Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Budō Baka

42 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Korábban már ajánlottam filmet itt a blogon, ami a szektává váló harcművészetek témakörét járta körbe (elég groteszk, de azért humoros módon). A témánál maradva, ma egy könyvet szeretnék ajánlani mindenkinek, akit érdekel ez a világ, bár azt is el kell ismernem, ez most egy kicsit más lesz. Mert…..
Az első részben elmeséltem élményemet a taiji mesterrel, aki először mutatta meg a misztikumot, a második részben pedig arról írtam, hogyan jutottam el a misztikum megértéséhez. A sorozat lezáró részében további elmélkedés, a tanulságok levonása következik, illetve annak a kérdésnek a…..
Az előző rész tartalmából: hősünket legyőzte a gonosz taiji mester a rejtélyes qi-varázslatával. Megpróbált továbblépni, megbékélve a múlttal, ám a qi (japánul ki) ereje ismét útját állta. Folytatjuk az emlékezést-elmélkedést, kíméletlen önmegvallással és pofátlanul elfogult, nyalizós ajnározással…..
Nemrégiben Szabolcs Gergő az Önvédelmi Műhelytől számolt be egy érdekes McDojo élményéről, aminek csúcspontjában az ún. „auratörés” volt. Igazából Gergő beszámolója eszembe juttatta az én saját élményemet, amikor először (majd pedig másodszor) találkoztam a „nem hiszem el” jellegű, de mégis valóban…..
Az előző részben egy újabb izgalmas állítást kezdtünk el vizsgálni Steven R. Cunningham A Brief Look at the "Root Arts" of Judo*  című irományáról. Mint eddig megtudhattuk, Mochizuki Minoru nem Takeda Sōkaku, hanem Ueshiba Morihei tanítványa volt (később pedig maga is aikidō néven oktatta az…..
Korábban már írtam egy cikket Steven R. Cunningham A Brief Look at the "Root Arts" of Judo*  című irományáról, amelyben a jūdō történetéről közöl igazságnak beállított baromságokat. Akkor a nyolcéves jūdōzseni ninjamester esetét vettem górcső alá, ám mint írtam, számos állítás van még, ami…..
Ahogyan az európai lovagi eposzok, úgy a japán szamurájlegendák is tele vannak természetfeletti erőkkel, mágikus fegyverekkel, gonosz szellemekkel, sárkányokkal meg mindenféle szörnyetegekkel. Halloween-i különkiadásunkban a japán kultúra egy sajátos, a harcművészetekhez ezer szálon kötődő…..
Te is észrevetted már ugye? A harcművészeti technikákban bizonyos szavak néha zöngés néha pedig zöngétlen mássalhangzóval kezdődnek: a jūdōban van ashi barai 足払 de ott a harai goshi is 払腰; van harai goshi 払腰 de ott a koshi guruma 腰車 is; van koshi guruma 腰車 de ott a kuruma gaeshi 車返 is – sokáig…..
Az előző bejegyzésben megismerkedhettünk a Tenpu Kosai Ryu Kai iskolával, ami nos… egy verekedős konzoljátékban létezik, de valaki itthon saját kardvívó iskolát csinált belőle...
A mai egy érdekes történet, ami ugyan nem most történt, de azóta is sokat gondolkodtam rajta, szóval úgy vélem talán érdemes foglalkozni vele. Az internet sötét bugyraiba tévedtem, ahol a szamurájkardok világa találkozott a gyermeki fantáziával...
Budō Baka 2021.09.19 19:38:48
@lenörd hofstadter:
Igen, az iaido és kendo álláspontjáról a következő részben lesz szó majd :)

Musashi elég profi volt, de nem egészen azért, mert minden konvenciót eldobott volna. Sőt, a kardvívó iskolája technikailag nem üt el olyannyira más iskoláktól, az alapállások, vágások stb. megtalálhatók a többi irányzatban is. A két kardos vívást sem ő találta fel a közhiedelemmel ellentétben. Bruce Lee szintén egy kicsit más tészta volt, de erről is szó lesz a következő részben, hogy ő mitől hiteles, egy modern Musashi pedig miért nem.

Természetesen, ha valaki ps-játék alapján akar harcművészkedni, nem mondhatom, hogy ne tegye. De semmiképpen ne adja elő úgy, mint valami valódi, hiteles iskola. Ha megmondja a haveroknak, hogy "srácok, nekem ez a játék tetszik és ezt akarom utánozni", onnan tiszta sor, ha vele tartanak. De tudatlan embereket átverni azzal, hogy ez egy hiteles japán iskola, az nettó kóklerség.
Van jedi vívás is, de az mindenki számára tiszta sor, hogy mi akar lenni, nem akar átverni senkit
www.youtube.com/watch?v=uFB5hVYyFW8

Ez a nagy különbség :)
Sokan úgy vélik, hogy a harcművészeteket az különbözteti meg a nyugati sportoktól, hogy a harcművészetek spirituális többlettel rendelkeznek. Ilyenkor rendszerint azokra az ezoterikus elméleti háttérrel rendelkező misztikus gyakorlatokra gondolnak, amelyeknek hagyományosan szakrális jelentőséget…..
Budō Baka 2021.09.10 11:42:40
Velős jó írás, bemutatja az egyik aspektusát a harcművészeti "spiritualitásnak".
Van viszont ennél több is, a kérdés sokkal rétegeltebb.
A harc során nem csak a test a lényeges, hanem a tudat is. Nem valami elvont, spirituális módon, hanem nagyon egyszerűen a pszichológia, a jelenlét, a képesség hogy úrrá legyünk a zsigeri, bénító félelmen (Rory Miller részletesen értekezik arról, hogy ez micsoda és miért alakulhatott ki), és mozgásra bírjuk a testünket.
A modern pszichológia értelemszerűen nem létezett az edo-kori japánban. Az emberi elmével, a tudat változásaival viszont intenzíven foglalkozik a buddhizmus, és bizonyos szintig (hogyan formálhatjuk magunkat tudatosan jobb, tettre készebb, hasznos emberekké) a neo-konfucianizmus.
Amikor Takuan Soho zen szerzetes és Yagyu Munenori a harcművészet-elmélet egyik pionírja a "ki irányításáról" írnak, az egy Menciusztól származó gondolat átvétele a figyelmünk irányításáról, nem pedig valami misztikus energiaáramoltatás. Ha figyelmesen olvassuk a Heiho kandensho (ami sok más ilyen elméleti munka alapja volt) írásait például "a ki megtorpanásáról" nehéz nem párhuzamokat észrevenni a mai "lefagyás" jelenségével.

Bár ebben a részébe annyira nem ástam bele magam, de jelenleg úgy gondolom, "A macska fantasztikus tudománya" című kardvívó esszé (olvasható itt:
terebess.hu/zen/IsszaiCsodzan.pdf) ugyanazzal a flow-éményszerű jelenséget és automatizált profizmust igyekszik megragadni, amit a posztban is írsz.

Ez, valamint a tény, hogy a középkori szamuráj éppen ugyanolyan babonás volt, mint az európai, Isten segítségéért fohászkodó lovag. Minden (akár természetfeletti) előnyt meg kell ragadni a győzelemért.
Ugyanakkor ha jól emlékszem, például pont Tobin Threadgill, a Takamura-ha Shindo Yoshin-ryu vezető mestere árulta el egy interjúban, hogy az iskola felső tanításai közt szereplő "shinto rituálék" a hozzá tartozó vallási szöveg kántálásával, valójában a szöveget megfelelően kántálva egy légzőgyakorlattá válik, a tüdő edzésére.

Igaz, vannak, akik nagyon belelovalták magukat az ezotériába, a legismertebbek ezek közül Ueshiba Morihei. Azonban egyes kutatók, mint például Cristopher Li azon a véleményen van, hogy a Kojiki-t idéző mindenféle kozmikus ős-shinto magyarázatok valójában nagyon is konkrét technikai alapelveket tartalmaznak, csak ilyen szimbolikus, borzasztóan elvont formában (angolul erről cikk itt: www.aikidosangenkai.org/blog/aikido-floating-bridge-heaven/)
Ez lehetett akár azért, mert Ueshiba szeretett nagyon misztikusan megnyilvánulni, vagy akár azért, (is) mert mint sok más iskolában, az ilyen absztrakt, kívülállók számára értelmetlennek tűnő magyarázatokkal biztosították az iskola titkainak megőrzését, a belső tanulók számára akiknek egy idő után lehetőségük nyílt dekódolni a nonszenszbe csomagolt tanítások lényegét.

Röviden összefoglalva, nekem meggyőződésem, hogy a "harcművészetek spirituális" oldala egy elég félreértett dolog. Nagyon gyakorlatias igényekből, és célzattal alakulhatott ki. Aztán valószínűleg pont az történt vele, mint minden vallásos, spirituális tanítással amit a praktikus okok hívnak életre, ám a világ haladtával a lényeg elvész és már csak maga a gyakorlat marad meg (gondoljunk az ortodox zsidó előírásokra, amik egészségügyi meg még sok más szempontból teljesen logikusak az eredeti kontextusukban, egy ókori sivatag közepén). Ez illetve a tudás elvesztése, hiszen elég volt csak annyi, hogy az iskola mestere váratlanul, még azelőtt meghaljon, hogy az utódjának elmondhatta volna az elvontnak tűnő praktikák valódi értelmezését.
Lehet egyedül vagyok vele, de 2019 egyik legérdekesebb filmje, a The Art of Self-Defense Jesse Eisenberg főszereplésével, kimondottan észrevétlenül suhant át a radaromon. Talán a járvány, talán a blockbusterek miatt, de nem emlékszem, hogy bemutatták volna a hazai mozikban. Pedig amikor először…..
Néhány hete részt vettem egy edzőtáborban, ahol egyik este egy érdekes kerekasztal beszélgetés alakult ki – bár az asztal hiányzott, de legalább körben ültünk – kötetlenül, utcai ruhában, sörrel a kézben. És egy ezerfelé ágazó, mindenki számára személyes témában hallgathattuk megy egymást...
Korábban már volt bejegyzés a Távol-keleti Tanulmányok tudományos folyóiratról, amelyben egyetemi kutatók, professzorok tudományos publikációi olvashatók. Pont mint a Natureben, csak ezt kifejezetten a távol-keleti, japán, kínai, koreai, mongol stb. kultúra iránt érdeklődők számára...
Nem vagyok különösebben a magyar nyelvű haikuírás híve. Úgy gondolom, amennyi és amilyen mélységű jelentést tud hordozni önmagában az a néhány írásjegy, azt nem lehet mindössze 5-7-5 magyar szótagban teljes értékűen visszaadni...
A Hagakure A „budō igaz útját követők” szentírása, a japán harcművészetek abszolút bibliája, amelyben minden megtalálható arról, milyen volt, és hogyan viselkedett egy igazi szamuráj, ki kardjával ellenségek ezrein átvágva küzd a békéért (a maga Kurosawa rendezésére kívánkozó, megfoghatatlan…..
A harcművészeti „szakirodalom” egyik legnagyobb hibája (itthon és külföldön egyaránt), hogy sokszor a szájhagyomány útján terjedő, ellenőrizetlen és hiteltelen forrásokból (azok megkérdőjelezése nélkül) átvett információkat tartalmaznak, melyek közül szép számmal akadnak bődületes baromságok is. A…..
Ha van csak egyetlen könyv, amit szeretném, ha édesanyám, a testvéreim, a barátnőm, a legjobb barátom, és bárki más elolvasna, aki fontos nekem, akkor ez az. Ha van csak egyetlen könyv, amit kortól, nemtől, harci tudástól függetlenül bárkinek ajánlanék az önvédelem témájában, akkor ez az. Ha van…..
Budō baka blog Konkáv karate 2021.05.09 10:00:00
Tegnap este tanultam-gyakoroltam kicsit a kanjikat. Szótanuló-kártyák, meg ilyen-olyan programok ide-oda, én maradok a jó öreg papír-ceruza kombónál. Egyrészt jobban megmarad ha leírom, másrészt kellemes zenével egész jól kikapcsol, mikor csak úgy, kicsit elmélyülök az írásjegy-írásban. Bár a…..
Az első részben átnéztük, milyen magánhangzók vannak a japán nyelvben. Ideje picit elmerülni most a mássalhangzókban is, amivel egyszer és mindenkorra lezárhatjuk, mi számít autentikus japán szónak és mi nem...
Néhány hete (vagy már hónapja talán, repül az idő) megosztottam ezt a videót a facebookon, amolyan gondolatébresztő jelleggel. Aztán a tények találkoztak a belemagyarázással.....
Korábban több ismerkedős poszt volt a japán nyelvről, többek között a kanji a kana a rōmaji és a többi bemutatásáról. A mostani alkalommal, úgy gondolom, ideje egyszer és mindenkorra rendbe tenni: milyen hangokat találhatunk meg, és miket nem a japán nyelvben, hogyan kell kiejteni őket, és mikre…..
Az elmúlt két napban láthattuk, hogyan kellett a SEGA-nak egy új, kreatív reklámkampányhoz nyúlnia a Sega Saturn eladásaihoz a harmadik konzolháborúban, és honnan jött a Tomita Tsuneo regényének és Kurosawa Akira filmjének főhősét parodizáló Segata Sanshirō alakja. De ki is valójában ez a figura, és…..
Az első részben bemutattam Segata Sanshirō alakját, agyament reklámjait, illetve mindazt a gazdag jūdō- és filmtörténelmet, amelyből a karakter alapötlete származik. Karácsonyi különkiadásunk második részében azt szándékozom bemutatni, hogy tulajdonképpen miért, és hogyan jött létre Segata Sanshirō…..
Ez akár egy fárasztó vicc felvezetője is lehetne, annyi különbséggel, hogy ezt (talán tényleg kocsmázás közben) valaki egyszer komolyan gondolta… De mi köze van egymáshoz a legelső fekete öves jūdōsoknak, Japán leghíresebb filmrendezőjének, a harmadik konzolháborúnak és a japán igeragozásnak? És…..