Adatok
másikutas
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Krisztina azt állítja, hogy bár egy sima jegyet kért Pilisvörövárra, a sárga busz sofőrje diákot adott neki. Sose derült volna ki, ha nem szállnak föl ellenőrök. A hoppon maradt utas biztos benne, hogy a sofőr direkt csinálta, és eltette a különbözetet. Ki is számolta, hogy ha…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Én vettem a fáradtságot és bejelentettem ilyen eseteket a volánnak járatszámmal, stb. Azért, mert engem sérelem ért. Ki akartam fizetni a teljes vételárat, és kapni jegyet, mert nekem a nyugalmam többet ér, mint néhány nyomorult mutyi fillér.
A Volánnál nem tudták elképzelni, hogy valaki kér jegyet, és mégsem adnak. Pedig az én statisztikám az, hogy 10-ből 5 alkalommal küzdeni kell a jegyért, és legalább egyszer alulmaradok. Tudom, béna vagyok.
OK, Te hős vagy, megküzdesz a jegyért. De minden nap egyformán jól?
Itt hangsúlyozom, hogy vannak olyan buszvezetők, akik maguktól adnak jegyet, és olyan ellenőrök is, akikről a buszvezetők nem is tudnak. Minden elismerésem az övék, és ezt most őszintén gondolom.
Itt egy jellemző beszélgetés:
- Kérem a jegyet is, ha nem gond.
- Minek az magának?
- Félek, hogy jön az ellenőr.
- Nem jön, most éppen XXX-en vannak.
- De azért én mégis kérném.
- Tudja mit? Akkor a vendégem volt.
Na, erre mit mondjak, ha nincs időm várni egy másik buszt? Biztos most van egy jó ötleted. Ott is lenne, egyből, amikor 10-en állnak mödötted türelmetlenül?
Ilyenkor feljelenthetem, és utána majd találkozom vele megint. Az egész nagyon kínos.
Én nem vagyok hős. Realista vagyok. Ez egy ilyen ország. Ki az, akinek nincs legalább egy jó ismerőse, aki ne csalna minimum adót, vagy ne lopná az áramot, vagy legalább ne bliccelne a BKV-n? De ugye, azért mégiscsak köszönünk nekik, vagy szavazunk rájuk?
Hosszútávon mindenki azt kapja, amit megérdemel, csak nem biztos, hogy onnan, ahonnan várja. Úgyhogy a buszvezetőn csak az akadjon fenn, aki mélyen magába nézett, és mindent rendben talált.