dankovicsorsi 2020.02.20 10:52:25

@apafej1: Kedves Hozzászóló(k)! A felvetett pontosítás jogos. Az a vágy sarkalt a cikk megírására, hogy adjak egy mankót azoknak, akik megcsalás "elkövetői" és/vagy "áldozatai" és szeretnék megérteni, hogy miről szólhat ez a kapcsolatukban. Ezáltal talán esélyt kapva a javításra, változtatásra. Azt nem szerettem volna senkinek üzenni, hogy ha nem működik a kapcsolatuk, nehézségekkel küzdenek, akkor egy lehetséges megoldásként "nyúljanak" a megcsaláshoz. Hiszen, ahogy cikkemben is kiemeltem, a megcsalás trauma, öl, rombol, összezúzza az önbecsülést. Nagy árat fizetnek azok is, akik egy megcsalás okozta romokon építik újra kapcsolatukat. A megcsalás kerülendő, viszont ahol megtörténik, ott érdemes ránézni, mögé nézni és a tanulságait internalizálni.

dankovicsorsi 2019.09.10 13:46:33

Kedves Hozzászólók!

Köszönöm, hogy elolvastátok az írásomat és leírtátok a véleményeteket.

"Sokan, sokféle választ adnak."- szól a cikk kezdete.
Nos, azt hiszem ezt a fentiek is hűen tükrözik. Fontos, hogy mindenki megtalálja azt a választ, ami neki (és párjának) működik. Működés alatt értem, hogy harmonikus az élete, szereti élni azt (párkapcsolattal vagy anélkül). Mert, ha ez nem így van és ennek az okát elkezdjük valami külső okban keresni (a világ, a társadalom, a másik nem, a főnök, a szomszéd, a történelem, a jog vagy bármi más), akkor kiszolgáltatjuk magunkat, a boldogságunkat ezeknek a körülményeknek. Ha elérkezünk oda, hogy vállaljuk a felelősséget "életünk éléséért", benne kapcsolatunk milyenségéért, akkor szabaddá válunk és megteremthetjük azt, amire szívből azt tudjuk mondani: "jó helyen vagyok".

dankovicsorsi 2019.07.07 20:44:48

@Der Piefke: Tetszik, találó! :-)

dankovicsorsi 2019.07.08 14:52:40

@Der Piefke: Mert abban kértek tőle tanácsot! :-)
Hiszek benne és tapasztalom, hogy akik őszintén és komolyan szeretnék megmenteni/ javítani a kapcsolatukat, közelebb kerülni egymáshoz, hittel, elszántsággal és kemény munkával lehetséges. De ehhez mindenkinek ez kell legyen a legmélyebb szándéka, mert e nélkül tényleg szélmalomharc.

dankovicsorsi 2019.07.08 21:37:03

@Der Piefke: Igen, sajnos magam is hasonlóan lehangolónak és szomorúnak látom a kapcsolatok "helyzetét". De ahogy Te is írtad, sokaknak sem kreativitásuk, sem bátorságuk, sem erejük, de legfőképpen információjuk nincsen arról, hogy miként is lehetne másként, jobban. Hogyan is lehetne javítani, fejleszteni magukon és a kapcsolatukon. És azzal is egyetértek, hogy sokan vannak, akik még odáig sem jutnak, hogy ezen elgondolkodjanak, nemhogy ebbe munkát, erőfeszítést, energiát és pénzt tegyenek. (És sajnos sokaknak egyáltalán nincs is lehetőségük "ilyesmire" költeni.)
Én hiszek abban, hogy aki összeszedi a bátorságát, erejét, annak a tőlem telhető információt megadom és igyekszem kreatívan támogatni a hogyan lehetne jobban keresésében. Nem vagyok a "bölcsek kövének" sem megtalálója, sem birtokosa. Viszont hiszek abban, hogy ha akarjuk, akkor lehet jobb. Kell és érdemes küzdeni érte, hiszen gyermekeink és unokáink, ahogy Te is írtad a mi mintáinkat viszik majd tovább. És, ha nekik csak egy kicsivel jobb mintát tudunk adni, már akkor megérte. Én a hivatásommal ebben szeretnék támogatást nyújtani. A megoldást, a "kész terméket", az életre szóló boldogság receptjét sajnos én sem tudom átnyújtani. Egyébként én pont a fent leírtak miatt inkább hiszek a megelőzés stratégiájában és a hangsúlyt is igyekszem erre helyezni a munkámban. Vagyis, hogy már a kezdetektől tudatosan készüljünk rá, hogy hogyan szeressük jól egymást, hogyan éljünk és működtessük a kapcsolatot, hogyan dolgozzunk önmagunkon, miként gyakoroljunk önismeretet. Bár sajnos a tapasztalatom, hogy a párok akkor kérnek (ha kérnek) segítséget, amikor már "ég a ház". Ilyenkor már valóban sokkal nehezebb és hosszabb a rendbe hozatal. Kisebb az esélye a sikerélménynek.
Nos, összességében azt látom (és ennek örülök), hogy manapság nagyon megmozgatja egy-egy párkapcsolati téma, gondolat, cikk az embereket. Sokkal többen olvasnak önismereti, különböző pszichológiai témájú írásokat, mint korábban. Egyre népszerűbbek az ilyen témájú előadások is. És tudom, sokaknak éppen ez "üti ki a biztosítékot" és már a könyökükön jön ki, hogy jaj megint egy tanácsadó, coach, pszichomókus. De úgy érzem, hogy nekik inkább abból van elegük, hogy úton útfélen szembe jön velük, hogy valami olyasmivel (magukkal, a kapcsolatukkal) kellene foglalkozniuk, valami olyasmin kellene dolgozniuk, amivel nem szeretnének és ez ellen ilyen formában (is) tiltakoznak.
Ez a megnövekedett érdeklődés nekem egyrészt azt jelzi, hogy sajnos bőven van kin, min segíteni, illetve, hogy vannak akik szeretnének változtatni, fejlődni, nyitottak, vagy legalábbis próbálnak nyitni erre. Még akkor is, ha csak szöggel ütik a kalapácsot. Ami mégiscsak jobb, mintha semmit sem tennének.

dankovicsorsi 2019.06.24 14:06:59

@csakférfi: Köszönöm szépen a hozzászólásodat! Egyetértek azzal, amit írsz. Annyi kiegészítéssel, hogy ahelyett, hogy a hűségben a "függetlenségem" is benne van, én inkább azt mondanám, hogy a "szabadságom" van benne. Szabadon félreléphetek, de nem teszem, mert szabadon így döntök.
Én párkapcsolatok esetében nem ugyanazt értem egymástól való függés és a társ függőség alatt. Az egymástól függés alatt azt értem, hogy vágyjuk a párunk érzelmi közelségét, elérhetőségét, válaszkészségét. Hat ránk az Ő hangulata, érzelmi megnyilvánulásai, reakciói, ettől nem tudom függetleníteni magamat egy intim társkapcsolatban. Ez egy egészséges, a kapcsolat eszenciáját adó függés, ez segíti az egymásra hangolódást is.
Egész más a társfüggőség, ahol egy görcsös, önmagamban nem vagyok senki, önmagamért nem vagyok szerethető gondolkodás, érzés uralkodik. Csak veled mindig, mindenhol, mert különben elveszek. Ez már egy kapaszkodó, kontrolláló, valamilyen lelki sérülést hordozó magatartás. Ebben a cikkben nem ez utóbbira utalok függés szó alatt. Nekem ez a függőség, ami mint írtad köthető cigihez, vagy egyéb "élvezeti" cikkekhez.

dankovicsorsi 2019.06.24 21:41:23

@csakférfi: Sajnálom, hogy rossz tapasztalataid voltak! Igen, a "lélekgyógyászi" lét sem biztosíték a boldogságra, még ha diploma társul hozzá akkor sem.

dankovicsorsi 2019.06.24 21:49:33

@Valóság nevű unokahúgotok: Nagyon örülnék, ha azt tapasztalnám, hogy az egészségügyi problémáknak, betegségeknek semmi köze a magánéleti konfliktusokhoz, emberi kapcsolatainkhoz, az azokban szerzett lelki sebekhez. Ez esetben sokkal több egészséges ember élne közöttünk.

dankovicsorsi 2019.06.11 13:25:22

@Snedronningen: Köszönöm a hozzászólását! A kritika kezelésének a lényegét én is éppen abban látom, hogy értsük meg jobban egymás igényeit. Lássuk meg az adott és a kapott kritika mögött is a mélyebb tartalmat. És ennek az üzenete, hogy dolgozzunk magunkon!

dankovicsorsi 2019.06.11 13:37:25

@kvadrillio: Köszönöm a hozzászólását! A hagyd békén Őt is lehet egy tanács. Csak sajnos azt látom, tapasztalom, hogy ez így önmagában ritkán működik. Persze, ha igen, akkor nincs szó kritizálásról és annak kezeléséről.

dankovicsorsi 2019.06.11 13:55:23

@Szelid sunmalac: Kedves @Szelid sunmalac! A kritika a hasznunkra fordítható. Fontos információforrás (lehet)! Erre azonban csak az a kritika képes, ami építő jelleggel, az adott témát érintően kiegészítő, gazdagító információ tartalommal és megfelelő formában: tapintatos őszinteséggel van tálalva. Minden egyéb kritika hatalomfitogtatás, sértő és romboló hatású. Például: "a női ál-pszichomókus" megnevezés már ez a kategória.
A cikk erről (is) szól!