Adatok
Rab Krisztina
55 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Kiszolgáltatott helyzetben vannak az iskolákban a gyerekek és a pedagógusok – a vírusnak és egymásnak egyaránt...
Nem kérdeztem senkit - mondták maguktól. Szavaikból, történeteikből keserűség, olykor düh, és ami talán a legrosszabb, fásult beletörődés érződik - mert a pedagógusok többsége ma, bármennyire is szereti hivatását, nem érzi jól magát a bőrében...
Idén még egyik elsős sem szólított óvó néninek. Voltam többször Anyu, egyszer Apu, és egyszer "iskolanéni" is, de óvó néni egyszer sem...
Rendhagyó tanévet zártunk. Szinte minden megkérdőjeleződött, amit eddig az iskoláról, iskolai szerepekről gondoltunk...
Helyzet van, és ez mindenkiből kihoz valamit. Egymásrautaltságunk egymásra figyelésre, az "én vigyázok rád, te is vigyázz rám" felelőssége közösségben gondolkodásra késztet mindannyiunkat...
Az idő múlásával egyre kevesebb félni-, és egyre több féltenivalónk van...
A tantermen kívüli digitális oktatásra való áttérést péntek este jelentették be, és akkor éjszaka pedagógusok hada ugrott neki a digitálistananyag-gyártásnak...
Péntek este nagyot fordult velünk a világ. A tantermen kívüli digitális közoktatás bevezetése eddig ismeretlen helyzetet teremtett gyerekek, szülők és pedagógusok számára egyaránt...
"Bajban mutatkozik meg a barát" - tartja a mondás, és igaz ez most, veszélyhelyzetben a családbarátságra is...
Kislányként féltem a szobám falán lassan mozgó árnyaktól, a szomszéd néni kakasától, és még ezer más dologtól. Ma már csak a félelemtől félek...
Bútorozva eladó - így kezdődnek azok a lakáshirdetések, melyek feladói kiskaput sem hagynak maguknak: elmennek, felszámolnak mindent...
A múlt héten, az éj leple alatt napvilágot látott Nemzeti alaptanterv vitathatatlan erénye, hogy sosem tapasztalt egységbe kovácsolta a pedagógustársadalmat: napok óta nem találok egyetlen gyakorló pedagógust sem, aki tud jót mondani róla...
Személyi kérdések - néhány évvel ezelőtt az augusztus végi alakulóértekezletek egyik napirendi pontja volt, most mindennapos beszédtéma a pedagógusok között...
Mindig ugyanott parkolok, és ugyanott is megyek be. Ismerem a járást, tudom, mit hol találok. A bevásárlólistát is ennek megfelelő sorrendben, az áruházat gondolatban végigjárva írom: a kutyakaja az első, az ásványvíz az utolsó...
Mostanság nehéz az iskoláról "jót" írni. Pedagógusként főleg...
Mi még ma is lencsefőzeléket eszünk virslivel, és a spéci, bejglivégekből készült máglyarakás maradéka lesz a desszert, mert megint elfelejtettem, hogy már nem nagycsaládra kell főznöm.....
Véletlenek nincsenek, de a csodához néha kell egy kis segítség. És mikor, ha nem éppen mikuláskor?!..
Igaza van Cser-Palkovics Andrásnak, a vita valóban nem Rácz Zsófiáról szól...
Szeretném hinni, hogy csak műbalhé ez az egész beiskolázással kapcsolatos paláver. Hogy tényleg túlbuzgó anyukák hisztije az egész. De félek, nem erről van szó....
Vannak dolgok, amiket nem szeretnék elhinni még akkor sem, amikor megtapasztalni vélem. Így vagyok azzal a már többször felröppent és ugyanannyiszor cáfolt hírrel is, mely szerint bizonyos életkor felett már nem kell meggyógyulni.....
SZEMlélek
"Ha én lennék a polgármester..." - Tízévesek írtak választási programot
2019.10.22 07:30:12
"Kikapott Pongyola!" Ezzel a mondattal lépett be 1998. május 25-én, hétfőn reggel középső lányom a kiscsoport ajtaján...
Nem mondom, hogy szeretnék kutya lenni, de néha irigylem őket...
Füllent, lódít, ferdít, hantázik. Szépíthetjük bárhogy, hazudni akkor sem szép dolog. Vagy ez nem is olyan egyértelmű?..
Kényes téma, de igyekeztem nyitott szívvel, elfogadóan megközelíteni. Volt pillanat, amikor nem sikerült...
"Postás, rendőr, vasutas,..." - aki ismeri a folytatást, az megtanulta a melléknévfokozást, és remélhetőleg azt is tudja, hogy az általánosítás nem szép dolog, viszont a "fejétől bűzlik..." kezdetű mondásnak van némi alapja...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz