Adatok
Numerius Negidius
10 bejegyzést írt és 14 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ez az egyik kedvenc teljesen kamu újságírói mondatom. Rendkívül nagyot üt, különösen, ha például indokolatlan volt az adott állami fellépés, vagy a közvélekedés szerint érdemtelenekre jut nagyon sok pénz. Az a baj ezekkel a pontosnak tűnő adatokkal, hogy áladatok. Nem…..
Az index címlapon feltűnt egy blogbejegyzés a burzsuj.blog.hu-ról, a Legmenőbb börtönök címmel. Ebben szerepel a a szentpétervári Kresty Börtön (gondolom, magyarul Kresztij lehet), ahol a 3000 férőhelyen több, mint 10000 rabot tartanak fogva, akikre fejenként 4 m2 mozgástér jut,…..
Ünnepi hangulatban ébredtem ma. Gondoltam utánanézek annak, hogy mióta ünnep március 15-e. Érdekes tényekre akadtam. Először is a jogszabályok szerint az 1848-ra emlékezés sokáig egyet jelentett az 1848. április 11-én elfogadott ún. áprilisi törvények ünneplésével: 1898.…..
Numerius Negidius
2010.03.16 22:21:47
@retekvári: ismerem ezt az álláspontot, de elég sok mindent fel lehet vele szemben is hozni.
1, nem az X törvény 3. §-át semmisíti meg az AB, hanem az X. törvény 3. §-át azzal a tartalommal, amit B jogszabály beletett. miért semmisül meg vele X. § korábbi tartalma is? (ellenérv, gondolom: X. § korábbi tartalma már nem hatályos, mert B törvény a módosítással hatályon kívül helyezte)
a hatályon kívül helyezés azt jelenti, hogy már nem lehet alkalmazni, hiszen a hatály azt jelenti, hogy lehet alkalmazni. csakhogy nem igaz az, hogy nem alkalmazunk hatályon kívül helyezett jogszabályokat - lásd pl. Btk. 2. §.
ha mondjuk az AB holnap hatályon kívül helyezi a Btk. 166-ot, akkor holnaptól a megsemmisítés előtti emberölések sem büntethetők?
2, ha egyszeri aktus a hatálybalépés, akkor voltaképpen miért lenne normatív? ha viszont nem normatív, akkor mit keres a jogszabályban? ellenben ha mégis normatív, akkor hogy "ürülhet ki"?
3, ha feltesszük, hogy az a mondat, hogy "e jogszabály ekkor meg ekkor lép hatályba", normatív, akkor a fenti példában B jogszabály miért nem fejt ki joghatást X jogszabály B jogszabállyal megállapított tartalmának megsemmisítése után? (és akkor még a példa megcsavarható azzal, ha mondjuk A jogszabály is hatályos még).
szóval logikus ez az új modell, meg minden, de hagy maga után megválaszolatlan kérdéseket szerintem.
1, nem az X törvény 3. §-át semmisíti meg az AB, hanem az X. törvény 3. §-át azzal a tartalommal, amit B jogszabály beletett. miért semmisül meg vele X. § korábbi tartalma is? (ellenérv, gondolom: X. § korábbi tartalma már nem hatályos, mert B törvény a módosítással hatályon kívül helyezte)
a hatályon kívül helyezés azt jelenti, hogy már nem lehet alkalmazni, hiszen a hatály azt jelenti, hogy lehet alkalmazni. csakhogy nem igaz az, hogy nem alkalmazunk hatályon kívül helyezett jogszabályokat - lásd pl. Btk. 2. §.
ha mondjuk az AB holnap hatályon kívül helyezi a Btk. 166-ot, akkor holnaptól a megsemmisítés előtti emberölések sem büntethetők?
2, ha egyszeri aktus a hatálybalépés, akkor voltaképpen miért lenne normatív? ha viszont nem normatív, akkor mit keres a jogszabályban? ellenben ha mégis normatív, akkor hogy "ürülhet ki"?
3, ha feltesszük, hogy az a mondat, hogy "e jogszabály ekkor meg ekkor lép hatályba", normatív, akkor a fenti példában B jogszabály miért nem fejt ki joghatást X jogszabály B jogszabállyal megállapított tartalmának megsemmisítése után? (és akkor még a példa megcsavarható azzal, ha mondjuk A jogszabály is hatályos még).
szóval logikus ez az új modell, meg minden, de hagy maga után megválaszolatlan kérdéseket szerintem.
Numerius Negidius
2010.03.18 00:00:10
@retekvári: elnézést, elírás volt, egyedit akartam volna oda.
és úgy érteném a dolgot, hogy a módosító jogszabály tartalma nem az, amit a módosított jogszabályba beiktat, hanem azok a mondatok, hogy "a 13. § helyébe a következő rendelkezés lép", "a 13. § (3) bekezdésében a "másik" szövegrész hatályát veszti". az idézőjelek között bármi lehet, az a módosító jogszabálynak nem része.
ha ezek a hatályba lépés napján nulla óra nulla perckor kifejtik joghatásukat, és ahogy mondod, beépülnek, akkor ebben mi a normatív?*
ezt a hatály nem egyenlő alkalmazhatóság dolgot is hallottam már, de tényleg érdekelne, hogy akkor ha a hatály (mármint az időbeli) nem azt jelenti, hogy mikortól/meddig alkalmazható a jogszabály, akkor mit?
mindenesetre most e vita kapcsán megnéztem ezt Jakab András: A magyar jogrendszer szerkezete című könyvét - merthogy róla tudtam, hogy elválasztja a hatályt és az alkalmazhatóságot, meg arra gondoltam, hogy talán te is valami ilyesmire gondolsz. azt mondja: az időbeli hatály azt jelenti, hogy mikor elkövetett cselekmény nyomán áll be a jogkövetkezmény. utána azt mondja, hogy az alkalmazhatóság azt jelenti, hogy a normatív aktusban található normatív rendelkezésből egyedi aktusban található egyedi rendelkezésre következtetünk. hát szerintem ha azt van a jogszabályban. hogy "ha A cselekmény, akkor X jogkövetkezmény", majd utána a bíró azt mondja, hogy "konkrét a cselekmény=jogszabályi A cselekmény, ezért a jogszabályi X jogkövetkezmény a jelen ügyben a konkrét x jogkövetkezmény", akkor abból nekem az jön ki, hogy a hatály és az alkalmazhatóság az ugyanaz - mindez egy olyan szerzőtől, aki hangsúlyosan el akarja választani a kettőt. érzékelem a különbséget, de nem tudnám megfogalmazni, és úgy látom, másnak sem megy.
a holokauszttagadás kapcsán azért utalnék a Btk. 2. §-ra - "2. § A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje."
ebből nekem nem úgy tűnik, mintha az AB ex nunc/ex tunc döntésének lenne relevanciája - de oké, ez egy ilyen büntetős specialitás.
pedig a lex posteriori van a dolog mögött, de nyilván azzal, hogy a kétezres évek előtti modellben a dereguláció arra irányult, hogy mindig csak a legutolsó módosító jogszabály legyen hatályban.
*ezzel szemben nyilván azzal lehet érvelni, hogy a módosító jogszabály tartalma nem csak annyi, hogy x rendelkezés helyébe y lép, hanem az y rendelkezés mint olyan, ez viszont azzal az következménnyel is jár, hogy a - pl. technikai dereguláló jogszabály de materiae ki akarja küszöbölni a legi priorit.
és úgy érteném a dolgot, hogy a módosító jogszabály tartalma nem az, amit a módosított jogszabályba beiktat, hanem azok a mondatok, hogy "a 13. § helyébe a következő rendelkezés lép", "a 13. § (3) bekezdésében a "másik" szövegrész hatályát veszti". az idézőjelek között bármi lehet, az a módosító jogszabálynak nem része.
ha ezek a hatályba lépés napján nulla óra nulla perckor kifejtik joghatásukat, és ahogy mondod, beépülnek, akkor ebben mi a normatív?*
ezt a hatály nem egyenlő alkalmazhatóság dolgot is hallottam már, de tényleg érdekelne, hogy akkor ha a hatály (mármint az időbeli) nem azt jelenti, hogy mikortól/meddig alkalmazható a jogszabály, akkor mit?
mindenesetre most e vita kapcsán megnéztem ezt Jakab András: A magyar jogrendszer szerkezete című könyvét - merthogy róla tudtam, hogy elválasztja a hatályt és az alkalmazhatóságot, meg arra gondoltam, hogy talán te is valami ilyesmire gondolsz. azt mondja: az időbeli hatály azt jelenti, hogy mikor elkövetett cselekmény nyomán áll be a jogkövetkezmény. utána azt mondja, hogy az alkalmazhatóság azt jelenti, hogy a normatív aktusban található normatív rendelkezésből egyedi aktusban található egyedi rendelkezésre következtetünk. hát szerintem ha azt van a jogszabályban. hogy "ha A cselekmény, akkor X jogkövetkezmény", majd utána a bíró azt mondja, hogy "konkrét a cselekmény=jogszabályi A cselekmény, ezért a jogszabályi X jogkövetkezmény a jelen ügyben a konkrét x jogkövetkezmény", akkor abból nekem az jön ki, hogy a hatály és az alkalmazhatóság az ugyanaz - mindez egy olyan szerzőtől, aki hangsúlyosan el akarja választani a kettőt. érzékelem a különbséget, de nem tudnám megfogalmazni, és úgy látom, másnak sem megy.
a holokauszttagadás kapcsán azért utalnék a Btk. 2. §-ra - "2. § A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje."
ebből nekem nem úgy tűnik, mintha az AB ex nunc/ex tunc döntésének lenne relevanciája - de oké, ez egy ilyen büntetős specialitás.
pedig a lex posteriori van a dolog mögött, de nyilván azzal, hogy a kétezres évek előtti modellben a dereguláció arra irányult, hogy mindig csak a legutolsó módosító jogszabály legyen hatályban.
*ezzel szemben nyilván azzal lehet érvelni, hogy a módosító jogszabály tartalma nem csak annyi, hogy x rendelkezés helyébe y lép, hanem az y rendelkezés mint olyan, ez viszont azzal az következménnyel is jár, hogy a - pl. technikai dereguláló jogszabály de materiae ki akarja küszöbölni a legi priorit.
Numerius Negidius
2010.03.21 22:56:54
@retekvári: igen, én is azt hiszem, hogy már mindent leírtunk:)
Tóth Zoltán szerint ha Budaházy Györgyöt képviselőjelöltként indítanák, az nem jelentené azt, hogy kijöhetne az előzetes letartóztatásból, mivel – ahogy fogalmaz – „ha a büntetőeljárás hatálya alatt álló személy hivatalosan is jelöltté válik - azaz…..
Az Alkotmánybíróság 756/B/2009. AB határozatának következő részét olvasva ismét felmerült bennem egy gondolat:Az adóalany adóbevallásában meg tudja adni az ingatlan adatait, az ingatlan megszerzésére egykor fordított összeg nagyságát, a megszerzés évét, vagy azt az…..
Történt itt a múlt héten egy és más a mindig izgalmas jogi kérdéseket feszegető Magyar Gárda ügyeiben, ezért aztán megpróbáljuk egy kicsit tisztázni a dolog jogi hátterét. Azt előrebocsátom, hogy igen kevés, mondhatni semmilyen írásos dokumentummal nem rendelkezem, tehát ami…..
Legal Eagles
Don't speak I know just what you're saying So please stop explaining Don't tell me cause it hurt
2009.06.29 01:24:00
Nem vert fel valami nagy port a közbeszédben, pedig nem egészen érdektelen téma: várhatóan holnap (06.29.) kerül sor a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazására. Annyiban egyébként érthető az…..
Minden igen messzire vezet. Olvasgatom a Magyar Közlönyt, egész konkrétan a 2009/50. számot, fantasztikus élmény, a Bajnai-kormány új szerkezetéről van szó mind a négy szövegben, és mind a négy egy egészen érdekes megoldást tartalmaz, mely szerint „ez a…..
Numerius Negidius
2009.04.20 23:10:08
@is: talán nem is az Alkotmányban, de a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben [net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0600057.TV&cel=P(19)] lehetne éppen valami ilyesmi...
@Káposztakukac: azért az Alkotmány értelmezésénél nem tilos figyelembe venni, hogy vannak más törvények is: ) btw. az Alkotmány miniszterekről beszél, tehát szerintem legalább kettő mindig kell (valami ilyesmit ír Paradoxon is, csak azzal meg ez a külön törvény a baj, végülis az Alkotmány alapján az van szerintem, hogy a külön törvényben kell legalább két miniszternek lennie, de ha a külön törvényben több van, akkor azokat mind be kéne tölteni). de a problémát igazából az okozza, hogy az rendben van, hogy van a külön törvény, de ott vannak a tárca nélküli miniszterek is. jelöli a tárca nélküli miniszteri posztra X-et a miniszterelnök, de valamiért nem nevezi ki a köztársasági elnök. ilyenkor mi van?
@Pascal: én nem nagyon találtam erre gyakorlatot, pont ez a különös.
ja és képzeljük el, mi van akkor, ha mondjuk jelöli a miniszterelnök Biszku Bélát valamilyen miniszternek, és a köztársasági elnök azt mondja, hogy őrködöm az államszervezet demokratikus működése felett, egy ilyen embert nem nevezek ki... most akkor van kormány vagy nincs? és mondjuk legyen csak tárca nélküli miniszternek jelölve, tehát a külön törvényben meghatározott tárcák mind be vannak töltve...
@Káposztakukac: azért az Alkotmány értelmezésénél nem tilos figyelembe venni, hogy vannak más törvények is: ) btw. az Alkotmány miniszterekről beszél, tehát szerintem legalább kettő mindig kell (valami ilyesmit ír Paradoxon is, csak azzal meg ez a külön törvény a baj, végülis az Alkotmány alapján az van szerintem, hogy a külön törvényben kell legalább két miniszternek lennie, de ha a külön törvényben több van, akkor azokat mind be kéne tölteni). de a problémát igazából az okozza, hogy az rendben van, hogy van a külön törvény, de ott vannak a tárca nélküli miniszterek is. jelöli a tárca nélküli miniszteri posztra X-et a miniszterelnök, de valamiért nem nevezi ki a köztársasági elnök. ilyenkor mi van?
@Pascal: én nem nagyon találtam erre gyakorlatot, pont ez a különös.
ja és képzeljük el, mi van akkor, ha mondjuk jelöli a miniszterelnök Biszku Bélát valamilyen miniszternek, és a köztársasági elnök azt mondja, hogy őrködöm az államszervezet demokratikus működése felett, egy ilyen embert nem nevezek ki... most akkor van kormány vagy nincs? és mondjuk legyen csak tárca nélküli miniszternek jelölve, tehát a külön törvényben meghatározott tárcák mind be vannak töltve...
Numerius Negidius
2009.04.20 23:50:32
@Káposztakukac: szerintem továbbolvastam, pont azt mondom, hogy oké, hogy van ez a külön törvény, és abban a miniszterek (bár egyébként ez leginkább úgy szokott történni választások után, hogy mikor kb. befejeződnek a koalíciós tárgyalások, akkor módosítják ezt a törvényt, vagy csinálnak egy újat), de mi van a tárca nélküli miniszterrel?
Ahogy az már Kisigi eddig posztsorozatából is kiderült, vita alatt áll a Büntető Törvénykönyv új Általános Részének tervezete. Arról is írt Kisigi, hogy ebben nem szerepel a büntetés célja, én egy jó barátommal folytatott vita miatt most mégis szeretném még egyszer…..
Legal Eagles
Hogyan működik az állam? Az elnök és a pártok konfliktusának alkotmányjogi háttere
2008.12.11 07:00:00
Újabb Sólyom-jelölt vérzett el: az Országgyűlés nem választotta meg Havasiné Orbán Máriát a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Jó ideje tart már a kötélhúzás az elnök és az Országgyűlés (a parlamenti pártok) között: az elnök rendre nem konzultál a pártokkal, mielőtt…..
Az OÉT-tal kapcsolatos 1204/A/2006. AB határozatot Kobayashi elemzi a blogján, én itt az érdemi kérdésbe nem is mennék bele (kell-e az OÉT egyetértése ahhoz a bizonyos rendelethez), mert szerintem egyértelmű, egyetértek azzal, hogy nem kell. Azt is adottnak veszem, pont a határozat,…..
A mai postban egy újabb érdekes állattal ismerkedhetünk meg, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvénnyel, amit az egyszerűség kedvéért nevezzünk a továbbiakban Törvénynek, így nagybetűvel.Barátunk a többi rosszul kodifikált…..
Érdekes és tanulságos a T/5657. számú törvényjavaslat eddig és eljövendő hányattatásainak története, és hát egy igencsak kellemetlen lyukra világítana rá az Abtv. (az alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény) rendszerében, ha egy történet világítani tudna.…..
Írtunk már arról, hogy a Vám- és Pénzügyőrség lehetetlen feladatot vállalt az adócsalással gyanúsított szlovák rendszámos autók ellenőrzésével. Azt is, hogy furcsa így hasraütéses alapon kipécézni épp a szlovák rendszámokat, amikor az igazán nagy értékű autókat a…..
Numerius Negidius
2008.08.21 17:34:05
Még a szakmai közvélemény sem figyelt fel különösebben az 1/2008. (I. 11.) AB határozatra, ennek ellenére jelentősége nem lebecsülendő. A határozat az Sztv. két rendelkezését semmisítette meg: annak a lehetőségét, hogy az elzárásra történő átváltoztatásra tárgyaláson…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
én csak annyit akartam bemutatni, hogy ez a sok ezer forint többletkiadás egy ember egynapi elzárása, ez egy tévhit, egy alaptalan adat, amit előszeretettel használnak egyrészt a szabadságvesztés ellen érvelők, másrészt meg költségvetési ügyekben a bv. szervezet.