Adatok
Clara55
55 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Szép a reggel. Erősnek és derűsnek érzem magam. Szinte külön-külön jelzik az izmaim, mennyire jót tett most a torna. A teraszon iszom a kávét. Éppen finom. A hőfoka, az ereje és a tej aránya. A kedves kávézós bögrémet meg egész egyszerűen jó megfogni és jó a számhoz emelni. Talán butaság, de a…..
Szeretem és tisztelem. Igazi humanistának ismerem sok-sok évtizede. Most mégis kényelmetlen volt a gondolatait olvasni. Meglepett. Valami ilyesmit írt: előbb az éhező gyerekeket vegyük észre, ne a szomszéd síró kutyáját.
Na, de hogy? És miért? Miért is kell prioritásokat kijelölnöm az empátiámban?…..
Néztem a trolibusz hátsó ülésén decensen helyet foglaló madárcsontú ősz asszonyt. Most is minden makulátlanul tökéletes volt rajta. Az ezüstös hullámos fürtöket a fejére simító ízléses csatok. A sötétszürke ballonkabát, a vékony gyapjú harisnyás lábon a fekete gumitalpú félcipő ragyogott a…..
Mulatságosnak láttam a "harcot" a kétéves és a macska között. Utóbbi számára csakis a szőrme egér jöhetett szóba mint a sportot, gyakorlást, szórakozást jelentő játék tárgya. A legolcsóbb bolti tucat szőrmeegér, szerencsére, amiből mindig betáraztam, mert valahogyan egy idő után sorra eltűntek a…..
Ülünk a szőnyegen egymás mellett. Nemrég kapta kézbe a gyöngyfűzős dobozt. Igazából nem is gyöngyök, hanem előre kifúrt nagyobbacska, színezett fából készült formák és egy vastagabb zsinór. Mindennek könnyedén mennie kellene ezzel, de látom, hogy a "gyöngyök" elég vacakul vannak kifúrva. Némelyiken…..
Mióta van így? Valahogyan észre sem vettem, de aztán elszabadult az egész. S manapság egy tehetetlen legyintéssel intézem el: egyre erőszakosabb, féktelenebb, trágárabb a hétköznapi beszédmód. Nem is az online univerzum bugyraira gondolok, hanem csak úgy a normálisnak mondottra.
Már majd tizenöt…..
Roppant szimpatikus ismerősömről jutott az eszembe. Örülök, ha találkozom a szösszeneteivel. Csupa szépet és főleg igazat szokott írni. Családról, életről, barátságról, szolidaritásról, empátiáról és még sok másról. Tanulni lehet tőle a türelmet és elfogadást, őszintén mondom.
Amikor…..
Csala Károly
Szerelmi dalocska
Én vagyok a te ügyed,
és nem tűrök halasztást.
Kegyelmem vagy te nekem,
s én tenéked malaszt, lásd!
Kettesben
Tudod,
amikor egy picit össze vagyunk veszve,
hiába próbálunk nézni nagyon messze,
túlságosan is csak közelre látunk:
azt hisszük, hogy a…..
Csala Károly
Az élet félrím-álom
A kisfiú, ki voltam,
felnőtt korra ébredt,
és talált magáról
egy öregkori képet.
Pesszimistán
Minden nap egy-egy kudarcot
programozok be magamnak.
Ezt munkának hívom.
Ettől lesz fogytán az élet.
Az öregkor elé
Még nem vagyok vén gyerek, s…..
Csala Károly
Hangok
Laktunk bérházban. Istenhangon
házmesterné ordibált a gangon.
Költöztünk városvégi zöldbe;
itt mindent családricsaj tölt be.
Már üdülünk, föl, szinte, ha éjjel
álmunkat kutyadal tördeli széjjel.
Anti bá’
Hej, lakodalmast zeng már
Dionüszosz, a lármás,
vagy tán…..
Csala Károly
Bölcs állatiság
„Nincs közönséges állat.”
E.T.A. Hoffmann
Nem hagyjuk éhen cicánkat,
hiszen ő nálunk családtag,
és beszélgetünk is vele,
igyekszünk kilesni véleményét,
egy-két titkát és érzeményét,
szerzett s bírt…..
Csala Károly
Átváltozásaim
Más vagyok én délelőtt, mint délután,
s nyár kedvence vagyok, kit tél utál.
Átváltozom én, bizisten, önkény nélkül.
Mint piros kikelet is ahogy őszbe kékül.
Mától
Mától ősz van,
akármit mond a naptár.
Örülj, vagy siránkozz:
csak ennyit…..
