Regisztráció Blogot indítok
Adatok
dr. Kröger

7 bejegyzést írt és 38 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
  „Magyarországon az emberek megtanulták, hogy [...] Nyugaton van keresnivalónk. Keleten semmi keresnivalónk sincs.” (Orbán Viktor, Magyar Hírlap, 2007)   „Kína és Magyarország ilyen új szövetségesei lehetnek egymásnak. A két ország kapcsolatában a…..
Mandiner blog Alkotmány rebranding 2011.03.11 12:01:00
  Új alkotmányt írtak, mégse változott sok minden: sokak előzetes félelmeivel vagy éppen reményeivel ellentétben nem szabták át a magyar államrendet. Nem lettünk sem királyság, sem elnöki rendszer, még az Alkotmánybíróságot sem szüntették meg, Orbán Viktort nem emelték…..
dr. Kröger 2011.03.11 13:45:43
A preambulummal alapvetően az a bajom, hogy süt belőle a kisebbségi komplexusokat elfedni akaró giccses nemzeti romantika. Az a nemzet, amelyik az alkotmányában ilyen hosszan szuggerálja, hogy mi mindenre büszke, az valószínűleg nincs teljesen tisztában saját magával. Ami egyértelmű, azt nem kell ennyit bizonygatni. Ezért csúszhatnak a szövegbe olyan kitételek, amelyek - fogalmazzunk így - vitathatóak, mint pl. a "világkommunizmust halálra sebző 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk". Ugyanezt gondolom Isten nevének megjelenítéséről: aki hisz benne, annak Isten akkor is ott van az Alkotmányban, ha nincs beleírva, aki meg nem hisz benne, azt bosszantani fogja, ha beleírják, számomra innentől kezdve egyértelmű, hogy nem kell beleírni, noha az első csoportba tartozom.

Ami meg az tervezet tartalmi részét illeti, szerintem egyáltalán nem az az érdekes, hogy a megye ezentúl vármegye, meg hogy változatlan az államforma, gyenge marad a köztársasági elnök, stb. Ami ezt a szöveget elfogadhatatlanná teszi, az többek között az alkotmánybíráskodás kiherélése az átmenetinek hazudott hatáskör-korlátozások véglegesítésével. Vagy a választójog egyenlőségének megszüntetése a gyermektelen állampolgárok rovására (a megfogalmazás is árulkodó: "Nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének..." majd jön az egyértelmű, durva megsértése, csak gratulálni tudok a rossz lelkiismeretnek ehhez a parádés megnyilvánulásához). Igaz, ez utóbbi csak lehetőség, ha törvény így rendelkezik, de már maga a lehetőség is a demokratikus jogállami berendezkedés alapjait vonja kétségbe.

Most így hirtelen ennyi, ha megint nekidurálom magamat a szövegnek (amiben pl. keresni sem lehet, mivel képként van pdf-be konvertálva, ehhez is elismerésem), tudok még ilyeneket citálni.

Mindent összevetve, a preambulum egyszerűen csak rossz ízlésre vall, a normaszöveg viszont egyenesen rosszindulatra és ostobaságra, mivel alapvető értékeket és fékeket iktat ki az alkotmányos rendszerből, ami számomra elfogadhatatlan. És jó eséllyel egy olyan rendszert hoz létre, amiben rossz lesz élni.
Az Istentől rendelt agyszerkezettel úgy gondolkodna az ember, hogy a halálraítélt kegyelmi kérvényét a kivégzés előtt bíráljuk el, és ettől az se rettentené vissza, hogy 190 kegyelmi kérvény érkezne ugyanabban az ügyben. "Az Alkotmánybíróság elnöke nem tudott…..
Százezer bizony, ennyi maradt. Hárommillió pénztártagból ez nagyon kevés, az országnak pedig egy árva százaléka.   Egyiptom egy százaléka nyolcszázezer ember. Kedden körülbelül ennyi vette a fáradságot és felháborodást, hogy utcára menjen Mubarak ellen. Nyilván eszemben…..
dr. Kröger 2011.02.02 09:19:30
@idelle: sajnos egyet kell értenem.
dr. Kröger 2011.02.02 09:22:23
@Fax: :D

nem az idő volt kevés, a zsarolástól vagyok beszarva, szerintem némi joggal.
Rétvári Bence államtitkár ma hangot adott annak a javaslatnak, hogy az Alkotmánybíróság kapja vissza az 1998-ig létező hatáskörét, amely szerint a törvényjavaslatokat a zárószavazás előtt véleményezheti. Ezt a felvetést mi nagyon aggasztónak tartjuk.Az elvileg gőzerővel…..
w Az irodalom visszavág 2010.12.09 08:15:00
Ha mostanában emberekkel találkozom, vagy akár csak felveszem a telefonomat, nem úszom meg, hogy el ne hangozzon: jaj, szegénykém, mi lesz most veled, hogy médiatörvény? A kérdés persze jogos. Magyarországon kialakult, és ma még éppen jelentős hadállásokkal bír az a fajta…..
dr. Kröger 2010.12.10 23:14:51
@Tóta W. Árpád:

"na most ez már nem fog menni. technikailag. mármint a minden betiltása."

lehet. de meg fogják próbálni, már el is kezdték, és ez már önmagában elég ahhoz, hogy a szabadságunk egy jó részét elvegyék. mi akadályozza meg őket ebben, ha nagyon akarják? az ún. emberek többségét a jelek szerint ez nem nagyon zavarja, ehhez vannak hozzászokva generációk óta.

"a tárgyalások sem lesznek zártak, úgy számolom. tehát a nagy hupikék törpikék-per elég öncsonkító húzás volna."

a társadalmat lehet manipulálni, az elhangzottakat elferdíteni stb. de tény, hogy ha van remény, akkor az ez: ezek egész egyszerűen mintha még a saját mesterségükhöz se értenének, otrombák és hülyék. de addig is tudnak annyi kárt okozni, amit nem vagy csak nagyon sokára lehet helyrehozni.

"ami meg az öncenzúrát illeti, vannak a keretek, amelyeken belül dolgozunk. fejjel a falnak menni nem okos dolog. én bízom a nyelv lehetőségeiben. és sokkal könnyebb lesz, mint a szocializmus előzetes cenzúrája idején, ahol a szemfüles cenzorokat is át kellett verni."

ezt akár a 60-as évek elején is írhattad volna. az utolsó mondat helyébe valami olyasmi jött volna, hogy "azért ez mégsem az 50-es évek, és Kádár =/= Rákosi".
w Tisztelt ING csoport! 2010.12.01 07:09:00
Évtizedes kapcsolatunk során sosem kételkedtem abban, hogy megtakarításaim az Önök nyugdíjpénztárában biztonságban vannak. Biztos voltam benne, hogy ha netalán betéved valamelyik fiókjukba holmi ittas paraszt a gereblyével handabandázni, a pénzem attól még nincs veszélyben, és…..
dr. Kröger 2010.12.01 10:43:26
@Tóta W. Árpád:

becsüllek, hogy nem félsz. normális körülmények között én is ezt mondanám, de Orbán jelenleg gőzerővel dolgozik azon, hogy leválthatatlan legyen, szemmel láthatóan mindent ki akar iktatni, ami ebben megakadályozhatná, pl. Alkotmánybíóróság, média. és eddig nem látszik olyan erő, amelyik megállíthatná.

