Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Hajdu Lilla

0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2019.03.02. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Filmklub Káin gyermekei 2019.05.08 18:01:02
Három kamasz, akik büntetésüket töltik a fiatalkorúak börtönében Magyarországon, a nyolcvanas években. Három gyilkosság, amiért megbüntették őket. Majd eltelik harminc év, és az egykori kamaszok újra a kamera előtt ülnek, visszatekintve egykori önmagukra. Ki lehet-e törni, vagy az ifjúkor bűnei…..
Hajdu Lilla 2019.05.17 20:27:36
Rám az összes film közül kétségkívül ez volt a legnagyobb hatással! Láttam már ezt a filmet, ahogy az első részét is. Elképesztőnek gondolom hogy mennyire erős stigma, a börtönviseltség. Az első részből kiderül, hogy a nevelő otthonban gyakran verték és molesztálták a gyerekeket. Mivel ez a szereplő egész életében úgy nevelkedett, hogy azt látta, hogy a konfliktusokra az erőszak a megoldás, így nem gondolom meglepőnek, hogy késsel próbálta védeni magát, mikor a nevelője újból molesztálni akarta. Elképesztő fontos lenne szerintem, hogy azoknak a gyerekeknek is legyen a kezében eszköz a konfliktusok megoldására, akiket nem a szüleik nevelnek. Nagyon fontos lenne, hogy egy gyerek se lássa maga előtt példaként az erőszakot. Hiszen így természetesen ő maga is ezzel fog élni.
Azt gondolom, hogy nincs, vagy nincs elég olyan program ami elég hatékonyan tudná a társadalomba visszaintegrálni azokat, akik ilyen fiatalon (vagy bármikor) börtönbe kerültek. Illetve szerintem a társadalom sem képes arra, hogy vissza fogadja ezeket az embereket, ami egyrészről érthető, hiszen amit elkövettek, az mindenkit megborzongat. Másrészről viszont nem lenne szabad hagynunk hogy egy ember egész életét meghatározza egy fiatalkori hibája.
Én magam sem tudom, hogy mi lenne a helyes megoldás, viselkedés vagy intézmény rendszer, csak azt érzem, hogy az nem lehet, hogy valakinek az egész élete rámenjen valamire, amit a megfelelő oktatással ki lehetett volna küszöbölni.
Filmklub Ernelláék Farkaséknál 2019.05.06 15:32:43
Egy lakás, két család. Az egyik itt él, tele a mindennapok kisebb-nagyobb problémáival, a másik külföldre ment, ahonnan kényszerűen hazatér. Az összezártságban növekszik a feszültség, régi és újabb sérelmek jönnek elő. De a helyzet vajon inkább erősíti vagy gyengíti a kapcsolatokat?..
Hajdu Lilla 2019.05.17 19:04:33
Ennek a filmnek szerintem az a bája, amitől sokan unalmasnak is találják, hogy egyszerűen hétköznapi. A legizgalmasabb percek akkor vannak, amikor eltűnik Brúnó, vagy amikor a pénz. Ezen a két eltűnésén kívül a film szerintem elég nyugodt. Nagyon aktuális és átérezhető számomra a témája. Sok rokonom él küldöldön és én magam is tervezek elköltözni valamikor, illetve éltem is már külföldön hosszabb ideig. Szerintem nagyon nehéz döntés, hogy menni vagy maradni. Ahogy az is, hogy ha az ember már elment haza jöjjön-e. A film egy bizonyos család napjain keresztül mutatja ezt be.
A mondanivalója mellett szerintem nagyon jól sikerült megfogni a a film készítőinek azt a hangulatot ami mind a lakás kinézetében, mind az emberek viselkedésében a legtöbb magyar háztartásban uralkodik.
Filmklub Az állampolgár 2019.04.13 11:15:11
Az állampolgárság sokkal többet jelent a hivatalos elismerésnél, papíroknál: emberi viszonyokat, összetartozást és közösséget, de ugyanígy benne van a menekülés, a harc a hivatalokkal és a küzdelem az előítéletekkel. Ahhoz, hogy mindez érzékelhető legyen, szembesülnünk kell saját hazánk…..
Hajdu Lilla 2019.05.17 16:49:06
Láttam már ezt a filmet korábban, még akkor amikor megjelent. Már akkor is valamiféle bosszantó érzést éreztem, amikor megtudtam, hogy ilyen nehéz megszerezni a magyar állampolgárságot, és most is ezt éreztem a film nézése közben. Hiszen amit elvárnak a külföldiektől a magyar állampolgárság ellenében, azt -szinte biztos vagyok benne- hogy a legtöbb magyar nem tudná teljesíteni. Legalábbis én biztos, hogy nem. Én ugyan magyar vagyok, de az identitásomnak egyáltalán nem fontos része, nem jelent nekem sokat ez az ország, és sokszor érzem úgy, hogy én egyáltalán nem tartozom ide és nem is akarok. Ez a film is ezt az érzést váltja ki belőlem! Én nem akarok egy olyan országban élni, ahol ennyire előítéletesek az emberek, ahol a “menekült” szót nem tudják helyesen értelmezni. Sokszor halljuk a “miért nem mész vissza, oda ahonnan jöttél”, rendkívül sértő mondatot. Szerintem a legtöbb ember nem is gondol bele, hogy a menekültek nem jó kedvükből hagyjá el a hazájukat, a családjukat, a helyet amit ismernek és ahol elfogadják őket. Nekik nincs más választásuk, ők az életükért jöttek ide. És szerintem minden magyar embernek hálásnak kellene lennie, hogy ide jönnek menekültek, mert ez azt jelenti, hogy nálunk béke van és biztonság.
A film egyébként szerintem nagyon jó! Remekül vannak benne megformálva a karakterek, valóban emberiek. A szereplők nem pozitívak vagy negatívak. Vannak jó és rossz döntéseik is, és szerintem ettől lesz az egész film annyira szívazorító. Meg, a szerintem zseniálisan megfogalmazott párbeszédektől.
Filmklub 2019.03.21 18:11:12
Miként viselkedünk egy olyan helyzetben, ahol az elvárások veszik át az uralmat az erkölcsi érzék felett? Vajon elnyomhatja-e a személyiségünket  egy felvállalt társadalmi szerep? Philip Zimbardo nagy vitákat kiváltott stanfordi börtönkísérlete megpróbált választ adni ezekre a kérdésekre - olyan…..
Hajdu Lilla 2019.04.24 12:29:50
Láttam már korábban a filmet, de még így is nagy hatással volt rám. Már az első alkalommal is valami idegességhez hasonlító érzést váltott ki belőlem, és ez most sem volt másképp. Felbosszant, hogy lehetséges az, hogy emberek a hatalom hatására teljesen kifordulnak önmagukból, és visszaélnek azzal. Én azt gondolom, hogy nem minden emberre van ilyen hatással ha hatalmat adnak a kezébe. Szerintem azok, akiknek erős elképzelései vannak arról, hogy mi a helyes viselkedés, azok a legtöbb élethelyzetben tudják is hozzá tartani magukat. Tehát azt gondolom, hogy mindenkit megváltoztat ugyan a hatalom valamilyen irányba, de vannak akiket jobban és akiket kevésbé. A mindennapi életben is gyakran látni erre példát. Akár ha csak azt nézzük, hogy a tanár megtagadja órán a diáktól a mosdó használatát. Szerintem ez is visszaélés a hatalommal, és minden olyan helyzet, ahol bárki visszaél a hatalmával határozottan elítélendő.
Mindezek mellett továbbra is szeretném azt gondolni, hogy nem minden ember viselkedett volna ugyanígy a kísérlet során.
Hajdu Lilla 2019.04.24 12:30:56
Láttam már korábban a filmet, de még így is nagy hatással volt rám. Már az első alkalommal is valami idegességhez hasonlító érzést váltott ki belőlem, és ez most sem volt másképp. Felbosszant, hogy lehetséges az, hogy emberek a hatalom hatására teljesen kifordulnak önmagukból, és visszaélnek azzal. Én azt gondolom, hogy nem minden emberre van ilyen hatással ha hatalmat adnak a kezébe. Szerintem azok, akiknek erős elképzelései vannak arról, hogy mi a helyes viselkedés, azok a legtöbb élethelyzetben tudják is hozzá tartani magukat. Tehát azt gondolom, hogy mindenkit megváltoztat ugyan a hatalom valamilyen irányba, de vannak akiket jobban és akiket kevésbé. A mindennapi életben is gyakran látni erre példát. Akár ha csak azt nézzük, hogy a tanár megtagadja órán a diáktól a mosdó használatát. Szerintem ez is visszaélés a hatalommal, és minden olyan helyzet, ahol bárki visszaél a hatalmával határozottan elítélendő.
Mindezek mellett továbbra is szeretném azt gondolni, hogy nem minden ember viselkedett volna ugyanígy a kísérlet során.
Filmklub 2019.02.20 10:38:59
Lehet-e kísérletezni a társadalommal, egy csoporttal vagy egy osztállyal akkor, ha az szükségképpen befolyásolja az életüket és gondolkodásukat? Meddig mehet el a pedagógia egy jelenség bemutatásában és érzékeltetésében? Vajon mi magunk mennyire lennénk fogékonyak egy hasonló manipulációra?..
Hajdu Lilla 2019.03.02 18:47:40
Többször láttam már ezt a filmet és olvastam is, így tudtam, hogy mire számítsak. Mindemellett azt gondolom, hogy ez pont egy olyan film, amit újra lehet nézni anélkül, hogy unná az ember, mert mindig új gondolatokat ébreszt. Például, hogy olyan szemszögből is lehet nézni ezt a filmet, hogy mekkora felelőssége van a vezetőknek, bármilyen vezetőnek vagy olyan embernek aki hatással van másokra. Ezeknek az embereknek duplán kell figyelni arra amiket mondanak, a nézetekre amiket hangoztatnak, hiszen ezek másokra is hatással van. A kirekesztés pedig bárki ellen irányulhat bármilyen alapon, nagyon gyorsan, láthatatlanul kialakulhat és minden esetben tolerálhatatlan. Ebben pedig nekünk, mint óvodapedagógusoknak is felelősségünk lesz, hiszen a gyerekek szemében olyan "vezetők" leszünk, akiknek minden szavát elhiszik és teljesítik. Tudom, hogy a film mondanivalója inkább az autokrácia kialakulásának láthatatlan jellegére akarja felhívni a figyelmet, ezért azt is gondolom, hogy minél több embernek kellene látnia. De emellett úgy érzem, hogy az az üzenet is megtalálható benne amiről feljebb írtam, és fontosnak tartom, hogy erről elgondolkodjanak az emberek, hogy se "kicsiben" egy intézmény szintjén, se "nagyban" ne történhessen meg újra semmi hasonló. Természetesen nem gondolom, hogy ilyen esetekben csak a vezetőknek lenne felelőssége, és hogy elfogadható lenne az a kifogás, miszerint valaki más parancsára, utasítására tették a dolgukat egyes emberek!
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása