Adatok
Incel Percek
34 bejegyzést írt és 24 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Még élek. A blog sorsáról majd egyszer, valamikor, megosztok egy laudációt, viszont még van itt lezáratlan téma. Az előző két részben taglalt Évi nagyon sokat változtatott rajtam, de főleg az élethez való hozzáállásomon. Annyit mindenképpen köszönhetek neki, hogy már nem akarok görcsösen párt…..
Tyhühű, itt aztán lesz minden. Elégedetlenség, csalódottság, követelőzés, empátiahiány, hisztéria, mindez három hónapban. Hurrá, elmondhatom magamról, hogy volt már valaha párom! Csak ez annyira nem hurrá, mint kéne...
Minden embernek vannak titkai. Mindenkinek. Vannak nagyobb, kisebb, régi és új titkok. Ilyenek is, olyanok is. Van, ami soha nem derül ki, és van ami világra jön. Van ami véletlen, van amit elmondanak.
Anyám titka egy bagatell véletlen miatt derült ki. Aztán szép lassan feltárult minden.
Tavaly…..
Lídia a kolléganőm.
Adott egy negyven körüli nő. Csendes, ritkán beszél, akkor is csak munkaügyben. Senkivel nem keres és nem tart kontaktot. Ebédjét is az asztalánál fogyasztja el, nem az ebédlőben a többiekkel. Távolságtartó. Passzív mindenkivel. Szó szerint mindenkivel. Mint egy autógyári robot.…..
Nagyon hamar jelentkeztek a problémák, de az elején még megpróbáltam elfordítani a fejemet. Legalább van valakim - ez vigasztalt. Csakhogy Évivel nem szabad bárhogyan beszélni, ő nem lehet egy személyben nemcsak a párom, hanem a legjobb barátom is. Mellette egyúttal nem létezhet senki és semmi. Ha…..
Az előző pár hónap tartalmából:-vettem egy basszusgitárt-immáron 3 helyett 4 műszakban dolgozok-lett barátnőm (spoiler alert: a blog címe még mindig helytálló marad)-az autóm roncstelepre kerül-és a legszomorúbb: nagymamám örökre itt hagyott minket.
Szóval csomó csalódással és gyűlölettel teli…..
Incel Percek
2020.04.19 21:17:16
@Hemi12: Köszönöm az együttérzést. Összejöttem valakivel valóban, de ennél még az egyedül töltött, még akár a magányos idő is jobb volt.
Ez a rémhíres dolog pedig nem szó szerint értendő. Nyilván itt arról van szó, hogy a kormánynak nem tetsző véleményeket lehet pánikterjesztésként megbélyegezni, majd a törvénymódosításra hivatkozva elítélni az ezeknek a gondolatoknak hangot adó embereket. Hopp. Ez már egy kifogásolható vélemény volt.
Ez a rémhíres dolog pedig nem szó szerint értendő. Nyilván itt arról van szó, hogy a kormánynak nem tetsző véleményeket lehet pánikterjesztésként megbélyegezni, majd a törvénymódosításra hivatkozva elítélni az ezeknek a gondolatoknak hangot adó embereket. Hopp. Ez már egy kifogásolható vélemény volt.
Mert nem kellenek. Alcím: „Hogyan lettem incel? - már megint, csak a még régebbi múltamban turkálva”...
És más rövid novellák szeptemberből és októberből...
Incel Percek
2019.10.10 09:51:37
@lucius01: De érted, ha totál nem jöttem volna be neki, akkor tavaly sem velem töltötte volna neten a legtöbb idejét és élőben sem lett volna ilyen zavarban. Természetesen nem véletlenül írtam le, hogy tényleg nem egy álomnő külsőre, és te meg is értetted az utalást. Pontosan azért, mert ő is tudja legbelül, hogy ilyennel kell beérnie majd, mint én vagyok. És akkor itt a nagy talány: ha velem csak "beérte" volna, mégis miért volt ennyire boldog velem és miért csókolt meg? Megannyi kérdés, oly kevés válasz, de ezzel a mostanival minden szimpátiámat elveszítette. Érdekes amúgy, hogy ha velem szemben ennyire megváltozott a viselkedése, akkor vajon másokkal is így bánik-e, vagy csak én kaptam meg ezt a kitüntetett szerepet. Főleg annak fényében, hogy az első pár üzenetváltás során tényleg ugyanolyan volt, mint anno, majd egyik pillanatról a másikra valami kattant odabenn.
És most, hogy ezt így leírtam, egyre biztosabb vagyok abban, hogy a legjobb barátnőjével konzultálva jutott erre a döntésre. A vége teljes mértékben az ő hibája volt mindenesetre, szóval továbbra is tartom, hogy számomra megszűnt ezzel létezni.
És most, hogy ezt így leírtam, egyre biztosabb vagyok abban, hogy a legjobb barátnőjével konzultálva jutott erre a döntésre. A vége teljes mértékben az ő hibája volt mindenesetre, szóval továbbra is tartom, hogy számomra megszűnt ezzel létezni.
Incel Percek
2019.10.12 09:09:16
@Vészmadár.: Háh.
Háh.
Kicsit zavartan vigyorgok most itt a gép előtt, ugyanis annyira valószerű, amit leírtál, hogy az szinte oknyomozói, pszichológiai mélységekbe zuhan. Vagy inkább emelkedik, még ha képzavar is. Ennyire mélyrehatóan sem én, sem lucius nem szoktunk belemenni, mi inkább a tényeket közöljük. Különben nekem eszembe sem jutott az a fájdalmasan életszerű helyzet, amit most felvázoltál. Pedig így utólag belegondolva a Napnál világosabb lett volna... Gratulálok, ismét fején találtad a szöget!
Bár Lilla alapvetően egy kicsit más, függetlenül most attól, hogy attól még továbbra is nő. Őszintén én még azon se lepődnék meg, ha kiderülne, hogy aszex. Illetve meglepődnék, mert nagyon kicsi erre az esély a statisztika szerint, de egy nagyon furcsa személyisége van, és a tavalyi beszélgetéseinkből nekem teljesen úgy jött le, hogy őt a szexualitás egyáltalán nem érdekli. (Alighanem azért, mert a cukipasikák meg az alfácskák rá se néznek, a többi pedig nem hatja meg, de na, éljünk az ártatlanság gyanújával.) Még mindig nem tudja, mit akar. Mit ad az ég, tavaly is ugyanezt írtam róla. Akkor úgy volt hü... izé, furcsa, most meg így. A lényeg, hogy tutira nincs senkije és nem is volt soha szexuálissá fajult kapcsolata, utóbbit ő maga mondta el nekem "régen".
Ami meglepett a reakciójában, az a passzív-agresszív, helyenként egyértelműen rossz szándékú megnyilvánulásai voltak. Ez a nemválaszolás sem vallott rá soha, de ez az utolsó mondata... nem fogom fel egyszerűen. Már az is intő jel volt, amikor azt mondta, szarul vezetek és az autóm életveszélyes (ami szerintem az egyik legnagyobb bántás, amit férfi kaphat egyébként - direkt elvittem múltkor kolléganőmet is a városban, aztán nemcsak ő, de még taxis!!! cimborám is megerősített abban, hogy ez nem igaz), de csak poénkodásnak fogtam fel. Utólag látom már, hogy az sem csipkelődés volt, hanem szándékos provokáció és gyűlölködés.
A frusztrációról szóló mondataid ellenben nagyon hihetőek. Az ő alapból is megfejthetetlen elméjével keverve talán megvan a válasz arra, hogy minek voltam most átélője, elszenvedője, ha úgy tetszik.
Na jó, én ezzel tényleg lezártam ezt az érát. Nagyon örülök, hogy így alakult. Persze jobban örültem volna, ha nem egy lelki ronccsá vált, félőrült idiótára találok egy évvel később, hanem mondjuk ott folytatódik minden, ahol tavaly hagytuk, de így legalább a hiányt felváltotta nálam egyfajta közönnyel kevert szánalom, amit iránta érzek. Végre el tudom felejteni, úgyhogy ha azt nézzük... küldetés teljesítve!
Ja igen. A blogodat egyébként olvasom továbbra is, csak nem szólok hozzá. Ennek egyszerű az oka különben: nincs mit hozzáfűznöm. Még nem volt olyan bejegyzésed, amiben ne írtál volna le mindent. Egy volt, amivel nem egészen értettem egyet, az egy a nőgyűlölet határán táncoló poszt volt, de az összes többire is az a precizitás jellemző, amit most is bemutattál.
Háh.
Kicsit zavartan vigyorgok most itt a gép előtt, ugyanis annyira valószerű, amit leírtál, hogy az szinte oknyomozói, pszichológiai mélységekbe zuhan. Vagy inkább emelkedik, még ha képzavar is. Ennyire mélyrehatóan sem én, sem lucius nem szoktunk belemenni, mi inkább a tényeket közöljük. Különben nekem eszembe sem jutott az a fájdalmasan életszerű helyzet, amit most felvázoltál. Pedig így utólag belegondolva a Napnál világosabb lett volna... Gratulálok, ismét fején találtad a szöget!
Bár Lilla alapvetően egy kicsit más, függetlenül most attól, hogy attól még továbbra is nő. Őszintén én még azon se lepődnék meg, ha kiderülne, hogy aszex. Illetve meglepődnék, mert nagyon kicsi erre az esély a statisztika szerint, de egy nagyon furcsa személyisége van, és a tavalyi beszélgetéseinkből nekem teljesen úgy jött le, hogy őt a szexualitás egyáltalán nem érdekli. (Alighanem azért, mert a cukipasikák meg az alfácskák rá se néznek, a többi pedig nem hatja meg, de na, éljünk az ártatlanság gyanújával.) Még mindig nem tudja, mit akar. Mit ad az ég, tavaly is ugyanezt írtam róla. Akkor úgy volt hü... izé, furcsa, most meg így. A lényeg, hogy tutira nincs senkije és nem is volt soha szexuálissá fajult kapcsolata, utóbbit ő maga mondta el nekem "régen".
Ami meglepett a reakciójában, az a passzív-agresszív, helyenként egyértelműen rossz szándékú megnyilvánulásai voltak. Ez a nemválaszolás sem vallott rá soha, de ez az utolsó mondata... nem fogom fel egyszerűen. Már az is intő jel volt, amikor azt mondta, szarul vezetek és az autóm életveszélyes (ami szerintem az egyik legnagyobb bántás, amit férfi kaphat egyébként - direkt elvittem múltkor kolléganőmet is a városban, aztán nemcsak ő, de még taxis!!! cimborám is megerősített abban, hogy ez nem igaz), de csak poénkodásnak fogtam fel. Utólag látom már, hogy az sem csipkelődés volt, hanem szándékos provokáció és gyűlölködés.
A frusztrációról szóló mondataid ellenben nagyon hihetőek. Az ő alapból is megfejthetetlen elméjével keverve talán megvan a válasz arra, hogy minek voltam most átélője, elszenvedője, ha úgy tetszik.
Na jó, én ezzel tényleg lezártam ezt az érát. Nagyon örülök, hogy így alakult. Persze jobban örültem volna, ha nem egy lelki ronccsá vált, félőrült idiótára találok egy évvel később, hanem mondjuk ott folytatódik minden, ahol tavaly hagytuk, de így legalább a hiányt felváltotta nálam egyfajta közönnyel kevert szánalom, amit iránta érzek. Végre el tudom felejteni, úgyhogy ha azt nézzük... küldetés teljesítve!
Ja igen. A blogodat egyébként olvasom továbbra is, csak nem szólok hozzá. Ennek egyszerű az oka különben: nincs mit hozzáfűznöm. Még nem volt olyan bejegyzésed, amiben ne írtál volna le mindent. Egy volt, amivel nem egészen értettem egyet, az egy a nőgyűlölet határán táncoló poszt volt, de az összes többire is az a precizitás jellemző, amit most is bemutattál.
Incel Percek
2019.10.12 09:11:42
@Incel Percek: Mármint az ártatlanság vélelmével. Nem gyanújával. Értelmes így is, csak hülyén hangzik.
Incel Percek - egy aggszűz élete
Hú, még jó, hogy nem számít a külső, különben nagy bajban lennék!
2019.09.26 20:03:37
A számok megérkeztek, és nem biztatóak...
Nem teljesen vág a blogom tematikájába a következő bejegyzésem, bár tulajdonképpen a saját házában mindenki maga írja a szabályokat. Egyszer említettem és megígértem, hogy lesz ebből a témából egy poszt, mert van miről írnom. Két év kereskedelmi dolgozói tapasztalattal a hátam mögött azt mondom,…..
Incel Percek
2019.09.15 21:54:35
@lucius01: "Az élet egy szopás, csak nem mindegy, a fasz melyik végén vagy." Te is kereskedelembe csöppentél ezek szerint? A meglátásod jó, egyébként az énközpontú gondolkodású társadalom az élet minden területén jelentkezik, de lesz egy téma a közeljövőben, amiben ezt a részletet is feldolgozom, nem lövöm le a poént.
Incel Percek
2019.09.15 22:00:13
@Vészmadár.: Köszönöm ismét a pozitív visszacsatolást, de nem vagyok biztos abban, hogy egyetértek a dicséreteddel. :D Szó sem lehet arról, hogy én valaha is újságnak csináljak publicisztikát, aminek egyébként egyetlen oka van: csak akkor írok, ha olyan kedvem van.
Ez az írás egyébként egyáltalán nem humorosnak készült, bár értem benne a rációt. A gond az, hogy aki tapasztalta ezeket, bármennyire is próbáltam cinizmusba átcsapó humorba bújtatni a valóságot, bizony ökölbe szorult kézzel és gyomorral fogja olvasni ezt a bejegyzést, mert hamar eszébe jutnak korábbi esetek.
És igen, sikerült eltalálnod, melyik csoportra gondoltam. Aki nem élt még Kelet-Magyarországon, az persze sipítozva védi őket, de aki igen, az bizony tudja, mi az oka annak, hogy a "cigány" szónak miért vált állandó jelzőjévé a mocskos, a rohadt, az irtanivaló, szinonimájává pedig a féreg, a rohadék. Nyilván lehet jönni a "de hát vannak jó cigányok is" kezdetű örökbecsűvel, ami persze igaz is, csak az arányokat is kéretik figyelembe venni.
Ez az írás egyébként egyáltalán nem humorosnak készült, bár értem benne a rációt. A gond az, hogy aki tapasztalta ezeket, bármennyire is próbáltam cinizmusba átcsapó humorba bújtatni a valóságot, bizony ökölbe szorult kézzel és gyomorral fogja olvasni ezt a bejegyzést, mert hamar eszébe jutnak korábbi esetek.
És igen, sikerült eltalálnod, melyik csoportra gondoltam. Aki nem élt még Kelet-Magyarországon, az persze sipítozva védi őket, de aki igen, az bizony tudja, mi az oka annak, hogy a "cigány" szónak miért vált állandó jelzőjévé a mocskos, a rohadt, az irtanivaló, szinonimájává pedig a féreg, a rohadék. Nyilván lehet jönni a "de hát vannak jó cigányok is" kezdetű örökbecsűvel, ami persze igaz is, csak az arányokat is kéretik figyelembe venni.
A Tinder világáról kismillió cikk született már, teljességgel fölöslegesnek érzem egy teljes posztot szentelnem ennek a fertőnek a jellemzésére. Önálló, újszerűnek ható gondolatokkal nem tudnék szolgálni, a személyes tapasztalataimat pedig már megosztottam. Sokkal érdekesebbek azonban a tipikus női…..
Egy újabb olyan fogalom, amit nem tudok hova tenni...
Én nem ezt vettem észre. Nem lehetséges, hogy... ki sem merem mondani, de: nekem már megint hazudtak?..
Incel Percek - egy aggszűz élete
Grand Theft Dating Sites: Forever Alone Stories és minimálfrissítés
2019.08.03 14:30:54
A következő posztom nem valódi blogbejegyzés lesz. Ez csak egy statisztika a 2019-es netes társkeresésemről, amit bizonyos időközönként frissítek majd. Emellett némi infó a blog jövőjéről és egy kis betekintés abba, hogy hogyan zajlik a dagadt élete...
Incel Percek
2019.08.04 09:49:29
@lucius01: Nagyon szomorú és lelombozó végeredmény. És tudod, mi a mókás? Amikor erre azt mondják, valamit rosszul csinálsz. Igen, rosszul csinálod a kinézést. Meg amikor van páraknak pofájuk megkérdőjelezni ezeknek a statisztikáknak a valódiságát - persze, nőként valóban elképzelhetetlen, hogy ne legyen egy nap alatt 20 leveled és ha írsz valakinek, fizikai képtelenség, hogy nem kapsz választ, sőt azonnali randiajánlatot akár. Ugyanez díszpintyként.
Majd aztán elmondják magukról, hogy nincs benned empátia, ezért nem kellesz senkinek.
Egyébként nem is próbálkoztál 2007 után?
Majd aztán elmondják magukról, hogy nincs benned empátia, ezért nem kellesz senkinek.
Egyébként nem is próbálkoztál 2007 után?
Incel Percek
2019.08.05 17:54:45
@lucius01: Hát... részvétem. Elég pofátlan dolog volt a nő részéről. Velem is megesett hasonló: én Tonnadonna és Roma Anyuka kolléganőjét, egy csinos, fiatal, szőke csajt jelöltem volna be így. Ő volt hármójuk közül az egyetlen, akivel el tudtam volna képzelni valamit - természetesen ő még arra se volt hajlandó, hogy annyit mondjon, hogy kopjak le.
Ebben a bejegyzésben csak érintőlegesen kerül szóba a társkeresés. Mondjuk úgy, fellélegzünk: most egy másik társadalmi problémának ásunk a mélyére. Ami igazából semmivel nagyobb fellélegzés nem lesz, mert továbbra is fojtogatni fog a világ szomorúan valós sportszerűtlensége...
Incel Percek
2019.08.03 14:51:23
@lucius01: Az átlag tényleg 250 körül van, de ebben benne van a vezérigazgatók és nagy kutya politikusok fizetése is. A szó, amit te keresel (és én is kerestem sokáig, amíg ugyanerről fel nem világosítottak), az a medián. Na, az tényleg 160-180 körüli. Egyes jó képességűek azt mondják, ez jóval nagyobb valójában, mert csomóan feketén vagy szürkén dolgoznak - haha, hogyne. Csomóan, akik szintén feketén vagy szürkén dolgoznak, pont azért teszik, mert jó, ha a minimálbér arányos részét megkapják, de inkább azt se. Szóval ja, az a nettó kéccá' se kiemelkedő. Sok sikert a munkakereséshez neked is!
Incel Percek
2019.08.03 15:18:53
@Vészmadár.: Köszönöm. Sajnos mivel a valóságot látjuk mindketten, ezért még jó, hogy egyezik a véleményünk, mert nagyon homokba kell dugnia a fejét annak, aki elhiszi a médiakampányokat.
-A Gyakoriról te is írtál, én is írtam, szinte szóról szóra ugyanazt. Úgy érzem, nem is érdemelnek több szót az ottani kommentelők.
-Öcsédről alkotott elképzeléseidet tökéletesen megértem. Ugyanakkor megint azt mondom: nem teljesen értek egyet azzal, hogy te magadat ennyire semmibe veszed. Olvasgatom a blogodat, bár most jó néhány bejegyzéssel le vagyok maradva, és teljesen átlagos sikereket érsz el. Sőt, igazából azt mondanám, átlagon felülieket. Ettől persze még áll az is, amit a kinézettel összefüggésben írtál, de nagyon negatív az életszemléleted sajnos.
-Bár azt ígértem, a GYK-s idiótákat békén hagyom és nem foglalkozok a témával... mégis muszáj leszek, ugyanis pontosan ugyanez a mentalitás jön le arról az oldalról is. A programozók (tehát MINDEN gyakoris júzer) a mellüket verdesik, miközben a szemükben mindenki más csak nyomorult senkiházi, na de aztán ők, na ŐŐŐŐK a valakik! Aztán persze a munka büdös lenne nekik, tehát arról szó se lehet, hogy ők mondjuk kenyeret szeleteljenek a pékségben, vagy elmenjenek gyárba akár műszakvezetőnek is, ha épp nem találnak munkát. Jó persze fognak találni, de ha netán mégse... akkor győz az egó. Ez persze nemcsak az informatikusokra jellemző, de ők a leghangosabbak. Már ha valójában nem munkanélküli (és munkakerülő), unatkozó hülyegyerek a legtöbbjük. De hát ugye az interneten vagyunk, ami meg az interneten van, az mind igaz.
A jókívánságodat köszönöm!
-A Gyakoriról te is írtál, én is írtam, szinte szóról szóra ugyanazt. Úgy érzem, nem is érdemelnek több szót az ottani kommentelők.
-Öcsédről alkotott elképzeléseidet tökéletesen megértem. Ugyanakkor megint azt mondom: nem teljesen értek egyet azzal, hogy te magadat ennyire semmibe veszed. Olvasgatom a blogodat, bár most jó néhány bejegyzéssel le vagyok maradva, és teljesen átlagos sikereket érsz el. Sőt, igazából azt mondanám, átlagon felülieket. Ettől persze még áll az is, amit a kinézettel összefüggésben írtál, de nagyon negatív az életszemléleted sajnos.
-Bár azt ígértem, a GYK-s idiótákat békén hagyom és nem foglalkozok a témával... mégis muszáj leszek, ugyanis pontosan ugyanez a mentalitás jön le arról az oldalról is. A programozók (tehát MINDEN gyakoris júzer) a mellüket verdesik, miközben a szemükben mindenki más csak nyomorult senkiházi, na de aztán ők, na ŐŐŐŐK a valakik! Aztán persze a munka büdös lenne nekik, tehát arról szó se lehet, hogy ők mondjuk kenyeret szeleteljenek a pékségben, vagy elmenjenek gyárba akár műszakvezetőnek is, ha épp nem találnak munkát. Jó persze fognak találni, de ha netán mégse... akkor győz az egó. Ez persze nemcsak az informatikusokra jellemző, de ők a leghangosabbak. Már ha valójában nem munkanélküli (és munkakerülő), unatkozó hülyegyerek a legtöbbjük. De hát ugye az interneten vagyunk, ami meg az interneten van, az mind igaz.
A jókívánságodat köszönöm!
Abban, hogy a jövő jobbat tartogat. De egyre kevésbé megy...
Incel Percek
2019.07.27 09:37:04
@lucius01: Nem azért nem szoktam válaszolni neked, mert hülyeségeket mondasz, hanem azért, mert nem tudok mit, annyira pontosan leírod a jövőképünket és mert teljesen egyetértek majdnem minden szavaddal. Azzal mondjuk pont nem, hogy mi lesz öregkorunkban. Nekem olyanom nem lesz. Ha nem lesz semmi 30 éves koromig, kezembe veszem az irányítást, mert ez így nem élet.
Mivel kimaradt a múlt csütörtöki poszt, egy a tegnapit követő bónusz epizóddal pótolom a hiányt. Ma azt a problémakört vizsgálom meg, amelyik talán leginkább levon párkapcsolati piaci (...) értékemből...
Incel Percek
2019.07.17 14:50:25
@lucius01: Túlsúly, de nem valódi kövérség. Csak hát a legtöbb nő számára ez már az igénytelenség netovábbja, számomra érthetetlen módon.
Az álszentség, a szektásság, a polkorrektséggel vegyített gyűlölködés és a magas lóról beszélés éneke...
A mai napon ki lettem tiltva a Gyakori Kérdésekről. Már megint...
Incel Percek
2019.07.15 10:52:02
@Gaylord: Kedves Gaylord!
Nekem, hidd el, semmi bajom a melegekkel. Mármint tényleg nincs. Viszont azt nem különösebben szeretem, amikor reklámozva és másokra ráerőltetve van egy ideológia, főleg, ha az nem is személyes döntés kérdése. Vélhetően te sem tudnád mire vélni, ha azt mondanám, hogy végy egy mély levegőt és válts a nőkre, hiszen nem is tudnád megtenni. Na, ez ránk is igaz pepitában. Mivel nem vettem ki a szavaidból agressziót és rosszindulatot, így csak kedvesen és barátilag szeretnélek megkérni, hogy ne akard ráerőltetni a te nézeteidet, beállítottságodat és hovatartozásodat másokra, mert vannak, akik nem fogják megkülönböztetni a jószándékot a nyomulástól és kifejezetten sértőnek fogják ezt találni.
Köszönöm a megértésedet!
Nekem, hidd el, semmi bajom a melegekkel. Mármint tényleg nincs. Viszont azt nem különösebben szeretem, amikor reklámozva és másokra ráerőltetve van egy ideológia, főleg, ha az nem is személyes döntés kérdése. Vélhetően te sem tudnád mire vélni, ha azt mondanám, hogy végy egy mély levegőt és válts a nőkre, hiszen nem is tudnád megtenni. Na, ez ránk is igaz pepitában. Mivel nem vettem ki a szavaidból agressziót és rosszindulatot, így csak kedvesen és barátilag szeretnélek megkérni, hogy ne akard ráerőltetni a te nézeteidet, beállítottságodat és hovatartozásodat másokra, mert vannak, akik nem fogják megkülönböztetni a jószándékot a nyomulástól és kifejezetten sértőnek fogják ezt találni.
Köszönöm a megértésedet!
Végső elkeseredésemben én is regisztráltam az egyik, ha nem a leghírhedtebb társkeresőre. Az oldalra, ami 2012. óta tiporja férfiak önérzetét. Az oldalra, ami mára inkább fogalommá vált. Az oldalra, ami egyébként egyáltalán nem is oldal, hanem egy app, bár számítógépen is használható a weboldalukon…..
Incel Percek
2019.07.05 19:30:22
@lucius01: Hát, pedig többek közt a Photofeeleren szerzett infók alapján életszerű egy 3-as kategóriás vészhelyzetet megelőlegezni nekem... Egyébként ha belegondolsz, azok alapján, amiket leírtál, ugyanúgy két kategória van: tehát 1) a vonzó és 2) az átlagos vagy az alatti. Értem, amit mondasz, de te magad fejtetted ki, hogy két végkifejlet létezik, tehát a másik két csoportot nyugodtan egybe is vonhatjuk. Nyilván nem minden a külsőn múlik, de tinderes vonatkozásban egész nyugodtan kijelenthetjük, hogy ha nem a top 10% tagja vagy, akkor shit happens van.
Incel Percek
2019.07.05 19:50:02
@lucius01: Jó, persze, ezért mondom, hogy értem, mit akarsz mondani, de mivel tök ugyanaz a vége, így fölöslegesnek is tartom a két kategória különválasztását. De akkor mondjuk úgy, hogy 1) vonzó, illetve 2) nem (elég) vonzó. És akkor így pontos.
Szóval van itt egy félreértés ezzel a két, meglehetősen közeli értelmű jelenséggel kapcsolatosan. Azaz inkább félremagyarázásnak nevezném. Lapozás után minden kiderül!..
Önjellemzés röviden. Zanzásítva, pro és kontra...
Incel Percek
2019.06.26 14:25:10
@Vészmadár.: Nos bár megígértem, hogy nem válaszolok senkinek konkrétan ezen a blogon, de magam sem tudom, miért hoztam ezt a saját szabályt, szóval... meg is szegem.
Szóval az 1) kitétel első felére nem válaszolnék, mert leírtad az én véleményemet. A második részével azonban nem értek egyet. Attól, hogy valaki jóban van az anyjával-apjával, az már azonnal rossz? Vagy most az lenne az elvárás, hogy féltéglával verjük agyon a rokonainkat, mert milyen szégyenteljes dolog már egymáshoz szólni is? Ne legyenek illúzióid, szerintem a te anyukád is tökéletesen tisztában van azzal, hogy lúzer lett a fiából, mint az enyém is. Mondjuk egyrészről szerintem az ember szexuális életéhez kurvára de semmi köze nincs senkinek, főleg nem a szüleinek, másrészt akárhogyan is nézzem, te nem vagy lúzer. És ha már itt tartunk: igazából nem is teljesen értem, mi a problémád az életeddel. Mármint nyilván lehetne jobb is, és világéletemben azt mondtam, hogy nem is abból kell kiindulni, hogy "ha másnak szarabb az élete, akkor az enyém automatikusan király", de a tied másokhoz viszonyítva összehasonlíthatatlanul jobb, mint. Akár az enyémnél is.
2) Jackpot! Holnapi bejegyzésemben erről is szó fog esni. Egyrészt terveztem is, hogy írjak a témáról, másrészt, miattad jutott eszembe, hogy ez mostanában történjen meg, úgyhogy egyfajta Vészmadár-specialként is felfoghatod majd. :D A saját lakás egyébként azon kevés dolgok egyike, ami szerintem nekem sem lesz az életemben sem, de nem is érdekel. Nagyon túl van értékelve ennek az intézménye. Rengeteg kötöttséggel, vesződéssel, kínlódással jár, és a végén mit nyersz vele egy tartós albérleti szerződéshez képest? Azt, amit angolul "bragging rights" néven emlegetnek, és aminek nem tudom, van-e magyar megfelelője, de dióhéjban annyival vagy előrébb ezzel, hogy elmondhatod magadról: van saját kecód. Sőt az én szememben egy albérlet sokkal többet ér, mint egy saját vityilló (mármint ha az egész kégli a tied, nem csak egy szobát bérelsz és ott laksz a főbérlő seggében). Ahogy mondtam, nincs vele annyi papírmunka, ha megunod, keresel másikat, a közüzemi problémák nem csak a sajátjaid, és persze olcsóbb is. Puzsér viszont nem mondott hülyeséget azzal, hogy a magyar emberbe a kommunizmus genetikailag belekódolta a színtiszta magántulajdon iránti rajongást és állandóan attól retteg, hogy ami nem az ő nevén van, azt mikor rántják ki a lábai alól.
Na, egy szó, mint száz: a saját lakás hiánya miatt egy másodpercig sincs és vélhetően nem is lesz komplexusom, ellenben a magányomba már beleőrültem. Először azt akartam írni, hogy nemsoká beleőrülök, de nem. Ez a folyamat már végbement.
Szóval az 1) kitétel első felére nem válaszolnék, mert leírtad az én véleményemet. A második részével azonban nem értek egyet. Attól, hogy valaki jóban van az anyjával-apjával, az már azonnal rossz? Vagy most az lenne az elvárás, hogy féltéglával verjük agyon a rokonainkat, mert milyen szégyenteljes dolog már egymáshoz szólni is? Ne legyenek illúzióid, szerintem a te anyukád is tökéletesen tisztában van azzal, hogy lúzer lett a fiából, mint az enyém is. Mondjuk egyrészről szerintem az ember szexuális életéhez kurvára de semmi köze nincs senkinek, főleg nem a szüleinek, másrészt akárhogyan is nézzem, te nem vagy lúzer. És ha már itt tartunk: igazából nem is teljesen értem, mi a problémád az életeddel. Mármint nyilván lehetne jobb is, és világéletemben azt mondtam, hogy nem is abból kell kiindulni, hogy "ha másnak szarabb az élete, akkor az enyém automatikusan király", de a tied másokhoz viszonyítva összehasonlíthatatlanul jobb, mint. Akár az enyémnél is.
2) Jackpot! Holnapi bejegyzésemben erről is szó fog esni. Egyrészt terveztem is, hogy írjak a témáról, másrészt, miattad jutott eszembe, hogy ez mostanában történjen meg, úgyhogy egyfajta Vészmadár-specialként is felfoghatod majd. :D A saját lakás egyébként azon kevés dolgok egyike, ami szerintem nekem sem lesz az életemben sem, de nem is érdekel. Nagyon túl van értékelve ennek az intézménye. Rengeteg kötöttséggel, vesződéssel, kínlódással jár, és a végén mit nyersz vele egy tartós albérleti szerződéshez képest? Azt, amit angolul "bragging rights" néven emlegetnek, és aminek nem tudom, van-e magyar megfelelője, de dióhéjban annyival vagy előrébb ezzel, hogy elmondhatod magadról: van saját kecód. Sőt az én szememben egy albérlet sokkal többet ér, mint egy saját vityilló (mármint ha az egész kégli a tied, nem csak egy szobát bérelsz és ott laksz a főbérlő seggében). Ahogy mondtam, nincs vele annyi papírmunka, ha megunod, keresel másikat, a közüzemi problémák nem csak a sajátjaid, és persze olcsóbb is. Puzsér viszont nem mondott hülyeséget azzal, hogy a magyar emberbe a kommunizmus genetikailag belekódolta a színtiszta magántulajdon iránti rajongást és állandóan attól retteg, hogy ami nem az ő nevén van, azt mikor rántják ki a lábai alól.
Na, egy szó, mint száz: a saját lakás hiánya miatt egy másodpercig sincs és vélhetően nem is lesz komplexusom, ellenben a magányomba már beleőrültem. Először azt akartam írni, hogy nemsoká beleőrülök, de nem. Ez a folyamat már végbement.
Incel Percek - egy aggszűz élete
Egy magányos elme jellemfejlődése - avagy ténylegesen hogyan lettem incel
2019.06.27 20:49:00
Gyakorlatilag megőrültem. Kezdek paranoiás lenni, komplexusokat kialakítani, mogorva vagyok, kedvtelen vagyok. Ez nem mindig volt így...
Lekőadni a zigényeket, oszt lesz párod! - hangzik az örökbecsű azoktól, akiknek soha semmi bajuk nem volt a társkereséssel és a leghalványabb fingjuk nincs, miről beszélnek...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Egyébként látom, hogy érkezett ide is pár komment, meg változott is pár dolog, például Hemi, a te képedben lett egy "új" olvasóm (üdv!), te pedig, Lucius, látom, indítottál blogot. Hmm, az az igazság, a munkahely is lefoglalt, Évi is, meg voltak itt más dolgok is, amik miatt ingerem sem volt arra, hogy írjak, vagy hogy egyáltalán felnézzek ide. Mondom, kb. teljes érzéktelenség lett rajtam úrrá, se jót, se rosszat nem tudok érezni. Vágyaim, akarataim nincsenek. Már az elfojtott, tehetetlen düh is elszállt belőlem. Megszűntem emberi lénynek lenni, mondjuk így - és persze így a blogommal szemben is elvesztettem az érdeklődésemet. Most egy kicsit kezdek észhez térni, talán megint lesz néhány téma, de ugyan miért írjam le azt ezer meg egy alkalommal is, amit elsősorban Vészmadár nálam sokkal frappánsabban leír?