Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Bácskai peregrinus

1 bejegyzést írt és 108 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Alapvetően nem írtam volna civilekről meg az elcipelésükről és egyebekről, mert egyrészt magáért beszél, hogy rendőrökkel basztatnak egy színházat mert az igazgatója nagy pofájú, másrészt embert nem érdekel. Aztán olvastam egy bejegyzést, amit nem tudtam szó nélkül hagyni.…..
Bácskai peregrinus 2014.09.17 08:46:46
@turista a saját országában:

Ejnye, ejnye.
Kora reggel nyitom a levelesládámat és ennyi mosdatlan szájjal kimért szöveget vagyok kénytelen olvasni.
Láthatóan nem csak a saját országodban érzed magadat turistának, de a korrekt megfogalmazással is szemmel látható gondjaid vannak (azt bizony a jó ízléssel, párosan szokta elsajátítani az emberfia). Szakember nem lévén, csak találgatni tudok, de mintha egy kis identitás-válságot vélnék fölfedezni a nekem szánt gyalázkodó válaszod mögött. Lévén semmi konkrétum a megszólíttatásomban, csak fröcsögő rosszindulat, érdemben nem tudok mit kezdeni vele(d).
A disputa ilyetén elmarad.
De megnyugtatás képen közlöm: tudom mivel – és leginkább azt, hogy kikkel – foglalkozik az Ökotárs. Ott van a honlapján, aki megtanulta a betűolvasást, és a sorok között is jártas a tekintete - annak a napnál is világosabb: ehhez nem kell egyetemi diploma.
Amúgy, csak a miheztartás végett jegyezném meg, hogy nem vagyok az Orbán- kabinet csacsenolója, de még fizetett agent provocateurje sem. Olyannyira, hogy az én kormányomat – már akinek „szolgalelkűje”, alattvalója, honpolgára stb. volnék – egy Aleksandar Vučić nevű jogász-politikus vezeti. Régebben Vojislav Šešelj vajda tanítványa volt.
Tudod, ő az a csetnik vezér, aki legalább annyira utálta a magyarokat, mint a magadfajták.
Bácskai peregrinus 2014.09.17 15:03:33
@turista a saját országában:

A stílus maga az ember.
Egyszer, ha a Délvidékre jössz, írj erre a linkre, értesülni fogok róla.
Akkor esetleg szívesen eltárgyalok veled, hasonló hangnemben, ahogy errefelé dívik. De nyüszítve fogsz hazatakarodni Röszkénél, azt garantálom. Mármint ha egyáltalán érted a szó értelmét: haza.
A 66 éves szerb nyugdíjasnak az árvíz miatt kellett elhagynia az otthonát, mindene elúszott. Bécsbe igyekezett a fiához, de a magyar határon leszállították a buszról, mert nem volt nála elég készpénz, hogy belépjen az unió területére. A férfi három órát töltött még…..
Bácskai peregrinus 2014.05.20 09:13:25
Részvétem a családnak!
Az előttem beíró Antun Vidakovic-tyal egyet tudok érteni, a magyar határőrök, vámszervek gorombasága, olykor cinizmusa valóban legendás.
Régen is írtam már erről: az országba belépő idegennek ők lennének az első véleményformálói, akik alapján megítélik a többi magyar embert. Ezt játsszák el, nap mint nap... Nesze neked, magyar turizmus.
Persze, hogy a határon dolgozók többsége azért nem ilyen. Udvariasak, kimértek, teszik a dolgukat: pont ezért föl se tűnik a munkájuk, magatartásuk - és így a jó. Szakmájuk az ellenőrzés, ami sosem lehet üdítő a várakozásra ítélt határátlépőnek, de ha legalább szakszerű, korrekt bánásmódot tapasztalunk (mert amaz is csak ember, egyenruhában), akkor tudomásul vesszük ami szabály, oszt jó napot!
Viszont pár faragatlan bunkó miatt most kollektíve a magyarság lett undok, szőrösszívű féregnek beállítva, hiába mentenek az árvízben a mieink is!
Olvasva a szerb lapok vonatkozó online cikkek reagálásait: finoman szólva kapjuk az ilyen-olyan jelzőket. A szerb társadalom elkeseredett a gazdasági helyzet miatt, amire most jött az árvízi katasztrófa és az emberek most veszik észre igazán, mennyire magukra hagyta őket a hatalom. Az országot megrendítette az ár, de még inkább az, ahogy a központi irányítás látványosan összeomlott. Semmi nem úgy működik, ahogy kéne. Leírták azt is: a múltkori magyarországi árvíz levezénylése kéne, hogy példaként lebegjen Belgrád szeme előtt.
Erre föl most a bajban, tetézve a csüggedést, haragba sikerült ingerelni néhány fatökű magyar szervnek még azokat a szerbeket is, akik amúgy soha semmi rosszat nem gondoltak volna rólunk, magyarokról.
És megint kiken fog csattanni az a bizonyos ostor?
A délvidéki magyarokon, rajtunk, szokás szerint.
Pintér belügyminiszter úr menjen le Röszkére, és dicsérje meg őket.
Bácskai peregrinus 2014.05.20 10:38:03
@Cavalcanti:
Még egyszer hangsúlyozom: távol álljon tőlem, hogy általánosítsak!
Mindazonáltal igaz - tapasztalatból tudom, sajnos -, hogy míg Szerbiában (és általában a Balkánon, a mentalitás miatt) sokkal lazább a hatóságok viszonyulása OLYKOR, és nem mindig, addig Magyarországon a kínos pedantéria, a bürokratikus tili-tologatás dívik, ahol egy elvétett rubrikára, az anyád lánykori nevének szerintük nem megfelelő igazolására, amolyan formájú pecsét hiányára, aláírás olvashatatlanságára etc. hivatkozva szakmányban kapsz agyérgörcsöt a hivatalokban.
Én elhiszem, hogy a határon elhunyt öregembernek nem volt elegendő pénze. Azt is megértem, hogy ilyenkor az előírás szerint kell eljárni: vissza kell fordítani, megtagadni tőle a határátlépést.
Na de most jön, amit viszont nem értek.
Az emberi faktor. Az emberségességé, ami - OLYKOR - a legbigottabb, legtörvénytisztelőbb közszolgában, szervben is meg kéne, hogy indítson valamit.
Egyrészt: nem tudom elhinni, hogy abban a váltásban a röszkei oldalon senki nem értette, mit beszél szerbül az öreg.
Ha így lenne - no, az az igazi botrány.
Ha viszont igen, akkor meg azon hüledezek, hogy nem esett meg valakinek a szíve a jámboron, pakolta volna vissza a buszra és huss!
Nem.
Inkább semmibe vették egy kicsit, az öreg meg ettől (is) kikészült, a szívének elég lett ennyi vegzatúra utoljára.
Én még nem láttam a magyar szervek hivatalos közleményét. Ha kiadnak majd valamit, vagy netán nyilatkoznak, a szóvivő szemét fogom figyelni.
Bácskai peregrinus 2014.05.20 11:45:47
@grobari sever:
Hát ezt azért vissza kell, hogy utasítsam. És még finom vagyok. Mert én nem gondolom, vagy érzem magamat "génhibásnak" attól, hogy magyar vagyok.
Miféle náci okoskodás ez?
Kikérem magamnak!
És lehet, hogy goromba szoktam lenni - igen -, most pont ez a szándékom, mert a hülye hozzászólások bosszantanak.
Az "nem nőtt fel fejben", aki három, négy sorban úgy tud gyalázni egy népet, hogy közben meg sem próbál objektív lenni.
Maradj a focipályán. Ott kiverheted a nyálad.
Serbia Insajd San Huan do Tokija 2014.04.23 13:40:00
Samira Parilla huszonhárom éves Puerto Ricó-i egyetemista. Jelenleg a suli mellett egy bankban dolgozik. Önszorgalomból tanult meg szerbül, mivel a belgrádi Crvena Zvezda fociklub lelkes szurkolója. A YouTube-ra feltöltött, saját előadásában hallható turbószerb dalokkal izmos…..
Bácskai peregrinus 2014.04.24 11:01:33
@Styxx:

Lehet poénkodni,én sem vagyok ment tőle, de tényleg lenne az a pénz, paripa, fegyver, amiért elgumicsizmáskodok közöttük. Hoznám a dél-alföldi tempó karakterét, ennivaló dolgokat produkálnék.
Persze, ott is dúl már a multikulti, gondolom van migránsuk dosztig, és én ebben a tarka kavalkádban csak akkor tűnhetnék ki, ha történetesen két fejem nőne a hónom alatt és az altestem egy pikkelyes farokból állna.
Hiába. Európa telítődött.
Bácskai peregrinus 2014.04.24 11:28:47
@Styxx:
Semmi hiba, sül a liba. Ahogy boldogult Dusi bácsi, az úri fodrász hajtogatta, még a régi szép időkben.
Bácskai peregrinus 2014.03.05 09:48:04
@harcsabajuszos:
Nézegetem az internetes dolgaimat és közben váratlanul ér a fölismerés: már megint mulasztottam!
A művelt francia lépcsőház effektusnak nevezi azt, amikor valaki utólag kap észbe, mit is kellett volna mondania egy adott helyzetben.
Ilyen későn érő típus vagyok én is, ezért után-gyújtással, de engedje meg hogy megköszönjem jó három évvel ezelőtti kedves érdeklődését.
Köszönöm!
Jó egészséget kívánva Önnek üdvözlöm Bácskából!
Mindig is sejtettem, hogy Bear Grylls egy rohadék. Nem azért, mert élve falja fel a a pondrókat, és élvezi, ahogy a soha szárnyat nem bontó pillangók szétfröccsennek a fogai alatt. És nem is csak azért, mert úgy belez ki egy tatut, mintha csak a zsebeit fordítaná ki, miközben aprót…..
Jobbegyenes Heil Anelka! 2013.12.29 13:59:54
Így év végére azért csak jutott még egy nagy közéleti tanulság: soha, de tényleg soha ne mondd, hogy nincs lejjebb. Mert van. Mindig van. Miután Josip Simunic horvát focistát eltiltották a vb-n való részvételtől egy „náci köszöntés" miatt (amit egyébként Pavelic fasiszta…..
Bácskai peregrinus 2013.12.30 07:39:20
@Bí Dzsí:
Az ex-jugoszláv régióból a szlovének úszták meg legkisebb vérvesztességgel azt, hogy tengelyt akasztottak Belgráddal, pontosabban a Jugoszláv Néphadsereg (JNA)keményvonalas kommunista tábornokaival.
A horvátokból meg nemzetet faragott a háborújuk, igaz, tengernyi szenvedéssel. De ahogy egy embernek, úgy egy népnek is meg kell küzdenie önmagáért.
A horvátoknak sikerült.
Nekünk, magyaroknak meg kicsit savanyú a szőlő, mert még az utolsó fegyveres harcunknak - 1956 dicsőségének - a megítélése is meglehetősen ambivalens. Gondolok itt arra, hogy reformkomcsik ugyanúgy puskáztak, mint hajdani csendőrök, vagy a pesti srácok. Időben és jellegében sem tudott úgy kiforrni az a pár nagyszerű pillanat, mint a déli szomszédaitok évekig húzódó honvédő háborúja.
A második világháborús Horvát Állam erős német befolyással bírt, de hát ezen az alapon a megmaradt francia bábállam is szégyellhetné magát, mégsem teszi. (Nekik kijár, hogy ellenálltak, ami mint tudjuk nettó hazugság, röhej...)
A Balkánon a negyvenes évek közepéig, sőt délebbre még a háború utáni években is hamisítatlan polgárháború dúlt, amit végül Tito kommunista bandája varrt el. Horvát, bosnyák és szerb értelmiséggel végezve, megregulázva az albánokat és kiirtva a svábot meg a magyart.
Bármi is lesz a mostani román-magyar pszichedelikus áldokumentarista horrordráma vége, egy biztos: új időszámítás kezdődött a modern kori magyar diplomácia történetében. Az erdélyi magyar közösségeknek a legfelsőbb állami szintről küldött hadüzenet után tök mindegy, a…..
Bácskai peregrinus 2013.08.13 08:47:23
@Poroszkai Attila:

