Adatok
Szabó Gál Bence
0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A jó félrevezetés alapja, hogy féligazságokkal operáljunk. A hazug ember és a sánta kutya esete ismert, a féligazságokkal manipulálókra viszont nem érvényes a közmondás, amit ők mondanak/írnak, az valamennyire hihető, elsősorban azért, mert részben igazat is állítanak. Azt azonban nem mindig könnyű…..
Szabó Gál Bence
2019.12.22 13:55:54
@fordulo_bogyo: A természetesség nem értékmérő, valóban. Az élettanilag természetesség viszont már igen. Szrintem kevered a szezont a fazonnal. Az ember soha nem ette meg az állatok szőrét és tollát, azaz az nem is lenne természetes élettanilag, míg a háziasított tyúk, stb ugyan azokból a fehérjékből/zsírokból/stb áll, mint a nem háziasított, ugyan úgy emésztődnek és hasznosulnak a háziasított tyúkból származó makro- és mikro tápanyagok, mint az 1millió évvel ezelőtti tyúkelődből vagy bármi állatból, azaz élettanilag/evolúciósan teljesen természetesnek tekinthető a háziasított tyúk fogyasztása (és ha antibiotikummal/hormonokkal/stb vannak telitömve , akkor persze már nem, no de tudni is, h annak vannak káros hatásai..).
Nem tudom, hogyan segítselek, hogy megértsed, avagy, h ne elkommunikáljunk egymás mellett. Az élettani/evolúciós „természetesség” rendkívül fontos az egészség szempontjából és igenis fontos szétválasztani attól, ami nem az. Egy utolsó próbálkozásom vagy inkább segítségem, hogy megértésre tehess szert, hogy idézek egy híres biológust, akinek híres idézetével alighanem a világ összes biológusa egyet is ért:
"Nothing in biology makes sense except in the light of evolution" - Theodosius Dobzhansky
(Az egy másik kérdés, h a természetesség/mesterséges fogalmait sokan nem ebben a kontextusban használják. És emiatt van, h sokan elítélik a természetes-mesterséges szétválasztását az egészség szempontjából, ahogyan én is elítélem és hangot is szoktam adni neki, h semmi nem lesz attól rossz, h mesterségesen van előállítva, azaz ember szintetizálta és nem növény vagy állat… Szeretném, h tisztán lásd ezeket a fogalmakat, h mikor helyes és mikor nem a szétválasztásuk és miért helyes a fentebbi kontextusban való szétválasztásuk és miért nem az egyéb…)
Nem tudom, hogyan segítselek, hogy megértsed, avagy, h ne elkommunikáljunk egymás mellett. Az élettani/evolúciós „természetesség” rendkívül fontos az egészség szempontjából és igenis fontos szétválasztani attól, ami nem az. Egy utolsó próbálkozásom vagy inkább segítségem, hogy megértésre tehess szert, hogy idézek egy híres biológust, akinek híres idézetével alighanem a világ összes biológusa egyet is ért:
"Nothing in biology makes sense except in the light of evolution" - Theodosius Dobzhansky
(Az egy másik kérdés, h a természetesség/mesterséges fogalmait sokan nem ebben a kontextusban használják. És emiatt van, h sokan elítélik a természetes-mesterséges szétválasztását az egészség szempontjából, ahogyan én is elítélem és hangot is szoktam adni neki, h semmi nem lesz attól rossz, h mesterségesen van előállítva, azaz ember szintetizálta és nem növény vagy állat… Szeretném, h tisztán lásd ezeket a fogalmakat, h mikor helyes és mikor nem a szétválasztásuk és miért helyes a fentebbi kontextusban való szétválasztásuk és miért nem az egyéb…)
Szabó Gál Bence
2019.12.23 22:05:41
@fordulo_bogyo:
Szóval az antibiotikum fogyasztása (akár magában, akár antibiotikumozott állat húsán keresztül) teljesen természetes az ember számára? (élettani és evolúciós szempontból – merthogy egy ideje már ebben a kontextusban beszélünk róla). Indokod szerint, mert a különböző mikrobák már évmilliók óta állítják elő ezeket az anyagokat. De ez hogy jön ide? Az emberről beszélünk és nem a mikrobákról, nem? Mi, emberek szerintem nem fogyasztottunk napi vagy akár csak heti rendszerességgel (vagy bármikor is) mikrobák által termelt antibiotikumokat sem húson keresztül sem máshogy, évmilliókon át az evolúciónk során (az antibiotikumokat nem a bélflóránkban jelenlévő mikrobákkal állíttatják elő és azok nem termelnek olyanokat, amik antibiotikumokban vannak). Azaz számunkra ez semennyire sem természetes evolúciósan/élettanilag. Az, hogy a mikrobák ezeket évmilliók óta termelik, az pusztán annyit jelent, h számukra „természetes” illetve, h kémiai szempontból természetes (hiszen a természetben jött létre). Így már érted végre és képes leszel különbséget tenni a természetesség kémiai, élettani, filozófiai, evolúciós stb értelmezésében?
És nem, nem vagyok egyedül, aki így értelmezi a természetesség fogalmát. Az előbbi kommentben pl volt egy idézet, ami pont erről szól... Létezik olyan, h evolúciós orvoslás. Ez gyakorlatilag pont erre épít, azaz, h az a természetes az ember számára, amihez az ember szervezete az evolúciója során adaptálódni tudott (azaz amivel évmilliókon át találkozott – dióhéjban). Szóval van pár10ezer vagy több szakember és pár millió vagy inkább pár10millió ember, aki még osztja a természetességnek ezt a fajta megközelítését… mondjuk úgy, hogy az értelmes, jól informált, témában otthon levő emberek jelentős része… hamarosan talán Te is…
Azt pedig, h a húsokban már nincs antibiotikum maradvány, de ha van is, ránk nem káros, nem tudom, h honnan veszed (talán a húsipar hivatalos közleményeiből, nébihtől, stb). Sok-sok analitika eredmény érhető el nyilvánosan is szaklapokban publikálva, stb, de legjobb, ha magad bevizsgáltatod, pl Bp-en a Nyugati tér 5. alatti címen található DNS Központ Rendelő laborjában. Hogy néz ki egy ilyen teszt? Viszel egy falat fagyasztott husikát, amiből kimutatják, ha van benne + baktériumok környezetébe teszik és megnézik, h mennyi bacit pusztított el (ha semennyit, akkor nem volt magas antibiotikum tartalma, míg ha sokat, akkor magas volt…) szóval nem csak arról van szó, h nem ritkán átlag bolti hús mintákban kimutatható antibiotikum, de a bacik közé téve a hús mintát, az el is pusztítja a bacikat -> marad annyi antibiotikum a ma kapható húsokban is sokszor, ami még ha a megengedett határérték alatti is, akkor is képes bacikat pusztítani -> a bélflórára is potenciálisan rossz hatással tud lenni…
Remélem ezúttal sikerült megértetnem, h a természetesség fogalma különböző kontextusokban mást-mást jelent és h az ember egészségével kapcsolatosan csak az egyiknek van helye, de annak viszont igenis van. Ha nem, ez van, én a részemről befejeztem, mivel ez már a 3. válaszom, de mégsem sikerült értelmezned még az elsőben leírtakat sem, amit sajnálok. Felteszem, nem a szellemi képességeiddel van a gond, hanem talán én nem tudtam elég érthetően leírni vagy nem olvastad el alaposan, nem tudom, de bárhogyan is, több időt nem szánnék rá(d), h megérts v hogy vitázzunk, mert fölöslegesnek tűnik, ne haragudj. Legjobbakat!
Szóval az antibiotikum fogyasztása (akár magában, akár antibiotikumozott állat húsán keresztül) teljesen természetes az ember számára? (élettani és evolúciós szempontból – merthogy egy ideje már ebben a kontextusban beszélünk róla). Indokod szerint, mert a különböző mikrobák már évmilliók óta állítják elő ezeket az anyagokat. De ez hogy jön ide? Az emberről beszélünk és nem a mikrobákról, nem? Mi, emberek szerintem nem fogyasztottunk napi vagy akár csak heti rendszerességgel (vagy bármikor is) mikrobák által termelt antibiotikumokat sem húson keresztül sem máshogy, évmilliókon át az evolúciónk során (az antibiotikumokat nem a bélflóránkban jelenlévő mikrobákkal állíttatják elő és azok nem termelnek olyanokat, amik antibiotikumokban vannak). Azaz számunkra ez semennyire sem természetes evolúciósan/élettanilag. Az, hogy a mikrobák ezeket évmilliók óta termelik, az pusztán annyit jelent, h számukra „természetes” illetve, h kémiai szempontból természetes (hiszen a természetben jött létre). Így már érted végre és képes leszel különbséget tenni a természetesség kémiai, élettani, filozófiai, evolúciós stb értelmezésében?
És nem, nem vagyok egyedül, aki így értelmezi a természetesség fogalmát. Az előbbi kommentben pl volt egy idézet, ami pont erről szól... Létezik olyan, h evolúciós orvoslás. Ez gyakorlatilag pont erre épít, azaz, h az a természetes az ember számára, amihez az ember szervezete az evolúciója során adaptálódni tudott (azaz amivel évmilliókon át találkozott – dióhéjban). Szóval van pár10ezer vagy több szakember és pár millió vagy inkább pár10millió ember, aki még osztja a természetességnek ezt a fajta megközelítését… mondjuk úgy, hogy az értelmes, jól informált, témában otthon levő emberek jelentős része… hamarosan talán Te is…
Azt pedig, h a húsokban már nincs antibiotikum maradvány, de ha van is, ránk nem káros, nem tudom, h honnan veszed (talán a húsipar hivatalos közleményeiből, nébihtől, stb). Sok-sok analitika eredmény érhető el nyilvánosan is szaklapokban publikálva, stb, de legjobb, ha magad bevizsgáltatod, pl Bp-en a Nyugati tér 5. alatti címen található DNS Központ Rendelő laborjában. Hogy néz ki egy ilyen teszt? Viszel egy falat fagyasztott husikát, amiből kimutatják, ha van benne + baktériumok környezetébe teszik és megnézik, h mennyi bacit pusztított el (ha semennyit, akkor nem volt magas antibiotikum tartalma, míg ha sokat, akkor magas volt…) szóval nem csak arról van szó, h nem ritkán átlag bolti hús mintákban kimutatható antibiotikum, de a bacik közé téve a hús mintát, az el is pusztítja a bacikat -> marad annyi antibiotikum a ma kapható húsokban is sokszor, ami még ha a megengedett határérték alatti is, akkor is képes bacikat pusztítani -> a bélflórára is potenciálisan rossz hatással tud lenni…
Remélem ezúttal sikerült megértetnem, h a természetesség fogalma különböző kontextusokban mást-mást jelent és h az ember egészségével kapcsolatosan csak az egyiknek van helye, de annak viszont igenis van. Ha nem, ez van, én a részemről befejeztem, mivel ez már a 3. válaszom, de mégsem sikerült értelmezned még az elsőben leírtakat sem, amit sajnálok. Felteszem, nem a szellemi képességeiddel van a gond, hanem talán én nem tudtam elég érthetően leírni vagy nem olvastad el alaposan, nem tudom, de bárhogyan is, több időt nem szánnék rá(d), h megérts v hogy vitázzunk, mert fölöslegesnek tűnik, ne haragudj. Legjobbakat!
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
(És amúgy a kicsontozott karajjal is van baj, ha már említed... lásd a kollagén fehérjékkel kapcsolatos írásomat… a színhús/kollagén fehérjék aránya meghatározó és a civilizációs betegségek kb mind erősen köthetőek hozzá, h csak a karajt eszik sokan és a csontját nem hasznosítják… mTOR-aktivitás / IGF-1 választ stb miatt). Ha érdekel pontosabban:
szabogalbence.hu/az-elfeledett-kollagen-avagy-a-szinhus-veszelyei/