Regisztráció Blogot indítok
Adatok
solidarity1

0 bejegyzést írt és 17 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Hajónapló Csütörtök. 2024.06.06 03:06:18
0:48 Fárasztó napom volt. Hol is kezdjem. Vagy egy éve mákszemnyi apró elváltozások lettek a mellkasomon. Nem izgatott különösebben, de egyre szaporodtak, olyan lett tőlük a bőröm mint a smirglipapír. Aztán észrevettem, hogy zuhanyozáskor, törölközéskor  le tudom őket dörzsölni, szóval valamit…..
Hajónapló Péntek. 2023.01.27 16:57:53
Harmadik napja csökken a vízszint. De amire ma reggel ébredtem, arra nem számítottam. Kilépve az ágyból majd eldőltem, annyira seggre volt esve a hajó. Ilyen alacsony még nem volt a nyolc év alatt mióta itt élünk.  És amikor az imént megjöttünk a délutáni sétából, nézem, még jobban kiáll a…..
Hajónapló Hétfő. 2020.11.23 11:51:18
Na akkor folytatom. Lehet, hogy át kell értékeljem, hogy nem kell autó. Idáig elvoltam a biciklivel, de úgy tűnik mostantól rendszeresen kell majd Budapestre járnom az egészségügy bugyraiba. Az pedig 3 km a HÉV, vagy 8 km a vonatállomásig. És majd ahogy a beszámoló végén kiderül, idézem a…..
Hajónapló Csütörtök. 2020.10.08 17:42:03
Gondban vagyok. Nem tudom a fényképezőgépből letölteni a képeket a PC-re. Korábban volt egy kábel, aminek egyik végét a fényképezőgépbe, a másikat a PC-be dugva simán ment. Aztán itt valami bedöglött, gyanítottam, hogy  a kábel, vettem újat, azzal se ment. Vettem egy kártyaolvasót, ennek az a…..
Hajónapló Vasárnap. 2020.08.30 17:03:50
No. Nagyjából helyen van az új gép. Ezt már azon írom. Az az ami háttal van kifelé, így jobban hozzáférek a bedugnivalókhoz, végülis az előlapon csak a ki-be gomb van, azt meg ki lehet tapgatni, ha az ember már tudja merre keresse. A terv az, hogy ha a régiről már átjött minden ami kell, akkor ez…..
Hajónapló Vasárnap. 2020.08.23 17:49:14
Tegnap remek eseményen voltam. A tuba nagy kedvencem, nála jobban fúvósban csak a szuzafont szeretem, szóval basszus a köbön. Sejtettem, hogy lesznek jónéhányan, magam is terjesztettem az eseményt a Fb-on, mert ez nem "hivatalos" városi esemény volt, hanem a művészek magánkezdeményezése, de azért…..
solidarity1 2020.08.25 09:37:39
A kép szerint neked egy videoszerkesztő programod van, mellyel el tudod végezni a videók összefűzését, vágását és feliratozását. A videó átalakítóval pedig csak a formátumot tudnád megváltoztatni, pl. mov fájból lehet mp4-et készíteni, de erre szerintem nem lesz szükséged. Ha már mov videókat használsz, akkor érdemes telepíteni a számítógépedre az Apple QuickTime lejátszót, és akkor nem lesz több gondod a videók megtekintésével: support.apple.com/kb/DL837?locale=hu_HU
Valóban úgy van ahogy írtad, a videószerkesztők nagyjából egy kaptafára működnek. Úgy kell elképzelni, mint ha celluloid filmet vágnál szét darabokra és ragasztanád össze. Az idősávban látható a végeredmény, melyet a nagy kép alatti zöld gombbal tudsz megnézni. A függőleges piros csík jelzi, hogy hol tartasz éppen. Ha rákattintasz az olló ikonra, akkor ott szétvágja a "filmet". A projektfájlok közül pedig rá tudod húzni a következő videót az idősávra. A végén ha kész vagy, akkor keresni kell valami Save vagy Exportálás menüt, hogy a kész videót le tudd menteni végleges formában.
Hajónapló Szombat. 2020.08.02 00:37:07
Kivételesen nem a piacra mentünk csónakkal, hanem körbehajóztuk a szigetünket. Ezt a rituális tevékenységet minden évben legalább egyszer elvégezzük. A 21-es folyamkilométer táblától északi irányban van a Balabán csatorna bejárata úgy 50 méternyire. Mindjárt egy "maszek" gyaloghíd alatt kell…..
solidarity1 2020.08.02 21:03:07
Hajónapló Kedd. 2020.02.04 17:00:39
Délutánra bejött a 10-es idő. Délelőtt csak eső volt viharos erejű széllel, de mostanra (16:40 ) elállt az eső, viszont igazi szélvihar lett. A kutyákkal most jöttünk vissza a délutáni sétából, hát amikor kimentem a stégre körbenézni a hajót, bizony rá kellett dőlnöm a szélre. Összefüggő…..
Hajónapló Szombat. 2020.01.25 12:21:52
A hivatásos ébresztők. Szomorú dolog, kedden elfogyott a bejgli. :( Több mint két hete lejárt már a szavatossága, de engem az ilyesmi soha nem zavart, mindent megeszek ami nem penészes (vagy csak egy kicsit, mert pl. sajtnál elég lekaparni), vagy nem büdös ( a sajt megint kivétel az annál jobb…..
Hajónapló Hétfő. 2019.08.26 17:31:07
A délelőtt megint a gépházé volt. Nekiálltam az árvízkárosult elektromos alkatrészek kiszerelésnek. Azzal kezdtem, hogy kikötöttem az indítóakkumulátorokat. Bajuk nem esett az elárasztástól, gondozásmentes zárt akkuk, csak attól, hogy a víz alatt voltak, mindkét  + bronz saru  zöldre oxidálódott (…..
Hajónapló Hétfő. 2019.06.17 15:31:16
Itt mindenki süteményt eszik...szóval talán mégis egész jól sikerült. Mindenesetre nem lehet azt mondani rá, hogy " a kutyának se kell". Rettenetes ahogy tombolnak a szúnyogok. Nekiálltam paradicsomot kötözni, csak úgy felhőznek ki a levelek közül, ráadásul mindkét kezem elfoglalt a munkával,…..
Hajónapló Vasárnap. 2019.06.16 12:01:19
12:00 Tréningezek. Mielőtt a rétesbe belevágnék, egy egyszerűbb süteménnyel próbálkozok. Ez egy ilyen meggyes izé. Most lett kész. Minden ment mint a karikacsapás szerintem jól néz ki, az íze meg majd kiderül ha kihűl. Este elmesélem. 17:22 Első nekifutásnak nem is rossz. Kicsit tömött a…..
Hajónapló Péntek. 2019.03.29 23:44:04
Nem tudok könyvet kidobni. Sőt a helyzet még ennél is rosszabb, ha valahol kidobtak egy könyvet én hazahozom. Életveszélyes nekem lomtalanítás környékén járni, mert onnan is könyvekkel térek haza. Nemrég például ezt kukáztam   egy Sárközi-féle "Műszaki táblázatok"-kal együtt. És el is olvasok…..
solidarity1 2019.03.30 14:18:09
Szeretettel küldöm a regény utolsó pár oldalát:

– Minek álltunk meg? – kérdezte az őrmester.
De aztán felpillantott, s meglátta a hidat Néhány pillanatig csak bámult, mintha egy zsúfolt nyúlketrecet nézne. Megbökte a tizedest Az szörnyülködő dörmögést hallatott, aztán együtt meredtek a szélvédő üvegén keresztül a pókhálószerűen libegő, törékeny alkotmányra, és csúnyán szitkozódtak.
– Atyaúristen, segíts – mondta a tizedes. – Imádkozhatsz értünk, kiskomám.
– Két választásunk van – mondta az őrmester. – Vagy át, vagy bele.
– Mindig csak hátra, édes fiam – mondta a tizedes.
Az őrmester harsogó hahotával nyugtázta ezt a bemondást.
– Szállítsd le a tagokat – mondta aztán. A tizedes felhajtotta háta mögött a ponyvát, s bekiáltott a kocsiba:
– Átszállóhely Bakerloo, Waterloo és Peterloo felé!
– Hát ez csakugyan Waterloo – mondta az őrmester. – Ha ezt simán megússzuk, jöhet akár a Himalája.
– Ha nem pottyanunk itt alája, lehetsz a Himalája katonája.
Ezeket a tréfákat a fiú nem értette meg. Csak nézte, ahogy a teherautó egyszer csak kiokádja magából khakiruhás emberterhét. A katonák érthetetlen szavakat kiáltoztak üdvözlésül a fiú felé, a futballing eredetére tettek tréfás célzásokat, s pajtikámnak nevezték. A fiú mozdulatlanul s mosolyogva állt. A katonák tréfálkozása eloszlatta félelmét. Megkönnyebbülve állapította meg, hogy nyilván ennek a teherautónak a zúgását hallotta hát az éjjel. A katonák elhaladtak előtte, majd egymás után sorra megpillantották a hidat.
– Hadd menjen, őrmester úr! – kiáltozták. – Gyí te, fakó! Csak egyszer döglünk meg. Majd csak átjut valahogy.
– A hídon egyes sorba fejlődj! – ordított az őrmester. – Aztán kinyissátok ám a csipátokat, vagy megrugdosom az egész bagázst!
– Ó, őrmester úr! – mondták a katonák. – Igazán?
– Majd meglássátok! Várjatok csak, amíg abba a hétszentséges Indiába érünk!
– Mintha ezt már hallottuk volna néhányszor – szólt a tizedes. A katonák még vártak néhány pillanatig. Az őrmester a kormányra hajolt A fiú, még mindig mosolyogva, a vezetőfülkébe bámult, büszke volt új ismerőseire. Nagyon élvezte, de csak félig értette meg az évődő ugratást.
Az őrmester kihajolt a kocsiból.
– Jó az a híd?
– Híd jó – mondta a fiú. – Igeniss, sir. – Most egyszerre nagyon bízott a hídban. Hiszen Paterson javította meg. A Paterson hídja. Szörnyen büszke lehet rá. – Igeniss, sir. Igeniss. Jó.
– Anyám – mondta az őrmester. – Jövünk.
Lenyomta a gázt, a motor felzúgott, s a kocsi lassan elindult. Az őrmester vigyorgó képe megjelent az ablakban.
– Aztán majd szedd össze, ami megmaradt belőlünk.
– Igeniss, sir!
– Viszlát Indiában! – kiáltott a tizedes.
A fiú ujjongva megértette most ezeket a szavakat. Úgy érezte, mintha fénysugár ragyogna rá. Integetni kezdett.
– Igeniss, sir! Indiában! Hamar!
A megértés diadalmas mosolya fénylett fel a képén. Válaszul az őrmester elvigyorodott, s hüvelykujját kibökte az ablakon. A fiú kiáltott:
– Isten veled, sir! Viszlát, misterek! Viszlát!
Aztán még állt egy pillanatig, s elnézte a híd felé lassan közelítő teherautót, meg a libasorban átkelő khakiruhás katonákat. Még intett egy utolsót, majd visszament az erdőszélre, ahol Paterson verejtékes kábulatban feküdt, arra várva, hogy felemeljék, s a pótkocsira tegyék.
Néhány pillanat múlva felfektették a kis szekérre, s a lány fölébe hajolt, és eligazította rajta a pokrócokat A fiú mosolyogva, büszkén mesélte:
– Angol katonák! Teherautók! Igazi katonák!
Paterson most megint szürkének látta a világot. A verejték a szemébe folyt. Nem válaszolt. Úgy tetszett, hogy a hegyek felé tekint.
A fiú meg a lány megragadta a pótkocsi bambuszrúdját, s aztán mindketten nekifeszültek, és megindultak vele a híd felé. A teherautó már feleúton járt előttük a hídon, nyomában selymes porfelhő szállongott a nap felé. A híd egész, pókhálószerű szerkezete hajladozott a kocsi súlya alatt, mint a rugalmas acél, meggörbült, majd nyomban kiegyenesedett, ahogy továbbhaladt. A karenek, akik a hidat építették, lélegzet-visszafojtva figyeltek, a túlpartról a khakiruhás alakok gúnyos tréfákat eregettek a kocsi felé. Az őrmester karja vidáman integetve kinyúlt az ablakon.
Mikor aztán a teherautó átkelt a hídon, leülepedett a por, s lassanként újra kibukkant a nap, azon túl pedig tisztán kirajzolódott a hegyek félkaréja. A fiú most olyan élesen és pontosan látta a hegyeket, hogy az volt az érzése, csak ki kell nyújtania a kezét, és eléri őket. Úgy tetszett, mintha semmivel sem volnának magasabbak, mint odahaza, Paterson udvarán a jacaranda-fa. S mikor valami fájdalmasan sajgó, diadalérzettel visszafordult, s Patersonre pillantott, tudta, hogy ő is meglátta a hegyeket; s ekkor arcát ismét beragyogta a mosoly.
És néhány pillanat múlva már ők is átjutottak a hídon.