A hely egészen más. Mások az arcok, a szagok, de mégis. Azért ez valahogyan mégis a régi önki. Hiába a poros műanyag sárkány, a bambuszrügy meg a currys rizs, a vágott szemű pultoslány, itt valami mélyen gyökerező pesti tradíció bukkant fel újra. Emlékszem, amikor alig láttunk még eleven kínait, már…..
Arról már sokan és sokat beszéltek, hogy mit jelentett Tabák Lajos Szolnoknak. Nagyon is sokat, s az a figyelem és törődés, amit tapasztalhatott még életében a szűkebb pátriájától – mindenekelőtt a megtisztelő díszpolgári cím –, jól mutatja, hogy ez a város képes megbecsülni értékes embereit.…..
Régi fényképeket nézegetni élvezetes és tanulságos is. A régi fotók józanságra intenek. Személyes sorsunk a térben és az időben is halvány ponttá kezd zsugorodni a múlt látványának gazdag életszerűségétől. Létünk a nagy egészben apró mozzanat. Megrázó tán, de nem nagy felfedezés. Ha Marcus…..
Vigyázni kell a fotográfusokkal. Több évtizedes tapasztalat mondatja ezt velem. Hallgassanak rám. A fotográfus rendez egy kiállítást, mondjuk, Azok a 60-as, 70-ek évek címmel, s rögtön azt a látszatot kelti, hogy a manapság oly divatos – és valljuk be, oly szánalmas – nosztalgia hullámára akarna…..
Ebből az új kiállításból úgy látszik, Szilágyi Lenke egészen másba fogott, mint amit már megszokhattunk tőle. Nem fekete-fehérben, hanem színesben fényképez, nem az itt-ott elé táruló esetlegességekből örökít meg olyan momentumokat, amelyekben érez valami számára fontosat a világot járva, hanem…..
Félve kezdem a mondókámat, mert amiről szólni akarok, azzal felbőszítettem már korábban jó néhány fotográfust, aki a természetet tartja fő vagy egyetlen témájának. Mégis újra csak előhozakodom vele, mert Zsila Sándor barátom mostani tárlata felbátorít, s az igazamban tán akarata ellenére is…..
Azt mondják, a generációkat az választja el egymástól, hogy egyre kevésbé értik a másik szavajárását. Megyek a Moszkvára!, találkozzunk a Moszkván! – mennyiszer hangzott el sok évtizeden át és senki sem értette félre. Senki sem gondolta úgy nálunk, Budapesten, az orosz fővárosig kellene utaznia,…..
Tisztelt házigazdák, kedves vendégek!
Az se baj, ha egy kicsikét félreértenek: először is megkérem Önöket, lazuljanak el, lélegezzenek mélyeket! Igyekezzenek az agyukat egy kissé megtisztítani attól a rengeteg gondolattól és eszmefoszlánytól, amelyik most, ebben a pillanatban is a saját életük…..
A történet meglehetősen régi, de nagyon jellemző. Szereplői ma már nem élnek, a helyszínek, amelyekről szó esik, már nem úgy néznek ki, amint akkoriban. A harminc éve sajtópalotaként működő New Yorkból lépett ki az egyik napos vasárnap délelőtt az Ország-Világ újságírója, Fenyves György, éppen…..
Családunk egykori legkisebb tagjával, a fekete kasztrált kandúrral, Mityóval egészen komoly beszélgetéseket folytattunk. Igazán sok mindenben megértettük egymást, s meglepően sok javaslatunkat hajlandó volt elfogadni. Ennek valószínűleg – a kölcsönös tiszteleten túl – az volt az oka, hogy rájöttünk,…..
Hiába nagyon eszes és ügyes, hozzánk képest a cica kicsike állat. Ráadásul nehezen is értjük meg a gesztusait, gyakran rossz előítéleteket táplálunk vele szemben, s ezért sokszor alaptermészeténél gyanakvóbban és erőszakosabban viselkedik velünk szemben. A cicával csakis a tökéletes bizalom…..
Gyönyörű fekete (kasztrált) kandúrunkkal szerencsések voltunk, hiszen benne meglehetősen türelmes és készséges oktatóra leltünk. Szerencsés módon igen korán megértettük azt a kérését, hogy kövessük őt, s mivel azonnal eleget is tettünk – mondjuk, nem én értetlen, hanem a férjem – a macskanyelven…..
A cicákkal való kommunikációm már évtizedek óta folyik, különböző élettereimben rendszeresen felbukkantak ezek az állatok. Eleinte kevés, később intenzívebb figyelemmel próbáltam követni életüket s az emberekkel kapcsolatos gesztusaikat. Talán a számos izgalmas korábbi megfigyelésnek és az ezekből…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz