Adatok
egy ember
2 bejegyzést írt és 34 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Amikor valaki csalódik egy politikusban, valójában önmagában csalódik. Ezért vesszük olyan nehezen tudomásul a dolgot. Ilyenkor ugyanis kénytelenek lennénk bevallani magunknak, hogy tévedtünk. Akinek hittünk, nem érdemelte meg. Akire rábíztuk magunkat, visszaélt a bizalmunkkal.…..
egy ember
2022.03.19 16:51:49
Na, ezt megúsztam. Soha nem bíztam egyetlen politikusban sem.
"Jézus feltámadása a kereszténység hitének olyan tartóoszlopa, melyet, ha megingatunk, az egész felépítmény dőlne össze." - írja Zsengellér József református teológus a Test és lélek című írásában. Valóban így van, a kereszténység mindent egy lapra, a húsvéti ünnepkörre tett fel. Jómagam nem…..
egy ember
2018.03.25 23:52:20
@Flúgatlan: Aha, más szinten áll És rubin vagy gyémánt fokozatú? Nem szükséges Isteneket összemérni. Mindenki abban az Istenben hisz vagy nem hisz, amelyikben akar. És abban akar majd, amelyik a legtöbb segítséget nyújtja. Ecce homo.
egy ember
2018.03.29 07:27:24
@$pi$: Megpróbáltam. Nyertél... :D
A Wizz Air régi vendég a Homáron, az Erstének meg mostanában, mintha bérelt helye lenne, ezúttal közös alkotás született.
WizzAir-Erste hitelkártya csapda (gerinctelen reptéri üzletkötővel)
Tisztelt Tékozló Homár szerkesztőség,
A történetem egy születésnapi ajándék római repülőút okán…..
Alig 40 felettiként talán furcsán hangzik az ember szájából, hogy „a mai fiatalok”, de tanárként és a tizenéves korosztályok tagjai közt gyakran mozgó középkorú értelmiségiként, illetve korábbi munkahelyi vezetőként talán mégis megengedhető ennyi fraternizálás, ha valamiféle általános megállapításra…..
egy ember
2016.08.18 09:29:02
@Filantrop: @Dr. Nagy László: Nem vagyok meggyőződve arról, hogy az empátia, az érzelmek teljes mértékben hiányoznak a mai fiatalok világából. Csak nem úgy működik, ahogy azt korábban megszoktuk, más formákban jelenik meg - pl. a megvetett-imádott emotikonokban. A másféle szocializáció okán, "mi" nem tudjuk ezt megítélni. A technikai, hatalmi és szocializációs világméretű paradigmaváltás - amelyet az elcsépelt "digitalizáció" kifejezés foglal össze - szinte minden vonatkozásban átalakítja - méghozzá döbbenetes sebességgel és hatékonysággal - életünket. A folyamat zajlik.
Kérte: ThePretender
A környék, ahol leéled az életedet, vagy annak egy részét, nem csak neked nyújt ismerős, otthonos környezetet, hanem rajtad kívül még számos másik embernek is. Mindennapjaid mellékszereplői ők, akikkel rendszeresen összefutsz, ám komolyabb ismeretségre nincs…..
Az Orczy-ház 1936-os lebontása után 1937-ben Magyar Bertalan, a Magyar Konfekció- művek Rt. elnök-igazgatója és Ungár Albert, a cég volt igazgatója megrendelésére Wälder Gyula tervei alapján épült 5+tetőemeletes modern lakóház. 1984-ben Loydl Tamás tervei szerint…..
egy ember
2015.05.10 21:45:55
Asperger 2.0
6. Szabadulj meg azoktól az emberektől, akik nem erősítenek, hanem gyengítenek
2013.06.01 22:59:14
Akinek gyárilag alacsony az önbizalma, az nagyobb eséllyel csúszik bele olyan kapcsolatokba, ahol nem energiát nyer, hanem energiát veszít. Úgy érzed, hogy egyes „barátaid” többet megengednek maguknak veled szemben, mint amennyit neked engedélyeznek? Úgy érzed, kettős mércét…..
egy ember
2013.06.06 19:23:24
egy ember
2013.06.10 09:52:56
@semota: Pontosan.
És itt nem mindegy, hogy mikor próbálja meg az ember visszaszerezni önmagát. Nyilván Nektek, akik fiatalon, 10-es 20-as éveitekben már szembesültetek az AS kérdőjeleivel, valamivel könnyebb a helyzetetek. Még azt is megtehetitek, hogy egyfajta kettős életre rendezkedtek be: kifelé pszeudo-NT, belső viszonyokban önmagát felvállaló AS.
Én 45 évesen találkoztam ezzel a problémával, hiszen akkor jöttem rá, hogy valami nem stimmel. Nem sok minden, vagy nagy dolog, csak úgymond: az egész életem. :))) Mégsem lettem ettől elkeseredett, mert cserében találkozhattam igazi önmagammal. Valamit valamiért.
Utolsó 10 évem magánéleti szempontból ugyanolyan kétes megítélésű, miként az egész életem. Persze, abszolút megoldások nincsenek. Amit Te fent ajánlasz - és amivel elvben magam is egyet tudok érteni -, a valóságban nyilván keveredve, trendként érvényesülve valósul meg. A mindennapi élet meg olyan kusza, hogy abban utat vágni még erős elvi alapokkal sem könnyű.
Ezért is nagyon fontos, hogy az AS-sel élők figyeljenek oda egymásra, hallgassák meg egymást, okuljanak a másikkal történtekből.
Itt senki sem lehet Jani, nem oszthatja az észt, de a tapasztalatok átadása, elemzése, összegzése újat és előrelépést hozhat a "magunkfajták" sorsának alakulásában.
És akkor még itt van ez a paradigmaváltás, ami világméretekben elsöprő erővel zajlik - mint a mostani árhullám. Mikor 5-6 éve először találkoztam Veled és a blogod körüli arcokkal, mégcsak kérdőjelesen, félve beszéltünk róla. Ma már vérvalóság. Érdekes lehet ennek az elemzése is abból a szempontból, hogy kedvez-e (kedvezhet-e) ez a jelenség az AS-val élőknek? Nyilván vannak jó és rossz következményei.
És itt nem mindegy, hogy mikor próbálja meg az ember visszaszerezni önmagát. Nyilván Nektek, akik fiatalon, 10-es 20-as éveitekben már szembesültetek az AS kérdőjeleivel, valamivel könnyebb a helyzetetek. Még azt is megtehetitek, hogy egyfajta kettős életre rendezkedtek be: kifelé pszeudo-NT, belső viszonyokban önmagát felvállaló AS.
Én 45 évesen találkoztam ezzel a problémával, hiszen akkor jöttem rá, hogy valami nem stimmel. Nem sok minden, vagy nagy dolog, csak úgymond: az egész életem. :))) Mégsem lettem ettől elkeseredett, mert cserében találkozhattam igazi önmagammal. Valamit valamiért.
Utolsó 10 évem magánéleti szempontból ugyanolyan kétes megítélésű, miként az egész életem. Persze, abszolút megoldások nincsenek. Amit Te fent ajánlasz - és amivel elvben magam is egyet tudok érteni -, a valóságban nyilván keveredve, trendként érvényesülve valósul meg. A mindennapi élet meg olyan kusza, hogy abban utat vágni még erős elvi alapokkal sem könnyű.
Ezért is nagyon fontos, hogy az AS-sel élők figyeljenek oda egymásra, hallgassák meg egymást, okuljanak a másikkal történtekből.
Itt senki sem lehet Jani, nem oszthatja az észt, de a tapasztalatok átadása, elemzése, összegzése újat és előrelépést hozhat a "magunkfajták" sorsának alakulásában.
És akkor még itt van ez a paradigmaváltás, ami világméretekben elsöprő erővel zajlik - mint a mostani árhullám. Mikor 5-6 éve először találkoztam Veled és a blogod körüli arcokkal, mégcsak kérdőjelesen, félve beszéltünk róla. Ma már vérvalóság. Érdekes lehet ennek az elemzése is abból a szempontból, hogy kedvez-e (kedvezhet-e) ez a jelenség az AS-val élőknek? Nyilván vannak jó és rossz következményei.
Időnként a médiában is felkapott téma, de a filmekből – és nagyon reméljük, hogy csak onnan! - már biztosan ismerheted a hatalmas napszemüveg mögött rejtőzködő reszketeg nőket, akik lépcsőn leeséstől kezdve az elbotlásig mindennel próbálják kimagyarázni kék-zöld…..
egy ember
2013.06.06 19:38:59
Úgy látom, hogy a legtöbb aspi azért sem tudja magát elhelyezni a világban, mert a világnak és az embereknek nagyon kis szeletét ismeri csak. Ideje java részét a lakásban tölti, vagy éppen ingázik a lakás és a munkahelye között, és ezenkívül nem is jár sehova. Ha vannak is…..
Tékozló Homár
Kitiltották a fiát az Oxygen Wellnessből, mert reklamált (frissült)
2013.05.29 13:42:01
Naiv ügyfél halmozottan speciális gyereknapi meglepetésben részesült, amikor mozgáskorlátozott gyermekét kitiltották az Oxygen Wellness játszóházából, miután apukája megreklamálta, hogy a többi gyerekkel szemben miért csak feleannyi időt maradhat bent. Az első vérlázító…..
egy ember
2013.05.30 21:51:02
Kedves Látogató, Érdeklődő!Kicsit félve írom meg életem első blogbejegyzését. Nem mintha a tárgyi kérdéssel kapcsolatban lennének kétségeim, hanem mert bizonytalan vagyok, hogy a mai világban, speciálisan ebben a jelenlegi magyar környezetben létezik-e erre igény. Igény,…..
Egy korábbi posztból sokan már talán tudják – hazajött a Puch. Ez az az autóm, amelyik olyan régen készül, hogy néha szinte el is felejtettem, hogy létezik, annyira az ősidőkben vettem, hogy minden akkori tervem dugába dőlt, amit szántam neki.Az évek során sokszor eljutott oda,…..
egy ember
2013.01.27 18:55:57
@Csikós Zsolt: Érett férfihang... :D
Manapság a kis polák indulásánál hallani hasonlót. S a gazdi nem is tudja, hogy maga a történelem szólal meg... :DDDD
Manapság a kis polák indulásánál hallani hasonlót. S a gazdi nem is tudja, hogy maga a történelem szólal meg... :DDDD
A többsávos körforgalom jobb, mint az intelligenciateszt. Azonnal megmutatja, ki a hülye. Vélemények az azonos című írásunkról...
Húszezer forintos pénzbírság lesz a vége, ha a tilalom és az erőteljes rendőri felügyelet ellenére valaki mégis arra ragadtatja magát, hogy a lezárt Margit híd járdáján felül kerékpárjára. A bringaúttábla eltűnt. Hétfő óta minden nap folyamatosan este 20-21 óráig…..
A győztes pedig: az érdekes. Egy bizonyos "tudás" elterjedése nem attól függ, hogy az ismeret valóban igaz-e, hanem hogy jól hangzik-e.
A spenótban sok a vas, hangzik a bölcselet. A wikipedia szerint: spenót 2.7mg, saláta 1.2mg, petrezselyem 6.2mg, lencse 7.5mg. Nem…..
Igen, valahogy nem tudunk kifogyni az újdonságokból, ismét itt van egy, szintén Frankfurtból és jól kitalált, hasznos funkciókkal és szandokkal van tele és kicsi és szép és jó és májusban már a Night Train-nel együtt itthon is kapható lesz a VOX Tonelab ST.
Először…..
egy ember
2009.05.19 07:09:15
egy ember
2009.05.20 19:44:33
@gejzabela: A klamgfarbenál már kapható. 200 ejuró. http://www.klangfarbe.com/shop/index.php?u=14415767&s=845ad43fc1fed8a2d0dd3a0923e15fb9&sh=G&w=&a=&p=29070
egy ember
2009.06.17 08:07:02
"A régi rasszista, szexualista vagy vallásos sovinizmus, az elvakult nacionalizmus egyre kevésbé működik"- Carl Sagan- "Hogy ki vagyok én, jó vagy rossz, törtető vagy sem, mind csupán tanulás eredménye."- Dr. Richard Albert- "Az élet egy nagy…..
A Homárnak mindig fogas kérdés, mi legyen a "döglött vombatot találtam a kacsamájkrémben"-jellegű olvasói beszámolókkal. Hogy is állíthatnánk, hogy vombat volt a májasban, ha nem mi magunk vágtuk fel a gyanúsan dudorodó húsipari terméket? Nem is szoktunk ilyet…..
Egyelőre nem tudom eldönteni, hogy Szabó Gáborról, vagy a fogyókúráról írjam az első postot. Szabó Gábort jobban szeretem, a fogyókúra viszont véres valóság. Ugyanis rövidesen nem fogok tudni felöltözni.....
Egy ember szeretettel köszönti önmagát és a véletlenül idevetődő balszerencsés olvasót.
A blog elsősorban azért nyitódott (sicc...), hogy egy ember rögzíteni tudja gondolatait. Ezért 10telettel átadom a szót neki.
Neduddgi
Köszönöm a szót. Átveszem és már nem is adom vissza. Ne gondolja senki,…..
1) Szabadságotokban áll bármit bekommentelni, de csak azokra a kommentekre fogok érdemben válaszolni, amelyek megadják a másik emberi lénnyel szemben elvárható tiszteletet a blog szerzőjének és az aspiekülönítmény többi tagjának -- ellenkező esetben hajlamos leszek…..
ELFOGADÁS, NEM GYÓGYMÓD - ACCEPTANCE, NOT CUREFIGYELEM! Hasonló én-történeteket, illetve szülői beszámolókat várunk a mardekar@gmail.com vagy a livewithit5@gmail.com címekre.Bármi jöhet, ami 1. személyes élmény a neurológiai kisebbségekkel kapcsolatban (tehát nem csak AS, bár…..
egy ember
2008.08.23 21:51:41
Kedves r(R)odiel,
el kell nézned egy Aspergeresnek, ha már a megszólításnál zavarai támadnak: nem tudom kis vagy nagybetűvel írod-e megszólításban a nickedet és erre érzékeny vagy-e? Ezért választottam ezt a kissé fura formát, hogy nehogy már az indulásnál sikeresen megsértselek. Mert az engem zavarna. Jómagam kifejezetten érzékeny vagyok az "egy ember" megjelölésre, ami nekem (e virtuális személynek) a neve és ugyanannyira zavar, ha nagybetűvel írják, mintha kicsivel írnák IRL nevem. Na, ezt csak bevezetőként, mintegy eklatánsan bizonyítva hozzászólásom "jogosságát".
Vonnegut után szabadon: Aspergeres vagyok. (voltam? leszek?) Kicsit szkeptikusan olvastam semota hozzászólását az index Tasztalának Asperger topikjában, amelyet bár nem én nyitottam, de mintegy házmesterként, én fogadom a véletlenül odalátogatókat, s ez olyan sikeres, hogy általában nem is jelentkeznek többet. (Egyébként semota sem... :))))) ) Akkori válaszlevélkém (forum.index.hu/Article/showArticle?t=9125215) nem volt üres fenyegetés, és nyári kalandozásaimról hazatérve elkezdtem rágcsálni semota énblogját, ahonnan hamar linket fogtam Hozzád és ehhez a közös blogotokhoz.
Tartok attól, hogy nehezen veszem majd fel fonalaitok, mert meghazudtolva az AS egyik alapszimptómáját, döbbenetesen kommunikatívak vagytok. Persze tudom, hogy élőben ez azért másképp van. (vagy nem.)
Az én-történeted nagyon megfogott. Sorozatban látom a saját gyerekkorommal hasonló eseményeket talán azzal a lightos különbséggel, hogy engem se orvos, se pszichológus soha nem látott. Sőt, súlyos beszédhibáimból is csak viszonylag későn, úgy tíz éves koromban kezelt ki egy akkor nagyon híres logopédus professzor.
Az AS-sel 8 évvel ezelőtt találkoztam, amikor kedvesem, akivel akkor együtt éltem, 5 éves kisfia AS-nek minősíttetett. Együttélésünk során döbbentem rá, hogy gyerekkoromban én is hasonló voltam. Nem ennyire típusosan az, de sok hasonló problémával küzdöttem. Ekkor hallottam először az AS-ről, jómagam enyhe autizmusnak gondoltam, miként jómagamat is annak véltem korábban. Saját, ma már felnőtt fiaim mindmáig kételkednek ebben az egész dologban és csak egy futó hülyeségnek tartják nálam, ami rám egyébként jellemző... Pedig nagyon fontos lenne e témakörben jártasnak lenniük, mertha náluk a jelenség nem olyan súlyos, de az ő gyerekeiknél komolyabb is lehet. (Egyébként apám is AS-es volt, nem is kicsit: nagyon... :-))) )
Mióta tudom, hogy mivel álltam/állok szemben, mintegy csapból, kinyíltak és kifolynak gyerekkori emlékeim, rengeteg elfojtás és konfliktus, amelyeket anno kőkeményen elzártam egy sötét zugba. Most szinte gyermeki öröm újra felfedezni magam, egy, a NT társadalom ismérvei szerint is sikeres élet után. Mondhatni second life, de nem virtuális, hanem nagyonis IRL értelemben.
Igen, jó lenne csinálni egy hasonló én-történetet, mint amit Te produkáltál, de ehhez még gyűjteni és értelmezni kell visszatérő emlékeimet.
Nagyon örülök Nektek és annak a kis közösségnek, aki körétek gyűlt. Sajnos az AS téma a Tasztalon és a primonline-on is megbukott, pedig nagyon fontos a tapasztalatok cseréje. Sok sikert kívánok és megpróbálok témáitokhoz alkalmasint hozzászólni, bár nem gondolom, hogy én produkáltam a spanyolviaszt. Kicsit aggaszt, hogy mennyire okosak, felkészültek vagytok az AS témában. Persze jó, hogy azok vagytok, de kérdés mennyiben lesz emészthető számotokra az én kissé "micimackós" attitűdöm. Dehát a puding próbája az élelmiszertudományi analízis. Ugyebár.
Őszinte tisztelettel és szeretettel: egy ember
el kell nézned egy Aspergeresnek, ha már a megszólításnál zavarai támadnak: nem tudom kis vagy nagybetűvel írod-e megszólításban a nickedet és erre érzékeny vagy-e? Ezért választottam ezt a kissé fura formát, hogy nehogy már az indulásnál sikeresen megsértselek. Mert az engem zavarna. Jómagam kifejezetten érzékeny vagyok az "egy ember" megjelölésre, ami nekem (e virtuális személynek) a neve és ugyanannyira zavar, ha nagybetűvel írják, mintha kicsivel írnák IRL nevem. Na, ezt csak bevezetőként, mintegy eklatánsan bizonyítva hozzászólásom "jogosságát".
Vonnegut után szabadon: Aspergeres vagyok. (voltam? leszek?) Kicsit szkeptikusan olvastam semota hozzászólását az index Tasztalának Asperger topikjában, amelyet bár nem én nyitottam, de mintegy házmesterként, én fogadom a véletlenül odalátogatókat, s ez olyan sikeres, hogy általában nem is jelentkeznek többet. (Egyébként semota sem... :))))) ) Akkori válaszlevélkém (forum.index.hu/Article/showArticle?t=9125215) nem volt üres fenyegetés, és nyári kalandozásaimról hazatérve elkezdtem rágcsálni semota énblogját, ahonnan hamar linket fogtam Hozzád és ehhez a közös blogotokhoz.
Tartok attól, hogy nehezen veszem majd fel fonalaitok, mert meghazudtolva az AS egyik alapszimptómáját, döbbenetesen kommunikatívak vagytok. Persze tudom, hogy élőben ez azért másképp van. (vagy nem.)
Az én-történeted nagyon megfogott. Sorozatban látom a saját gyerekkorommal hasonló eseményeket talán azzal a lightos különbséggel, hogy engem se orvos, se pszichológus soha nem látott. Sőt, súlyos beszédhibáimból is csak viszonylag későn, úgy tíz éves koromban kezelt ki egy akkor nagyon híres logopédus professzor.
Az AS-sel 8 évvel ezelőtt találkoztam, amikor kedvesem, akivel akkor együtt éltem, 5 éves kisfia AS-nek minősíttetett. Együttélésünk során döbbentem rá, hogy gyerekkoromban én is hasonló voltam. Nem ennyire típusosan az, de sok hasonló problémával küzdöttem. Ekkor hallottam először az AS-ről, jómagam enyhe autizmusnak gondoltam, miként jómagamat is annak véltem korábban. Saját, ma már felnőtt fiaim mindmáig kételkednek ebben az egész dologban és csak egy futó hülyeségnek tartják nálam, ami rám egyébként jellemző... Pedig nagyon fontos lenne e témakörben jártasnak lenniük, mertha náluk a jelenség nem olyan súlyos, de az ő gyerekeiknél komolyabb is lehet. (Egyébként apám is AS-es volt, nem is kicsit: nagyon... :-))) )
Mióta tudom, hogy mivel álltam/állok szemben, mintegy csapból, kinyíltak és kifolynak gyerekkori emlékeim, rengeteg elfojtás és konfliktus, amelyeket anno kőkeményen elzártam egy sötét zugba. Most szinte gyermeki öröm újra felfedezni magam, egy, a NT társadalom ismérvei szerint is sikeres élet után. Mondhatni second life, de nem virtuális, hanem nagyonis IRL értelemben.
Igen, jó lenne csinálni egy hasonló én-történetet, mint amit Te produkáltál, de ehhez még gyűjteni és értelmezni kell visszatérő emlékeimet.
Nagyon örülök Nektek és annak a kis közösségnek, aki körétek gyűlt. Sajnos az AS téma a Tasztalon és a primonline-on is megbukott, pedig nagyon fontos a tapasztalatok cseréje. Sok sikert kívánok és megpróbálok témáitokhoz alkalmasint hozzászólni, bár nem gondolom, hogy én produkáltam a spanyolviaszt. Kicsit aggaszt, hogy mennyire okosak, felkészültek vagytok az AS témában. Persze jó, hogy azok vagytok, de kérdés mennyiben lesz emészthető számotokra az én kissé "micimackós" attitűdöm. Dehát a puding próbája az élelmiszertudományi analízis. Ugyebár.
Őszinte tisztelettel és szeretettel: egy ember
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz