rossz érzéseidet rázúdítani valakire. Bárkire.
Üres szócséplésben és gyalázkodásban nem vagyok érdekelt. Minden jót!
... kis segítség az úton az Igazság felé!Komment kiemelés:..
Esküdt
2024.03.15 13:49:33
@Kapronczay Gyécső:
Valamivel közelebb kerültünk a kérdés megoldásához, de végső válasz nincs.
A rendelkezésemre álló források egyikében sem leltem „waresm” alakú szót. Ehelyett találtam „thwa-” (ég, lángol) szótövet. Hammer talán ebből vezette le a szóban forgó kifejezést.
Az óiráni népeknél Xwar (avagy Khwar) a Napot megszemélyesítő istenség megszólítása volt. Némi mesterkedéssel ebből is ki lehetne következtetni a keresett „waresm” szót.
Hihető megoldást, iráni nyelvekre alapozva, sajnos nem tudok ajánlani. A szóban forgó terület neve az óperzsában Huwarazmish, az Avesztában pedig Xvairizem volt. E névalakokból csak ferdítés és találgatás révén tudnánk megszerkeszteni a „waresm” szót, miként tette, vélekedésem szerint, Hammer is.
A görögös Khorasmia név, melyet először Hekataios és Herodotos jegyzett fel, hitem szerint közelebb áll az eredeti szkíta névhez. Nem különben a tartomány arab megnevezése (al-Khalis, al-Khullas). És itt van még nekünk a honfoglaló magyarok muszlim vallású „korozmini” atyafiságának neve: kálizok. Lakóhelyeik pedig, egyebek között, Káloz, Koroncó és Kalász.
Megköszönöm fáradozását a forrás ügyében!
Valamivel közelebb kerültünk a kérdés megoldásához, de végső válasz nincs.
A rendelkezésemre álló források egyikében sem leltem „waresm” alakú szót. Ehelyett találtam „thwa-” (ég, lángol) szótövet. Hammer talán ebből vezette le a szóban forgó kifejezést.
Az óiráni népeknél Xwar (avagy Khwar) a Napot megszemélyesítő istenség megszólítása volt. Némi mesterkedéssel ebből is ki lehetne következtetni a keresett „waresm” szót.
Hihető megoldást, iráni nyelvekre alapozva, sajnos nem tudok ajánlani. A szóban forgó terület neve az óperzsában Huwarazmish, az Avesztában pedig Xvairizem volt. E névalakokból csak ferdítés és találgatás révén tudnánk megszerkeszteni a „waresm” szót, miként tette, vélekedésem szerint, Hammer is.
A görögös Khorasmia név, melyet először Hekataios és Herodotos jegyzett fel, hitem szerint közelebb áll az eredeti szkíta névhez. Nem különben a tartomány arab megnevezése (al-Khalis, al-Khullas). És itt van még nekünk a honfoglaló magyarok muszlim vallású „korozmini” atyafiságának neve: kálizok. Lakóhelyeik pedig, egyebek között, Káloz, Koroncó és Kalász.
Megköszönöm fáradozását a forrás ügyében!
Megjelent: Magyarország 1977/32, 21. o.
Egyfelől tehát áz írók vészjelzéseit hallani a magyar nyelv hanyatlásáról, másfelől a nyelvtudomány tárgyilagos megállapításait a fejlődésről. „Fölmagasodni / nem bírhatsz. De lobogsz még, / szél-kaszabolta magyar nyelv, lángjaidat / kígyóként a talaj…..
Szófejtések
Mi a baj Török Tibor az „ugor nyelvűek” őstörténetéről szóló hipotézisével?
2023.08.08 00:54:56
Az első probléma, ami felvetődik, hogy kik azok az „ugor nyelvűek” (Ugric speakers)? Ilyen nép sohasem létezett. Ez egy újkori elnevezése annak a népcsoportnak, akik olyan nyelven beszélnek ma, amelyeket a nyelvészek – nyelvész szempontok alapján – ugor nyelvcsaládba soroltak. Tehát ezeknek a…..
Esküdt
2024.02.05 10:41:58
@nakika:
Természet Ősanyánk nem ismer „finnugor”, „indoeurópai” stb. nyelvi osztályokat. Nyelvek vannak, melyek többé-kevésbé hasonlítanak egymásra, s a nyelvész hasonlóságuk mértéke stb. szerint csoportosítja őket.
Vannak forrásaink, milyen nyelven beszélhettek pl. a kazárok, a bolgárok, csak hát sokra nem megyünk ezekkel. Tudósítóink nem vették a fáradságot, hogy lejegyezzenek például egy mondatot (saját hallásuk szerint) valamelyik nép nyelvén, s megadják fordítását is.
„A kazar nyelv különbözik a török és perzsa nyelvtől s a világnak egy olyan nyelve sincs, mely az övékhez hasonlítana” – mondja ibn Haukál. Ebből, nagy vonalakban, csak azt tudjuk meg, hogy nevezett nép nyelve nemigen lehetett török vagy iráni.
Ki hiszi el, ha azt állítom: a kazárok és a bolgárok (jó része) „magyarul” beszélt? Németh Gyula is megkapta a magáét hasonló feltételezése nyomán („Itt aligha gondolhatunk másra, mint a magyarra”).
Meglehet, az „előmagyarok” annyira összefonódtak az óbolgárokkal, hogy voltaképpen ők maguk voltak az óbolgárok.
Természet Ősanyánk nem ismer „finnugor”, „indoeurópai” stb. nyelvi osztályokat. Nyelvek vannak, melyek többé-kevésbé hasonlítanak egymásra, s a nyelvész hasonlóságuk mértéke stb. szerint csoportosítja őket.
Vannak forrásaink, milyen nyelven beszélhettek pl. a kazárok, a bolgárok, csak hát sokra nem megyünk ezekkel. Tudósítóink nem vették a fáradságot, hogy lejegyezzenek például egy mondatot (saját hallásuk szerint) valamelyik nép nyelvén, s megadják fordítását is.
„A kazar nyelv különbözik a török és perzsa nyelvtől s a világnak egy olyan nyelve sincs, mely az övékhez hasonlítana” – mondja ibn Haukál. Ebből, nagy vonalakban, csak azt tudjuk meg, hogy nevezett nép nyelve nemigen lehetett török vagy iráni.
Ki hiszi el, ha azt állítom: a kazárok és a bolgárok (jó része) „magyarul” beszélt? Németh Gyula is megkapta a magáét hasonló feltételezése nyomán („Itt aligha gondolhatunk másra, mint a magyarra”).
Meglehet, az „előmagyarok” annyira összefonódtak az óbolgárokkal, hogy voltaképpen ők maguk voltak az óbolgárok.
A görög civilizációban jelent meg először az „Ázsia” (ó görög: Ἀσία) szó, mint fogalom. A görög Mitológiában Aszia okeanisz, Ókeanosz és Téthüsz háromezer leányainak egyike volt. (Hésziodosz szerint Prométheusz leánya volt). Homérosz (i. e. 8. század?) Iliászában Ásziosz Hürtakidész, Trója…..
Megjelent: Magyarország 1974/19, 23. o.
Éppen száz éve, hogy Arany János 1874. évi akadémiai főtitkári jelentésében ezt írta: „A helyesírás nem siet eldöntéseivel.” Ha végigtekintünk az akadémiai helyesírás immár közel másfél százados történetén, egyetérthetünk Arany megállapításával. Aranyt…..
Esküdt
2024.01.20 08:40:56
@Androsz:
Ötven év múlva olyképpen fogunk egymással értekezni, miként barátaival Török Szultán, Rejtő Jenő bámulatra méltó hőse.
„Fijug!
Mosstan nek. Tek ittenn marradni nemre zón. Ha már beszél. Tetek a Francival. Mittt akkkartog! Hova juttni?! Ha ruglakk is titttteket ne töröljettek velle. Csak a látszadértt. Van.
Kiváló tiztelettel:
Kvazditssal üszennyeteg.”
Ötven év múlva olyképpen fogunk egymással értekezni, miként barátaival Török Szultán, Rejtő Jenő bámulatra méltó hőse.
„Fijug!
Mosstan nek. Tek ittenn marradni nemre zón. Ha már beszél. Tetek a Francival. Mittt akkkartog! Hova juttni?! Ha ruglakk is titttteket ne töröljettek velle. Csak a látszadértt. Van.
Kiváló tiztelettel:
Kvazditssal üszennyeteg.”
Esküdt
2024.01.20 14:35:37
@Androsz:
Közelítünk, de még nem tartunk itt. Nem lehet a fejlődés lépcsőit átugrani.
Urunk is – tudjuk Darwin óta – előbb az állatokat alkotta meg, s csak azután kísérletezett az emberrel.
Megtörténhet, a harmincadik században már újmagyarul fogunk beszélni. Kapcsford!
Közelítünk, de még nem tartunk itt. Nem lehet a fejlődés lépcsőit átugrani.
Urunk is – tudjuk Darwin óta – előbb az állatokat alkotta meg, s csak azután kísérletezett az emberrel.
Megtörténhet, a harmincadik században már újmagyarul fogunk beszélni. Kapcsford!
Esküdt
2024.01.20 19:49:00
@Ambiorix:
Üdvözlünk köreinkben, kedves barátom! Megköszönjük, hogy időt szántál hozzászólásaink tanulmányozására, s hogy megosztottad velünk elképzeléseidet.
Üdvözlünk köreinkben, kedves barátom! Megköszönjük, hogy időt szántál hozzászólásaink tanulmányozására, s hogy megosztottad velünk elképzeléseidet.
A magyar őstörténetet is érintő írásaimat tesztelni szoktam az időközben megjelenő, hasonló témát feldolgozó szakirodalommal történő összevetéssel.
Az academia.edu honlapon megjelent Kerényi Bálint 2017-es diplomamunkája (ELTE Bölcsészettudományi Kar): A korai bolgárok története, címen. Túl…..
Esküdt
2024.01.12 11:57:49
Esküdt
2024.01.12 14:02:27
@nakika: Vannak még őstörténetünkkel kapcsolatban tisztázatlan kérdések jócskán.
Régente nem létezett átírási útmutató és a többi, ennélfogva mindenki saját hallása, anyanyelvének szabályai szerint betűzte le a – sokszor nem is eredetiben, hanem katonáktól, kerekedőkről, tolmácsoktól hallott – idegen szavakat. S ha ehhez hozzávesszük a kéziratmásolók tévedéseit stb. is, csodának tarthatjuk, ha sikerül egy-egy kifejezés eredeti értelmét kifejteni.
A királyinak (basileioi) nevezett szkíták uralkodói között is lehetett egy Balog, nevezetesen Skylouros fia, Palakos. S ha az ifjút (mint hisszük) Balognak hívták, nevezhetjük apját is, magyarosan Szélúrnak, nemde?
A török „kavar” igére pedig azért gondolhatunk, mert a magyarok egyik csoportját is „kavaróknak” (kabaroi) nevezik a források. De erről ne többet, mondaná Névtelen jegyzőnk.
Régente nem létezett átírási útmutató és a többi, ennélfogva mindenki saját hallása, anyanyelvének szabályai szerint betűzte le a – sokszor nem is eredetiben, hanem katonáktól, kerekedőkről, tolmácsoktól hallott – idegen szavakat. S ha ehhez hozzávesszük a kéziratmásolók tévedéseit stb. is, csodának tarthatjuk, ha sikerül egy-egy kifejezés eredeti értelmét kifejteni.
A királyinak (basileioi) nevezett szkíták uralkodói között is lehetett egy Balog, nevezetesen Skylouros fia, Palakos. S ha az ifjút (mint hisszük) Balognak hívták, nevezhetjük apját is, magyarosan Szélúrnak, nemde?
A török „kavar” igére pedig azért gondolhatunk, mert a magyarok egyik csoportját is „kavaróknak” (kabaroi) nevezik a források. De erről ne többet, mondaná Névtelen jegyzőnk.
László Gyula elemzésében a kincset a rovásírás megléte avagy hiánya alapján két részre bontotta: a fejedelem és a fejedelemasszony készletére. Ő a kincset a honfoglalóknak tulajdonította. A nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsója, két bol’saja anikovskaiai tál és Anonymus Gesta Hungarorum című…..
Esküdt
2024.01.11 21:38:16
„Kacir azon mesés madár török elnevezése, mely 1000 évig él el és a halhatatlanságra törekvőket a felső régiókba viszi. (V. ö. Budagov oroszúl megjelent török-tatár szótárát II. S. 7.)” – Vámbéry Ármin (1882): A magyarok eredete. Ethnologiai tanulmány. Budapest. (39. oldal) – digitalia.lib.pte.hu/?p=3265
A turulmadárra vonatkozó kutatás elsősorban madártani kérdésnek látszik, de a történeti fejlődés folyamán kitűnt, hogy a madártan csak a már korábban megindított nyelv- és történettudományi eredmények segítségével tudta megoldani ezt a kérdést.
A turul szó nagy őstörténelmi jelentőségének, valamint…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Vagyis a mai magyar (férfi)népesség kb. 46 százaléka kelet-európai eredetű, illetve az eurázsiai pusztán egykor élt „ősemberek” ivadéka.
www.familytreedna.com/groups/hungarian-magyar-y-dna-project/about/news
www.familytreedna.com/groups/hungarian-magyar-y-dna-project/about/results
Mondavilágunkban is vannak közös elemek. A részben kelta, részben szkíta eredetű írek és skótok szerint a kelták ősanyja egy bizonyos Szkota királynő volt. (en.wikipedia.org/wiki/Scota)
És így tovább, és így tovább…
Kinek van ideje és kedve vizsgálódni, kibogozni a szálakat, érdekes összefüggésekre bukkanhat.