Adatok
Balázs Attila
0 bejegyzést írt és 18 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Első körben szögezzük le: semmi. Nem vonultak ki kotrógépek, nem vágják a fákat, nem ölik meg a környéken található kiskutyákat és gyerekeket, sőt, nem is fogják. Van ugyan egy koncepció a terület hasznosításáról, de ez még csak ötlet szintjén merült fel, ráadásul köze…..
2009. december 9-én helyezték el a francia nagyvárosban épülő új, a Garonne folyón átívelő híd, a Bacalan Bastide alapkövét. Az átkelőtől délre azonban még kikötők találhatóak, melyek megközelítését biztosítani kell továbbra is, így egy különleges szerkezet terveztek…..
Balázs Attila
2009.12.21 11:26:41
@mestska:
Nem bontják el, de ha levonjuk a "zsebpénzeket", egy meglévő műemléki híd felújítása akkor sem vethető össze teljesen egy új híd árával.
Ha egy műemlék épületet akarunk felújítani, biztosan sokkal drágább lesz mintha építenénk egy újat.
A Margit híd szobrait, műemléki korlátait, régi-új rácsozatait nem hagyományos lakatosmunkával készítik (legalábbis remélem), emiatt kapásból többszörösébe kerülnek ezek a szerkezetek.
Csak egy példa: ha valaki a családi házára igazi kovácsolt vas korlátot akar tenni, és nem a brikós gagyit veszi meg hanem elmegy egy normális lakatoshoz, először biztos hogy dob egy hátast a lakatos árajánlatától...
Nem bontják el, de ha levonjuk a "zsebpénzeket", egy meglévő műemléki híd felújítása akkor sem vethető össze teljesen egy új híd árával.
Ha egy műemlék épületet akarunk felújítani, biztosan sokkal drágább lesz mintha építenénk egy újat.
A Margit híd szobrait, műemléki korlátait, régi-új rácsozatait nem hagyományos lakatosmunkával készítik (legalábbis remélem), emiatt kapásból többszörösébe kerülnek ezek a szerkezetek.
Csak egy példa: ha valaki a családi házára igazi kovácsolt vas korlátot akar tenni, és nem a brikós gagyit veszi meg hanem elmegy egy normális lakatoshoz, először biztos hogy dob egy hátast a lakatos árajánlatától...
Balázs Attila
2009.12.21 12:11:06
Urbanista
Szolnokon épül Európa leghosszabb gyalogoshídja (vagy nem - frissítve)
2009.06.24 13:35:00
Miközben időről időre felröppen a Dunán átívelő budapesti gyalogoshíd terve (igaz mostanában már csak Duna-ágakon, például a Kopaszi-gátnál vagy a Margitszigetre), teljesen elkerülte a figyelmemet egy igazán grandiózus elképzelés. Pedig a Tisza fölé tervezett…..
Balázs Attila
2009.06.24 15:32:05
Rehab-irritáció. A sporaarchitects építésziroda szállodaterve a zsidónegyedben. Építészek: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya.
Az utóbbi években bontások és botrányok véget nem érő sorozata jellemezte a budapesti zsidónegyedet. Többször szerepelt…..
Balázs Attila
2009.06.10 09:42:38
Kedves Csaba!
Én azt gondolom hogy a példa megállja a helyét, ha valaki azt akarja érteni ami az jelképez. A példa azt akata bemutatni, hogy egy régi épületet is lehet kortárs módon kezeni, és bontás nélkül is létrehozható egy jelentős kortárs épület.
Természetesen nem lehet minden épületből múzeumot csinálni (ez nem is cél), de ugyanilyen kortárs módon lehetne hozzányulni ha lakást, szállodát, vagy bármi más funkciót akarunk létrehozni.
Ennél a példánál direktebb a Herzog Herzog & de Meuron Caixa fóruma Madridban, ahol új szintek, és jelentős bővítés is található, igaz ez is közfunkció, részben múzeum:
www.arcspace.com/architects/herzog_meuron/caixa/caixa.html
Az észt Hg Architecture nevű csapat hasonló megoldást követett Tallinban, de ezek irodák:
blog.ikodu.com/2008/08/27/2-uut-ponevat-buroohoonet-rotermanni-kvartalis/
és egy másik észt csapat, a Koko szintén Tallinban így odotta meg egy régi lepusztult gyár bővítését irodákkal:
blog.ikodu.com/2008/09/09/laudsepa-tookoja-tornide-saladus/
A holland Cepezed pedig így bővít egy régi villát Rómában:
epiteszforum.hu/node/9886.
De nálunk is vannak erre jó példák, úgy mint pl. a MEO. Természetesen egy az egyben hasonlók nincsenek, de ez nem hiszem hogy akadály lehet...
Én nem gondolom hogy ebben az esetben -ahogy írtad - költészetről kellene beszélni. Ez a dolog sokkal prózaibb ennél. Van egy érték, és van egy kitűnő építészcsapatunk, akik most a romboláshoz aszisztálnak, ahelyett hogy a régi házat átértelmezve egy sokkal komolyabb értéket hoznának létre, mint amit a képeken láthatunk.
Köszönöm a cikket. Azt gondolom ha valaki komolyan gondolja a városrész megmetését, akkor egy épületet sem engedhet lebontani, különösen egy ilyen helyzetben, mert ezek mind precedens értékűek. A példákból látszik hogy egy meglévő épület sem lehet valós akadály, ha a cél nem a profitmaximalizálás.
Én azt gondolom hogy a példa megállja a helyét, ha valaki azt akarja érteni ami az jelképez. A példa azt akata bemutatni, hogy egy régi épületet is lehet kortárs módon kezeni, és bontás nélkül is létrehozható egy jelentős kortárs épület.
Természetesen nem lehet minden épületből múzeumot csinálni (ez nem is cél), de ugyanilyen kortárs módon lehetne hozzányulni ha lakást, szállodát, vagy bármi más funkciót akarunk létrehozni.
Ennél a példánál direktebb a Herzog Herzog & de Meuron Caixa fóruma Madridban, ahol új szintek, és jelentős bővítés is található, igaz ez is közfunkció, részben múzeum:
www.arcspace.com/architects/herzog_meuron/caixa/caixa.html
Az észt Hg Architecture nevű csapat hasonló megoldást követett Tallinban, de ezek irodák:
blog.ikodu.com/2008/08/27/2-uut-ponevat-buroohoonet-rotermanni-kvartalis/
és egy másik észt csapat, a Koko szintén Tallinban így odotta meg egy régi lepusztult gyár bővítését irodákkal:
blog.ikodu.com/2008/09/09/laudsepa-tookoja-tornide-saladus/
A holland Cepezed pedig így bővít egy régi villát Rómában:
epiteszforum.hu/node/9886.
De nálunk is vannak erre jó példák, úgy mint pl. a MEO. Természetesen egy az egyben hasonlók nincsenek, de ez nem hiszem hogy akadály lehet...
Én nem gondolom hogy ebben az esetben -ahogy írtad - költészetről kellene beszélni. Ez a dolog sokkal prózaibb ennél. Van egy érték, és van egy kitűnő építészcsapatunk, akik most a romboláshoz aszisztálnak, ahelyett hogy a régi házat átértelmezve egy sokkal komolyabb értéket hoznának létre, mint amit a képeken láthatunk.
Köszönöm a cikket. Azt gondolom ha valaki komolyan gondolja a városrész megmetését, akkor egy épületet sem engedhet lebontani, különösen egy ilyen helyzetben, mert ezek mind precedens értékűek. A példákból látszik hogy egy meglévő épület sem lehet valós akadály, ha a cél nem a profitmaximalizálás.
Balázs Attila
2009.06.11 21:38:54
@Masznyik Csaba:
Kedves Csaba!
Igazad van, valóban elbeszélünk egymás mellett, de ennek ellemére én úgy érzem ez a vita nem hiábavaló.
Hagynám a példákat, mert azt hiszem ez nagyon sok irányba visz, próbálkozzunk inkább a tiszta logikával.
Ha jól értem, az érvelésed arra épül, hogy adott egy jó terv, ami egy értéket hoz létre. Ebben az összefüggésben -mivel amúgy híján vagyunk az értékes kortárs épületeknek-, másodlagos kérdés hogy ez a meglévő épület milyen értéket képvisel.
Én azt gondolom hogy nem ez a dolog lényege. Ha ezt a tervet Ódor Tamás tervezte volna, akkor biztos vagyok benne hogy záporoznának a kritikák, és a kritikiák egy jó része arról szólna, hogy miért kellett lebontani a meglévő házat. Igaz, ez csak felételezés, de ha mégis el tudjuk fogadni (mert azért ez biztosan nem áll messze a valóságtól), akkor ebből az következik, hogy egy érték lebontásáról egy olyan új érték lebontása ürügyén határozunk ami még csak terv szintjén létezik. Mi van ha a megrendelő kirúgja a Sporásokat, és Ódor Tamás tervez egy neogót-barokk, polgári-paraszt szállodát? Elpusztítottunk egy értéket annak a reményében hogy egy újat kapunk helyette, de nem kaptunk. Hasonló esetek már szép számmal történtek ezen a környéken.
Nem gondolom, hogy szélsőségesen gondolkodom erről a kérdésről, bár a szélsőségesség elég relatív fogalom. Pédául ha hárman vitáznánk erről a kérdésről, egy a bontás mellett érvelne, egy a kortárs bővítés mellett, egy pedig a hiteles rekonstrukció mellett, akkor én nagyon középen érezném magam:)
A fentiek miatt én egyáltalán nem támogatom régi épületek bontást. Kivételt számomra csak városi léptékben értelmezhető urbanisztikai ziccerek jelenthetnek, amik viszon éppen ezért messze nagyobb értéket képviselnek egy-egy háznál. Imádom azokat a városokat, ahol látványosak a történeti rétegek. Ahol megjelenik a görög, a római, a bizánci, a román, és a többi, akár egy épületen belül is. Ha lebontjuk ezeket ez épületeket, annak a lehetőségét szüntetjük meg hogy ilyen rétegek egymásra épülhessenek.
Kedves Csaba!
Igazad van, valóban elbeszélünk egymás mellett, de ennek ellemére én úgy érzem ez a vita nem hiábavaló.
Hagynám a példákat, mert azt hiszem ez nagyon sok irányba visz, próbálkozzunk inkább a tiszta logikával.
Ha jól értem, az érvelésed arra épül, hogy adott egy jó terv, ami egy értéket hoz létre. Ebben az összefüggésben -mivel amúgy híján vagyunk az értékes kortárs épületeknek-, másodlagos kérdés hogy ez a meglévő épület milyen értéket képvisel.
Én azt gondolom hogy nem ez a dolog lényege. Ha ezt a tervet Ódor Tamás tervezte volna, akkor biztos vagyok benne hogy záporoznának a kritikák, és a kritikiák egy jó része arról szólna, hogy miért kellett lebontani a meglévő házat. Igaz, ez csak felételezés, de ha mégis el tudjuk fogadni (mert azért ez biztosan nem áll messze a valóságtól), akkor ebből az következik, hogy egy érték lebontásáról egy olyan új érték lebontása ürügyén határozunk ami még csak terv szintjén létezik. Mi van ha a megrendelő kirúgja a Sporásokat, és Ódor Tamás tervez egy neogót-barokk, polgári-paraszt szállodát? Elpusztítottunk egy értéket annak a reményében hogy egy újat kapunk helyette, de nem kaptunk. Hasonló esetek már szép számmal történtek ezen a környéken.
Nem gondolom, hogy szélsőségesen gondolkodom erről a kérdésről, bár a szélsőségesség elég relatív fogalom. Pédául ha hárman vitáznánk erről a kérdésről, egy a bontás mellett érvelne, egy a kortárs bővítés mellett, egy pedig a hiteles rekonstrukció mellett, akkor én nagyon középen érezném magam:)
A fentiek miatt én egyáltalán nem támogatom régi épületek bontást. Kivételt számomra csak városi léptékben értelmezhető urbanisztikai ziccerek jelenthetnek, amik viszon éppen ezért messze nagyobb értéket képviselnek egy-egy háznál. Imádom azokat a városokat, ahol látványosak a történeti rétegek. Ahol megjelenik a görög, a római, a bizánci, a román, és a többi, akár egy épületen belül is. Ha lebontjuk ezeket ez épületeket, annak a lehetőségét szüntetjük meg hogy ilyen rétegek egymásra épülhessenek.
Balázs Attila
2009.06.14 10:44:49
Kedves Csaba!
Elnézést, igazad van Csaba, nem gondoltam végig a dolgot, a jövőben tartózkodok az ilyen és hasonló példálódzásoktól.
Nem ismertem Plecnik Ljubljanai könyvtárát. Nagyon érdekes, számomra ez is belefér a rétegek egymásra rakódásába, köszönöm a példát.
A három fokozat szerintem rendben van, a visszaépítést viszont én továbbra is kissé fából vaskarikának érzem, bár kétségtelen, hogy ez is több mintha egy teljesen újat építenénk. Abban meg nincs semmi rossz hogy eltérő a véleményünk:)
Elkészült Edouard François Hotel Fouquet Barrier-je, ami hasonló a Sopra tervéhez:
www.archdaily.com/24801/hotel-fouquet-barrier-eduard-fanchanc/
Mi a véleményetek?
Elnézést, igazad van Csaba, nem gondoltam végig a dolgot, a jövőben tartózkodok az ilyen és hasonló példálódzásoktól.
Nem ismertem Plecnik Ljubljanai könyvtárát. Nagyon érdekes, számomra ez is belefér a rétegek egymásra rakódásába, köszönöm a példát.
A három fokozat szerintem rendben van, a visszaépítést viszont én továbbra is kissé fából vaskarikának érzem, bár kétségtelen, hogy ez is több mintha egy teljesen újat építenénk. Abban meg nincs semmi rossz hogy eltérő a véleményünk:)
Elkészült Edouard François Hotel Fouquet Barrier-je, ami hasonló a Sopra tervéhez:
www.archdaily.com/24801/hotel-fouquet-barrier-eduard-fanchanc/
Mi a véleményetek?
Már írtam úszómedencéről, de akkor a zöldtetők hasznosítási lehetőségeiről volt szó. Most azonban egy olyan kézenfekvő dologról van szó, mely majdhogynem triviális: miért nem úszunk a Dunában? Mert 1) piszkos a vize, 2) erős a sodrása, 3) általában hideg a vize. Ezt azonban…..
Balázs Attila
2009.05.11 11:05:53
@terasz9:
Nem egészen, a hévizi tavon a fürső lábakon áll, a Dunában pedig úszni kell, mivel a vízállás változik. A hévízihez hasonló fürdő volt egykor Keszthelyen a Balatonban is (később korszerűsítették betonból), és még ma is látható Palicson a palicsi tóban Szabadka mellett.
Nem egészen, a hévizi tavon a fürső lábakon áll, a Dunában pedig úszni kell, mivel a vízállás változik. A hévízihez hasonló fürdő volt egykor Keszthelyen a Balatonban is (később korszerűsítették betonból), és még ma is látható Palicson a palicsi tóban Szabadka mellett.
A mintegy 300 ezres lakosságú erdélyi nagyváros, Kolozsvár mellett is épül az észak-erdélyi autópálya Brassótól Nagyváradon át a magyar határig. Az autópálya teljes hossza 415 km lesz. Ehhez kapcsolódóan a települést délről elkerülő út épül, hogy csökkenjen a…..
Reitter Ferenc a XIX. században elkészítette a mai Nagykörút helyén kialakítandó hajózható csatorna terveit. Erről tartotta akadémiai székfoglalóját is 1867-ben A pesti Duna-csatorna s a hozzá kapcsolt minden remények valósítására alkalmas utak és módokról címmel. Terveit a…..
Balázs Attila
2009.04.06 10:04:31
Szerintem a minta nem Amszterdam és nem Velence, hanem inkább Bécs volt. De annál azért szebb lett volna, nagy kár hogy elvetették.
Nagyon jó ötlet ez a montázs, kicsit azért más lenne, csak árvízkor nézne ki így a nagykörút, akkor viszont tele lenne emberekkel:)
Kis adalék a témához, egy apró korabeli látványtervvel:
emc.elte.hu/~ve/96okt3/csatorna.html
Nagyon jó ötlet ez a montázs, kicsit azért más lenne, csak árvízkor nézne ki így a nagykörút, akkor viszont tele lenne emberekkel:)
Kis adalék a témához, egy apró korabeli látványtervvel:
emc.elte.hu/~ve/96okt3/csatorna.html
Ha összehasonlítjuk Budapest és Bécs kb. egyidőben kialakult körgyűrűit, rögtön szembetűnő, milyen nagyvonalú a bécsi, és milyen szűkös a budapesti. Bécs nem engedhette meg magának, hogy a császárváros pompáját másolja az elnyomott szomszédvár. A városfal…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Az ötlet tehát nagyszerű, de szerintem a várban kellene megvalósítani. Az egész borospince feeling sokkal jobban illik a várhoz, és még hagyományokkal is adottak. A polgárházak üzleteibe és a pincerendszerbe lehetne telepíteni a magyar tájak, és termelők üzleteit. Néhány széles utca, mint a Tárnok utca, vagy az Országház utca borpiaccá alakulhatna, mint ahogy az a középkorban is volt. Ezek a vári utcák a középkorban tele voltak árusokkal, és hömpölygött a tömeg. Az Országház utca általában elég kihalt, mivel ide már nem mennek el a turisták, de egy ilyen borpiactól új életre kelhetne, és középre helyezett standokkal a széles utca szűkebbé és romantikusabbá válna.
A Tabánt pedig én egy igazi belvárosi parkká fejleszteném, vízfelületekkel, és néhány olyan zöldterületi létesítménnyel, ami népszerűvé teszi a parkot.