@Emilio:

nem, nem lehet így nézni. lehet, hogy a manuyp-rendszer el van baszva, de sajnálom, ami az én manyup-számlámon van, az az én tulajdonom, ezt alkotmányosan és erkölcsös módon hatalmi szóval elvenni tőlem nem lehet. elkérni esetleg igen, szép szóval, pontosan megjelölve azt, hogy mire kell, miért nem megy máshogy, csak az én pénzemmel, levezetve, hogy lesz ilyen reform, olyan reform, miért következik ebből az, hogy nem öntöm feneketlen zsákba a pénzem, ésígytovább. ilyennek nyoma sincs, sőt, mminden jel arra mutat, hogy ezt a pénzt is el fog folyni.
Így írnánk mi Ius facere potest 2010.11.29 23:25:00
Kezdjünk hozzászokni: 1/2011. (I. 1) PSZÁF rendelet, 1/2011. (I. 1.) NMHH rendelet…Az új jogalkotási törvény és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás január 1-jei hatálybalépése korábbi várakozásunkkal ellentétben mégis rendszerszintű változást hoz a magyar…..
Szavazás. És mint legutóbb, most is várjuk kommentekben az indoklást! Polls for Website..
Az Alkotmánybíróság hatáskörét új szempontok szerint szűkítő Lázár-javaslat legnagyobb fejtörést okozó eleme kétségtelenül az lehetett, hogy hogyan lehetne azt a kormányoldalon a vitában is említett szempontot, miszerint ha indokolt is fenntartani alkotmányossági kontrolt, az…..
  Mint ismeretes, 2010. október 11-én a parlament megszavazott egy olyan törvénymódosítást, melynek értelmében magántulajdonban lévő cégek működése is állami felügyelet alá vonható. Egyes politikusok, újságírók és bloggerek azonnal farkast kiáltottak,…..
dr. Kröger 2010.10.18 10:01:06
@drkovax:

Ez súlyos tévedés, az AB döntés alapján adott kártalanítás nem egyenlő a jogorvoslattal. A kártalanítás az anyagi kár megtérítéséről szól. A jogorvoslat ezzel szemben azt jelenti, hogy van egy felsőbb fórum, amely megsemmisítheti vagy megváltoztatja azt az állami döntést, amelyet te megtámadtál. Az eredménye az, hogy a döntést a továbbiakban már nem szabad végrehajtani, illetve utólag téged olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem hozták volna meg a döntést. Ennek csak egy része a kártalanítás, része kellene hogy legyen pl. az állam által a cégvezetés helyett meghozott tulajdonosi döntések utólagos hatályon kívül helyezése. Ezt az AB utólag nem teheti meg, ere max. a bíróság lehetne jogosult normális esetben, de ugye a rendes bíróság egy kormányrendelettel nem tud mit kezdeni.

Az tehát, hogy a kormányrendeletet meg lehet támadni az AB előtt, nem jogorvoslat. Az AB döntése csak akkor lehetne pl. jogorvoslat-jellegű, ha már akkor meghozzák, amikor még tart a cég Kormány általi ellenőrzése, irányítása. Ilyenkor ha az AB megsemmisíti a rendeletet, nincs a kormánybiztos ténykedésének a továbbiakban jogalapja, tehát mehet, ahova akar. De ez is csak attól az időponttól kezdve igaz, amikortól az AB megsemmisítette a rendeletet. De az AB eljárására meg nincs határidő, tehát erre akkor van esély, ha a testület az ügyet előreveszi.

Szóval egy ilyen döntést rendeleti formában meghozni elég pofátlan dolog (aka alkotmányellenes). Megjegyzem, az AB hasonló okokból semmisítette meg azt a törvénymódosítást, amellyel Szász Károlyt rúgta ki annak idején az MSZP-kormány: egyedi döntést foglaltak jogszabályba, és ezzel kizárták a jogorvoslatot.
dr. Kröger 2010.10.18 22:05:44
@drkovax:

"No nem egészen. Ott valóban egyedi döntés volt, konkrét személyre szabva. Itt általános, törvényben definált tényállás, adja az alkalmazás lehetőségét."

Egyrészt ez is személyre van szabva, a bejegyzés címben nem véletlenül szerepel az, hogy Lex MAL. Másrészt a helyzet lényegében ugyanaz, mint a PSZÁF esetében: a módosítás 137/A. § (1) bekezdése értelmében a gazdálkodó szervet rendeletben lehet állami felügyelet alá vonni. A rendelet (bárki is adja ki) jogszabály, ami nem arra való, hogy egyedi döntéseket foglaljanak bele, többek között pont azért, mert nincs ellene jogorvoslat (amely egy alkotmányos alapjog).

És ha már jogorvoslat: itt nem arról van szó, hogy ki a jogművelt meg ki a prosztó polgár, hanem arról, hogy egy jogi szakkifejezést használsz, és kevered egy másikkal. A jogorvoslat és a kártérítés (ami megint nem egyenlő a kártalanítással, de ez már tényleg csak a hab a tortán) nem ugyanaz. Szezon - fazon. Súly - tömeg. Ha neked ez eléggé jogorvoslat, akkor eléggé tájékozatlan és egyben eléggé bátor vagy.
Számos jel mutat arra, hogy valóban zajlik a Köztársaság új alkotmányának – legalább politikai kommunikációs – előkészítése, egyre kevesebbet kell aludni addig a napig, amikor egy új, egyszerűbb alaptörvény hatálybalépésére ébredünk. Hogy ez jó lesz-e, rossz…..
Sokan és sokféleképpen próbálják magyarázni, hogy a második Orbán-kormány működésének első időszakát mi jellemezte. Ezen az oldalon én is tettem kísérletet az első lépések értelmezésére, foglalkoztam azzal a felvetéssel, amely a jogállam leépítésében vélte…..
dr. Kröger 2010.08.11 18:01:29
Gábor, az sajnos így ebben formában nem igaz, hogy ezek a változtatások és zsákmányszerzések nem törvényellenesek. Több olyan van közöttük, amelyik nem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak, illetve az Alkotmánynak. Így kapásból ezek jutnak eszembe:

1. A kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentésének lehetővé tétele, amelyről a köztársasági elnök a politikai vétójáról szóló levelében nagyon szépen levezette, hogy sérti az emberi méltósághoz való alkotmányos jogot, majd egy laza félfordulattal nem az Alkotmánybíróságra küldte, hanem vissza az Országgyűlésnek. Hogy miért, számomra az eddigi munkásságának fényében rejtély.

2. A Gazdasági Versenyhivatal lefejezését célzó törvénymódosítás az Alkotmánybíróság témába vágó határozatainak fényében szintén alkotmányellenes. Úgy szünteti meg a határozott időre kinevezett vezetők megbízatását, hogy ezt nem indokolja semmiféle szervezeti vagy hatásköri átfazonírozás, plusz egyedi döntést öltöztet jogszabályi köntösbe. Azt, hogy mindez sérti a jogbiztonságot, az AB annak idején többek között a PSZÁF vezetőinek menesztése kapcsán kimondta.

3. De rendben, a fentiek viszonylag elvont alkotmányossági izék, lehet rajtuk vitatkozni, bár ezek pont olyan példák, amelyek még az egyébként gyakran sikamlós alkotmányjogi terepen is elég egyszerűen megítélhetőek. De ami teljesen konkrétan törvényellenes, az Stumpf alkotmánybíróvá történő megválasztása. A törvény ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a jelöltnek egyetemi tanári címmel vagy állam- és jogtudományok doktora fokozattal kell rendelkeznie, Stumpfnak pedig egyik sincs (csak docens, és csak habilitált doktori címmel rendelkezik, azzal is politikatudományból). Másik oldalról gyakorló jogászként sincs meg a 20 éves gyakorlati ideje.

Szóval itt nem egyszerűen a stílussal meg a gesztusok hiányával van gond, hanem itt konkrét törvény- és alkotmánysértések vannak. Ez szerintem már túl van a Körösényi-féle guvernamentalista törekvéseken, ami valamilyen mértékben minden kormányt jellemzett '89 után.

Az a kormány, illetve politikai erő, ami a fentieket meglépi, érzésem szerint egyéb galádságokra is képes.
Ígéret szép szó, ha megtartják... Ideg-elme kategória, Kuczka Péter. Szóval, amikor még költő volt, nem is volt annyira jobboldali. Akárcsak kedvenc tanítványa, SzSzP...  Mindenkinek! Mindenkinek!   KISFIÚCSKA papírra hajolva, nagy betűkkel Leninnek megírta: «Kedves…..
dr. Kröger 2010.07.09 14:56:18
el a kezekkel Kuczkától! :) tény, hogy kommnunista költő volt a 40-50-es években, Rákosi házi költője, aki ennél még bornírtabb verseket is írt. de miután rájött, hogy a kommunizmus csak arra jó, hogy az emberek belenyomorodjanak és ezt meg is írta (Nyírségi napó - mek.niif.hu/02700/02700/02700.htm#13), kegyvesztett lett. jól írja jotunder, 56-ban is részt vett, utána parkolópályára tették, egy sora sem jelenhetett meg költőként, noha folyamatosan írta a verseit. viszont megengedték neki, hogy a magyar sci-fi atyja legyen (Galaktika, Kozmosz fantasztikus Könyvek stb.).

de arról nem tudok, hogy '90 után szélsőjobbos lett volna. arra emlékszem, hogy a Magyar Nemzetben jelentek meg tárcái, de még a NapiMaósodás előtt, és nem emlékszem, hogy véresszájúak lettek volna. mikor és hogyan karolta őt fel Csurka?
Az előző bejegyzésben azt próbáltam meg bemutatni, miként állhat elő olyan helyzet a 2010-es választás után („első forgatókönyv”), hogy a Fidesznek kétharmados parlamenti többsége legyen. Röviden azt mondhatnánk: nehéz, de nem lehetetlen. Egy politikai…..
dr. Kröger 2009.11.03 13:26:44
A bejegyzés korrekt, csak a lényeg hiányzik belőle. Az OK, hogy önmagában nem antidemokratikus dolog a kétharmados többség elméleti lehetősége, de a jelen helyzetben azért ennél tovább is lehetne merészkedni az elemzésben. Egy politikai elemző igazán megvizsgálhatná sine ira et studio, hogy várhatóan mit is fog kezdeni a Fidesz a kétharmadával, ha lesz neki, és ez hogy fog hatni az alkotmányos berendezkedésre. Ha pedig látszik ez a bizonyos irány, akár mondani is lehetne rá valamit, hogy ez kívánatos-e vagy éppenhogy nem, szóval állást is lehetne foglalni.

Értem én, hogy ez nem publicisztika, de akkor is, annyit talán meg lehet kockáztatni, hogy a Fidesz politikája, különösen a 2002 óta megfigyelhető jeleket figyelmbe véve inkább egy - egyébként K-Európában kifejezetten népszerű - félelnöki rendszer irányába mutat. Erősebb elnök, gyengébb miniszterelnök, végrehajtó miniszterek, korlátozott parlamenti jogalkotás, esetleg kombinálva egy ki tudja, milyen alapon választott második kamarával. Orbán, Stumpf egyes nyilatkozatai, Orbán politikájának stílusa ezeket sok szempontból alátámasztják.

Ha ezt nagyjából számba vettük, el lehet gondolkodni azon, hogy ez használna-e Magyarországnak. Ez nem része a politikai elemzésnek? Szerintem annak kéne lennie, mert a Fidesznek tényleg komoly esélye van a kétharmadra, és nagyon kéne valaki, aki ezt politikai elemzőként komolyan végiggondolja, hogy nagyjából tudjuk, mi vár ránk.

(Vagy erről fog szólni a következő bejegyzés? Vagy írjam meg én? :))
Legal Eagles Hey ho, let's go! 2008.07.21 08:51:00
Blogunk létrehozását több tényező motiválta. Az egyik, hogy jogi témákkal meglepően kevés magyar blog foglalkozik. Míg a világ boldogabbik felén nem meglepő, ha egy szövetségi bíró és jogtudós blogol, a magyar blogoszféra kb. 3 ilyen témájú kezdeményezést tud felmutatni -…..
dr. Kröger 2009.07.13 17:55:21
Legal Eagles Baka András esélye 2009.06.23 21:06:00
Végre van elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak. Ennek nyilván örülünk, ugyanakkor nem lennénk Baka András helyében, a világ minden kincséért sem. És nem is csak azért, mert hogy ugyan kinek van kedve a magyar bírói karral való - jó eséllyel reménytelen - permanens viaskodással…..
Az Alkotmány értelmében Bajnai Gordon nem miniszterelnök. "33/C. § Konstruktív bizalmatlansági inditvány esetén nem jelölhető miniszterelnöknek az előző kormány tagja." Hogyan lehetséges az, hogy az egykori alkotmánybírósági elnök, Sólyom László, alkotmányosnak…..
dr. Kröger 2009.04.16 09:19:36
legaleagles.blog.hu/2009/03/23/benyujthat_e_a_miniszterelnok_konstruktiv_bizalmatlansagi_inditvanyt

ezek szerint írhatom újra az egész bejegyzést. gondolom, ez az 33/C. § is az MDF-SZDSZ paktummal került bele az Alkotmányba, kíváncsi vagyok, Antall hogy verte keresztül Tölgyessyn.
Az előző bejegyésből is látható, hogy egy-egy feles zsögödbenő, illetve conchagyőző, esetleg csemegikároly között azért mi is követjük a politikai eseményeket. Szerkesztőségünk (haha) tagjai is rendszeres fogyasztói az Index főoldalának, a kormányválság percről-percre…..
Egy kormányválság mindig felvillanyozza a közjogászokat. A mindennapi ügymenet - a parlamenti törvénygyár, a közigazgatás napi ügyeinek intézése, az állam alapjáraton történő működtetése - fontos ugyan, de ritkán tartogat szakmai csemegéket. Ilyeneket általában a…..
dr. Kröger 2009.03.23 18:44:47
@Bummer: vszleg politikai értelemben értette ő a benyújtást, nyilván tudja, hogy ezt a képviselők 1/5-e kezdeményezheti. Az meg, hogy beképzelt-e, vagy hogy ez milyen politikai problémákat rejt magában, az nem ennek a blognak a dolga. A mi dolgunk pont az alkotmányjogi okoskodás.

@retekvári: szerintem is Sólyomot akarják kihagyni a buliból, de ezt miért ne tehetnék meg? Az Alkotmány csak eszközöket biztosít ahhoz, hogy a politika szereplői megvalósíthassák a céljaikat, és ebbe a saját céljaik, a hatalomtechnikai machinációk is beletartoznak. Nem olyan ördögtől való dolog ez. Az Alkotmánynak mely rendelkezéséből vezethető le, hogy ezt az eszközt csak az ellenzék veheti igénybe?

Egyébként a konstruktív bizalmatlansági indítvány alkalmazásának lehetősége egyes források (pl. Debreczeni József: A miniszterelnök c. könyve) szerint már 1993-ban is felmerült, Antall József halálakor. Állítólag tartottak tőle Borossék, hogy Göncz nem az MDF-ből kér fel valakit kormányalakításra, hanem az ellenzékből, és tudatták az elnökkel, hogy nem megfelelő jelölt esetén megválasztják az illetőt, de másnap a 39/A. § alkalmazásával meg is buktatják. Azért a politika ritkán produkál egyértelmű helyzeteket, pont az a szép az alkotmányjogban, hogy ezeket valahogyan keretbe foglalja.

Ami meg az AB-t illeti, azt minden további nélkül megtehetné értelmezésre irányuló indítvány esetén, hogy kimondja: erre nem lehet ezt a jogintézményt használni. De ez persze a konkrét helyzetben nem fog senkit se kötelezni, ebben egyetértünk.
Megszoktuk már, hogy a politika egy össztársadalmi felháborodást kiváltó bűncselekményre kizárólag a Btk. szigorításának igényével bír reagálni. Most is ezt történt, a Fidesz egyik képviselője előállt egy javaslattal, amely szerint az Amerikai Egyesült Államokban létező,…..