Engedelmeddel: engem, meg tudtommal a környezetemben egyetlen bácskai-délvidéki magyart nem uszít, és a múltban (igen! - még a szoci kompánia ideje alatt)sem uszított senki a többségi szerb nemzet ellen.
Az "idióta kettős állampolgárság" ügyét kérje számon a románokon, akik szakmányban adják meg tejtestvéreiknek, bárhol élnek is a világon, és igen impozáns számban veszik föl a moldovait. Ez utóbbinak bevallott célja, hogy Moldovát a közeljövőben Romániába olvasszák. Az annektálás ötlete legfelsőbb román kormánykörökben nyíltan kimondatott.
De hogy hazai pályán maradjak: a régi Jugoszlávia széthullása után minden volt tagköztársaság népe két kézzel kezdte osztogatni a kettős állampolgárságot igazoló flepniket.
Ebben a bonyolult, etnikailag zilált térségben ez egy igen jó húzásnak látszott, és látszik a mai napig.
Tetszik-e a magafajtáknak, vagy sem mellékes.
Mielőtt hörögni kezdene tudatom, hogy nekem és családomnak NINCS kettős állampolgárságunk. Idáig megelégedtem a szerb passzussal. Nem hazafiatlanságból, mert az én értelmezésemben a haza szó nem föltétlen a magához hasonszőrűek megálmodott Magyarországát jelenti, hanem azt a kisebbségi magyar létet, ami szívósan ragaszkodik szülőföldjéhez, városához, falujához, ősei földjéhez. A bácskai magyarság elorzott jussához.
Mindazonáltal pont a magafajták végett megfontolás tárgyává teszem, hogy öttagú családommal a közeljövőben kérelmezni fogjuk a magyar kettős állampolgárságunkat.
Egyrészt azért, mert alanyi jogon amúgy is járna, édesapám még a magyar időben született a '40 és évek elején.
Másrészt érzelmi oka van: nem egy családtagom, ősöm a vérét, életét adta azért az országért, amiből maga ki szeretne utálni minket.
Harmadsorban pedig - ez sem elhanyagolható érv - azért folyamodom majd a kettős állampolgárságért, hogy kisebb esélye legyen annak, amiről vizionált.
Hogy jövőre, meg utána négy évre rá, sőt 15 év múlva se legyen olyan bitang politikai erő hatalmon, aki azzal nyerne választást, hogy amit adni lehetne, jó szívvel, hazafiként, azt elveszi.
Ez a szégyen nem szabad, hogy bekövetkezzen.
Teszünk róla, hogy ne így legyen!
Többször szóvá tettem már, hogy nem vagyok épp nagy rajongója a fajtának, de időről időre természetesen kötelező kör a klubban a témát ápolgatni. Idei sorunk összeállításának terhét ezúttal egyik törzstagunk és rendszeres hozzászólónk szegediszomelijé vállalta magára, köszönet néki ezúton is...
Bácskai peregrinus 2013.07.01 08:55:53
@Bodomi:

Hát egy flaskával azért el-elszopogatnék belőle, kéremszépen.
Isten éltesse!
Őszintén szurkolok a 444.hu-nak, Uj Péter új internetes lapjának és a tehetséges újságíró-gárdájának. Kerner Zsolt is egy jó tollú srác, de a "Navracsics egy majdnem háborús bűnös ügyvédjével ad elő Zadarban" című cikkét egyszerűen nem is értem, hogyan képzelte. Oké,…..
Bácskai peregrinus 2013.06.27 08:08:01
@Styxx:
Jó régóta nem írtam erre az oldalra, ami nem azt jelenti, hogy nem olvasom rendszeresen.
Egyszerűen más dolgom volt.

De most tasztatúrához nyúlék, mert a "Nikolić-paradoxonon" túl(Engedelmeddel, szeretném egy majdani hosszabb tanulmányomban közkinccsé tenni!)kimondtál egy másik érdekes fogalmat vagy kulcsszót is: szavatartók.

A délvidéki politikában kicsit is otthonosan mozgók előtt mindez már régtől fogva köztudott dolognak számított.
Mármint, a Szerb Haladó Párt meglepő gesztusai, következetessége, ami megint csak meglepő, de elegáns rugalmassággal párosulnak, úgy hogy nem a politikai elkurvulásukként tarja számon őket senki, ha aláhúzzuk a tevékenységük mérlegét.
Ügyesek, no.

Nem tisztem, hogy védjem őket, pláne dicsérjem, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy az itteni magyarság iránt százszor (nem statisztikai adat) megértőbbek, mint a magukat nevükben is demokratának valló - egyébként nagyszerb, ilyen-olyan pártelemekből verbuválódott - kompániák.
(Sajnos, a Liga Čanakjával együtt, aki Zentán anno még rendes emberként írta be magát a Tisza-mentiek szívébe, de azóta hiteltelen és egyre kártékonyabb amit művel...)

A VMSz fölismerte ezt a lehetséges partnerkapcsolatot, és nagy tételben fogadok rá, hogy élni is fog vele. (Más kérdés a VMSz pragmatikussága mögött lévő, a pártvezetést átitató már említett elkurvulás megítélése. Örökös kisebbségi pártként a nagyobbhoz dörgölőzés joga-e, avagy inkább Markó-féle gyomorforgató RMDSZ-s hinta-palinta. Gusztus, meg biztos pártkönyvecske ügye.)

Egy biztos, és ezt a szentenciát egy, a szórványban élő bácskai magyartól hallottam:

"A demokrata pártiak sosem mondanak nemet a magyar kérésre. Egyszerűen nem teljesítik. De ha a demokrata pártiak valamit megígérnek a magyaroknak, csak akkor állnak oda ímmel-ámmal, amennyiben (zömmel anyagi) érdekük fűződik hozzá. És örülnek, ha elbuksz.
Ezzel szemben a haladók - ha látják, hogy nem megy a dolog - nyíltan a szemedbe mondják. Ám még utána is igyekeznek az ügyedet segíteni. Viszont az igenjükre mérget lehet venni.
És a nagyvonalúságuk (balkáni jó szívük okán-e?) révén haladó párti polgármesterek alatt nyugodt lélekkel állíthatsz szobrot magyar királyaidnak, pénzzel támogatják magyar jellegű rendezvényeidet és általában megpróbálnak ott és úgy segíteni, ahogyan tudnak.
Hogy ennek mi a magyarázata? A rosseb tudja.

Talán csak annyi, hogy a bevallottan nemzeti oldal szerbjei fogékonyabbak, megértőbbek a mi nemzeti jellegű dolgainkra.
Ugyanis a nacionalizmus bizony hasznos és szép: a magadét szeresd, a másét tiszteld.

Ám a demokraták maszatoló nemzetközisége, a mögötte lévő - nagyon is élő - nagyszerb öntudat a rossz lelkiismeret miatt ezt soha nem fogja megérlelni.
     MSZP-s szórólap 2004 decemberéből. Évről évre nem felejtettünk. De az idő telik, a körülmények változnak, utoljára idézem fel ebben a formában a magyar balliberális oldal történelmi bűnét.   „Ez a nép­sza­va­zás ugyan­is…..
Bácskai peregrinus 2010.12.07 08:49:00
@csi szi:

Már megint Orbán? Úgy látszik bármi témát földob valaki, a végén mindig ide lyukadunk ki.

Hát akkor utoljára: meggyőződésem, hogy mindannyian emberből valók vagyunk. Orbán Viktor sem kivétel ez alól, még ha egyesek patákat vizionálnak a lábfeje helyére, akkor is.

Ember tehát ő is, itt-ott bizonyos tökéletlenséggel, ilyen-olyan hibákkal. Mindazonáltal úgy vélem (és ezen nézetem révén bizonyos hogy szépszámú embertársammal - magyarral vagyunk ugyanígy), hogy egy igen tehetséges, sokra hivatott és történelmi léptékben mérve is egy meghatározó alakja a magyar közéletnek. Olyan politikus, akinek döntése többnyire az én családom jövőjét, sorsát is meghatározza és meg is fogja.

Vele szemben alternatívát egyenlőre nem látok, még utcahossznyi közelbe se. Ha pedig az előző kurzusra és címeres figuráira gondolok, akkor megfordul bennem a keresztényi szelídség, mert amit velünk, határon túliakkal művelt az a kompánia (élükön tudjuk kivel) attól ökölbe szorul a kezem, mert talán a jó Teréz anya is kiosztana nekik egy csattanós parasztpofont, szépen egyenkint. Mert megérdemlik.

Remélem egyszer méltó módon megköszönhetjük nekik mindazt, amit értünk - illetve Magyarországért - tettek.
Bácskai peregrinus 2011.12.06 07:40:56
@Táskás Tóni:

Megpróbáltam emberi hangon megfogalmazni gondolataimat.
De van egy szint, ami alulmúlja az általam vállalható disputa értelmét, ami keszonbetegség veszélyét hordozná magában, ha minden egyes odaköpött bejegyzésre válaszolnék.
Ezért Önnek is inkább csak békés adventi napokat kívánok. Nézzen magába, gondolkodjon. Meglátja milyen érdekes ez a világ.
Bácskai peregrinus 2011.12.06 07:48:52
@Publius Decius Mus:

Köszönöm, a hozzászólás szép volt! Pont így vagyok ezzel én is. Negyven évesen, életünk - jó esetben - felénél már azért egy értékrendszer szerint szívjuk a levegőt. Beérik a legtöbb ember agya.
Akiknek nem: lelkük rajta.
Előre is elnézést kérünk azoktól, akik nem tudnak szerbhorvátbosnyákul, ez a bejegyzés nem nekik szól, hanem a bennfenteseknek. (Nem baj, ma már úgyis volt egy címlapos poszt, ez meg nem lesz az.) Az van, hogy a jugoszféra online berkeit a napokban kísértetként járta be egy…..
Jól bekezdett a megalakulóban lévő (remélem elég diplomatikusan fogalmaztam :) új parlamenti frakció, azon belül is Molnár Csaba „frakcióvezető”. Idéznék tőle néhány mondatot egy index-es cikkből: „Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy a frakció létezik és…..
Bácskai peregrinus 2011.10.26 07:43:54
Kívülállóként nem akarok most magyar belpolitikai vizeken szakértegetni. (Lehet egyébként, hogy még így is jobban vagy pontosabban látom a hungárus pártpolitika csínjait, mint egy átlag illetve az alatti magyar szavazó. De ez legyen az én perverzióm.)
Csak arra szeretném fölhívni a figyelmet, ami egy avatatlan szemével nyilvánvaló.
Ebben az új gittegyletben a tagok arca rossz arcú.
Azt nem állítanám, hogy az MSzP-ből csak ezek a Lombroso-figurák táncoltak át Gy.F. köpönyege alá. Ez így nem lenne igaz. Maradt ott is jó néhány. Elég, ha az elhízott D'Artagnanra, Török Zsoltra réved tekintetünk. Szerintem ő már az édesanyjának se volt szimpatikus, a szülőágyra téve.
De szabad legyen megjegyeznem, hogy ha egy új alakulat mezei választópolgárok szavazatára bazíroz, és a kor minden adekvát reklámfogását, marketingjét alkalmazza, akkor miért nem szól nekik valaki, hogy Мolnár Csaba arca vállalhatatlan bármilyen vizuális kommunikációra. Egész egyszerűen az a fószer taszító jelenség, a karrierjével, a harsányságával, a mélyen ülő szemgödrével. Ezen még az okuláré se segít.
Ám ha végig nézek a Tízek Társaságán, be kell látnom, hogy nem valami bő a kínálat.
Álljon itt ez a komment a teljes szubjektivitás jegyében. De hogy nem véletlen, légből kapott a véleményem, azt igazolják a közkedveltséget, pofaszimpátiát mutató közvélemény-kutatások eredményei: hátul kullognak a jóemberek.
Tisztelt elnök úr, kedves Attila!Napok óta gondolkodtam azon, megírjam-e ezt a levelet. Tipródásom oka az volt, hogy úgy érzem, rossz irányba vezeted a Magyar Szocialista Pártot, de nem tudtam eldönteni: ártok-e vagy használok, ha ezt a dolgozatot közzéteszem. Végül úgy…..
Bácskai peregrinus 2011.10.17 13:14:12
@_fű a szénakazalban:

Hát - akkor stílszerűen vessző nélkül - köszönöm szépen!
Ha engem minősítgetnek még hagyján, de a hajdani tanáraimmal szemben méltatlan a vád. Teneked se használ. Az indulat gyilkos dolog tud lenni, megkeseríti az ember életét.
Nem elég Gréczy úr habzó epéje? Errefelé is él a mondás, hogy az isten nem ver bottal.
Most a gondviselés, szerencse vagy más kiismerhetetlen erő jóvoltából Gyurcsány az őt megillető helyre jut. Szép lassan.
Ez még nem a végjáték ugyan, csak a bohózat egyik fölvonása, borítékolt fordulatokkal, kicsit unalmasan.
A király lemeztelenedik, és a függöny előtt le fogják döfni.
Meglehetősen sokan vagyunk olyanok, akik a tőrkésesnek szurkolunk. Vagy nyolc éve.
Elképzeléseim egy gazdaságról (7 éves) (Ezek a mai 7 évesek! Világéletemben pirosnak képzeltem a traktort, no de mit mond a félprofi?) Serbia Insajd: Pósa Károly egy észak-bácskai kisvárosban él, főállásban szellemi munkát végez (blogja itt). Mellette "nejlonparaszt";…..
Bácskai peregrinus 2011.09.30 14:47:02
@nagyo78:
Nem akarok huhogni, de komoly aggályaim vannak afelől, hogy ez a mai gazdasági-pénzügyi-társadalmi struktúra kibír-e még legalább húsz évet, vagy öreg koromra jöhetnek a Mad Maxban megismert figurák, a pohár vízért, falat kenyérért ketrecharcot vívó emberiség?
A nagyvárosok teljesen elveszítették emberi arcukat, élhetetlen aszfaltpályákon meg beton kaptárakban zsúfolódik a tömeg. Már az problémát okozhat, ha a negyediken eldugul egy klozet. Hogy akarnának ezek túlélni, ha mondjuk két hétre elmenne az áram?
Hamvas megmondta, hogy tízezer főig még emberi mércével szerethető egy város. Addig az utcán egymásnak köszönnek.
Ezen fölül, a lakosság számának növekedésével egyenes arányban silányulnak az életföltételek.
Bácskai peregrinus 2011.09.30 15:53:25
@kutya vacsorája:
Dicséretbe meg áldásba nem szokás belenézni, de köszönöm a jó szavaid.
Viszont az utolsó két sorocskád - szerény véleményem szerint - egy kissé sarkos summázása lett az urbánus környezetben élőknek. Túl azon, hogy alapvetően két minőség feszül egymásnak szembe, amikor a provincia meg a paneldzsungel egymásnak mond ellen, akkor kénytelenek vagyunk a nagy számokra, a statisztikákra hagyatkozni, magyarán általánosítgatni: az meg nem biztos, hogy minden esetben üdvös.
Itt is - ott is fölbukkanhatnak szarháziak.
Az már csak a korszellem, a divat műve, hogy a városokban gyakrabban találkozunk meghökkentő fazonokkal, ideológiákkal, normális ésszel föl nem fogható kényszerhelyzetekkel.
Mint a filmeken. Húsz éves, fiatal felesége autójának fékét rongálta meg a szintén fiatal, huszonkét éves férj, hogy végérvényesen megszabaduljon az asszonypajtástól, ám teljesen véletlenül lebukott. Az északnyugat-horvátországi Varasd (Varaždin) közelében fekvő Ivanac…..
Bácskai peregrinus 2011.06.29 21:15:50
@Styxx:

Tessék tovább írni! Aztán majd meglatoljuk, hogy milyen kommenteket érdemes hozzáfűzni.
Gréczyblog Kicenzurázva 2011.05.13 10:04:00
Különös és talán némileg megrázó napokon vagyok túl.Kicenzuráztak.Az történt, hogy egy órás különbséggel eltűnt az aznap megjelent írásom a Népszava online kiadásából, majd a stop.hu címlapjáról veszett el A Dumánál című blogom.Minderről a barátaim, ismerőseim…..
 „Egyszemélyben testesítem meg az új függetlenséget” (Tétényi Éva az MSZP majálisán)   Fidesz-országnak van egy klerikális fellegvára, amelyik úgy működik, mint egy Mrozek-novella. Úgy van sötét, úgy nem mozdul semmi és úgy nincs pénz semmire, hogy…..
Hristos vaskrse! Miközben a szerb közvélemény az elmúlt hét folyamán egyes ellenzéki politikusok éhségsztrájkjával és az ebből fakadó médiacirkusszal volt elfoglalva (Vajon bekötik-e az infúziót és mikor? · Sztrájkszegés-e a szentáldozás? · Mit üzent…..
Bácskai peregrinus 2011.04.28 16:35:31
@Styxx:

Ha már a Cocta szóba került: a Jupi nevű narancsos ikertestvére se kutya, bár elismerem, hogy narancsos-szénsavas löttyökben a józsefvárosi bolhapiac választékához mérhető a kínálat, meg olykor a minőség is.
Viszont egy régi Friderikusz (!) tóksóban, az éppen meghívott ügyeletes mixer látványosan Next-es, Szerbiában zutyult és közkedvelt rostos üdítőkből varázsolta elő a koktélokat.
Gondolom, magyarországi márkának nem akartak reklámfölületet adni, vagy a Rauch papa anno nem állt kötélnek F. Sándor vágyainak.
Bácskai peregrinus 2011.04.30 11:00:43
@kutya vacsorája:

Úgy illik, hogy mindjárt a legelején megköszönjem kedves megjegyzését. Ha hölgynemű, akkor kézcsók érte, ha meg hím, akkor azt javallanám, hogy a "beleszeretett" kategóriával csínján bánjunk, ebben a visszájára fordult szép új világban még valaki habzó epéjű vakesetleg elérti. Kész a baj.

Egyébként nyugodt bonhómiával nézem minden egyes alkalommal azokat az írásokat, véleményeket, amelyek a Balkán, vagy az össznépi délszláv táncház kavalkádja által fölvert porfellegekről szólnak.
Meg tudom érteni, hogy az EMKE sarkán hajnali kettőkor, sok pálinka után a Djurdjevdánt ordítva mindenkiben megbizsereg valami, és az ökölrázó vadrác bájosan romantikus figurája ilyenkor mintha életre is kelne. De ez nem a valóság. Vagyis csak annyira az, mint a szerencsétlen Vujity Tvrtko legtöbb híradása a szlavóniai frontharcokról, amit kufártévéjében kolportált anno. (...)

Ahol én élek, a Pannon-síkság és a Balkán hamis kézzel, rossz öltésekkel összefércelt mezsgyéjén: kicsit másképpen látszanak ezek a dolgok.

Ezzel együtt el tudom fogadni, ha a mediterrán régiókban szárnyal valakinek a lelke. Van rá példa elég: a balatoni villák jó része Dalmáciában rácsudálkozott nagyságos asszonyi ötletek eklektikus megvalósulása csupán. Szeged belvárosát kaspókba gyömöszölt pálmafák(!)díszítik. (Botka biztos úgy gondolta, hogy a "napfény városának" éppen elég árnyékot, hűvöst biztosít a jó nevű Csillag börtön...)
Lehetne sorolni.

Így van ez a gasztro-kultúrával is. Most éppen az ilyen varjúhájjal sült ennivaló a divat. A török-görög-szír, az olajat ivó talján, a sajtszagú dél-francia, a tolvaj maghrebiek kecskéje, sok csípős szemű kínaival nyakon löttyintve.

Magam viszont a bácskai borjúállásra szavazok mindenkor. Attól nekifutásnyira is olyan illat rezeg a levegőben, mint a harangkondulás.
Nem mellesleg: nagyapám is ezt ette, meg az ő apja is.

A kukoricás-garnélás cannelloni szagától megbokrosodott volna az igás lova is.

Ha erről, meg sok más egyébről többet szeretne megtudni, látogasson el az oldalamra. Ott élem gyöngy életemet.
www.magyarkanizsa.blogspot.com
Bácskai peregrinus 2011.05.01 09:55:09
@kutya vacsorája:

Mivel esik ez az áldott eső (végső ideje volt már, a búza így is megsínylette a tavaszi aszályt), nem lesz semmi a szikes rónánkra tervezett hússütésből.

Egy kimustrált ekevasat használunk tárcsának, aminek három fémlábat hegesztett egy ügyes kezű barátunk. Ezen sül a hús: a lapos pljeszkavica, a kolbászkányi csevap (alapanyaguk birka-, marha-, disznóhús megfelelő arányban, hagymával, borssal, férfiasan fűszerezve), a karaj, a felsál meg minden egyéb, még a szalonna is. Ez a terv most kútba esett, ámbár a "víznek árja" most fölül van tényleg, de sebaj!
Magyar embert az időjárás nem b.szogathatja, legfeljebb ha szórakoztatni tudja.
Ezért B-variánsként kirándulunk Ottó barátunk faluvégi tanyájára, ahol a gangon, az ereszet alatt már fől a birkapaprikás.
A tokjút még a múlt héten szép szelíden levágták, előrelátóan tegnapelőtt óta fokhagymás pácban várta sorsát.
Még jó, hogy egyre megbízhatóbbak a meteorológusaink. A cigája birkához tarhonya dukál, és akkor az igazi, ha kicsit odakapatja az ember, magyarán megpörköli.
Albán pék kalács-puha kenyerét vágjuk hozzá, meg a jó képünket, és a kezdő rúgás házi körtepálinka után hideg sváb sörökkel abszolváljuk a majálist.
Mi ez, ha nem május elseje, az internacionalizmus jegyében? :)
Ronda általánosítással élve a kortárs templomépítészet legtöbbször megdöbbenti az évszázados formanyelvhez szokott szemlélőt. A látszóbeton alkalmazása általában még ront kicsit a helyzeten és innen nagy utat kell megtennie az épületnek, hogy a hívők bizalmát, szeretetét…..
Bácskai peregrinus 2011.04.05 17:28:28
@a-kis-herceg:

Érteni vélem én azt, ha valaki magát kis hercignek képzeli, megfelelési kényszerből úgy is köll viselkednie: jelen esetben meglehetősen tiszteletlenül.

A stílus maga az ember, közhelyes és mégis igaz.

Az általam említett mesterek valamit azért lepakoltak az asztalra - ezt még az ellenfeleik sem vitatják - mindazonáltal úgy vélem, hogy egyik organikus sem érdemli meg az Ön rosszmájú kívánságát.

Mondom úgy, hogy nem vagyok építész, szakmabeli, csak egyszerűen szeretem a tisztességesen megépített, megmunkált, megfestett vagy megírt jót.

Tudja, mifelénk a déli végeken csak úgy, mint a határon onnan mostanság meglehetősen híján vagyunk a teremtett igazságnak.
Ami lehet ugyan többrétegű meg árnyalt, de soha sem parvenü.
Ezzel együtt kívánok Önnek további szép napot!