tdombos 2017.09.01 20:06:16

@neoteny: "Lehetséges az, hogy a különböző szexuális orientációjú egyének foglalkozási preferenciáiból származnak ezek a jövedelmi viszonyok." Ez igaz lenne, ha ezek a kutatások egyszerűen csak a béreket hasonlítanák össze, de természetesen nem ez történik, olyan regressziós modellekkel dolgoznak, amely kiszűri pl. az iskolai végzettség vagy a iparág hatását. Ez tök alap minden munkagazdaságtani kutatásban.

"The Wage Effects of Sexual Orientation Discrimination." A cikk címe egyszerűen arra utal, hogy a szexuális orientáció alapján történő diszkriminációnak nem pl. a munkanélküliségre, hanem a bérekre gyakorolt hatásával foglalkozik.

tdombos 2017.09.01 20:58:37

@neoteny: Nem véletlen, hogy az ilyen kutatásokat nagyon nagy elemszámú mintákon végzik, a szokásos 1000-1500 fős országos minta helyett pl. az ebben a kutatásban használt SOEP 30,000 fővel dolgozik.

"a feltételezett szexuális orientáció alapján történő diszkrimináció bérekre gyakorolt hatását "mutatja ki"" Irreleváns, hogy mi a kiindulópont, mindaddig amíg nem bánik inkorrektül az adatokkal. Nézzük meg konkrétan mi történik ezekben a kutatásokban: (1) rákérdeznek arra, hogy mi a szexuális irányultságod, (2) rákérdeznek arra, hogy mennyi a béred, (3) rákérdeznek egy csomó háttérváltozóra (iskolai végzettség, iparág, lakhely, életkor stb.). Megnézik hogy azok, akik melegnek / leszbikusnak jelölték magukat, azoknak hogy alakul a bére azokhoz képest, akik azonos iskolai végzettséggel rendelkeznek, lakhelyen élnek, iparágban dolgoznak stb., de nem jelölték magukat melegnek / leszbikusnak. A kutatásból kijön, hogy vagy van bérkülönbség vagy nincs. Teljesen irreleváns, hogy a kutató azt feltételezi, hogy van szexuális irányultság alapú diszkrimináció vagy azt, hogy nincs. Mindössze annyi jelentősége van, hogy nagyobb eséllyel kezdi vizsgálni a kérdést, aki szerint igen. De ez az eredményeket nem befolyásolja.

Lehetnek persze alternatív hipotézisek: az emberek azért lesznek buzik, mert kevesebbet keresnek (nem pedig azért keresnek kevesebbet, mert buzik). Nem túl valószerű. És aztán ott vannak az érdekesebb felvetések, hogy esetleg van valami olyan háttérváltozó, amelynek a hatását nem szűrtük ki. Ez egy érdemi vita: tessék javaslatot tenni, hogy mi ez a változó. Ha szerencsénk van, ez olyan változó, amire rákérdeztek a kutatásban, és akkor elég csak a regressziós modellt kiegészíteni. Ha nem kérdeztek rá, akkor új adatfelvétel és kezdődik újra.

tdombos 2017.09.01 21:10:06

@444: "leszámítva a leszbikus nőket, akik a munkahelyeken inkább szeretnek előre helyezkedni. míg a meleg férfiak gyakran a háttérben marandak." Igen, ez lehet egy alternatív magyarázat (vagyis hogy a bérkülönbségek mögött nem a munkáltatók diszkriminatív döntése, hanem a csoportok eltérő érdekérvényesítési hajlandósága / képessége áll). Csakhogy erre vonatkozóan nincs adat, ez egyelőre hipotézis. Arra viszont, hogy az emberek (és így a kiválasztásban résztvevő személyek) jelentős része homofób, van adat. Szóval egyelőre egy adatolt oksági hipotézis áll szemben egy nem adatolttal.

És ha egyébként van is ilyen különbség e csoportok között, akkor is kérdés, vajon az eltérő érdekérvényesítési hajlandóság / képesség miből adódik? Ez annyiból releváns, hogy a probléma forrását nem a munka világában, hanem az általánosabb szocializációban azonosítja, tehát a felszámolásában sem a munkaerőpiaci beavatkozások lesznek a megfelelőek.

tdombos 2012.02.24 18:21:51

További olvasnivaló a témában:
A kirekesztés nem tudomány - A Magyar LMBT Szövetség sajtóközleménye
www.facebook.com/notes/magyar-lmbt-sz%C3%B6vets%C3%A9g-hungarian-lgbt-alliance/sajt%C3%B3k%C3%B6zlem%C3%A9ny-a-kirekeszt%C3%A9s-nem-tudom%C3%A1ny/10150574463957055

tdombos 2011.09.28 14:32:22

@bandika gazdája és @csoko20: azt nem állítottam, hogy ez a gyakorlat erkölcsileg helyeselhető lenne, csak annyit mondtam, hogy annak jogi megítélése az idézett jogszabályok alapján messze nem egyértelmű.

annak megítéléséhez nem tudok hozzászólni, hogy melyik adatfelvétel jár nagyobb idő- és energiaráfordítással, tartok tőle, hogy ez az egyszerű kitöltött kérdőívek száma alapján történő árazás erre totálisan alkalmatlan, és valahogy be kellene árazni az eljutásra fordított időt, illetve a többszöri visszatérés költségét is. nyilván ennek kapcsán nehezabb kizárni a visszaéléséket, de nem biztos, hogy mindig a visszaélésekből kellene kiindulni.

azért gondoljatok bele egy kicsit jobban ebbe a kérdésbe. ilyen alapon miért nem jogellenes, hogy mondjuk Ausztriában többször annyit keres egy bolti alkalmazott, mint nálunk, és feleannyit Romániában. esetleg ráadásul ugyanannál a cégcsoportnál (Tesco, stb.). miért lenne ez elfogadhatóbb országok között, mint országon belül?

én speciel erkölcsileg azt is kifogásolhatónak tartom, hogy 10x annyit keresek mint egy fizikai munkás. ő izzad, küzd és lélekölő munkát folytat, én meg a légkondícionált irodában olyanért kapok fizetést, amit élvezek csinálni. ez miért elfogadható? márpedig a kapitalizmusban ez alapvető. de asszem ez már kivezet innen.

tdombos 2011.09.28 14:52:37

@Babette_: Ez egész egyszerűen hazugság, a lakások árai, lakbérek és a szolgáltatások jelentősen drágábbak a fővárosban, illetve a nagyvárosokban.

Ehhez tények:
ingatlanmenedzser.hu/lakaspiac/20110427_lakasok_ertekterkep.aspx
premier.mtv.hu/Hirek/2009/06/26/10/Mennyiert_kapjuk_meg_ugyanazt_a_fovarosban_es_videken_.aspx

tdombos 2011.09.28 15:15:00

@Cateran: Na ja, nem a legszofisztikáltabb felmérés ez nyilvánvaló. KSH áradatokat viszont területi bontásban nem találtam, ami egyébként furcsa, mert árindexszámolást csinálnak területileg, tehát az adataik megvannak hozzá.

tdombos 2011.01.09 16:10:39

A Köllő cikk ingyenes regisztráció után elérhető a neten: www.cafebabel.hu/szamok/munka/kollo