Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Szemán Angelika

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2019.05.18. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Filmklub Káin gyermekei 2019.05.08 18:01:02
Három kamasz, akik büntetésüket töltik a fiatalkorúak börtönében Magyarországon, a nyolcvanas években. Három gyilkosság, amiért megbüntették őket. Majd eltelik harminc év, és az egykori kamaszok újra a kamera előtt ülnek, visszatekintve egykori önmagukra. Ki lehet-e törni, vagy az ifjúkor bűnei…..
Szemán Angelika 2019.05.18 00:20:27
A film számomra nyomasztó és nagyon elgondolkodtató, több szempontból is. Jómagam is egy olyan városban nőttem fel (és járok most is gyakran vissza oda), ahol ilyen hányatott sorsú emberekkel éltem egy szomszédságban. Tehát a film nem sokkolt, egy olyan világ ez, amelyet én közelről ismerek. Viszont nagy meglepettségemre, arra ösztönzött, hogy más nézőpontból is tekintsek ezekre az emberekre. És ne az felszínes ítélkezéssel zárjam le a gondolatmenetemet a szereplőkkel kapcsolatban.
Továbbra is elitélem amit tettek/tesznek, kevés indokot tudnék felsorolni, ami elég nyomós a gyilkosságra. Viszont be kell vallanom, mélyen legbelül kissé sajnálom ezeket az embereket. Mint Rousseau mondta anno: A gyermek születendően jó, és a környezete teszi később rosszá. Ha ezek az emberek, akiknek életét a filmben feldolgozták, lehetőséget kaptak volna egy szép életre, egy morális családi légkörre, valószínűleg nem tartanának ott, ahol. Viszont pont a származásom miatt mondom, hogy igenis ki lehet törni ebből az egészből, mert személyesen ismerek olyanokat, akik jóformán a pokolból emelkedtek fel. Hogy szerencse vagy akarat kérdése-e, az már egy újabb vitatéma…
Filmklub Ernelláék Farkaséknál 2019.05.06 15:32:43
Egy lakás, két család. Az egyik itt él, tele a mindennapok kisebb-nagyobb problémáival, a másik külföldre ment, ahonnan kényszerűen hazatér. Az összezártságban növekszik a feszültség, régi és újabb sérelmek jönnek elő. De a helyzet vajon inkább erősíti vagy gyengíti a kapcsolatokat?..
Szemán Angelika 2019.05.18 00:19:57
Kifejezetten nem szeretem a magyar filmeket, de ezen az órán valahogy nyitottabb lettem irányukba. Habár ez a film pont nem erősiti ezt a tábort…
Maga a téma tetszett, mert ez a valóság. A családok albérletben vannak, százezreket fizetnek egy idegennek a lakhatásért, biztos jövő nincs, a szülők kapcsolata majdhogynem haldoklik.
A testvér a családjával hazaköltözik, mert külföldön sincs kolbászból a kerítés, de nyilván a szokatlan helyzet és a problémák további gondokat vonzanak maguk után.
A végén azonban Farkastól elhangzott a mondat, amin már én magam is nem egyszer gondolkodtam: "Lehet, hogy boldog vagyok, de nem tudok róla." – ez egy óriási fricska magamra nézve, mert gyakori a melankolikus elvonulás, és a rossz dolgokra koncentrálás. Holott sok dolog van, amiért hálásnak kellene lennem, és azokra összpontosítani.
Filmklub Az állampolgár 2019.04.13 11:15:11
Az állampolgárság sokkal többet jelent a hivatalos elismerésnél, papíroknál: emberi viszonyokat, összetartozást és közösséget, de ugyanígy benne van a menekülés, a harc a hivatalokkal és a küzdelem az előítéletekkel. Ahhoz, hogy mindez érzékelhető legyen, szembesülnünk kell saját hazánk…..
Szemán Angelika 2019.05.18 00:19:25
Féltem a filmtől, mert számomra a migráció, rasszizmus egy olyan téma ami nagyon kényes, összetett és már annyi tévképzet, elferdítés született velük kapcsolatban, hogy kételkedtem egy „rövidke” film rendesen fel tudná dolgozni, de kellemesen csalódtam.
Wilson a maga hatvan évével egy valóban pozitív és megnyerő férfi, már ami moralitását és attitűdjét illeti. Fordulatokkal teli ez a film, Mari szerelme, Shirin megjelenése és a gyermek, a rendőrök és természetesen az, hogy igazából a film nem egy igazi happy end. Amikor megjelent a szerelem motívum, és kiteljesedni látszott, úgy gondoltam, hogy nem lesz egy nagy durranás, szinte a zsigereimben éreztem, hogy úgyis mindenki boldog lesz és a szokásos Disney féle csodavilágot mutatja nekünk, ezzel elérve, hogy mindenki megértse, a rasszizmus bűn, és bőrszíntől független mindenki egyenjogú. De aztán amikor fokozatosan halmozódtak a problémák, bemutatva egy teljesen naturalista, hihető, mondhatni hányatott sorsot, és szenvedések sorozatát, igencsak felkaptam a fejemet, és más megvilágításba helyezte a migráció témáját is a gondolataimban. Pedig a film még a téma érdekeltsége előtt látott napvilágot. Vranik Roland ezzel egy igazán magas mércét állított fel.
Filmklub 2019.03.21 18:11:12
Miként viselkedünk egy olyan helyzetben, ahol az elvárások veszik át az uralmat az erkölcsi érzék felett? Vajon elnyomhatja-e a személyiségünket  egy felvállalt társadalmi szerep? Philip Zimbardo nagy vitákat kiváltott stanfordi börtönkísérlete megpróbált választ adni ezekre a kérdésekre - olyan…..
Szemán Angelika 2019.05.18 00:18:45
Az eredeti Zimbardo kísérletet dolgozza fel ez a német film, több-kevesebb megmásítással. Ugyebár az igazi Stanfordi börtönkísérletben fiatalok egy csoportját választják ki, akik fizikailag és mentálisan is egészségesnek bizonyulnak. És aljas, mondhatni manipulatív módon folyik a megfigyelés, illetve a hozzá tartozó feltételek kialakítása. A rabok szerepét játszó fiatalokat már az első napon megalázzák, és valóban, mint bűnözőket szállítják be az egyetem alagsorában kialakított börtönbe. Nem is telik bele 2 nap, a kijelölt börtönőrök olyan tortúrának teszik ki a „rabokat”, hogy teljesen beleélik és elhiszik azt, hogy ők valóban bűnözők. És az egymás testi épségének veszélyeztetése miatt le is kellett állítani az eredeti kísérletet. A filmből hiányoltam a németekre igaz precizitást és tökéletességre törekvést. Nem éreztem a feszültséget, amit elvártam volna a szereplőktől, és a vége is hirtelen lerendezettnek tűnt, maradt pár megválaszolatlan kérdés.
Filmklub 2019.02.20 10:38:59
Lehet-e kísérletezni a társadalommal, egy csoporttal vagy egy osztállyal akkor, ha az szükségképpen befolyásolja az életüket és gondolkodásukat? Meddig mehet el a pedagógia egy jelenség bemutatásában és érzékeltetésében? Vajon mi magunk mennyire lennénk fogékonyak egy hasonló manipulációra?..
Szemán Angelika 2019.05.18 00:17:44
Utána olvastam kicsit a filmnek, és egy oldalon azt találta róla, hogy egy 1967-es kaliforniai középiskolában történő „kísérleten” alapul. Ez a film egy igazi lélektani dráma.
A témája az egyeduralom, vagy autokrácia, ami ugyebár értelemszerűen egy olyan rendszer, amelynek élén egy személy vagy kisebb zárt csoport áll. Jelen esetben ez itt a Hullám nevezetű mozgalom.
A filmen a németek tökéleteségre törekvése jól visszatükröződik. Okosan felépített, napokra bontott alkotás ez, és nekem a szereplők is szimpatikusak voltak, annak ellenére, hogy folyamatosan változtak a karakterek viselkedése, egy negatív irányba. (valószínű maguk a színészek voltak inkább azok)
Nagyon jól bemutatja, hogy könnyen át lehet esni a ló túloldalára, és ingatag a választóvonal a manipuláció, autokrácia, illetve aközött, hogy valahová tartozzunk, tagjai legyünk egy csapatnak, csoportnak. A tragikus rész szerintem is kiszámítható volt, pláne, ha úgy indult a film megnézésnek az ember, hogy tisztában volt vele, ez egy dráma. Ami számomra azonban nagyon érdekessé tette az alkotást, hogy erősen érezhető benne a németek sötét múltja utáni bűntudat, és Hitler hatása.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása