Regisztráció Blogot indítok
Adatok
ViolaKovács

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2019.02.23. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Filmklub Ernelláék Farkaséknál 2019.05.06 15:32:43
Egy lakás, két család. Az egyik itt él, tele a mindennapok kisebb-nagyobb problémáival, a másik külföldre ment, ahonnan kényszerűen hazatér. Az összezártságban növekszik a feszültség, régi és újabb sérelmek jönnek elő. De a helyzet vajon inkább erősíti vagy gyengíti a kapcsolatokat?..
ViolaKovács 2019.05.17 21:32:30
A filmet egy tükörként is említhetjük, mivel valóban hétköznapi eseményeket, valós problémákat állít elénk, és olyan életeket mutat be, amik a valóságban is gyakoriak. A rendező rámutat, hogy mennyire idegen számunkra a saját családunk, és ezzel párhuzamosan arra is, hogy mind egyformák vagyunk és azonos problémák gyötörnek minket családon belül és kívül egyaránt. Számomra elfogadható volt, hogy a film végig egy lakásban játszódik, és nem von be más területeket, hiszen ez segít a karakterekkel való azonosulásban, hogy úgymond a legbizalmasabb és legbelsőbb környezetükben találkozhatunk velük, ahol általában a legnagyobb csatáink zajlanak, és legnagyobb dilemmáinknak adunk helyet.. Kicsit talán a történet kerekségét hiányoltam, mivel már rögtön az elején az események sűrűjébe csöppenünk, ami kicsit hirtelen volt. Az utóbbi időben nagyon sok barátom költözött ki külföldre szerencsét próbálni. Azonban azt tapasztalom, hogy egyre többen jönnek vissza nincstelenül, pont úgy, mint Ernelláék. Vajon megéri ez bárkinek is?
Filmklub Káin gyermekei 2019.05.08 18:01:02
Három kamasz, akik büntetésüket töltik a fiatalkorúak börtönében Magyarországon, a nyolcvanas években. Három gyilkosság, amiért megbüntették őket. Majd eltelik harminc év, és az egykori kamaszok újra a kamera előtt ülnek, visszatekintve egykori önmagukra. Ki lehet-e törni, vagy az ifjúkor bűnei…..
ViolaKovács 2019.05.17 19:44:19
A félév során látott filmek közül számomra ez volt a legmegérintőbb. A szereplők őszintesége és az élethű közvetítés elborzasztó hatást kelt. Olyan elítéltek hétköznapjaiba csöppenhetünk bele, akik jelenleg is mélyszegénységben élnek a társadalom peremvidékén, napról napra sínylődnek, és túlélni próbálnak. Kiszabadultak ugyan a börtönből, de továbbra is nehéz körülmények között élik életüket, és a börtön rácsait valószínűleg életük végéig látják majd maguk előtt. Ez a trauma nyilvánvalóan örökre bennük marad, és soha nem fogják tudni kitörölni az emlékezetükből. Egész életüket megbélyegezték azzal, hogy egy pillanat alatt rosszul cselekedtek, vagy nem cselekedhettek másként. S most annak sérelmeit hurcolják magukkal. Nagyon közelivé tette számomra a filmet az, hogy az elítéltek családját, közeli rokonait is megismerhettük és meghallgathattuk. Megható volt, hogy az akkori fiatalok reményvesztett felnőttekké váltak, és ma már képesek kissé távolabbról is rálátni cselekedeteikre, képesek megítélni önamgukat és körülményeiket, illetve bizonyos összefüggéseket találni. „Mit tudtok ti arról, hogy mit kell nekem cipelnem?” Szörnyű volt látni és hallani, hogy mennyire mélyen beleégtek a történtek ezeknek az embereknek a lelkébe, és hogy több tíz év elteltével is mennyire tisztán és pontosan emlékeznek szörnyűséges tetteikre. Nagyon megérintett a film, és én sajnálom őket!
Filmklub Az állampolgár 2019.04.13 11:15:11
Az állampolgárság sokkal többet jelent a hivatalos elismerésnél, papíroknál: emberi viszonyokat, összetartozást és közösséget, de ugyanígy benne van a menekülés, a harc a hivatalokkal és a küzdelem az előítéletekkel. Ahhoz, hogy mindez érzékelhető legyen, szembesülnünk kell saját hazánk…..
ViolaKovács 2019.04.26 16:45:39
Remek film! Megérintett, ahogyan Wilson keményen küzd a magyar állampolgárság megszerzéséért, és bár sok ideig tart ez neki, nem adja fel a harcot. Megértem őt, mivel nekem sem ingyen adatott a magyar állampolgárság, hiszen nem ide születtem. Bár magyar vagyok, nekem is „küzdenem” kellett érte. Valahol talán kissé igazságtalan, hogy olyan kérdésekre kell felelnie, amikre valljuk be, valószínűleg mi sem tudnánk válaszolni. Sajnálom Wilsont, amiért egy olyan országból kényszerült eljönni, ahol mindennapos a kín, a halál, s emiatt már hazájának sem képes tartani azt a helyet. Ő egy becsületes ember, aki tényleg a nyugalmat keresi, és képes alkalmazkodni. Dolgozik, vannak barátai, és szerelme is lesz. Sikerült neki külföldiként egy idegen országban, egy új kultúrában egy új életet kezdeni. Ő valóban akarta ezt. Az elmúlt évekből nem sok pozitív élményem van a menekültekkel kapcsolatosan, azonban ez a film ráébreszt arra, hogy nem minden menekült „rossz”, és nekik is van szívük.
Filmklub 2019.03.21 18:11:12
Miként viselkedünk egy olyan helyzetben, ahol az elvárások veszik át az uralmat az erkölcsi érzék felett? Vajon elnyomhatja-e a személyiségünket  egy felvállalt társadalmi szerep? Philip Zimbardo nagy vitákat kiváltott stanfordi börtönkísérlete megpróbált választ adni ezekre a kérdésekre - olyan…..
ViolaKovács 2019.04.03 10:56:14
A film végén csak ennyit tudtam mondani:
-Hú, ezt meg kell emésztenem! - Gyakran gondoljuk, hogy az ember mindentől hatalmasabb, hogy ő van mindennek a középpontjában, és szabályozni tudja az őt körülvevő eseményeket. De be kell ismernünk, ez nem így van. A film kezdetén bár még együtt poénkodnak, viccelődnek a rabok és az őrök, hamarosan a szerepek veszik át az irányítást és elfajulnak a dolgok. Az önkéntesek rövid időn belül magukra formálják a megkapott szerepekhez illő gondolkodást, magatartást, viselkedésmódot. Ez az őrök részéről a nagyravágyást, bántalmazást, kíméletlenséget, durvaságot jelenti, míg a rabok felől a szorongást, rettegést, ellenkezést. Olyannyira beleélik magukat, hogy nem tudnak különbséget tenni a szerepjáték és a saját személyük között. Borzasztó látvány volt, hogy az őrök szinte értéktelen jószágként bánnak embertársaikkal, míg azok megalázkodók, engedelmesek lesznek, s minden erejükkel szabadulni szeretnének. A kísérlet kimenetele a végletekig fajul, amikor már esélytelennek látszik a szerepek átvette hatalmak megfékezése. Mindez egy gyors, eleinte érdekes kísérletnek indult, végül túllépett a határokon. Kezdetben még nyilvánvalóan a pénz motiválta az önkénteseket, de az idő múlásával szerintem a cselekedetek és események elfeledtették ezt és inkább a szerepek adta lehetőségek váltak vonzóbbá. A végén sem derül ki, hogy végül megkapták-e az ígért összeget a részvételért, vagy sem. Nagyon tanulságos a film, hiszen nem is gondolnánk mi mindenre vagyunk képesek, azonban ha helyzetbe kerülnénk, az emberiség többsége valószínűleg hasonlóképpen változna át, és hatalmasodna el benne a kiosztott szerepre jellemző viselkedés.
Filmklub 2019.02.20 10:38:59
Lehet-e kísérletezni a társadalommal, egy csoporttal vagy egy osztállyal akkor, ha az szükségképpen befolyásolja az életüket és gondolkodásukat? Meddig mehet el a pedagógia egy jelenség bemutatásában és érzékeltetésében? Vajon mi magunk mennyire lennénk fogékonyak egy hasonló manipulációra?..
ViolaKovács 2019.02.23 16:35:02
Ez a film számomra teljesen elgondolkodtató és meghökkentő volt. Nem láttam korábban és nem is olvastam róla, így a film végén teljesen meghökkentett, hogy egy valós esetet dolgoz fel. Félelmetes, hogy mire képes egy közösségi erő, és a fegyelmen alapuló irányítás. S minden egyetlen meggyőző erővel bíró személy irányítása alatt történik. A kezdetben egyszerű, közösségépítő cselekvés egyszer csak átfordul egy kirekesztő, hatalmi szédületben élő, fiatalokból álló bandává, amely a közös cél érdekében mindenféle egyéb értéket eldob magától. Eleinte csak apróságok változnak, mint a Wenger Úr, egyenes hát, szókérés, aztán a név, az internetes oldal, a sajátos köszönésforma, és egy szimbólum. Kedvelni kezdték az egyenruhát, azt, hogy tagjai valaminek, ahol számíthatnak egymásra, és hogy mindenki egyenlő a csoporton belül. Mindezt elképesztő egyszerűen, a tanulók érzelmeinek manipulálásával el tudta érni a tanár. A film megmutatja, hogy a diktatúrához elegendő csupán néhány jól elhelyezett kulcsmondat, s máris manipulálhatóvá válnak az emberek. Megmutatja, hogy milyen hatása van az emberekre, ha tartoznak valahová, ha valaki megvédi őket. A Hullám láthatóan magával sodort mindenkit, legyen az barát, vagy ellenség. Elég ijesztő belegondolni, hogy ez velünk is bármikor, bárhol megtörténhet, semmit sem sejtve...
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása