szamtan_mertan 2020.01.17 00:39:05

A nagy mennyiségű villamos energiatárolásnak már mai is meg van a jól bevált, kiforrott, nagy hatékonyságú, akár 100 évig működőképes technológiája. Ez a szivattyús energiatározó. Európában és a világon szorgosan építik ezeket, csak kis hazánkban számít szitokszónak, mert vízenergia alapú. A politikusokat és s "sötétzöldeket" emlékezteti a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszerre. Engem meg a kb. 3000 milliárt Ft (háromezer milliárd = 3 000 000 000 Ft) veszteségre, amelyet a laikus elutasítói okoztak, amire még ma is büszkék (Vargha János, Hajóz Adrienn, Lányi András, droppa György.....).
www.irena.org/-/media/Files/IRENA/Agency/Publication/2019/Jul/IRENA_Renewable_energy_statistics_2019.pdf 22-23. oldal

szamtan_mertan 2019.08.22 11:57:39

Az ipari méretű áramtárolás technológiája létezik, műszakilag kiérlelt, több, mint 100 éves. Úgy hívják, hogy szivattyús energiatározó és alkalmas mindhárom féle szabályozás ellátására, valamint ipari méretű energiatárolásra is (nagyságrendileg nagyobb kapacitással, mint egy vagy több akkupack), elfogadható költségekkel. Magyarországon több tucat helyen lehetne építeni, de miután vízerőről van szó, a politikusok nem tekintik megfelelőnek - mi meg fizetni fogjuk a többlettköltségeket. A világon mindenhol gőzerővel építenek szivattyús energiatározókat, éppen a fotovoltatikus energia termelés miatt. (www.hydropower.org/sites/default/files/publications-docs/2018_hydropower_status_report_0.pdf).

szamtan_mertan 2019.08.22 14:48:15

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
A több évtizede Prédikálószékre tervezett szivattyús energiatározó adatai: H=430 m, Qmax= 400 m3/s, P=1200 MW, minimum 6 órás töltési - űrítési idő, V = 8 500 000 m3. Hatásfok 75% felett kicsivel. A mostani elektromos energia igény napi maximuma 6600 MW, minimuma 3500 MW körül van, így ennek harmadát képes lenne produkálni ez az egy szivattyús energiatározó. A szivattyús energiatározók napi kiegyenlítéssel működnek az egész világon. fajlagos öltsége nem nagyobb, mint egy új erőművé (nem atom!).
www.mvmpartner.hu/hu-HU/Szolgaltatasok/Villamos-energia/Erdekessegek/Szivattyus-tarozoseromuvekfeladataeshasznalataavillamosenergia-rendszerben
www.sze.hu/~tothp/Renexpo_eloadasok/Szeredi_Istvan.pdf

szamtan_mertan 2019.01.27 20:06:45

Sajnos ez az írás is azt erősíti, hogy az idegen nyelv tanulása csak akkor kezdődhet, amikor az anyanyelvi készségek már teljesek, írni, olvasni, nyelvtanilag elemezni tud az ember. Mire ez bekövetkezik, addigra már a nyelvtanulási természetes készség jórészt elveszik és a nyelveket tényleg tanulni kell, annak elsajátítása helyett. Mintha az idegen nyelv igen fiatalkorban történő elsajátítása elvenné az anyanyelv elől a "memóriahelyet" az agyban, pedig ez nem így van! A történelmi Magyarországon a nagyon sok helyen a kisgyermek korban több nyelvet sajátítottak el az emberek, mert több nyelvű közegben éltek (akár analfabétaként), mégsem váltak lelki sérültté, hanem nyitottak voltak a környezetükre. A blogolóval egyező gondolkodás tehet a magyar nyelvtanítás csődjéről, azaz hiába a sok óra, az eredmény siralmas, mert a nyelvtani szabályok bifláztatása - amihez a magyar nyelvtan ismerete is szükséges, lásd fentebb - fontosabb az élő beszédnél. Az élet meg ennek az ellenkezőjét mutatja, beszélni sokkal fontosabb, mint a részletekbe menő nyelvtani tudás.

szamtan_mertan 2019.01.27 21:57:33

@nyelvi kedvcsináló:
Idézek az írásból (amely tükrözi azt a szemléletet amelyről beszélek):
"Én azon a véleményen vagyok, hogy a gyermek tanulja meg először a betűvetést és tudjon olvasni. Rögzüljenek számára az anyanyelvi szabályok, legyenek ismerősek az alapvető nyelvtani fogalmak mint ige, főnév, névmás.Legyen tudatában a ragozás alapismérveivel és logikájával. Ha ez megtörtént vagyis elvégezte a második osztályt, no akkor jön el az ideje a komolyabb nyelvleckéknek."
Ezzel nem lehet egyetérteni. Miért nem lehet már kisgyermekkorban nyelvet tanítani? Erre a kérdésre a fentieket adja a blog szerzője válaszként.
Én meg azt kérdezem: miért nem lehet minden óvodában, iskolában napi 20-45 percet áldozni a nyelvtanításra (nem az írásbeliségre, nem a nyelvtanra az első jó néhány évben)? Akár egy tantárgy (pld. Környezetismeret) keretében? A választ a fenti blog szerzője leírja. Szerintem nincs igaza, nem jó a nyelvtanítási szemlélete (mint annyi más oktatást irányító "szakemberé")!