Regisztráció Blogot indítok
Adatok
citromfű

0 bejegyzést írt és 46 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2008.06.26. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Jezsuita bloggerek Halló, ki beszél? 2008.07.26 23:25:00
Nemrég mesélte valaki, egy 8 (akkor még csak hat) gyerekes családanya, hogy egyszer kórházba került. És akkor, aznap este olyan nyugtalanság szállta meg, hogy nem bírt magával. Rátört, hogy ő innen hazamegy: a férje otthon a gyerekekkel; hogy nélküle összedől a ház; hogy ő…..
citromfű 2008.07.28 16:57:28
Szerintem ezt simán lehet Istenélménynek tekinteni, ha ő úgy érzi, hogy az volt. Nekem is voltak már olyan élményeim, amikor a "pont ott és akkor" jelentette/jelezte Isten jelenlétét. Igazi csodákat, természetfölötti élményeket ritkán tapasztalunk meg, azt viszont nagyon sokszor, hogy valami (önmagában véve nagyon is közönséges, hétköznapi valami) "pont ott és akkor" van jelen, amikor nekem szükségem van rá, számomra üzenet-értéket hordoz. Hiszek abban, hogy az ilyenekben Isten, a történelem és az "emberi sorsok" legvégső irányítója van jelen, ez a gondviselés. Persze azt is mondhatjuk, hogy akkor a betegségekben, tragédiákban, szenvedésekben is Isten van jelen, valamilyen formában, ez már fogósabb kérdés...

Régen olvastam egy könyvet, ami a Mózes-körüli csodák (csapások, manna, stb.) természettudományos rekonstruálására tett kísérletet. Állítólag akkoriban pont volt ott lávakitörés, aminek a hamuja okozhatta a sötétséget; állítólag a "manahullás" (valami pelyhes mag) ritka, de tudományosan magyarázható jelenség...etc. A könyvben egy teológust is megkérdeztek, azt mondta, neki ugyan fogalma sincs a természettudományos tényekről, de az biztos, hogy ezek a természeti csudák mindig pont és akkor érkeztek, amikor a választott népnek szüksége volt rá...

Szerintem a gondviselés más vallásúaknál, minden embernél működik. Jézus se mondja, hogy Isten csak a tanítványoknak tartja számon minden haja szálát...
Jezsuita bloggerek Nemzet és Ország 2008.07.22 00:22:00
Tusnádfürdőn tartotta Orbán Viktor nemzetpolitikai évértékelő beszédét. Azt hangsúlyozta benne többek között, hogy a „Nemzet” előbbre való az „Ország”-nál. Populista beszéd - gondolhatják reflexszerűn politikai ellenfelei. Orbán Viktor olyan eszmével…..
citromfű 2008.07.22 22:17:15
A "Kire haragszom?" című korábbi blogbejegyzés alatt egészséges vita robbant a cigányság integrációja, szociális helyzete, oktatásügye, felzárkóz(tat)ása kapcsán. Ott egy kedves vitapartnerem egy ÉS-beli cikket ajánlott nekem (Élet és Irodalom), amely egy polgárjogi aktivistával készült interjút tartalmazott (a pontos link megtekinthető ott). Ebben a cikkben olvastam egy nagyon érdekes dolgot, ami szerintem a nemzet kapcsán is tanulságos. Az idézet után pontosítom, mire gondolok.

"Vagy nézzük a Hamaszt. Tudja, miből táplálkozik az ereje? Hogy az apró közösségekben, a kis falvakban törődik az emberekkel, figyel arra, hogy ki beteg, jár-e iskolába a gyerek, és így tovább. A Hamasz - ellentétben a Fatahhal és a többi szervezettel, amely a politikai képviseletüket vállalta - közöttük élt és dolgozott, és ebben rejlik a fantasztikus ereje. És aztán, amikor eljött a választás, akkor - akár tetszik nekünk, akár nem -, a Hamaszt választották az emberek [...] ne értsen félre: amikor a Hamaszra hivatkozom, nem az agresszív oldalára gondolok, hanem a gondoskodó oldalára. Úgy is mondhatjuk, hogy a gondoskodó önkormányzatiságra. Ami nem feltétlenül pénzben fejeződik ki, hanem jelenlétben, a közösségért való munkában, törődésben. Abban, hogy a helyi uzsorásnak egy kicsit megszorongatja a nyakát. Mert helyileg történnek a dolgok, központilag ezt nem lehet intézni. Uszkán például, ebben az ukrán határ közeli faluban, ahol zömében cigányok laknak, ahol nyolc felnőtt, nyolc cigány asszony fejezte be nemrég a középiskolát, és minden roma porta kertjében csöpögtető rendszerrel termesztik az uborkát, van egy alpolgármester asszony, szintén roma, maga is felnőtt fejjel érettségizett, és most tovább akar menni egyetemre. Egyébként negyvenéves, és kétszer operálták a szívét. Megkérdeztem tőle, mi a helyzet a faluban az uzsorával. "Itt is megjelent egy pasas, hogy ajánlatot tegyen a családoknak - válaszolta -, én meg végigjártam a portákat, és azt mondtam: "Húzzátok meg a nadrágszíjat és ne vegyetek fel pénzt tőle." És hatott a figyelmeztetés, mert az uszkai családok nem adósodtak el.

Arra gondolok, hogy a nemzetépítés mindig helyi szinten, a kisközösségben, sőt a családban, baráti közösségben kezdődik! Persze nem árt, ha a politika "odafentről" egy kicsit rásegít, de ez nem pótolja az előbbit. Szerintem mi magyarok sokszor erről feledkezünk meg, ebben példát vehetnénk akár a fent említett "Hamasz gondoskodó szárnyáról", de a "másik oldal", Izrael szociális rendszeréről is. Ezekben a példákban persze már a "nemzet" veszélye is benne rejlik: a fanatizmus, a terror. Vagy gondoljunk csak a most elfogott Karadzic-ra, aki a "nemzet" nevében mészároltatott le sok-sok ezer bosnyákot és horvátot. Összefoglalva: a nemzetet én mint egységes kultúra által összefogott gondoskodó közösséget nagyon is jó "történelmi találmánynak" tartom, de nagyon kell vigyázni, hogy soha ne lépjen "magasabb értékek", emberség, erkölcs, Isten helyébe.
citromfű 2008.07.22 22:37:35
citromfű 2008.07.28 16:05:33
Kedves TiKati!

Irulok a sok dícsérettől :) de teljesen alaptalan.

Hát igen, akik nem ismernek valamit, azok nehezen tudnak példát mutatni róla :)

Igen, a szemlélődést, mint olyat, s főleg mint ősi keresztény, meg szerzetesi imamódot kevesen ismerik, noha azért időnként mindenki gyakorolja, öntudatlanul is. "De csodás ez a rét!" "Milyen hatalmas a tenger" - ki teremtette mindezt?
Ennek egy változata, ami tényleg nagyon keresztény (azaz Krisztus-követő) ha mindezt Jézus tanításaira, életére, személyére alkalmazzuk.
Persze ezt se kell mindig, minden áron, görcsösen, az már fanatizmus lenne, s pont a szemlélődés lényegét venné el (elengedem, s Istenre bízom a gondolataim folyását).

Szerintem Jézus maga is sokat "szemlélődött". Ha figyelmesen olvassuk az evangéliumokat, rendszeresen olyan részekre bukkanunk, hogy Jézus visszavonult imádkozni, visszahúzódott a hegyekbe, lemaradt a tanítványoktól...vajon mit csinált ebben az időben? Kétlem, hogy rózsafüzért mondott volna... :))) - (persze a rózsafüzér is tud jó ima lenni, megvan a varázsa, összerázza a közösséget, de ez most egy más téma.)

Inkább "szemlélődött", nézte a "rét virágait", az "ég madarait" (akiknek minden tolla számon van tartva), töprengett a tanítványok értetlenkedésén (hogy mondjam, hogy megértsék végre!?!?!?), a embereken, akikkel találkozott, s persze isteni Lelke által betekintést nyert az Atya belső ügyeibe, terveibe, a jövőbe is...Én legalábbis így képzelem.
Jezsuita bloggerek Kié a Biblia? A Miénk! 2008.07.10 23:30:00
Kié is a Biblia? Válaszunk – a miénk – kétértelmű. Jelentheti azt, hogy mindnyájunk közös kincse, és a „mi” ebben az esetben nem értelmezhető elég tágasan. De persze egy kis hangsúlyeltolódással úgy is értelmezhető, hogy „csak a mienk”.…..
citromfű 2008.07.28 15:39:35
Kedves Abraka!

A Salamon-történet pl. pont azok közé tartozik, amelyeknek nagyon is sok mondanivalója van a mai ember számára, ill. a kereszténység kialakulása szempontjából is. Mert hogy kezdődik ez a történet, mármint Salamon bölcsességéé?

Királyok I. könyve 3. fejezet 5. verstől:

5 Gibeonban megjelent az Úr Salamonnak, éjszaka, álmában. Így szólt az Isten: "Kérj, mit adjak neked!" 6 Salamon azt felelte: "Nagy irgalommal voltál szolgád, az én atyám, Dávid iránt: hűségesen, jó lélekkel és egyenes szívvel járt színed előtt; mindvégig irgalommal voltál hozzá: megajándékoztad egy fiúval, aki most a trónján ül. 7 Igen, Uram és Istenem, királlyá tetted szolgádat atyám helyett. De hát fiatal ember vagyok, nem tudom, miként kell uralkodni. 8 Ráadásul kiválasztott néped élén áll szolgád, egy nagy nép élén, amely akkora, hogy se szeri, se száma. 9 Adj hát szolgádnak éber szívet, hogy meg tudja különböztetni a jót meg a rosszat. Mert hisz ki tudná másképp kormányozni ezt a te népes népedet?" 10 Tetszett az Úrnak, hogy Salamon ilyen kéréssel fordult hozzá. 11 Ezért így szólt hozzá az Úr: "Mivel épp ezzel a kéréssel fordultál hozzám, nem hosszú életet vagy gazdagságot kértél magadnak, nem is ellenséged életét kérted, hanem bölcsességért könyörögtél, hogy szem előtt tartsd az igazságot, 12 lásd, megadom neked, amit kértél. Bölcs és értő szívet adok neked, amilyen nem volt előtted, s nem lesz utánad sem."

Azt hiszem, a tanulság eléggé egyártelmű: a bölcsesség az igazság bensőséges és átfogó szeretete az egyik legfőbb erény, a legnagyobb adomány, amit ember kaphat (Istentől). Ezért előnybe kell részesíteni más adományokkal szemben. Hogy mi a bölcsesség? Ez derül majd ki Salamon történeteiből, amelyeket szintén leír a Biblia. Nem, nem okosság. Okosság lehet pl. ha valaki nagyon otthon van a biológiában. Ekkor mondjuk: okos a biológiában. De ettől még nincsenek átfogó ismeretei a világ működéséről. A bölcsesség ikább a világ átfogó, struktúrált ismerete, ami nem veszik el az apró részeletkben, viszont össze tudja kapcsolni az egymástól távolinak tűnő területeket is, ezért pl. "okos" váalszt tud adni az olyan kérdésekre, mint "hogyan éljünk helyesen?"

A keresztény erények (kegyelmi adományok) kialakulásának tekintetében a következő fontos lépcső majd Szent Pál korintusiakhoz írt levele (főleg a 13. fejezet), ami - Jézus nyomán - új erényeket állít a dobogó legfelső fokára: hit, remény, szeretet.

Hja, szóvla azért vannak itt összefüggések és konkrét mondanivaló a mai ember számára, persze tényleg nem könnyű felfejteni őket. Az egyik oldalon szükség van őszinte, szenvedélyes keresésre ("akkor is meg akarom érteni Isten üzenetét, a kinyilatkoztatást!), másrészt persze szükség van tanítókra (hittanóra, lelkigyakorlat, szentmise, keresztény közösséghez tartozás, baráti beszélgetések...) mert hát az ember társas lény, meg tudjuk egymással osztani az infót...ezt gondolom, tisztelettel. Üdv!

UI: véletlenül választottad épp ezt a Salamon-példát? Csak mert ez volt a most vasárnapi ószövetségi olvasmány (az általam idézett rész).
Jezsuita bloggerek "Kire haragszom?" 2008.07.09 23:30:00
A Szerencsi Kistérség 18 polgármestere közös kiáltványban bírálta a régiókat valóban teljesen tönkretevő szociális és gyermekjóléti támogatások abszurd rendszerét. -A szociális segély legmagasabb összege és a minimálbér közötti különbség a munka kerülésére…..
citromfű 2008.07.21 13:13:04
Kedves f !

"vagy előbb valljuk be, hogy nagyrészt degenerált, erkölcstelen lényekről van szó, és ha ezt ki mertük mondani akkor kereshetjük a megoldást?"

Ugye ezt a simogató megjegyzésedet te se gondolod komolyan? Mert ha igen, ne haragudj, minden tiszteletem mellett azt kell mondanom, te vagy az erkölcstelen lény. A "faji" alapú (s persze mindjárt rosszindulatú) általánosítás nem éppen erkölcsös, és nem is intelligens dolog. Nem értelmiségi párbajt akarok vívni, és nem vágok fel ezirányú ismereteimmel, de azért meg kell mondanom neked, hogy létezik olyan társadalomtudományos megközelítés, ami sokkal pontosabb (és erkölcsösebb és épületesebb és előremutatóbb) leírást ad az általad valószínűleg sok cigányember részéről tapasztalt "abnormális" viselkedésre, mint a rasszista megnyilvánulások.
Szocializáció, szocio- és etnokulturális örökség, stb. tartoznak ebbe a kérdéskörbe. Pl. ha azt tapasztalod, hogy sok cigányember lop (ezt nevezheted kriminológiai ténynek), nézz utána, hogy ennek vajon mi a kulturális és szociológia háttere, ez inkább segít megoldani a problémát, minthogy rögtön genetikai tényezőkre gyanakodsz ("degenerált lényekről van szó"). A biológiai tényezők az ember személyiségének max. 5%-át adják. Ha pl. egy hazai nyomortelepről egy cigányfiút bébikorában Spanyolországba vinnénk (ahol nincs olyan nagy előítélet a romákkal szemben) egy ottani középosztálybeli családhoz, hidd el, felnőttkorában úgy viselkedne, gondolkodna, s úgy élne a társadalomban, mint egy spanyol középosztálybeli. A biológiai tényező legfeljebb annyit jelent, hogy valószínűleg egy kicsit hevesesebb vérmérsekletű, valószínű, hogy van zenei érzéke, stb. - de ez pl. Spanyolországban nem tűnne fel :)

"az nagyon jó, ha a liberális lózungokat nyomjuk?"

És az jobb, ha a rasszista lózungokat nyomjuk?
Jelzem, a huszadik század elején ugyanezekkel a vádakkal illették az ottani feketéket is. Még "tudományos" tényekkel is alátámasztották, hogy a feketék intelligenciája "genetikusan" alacsonyabb, mint a fehéreké...osztán kiderült, hogy az IQ-tesztet durván (értsd: szélsőségesen)egy "középkorú fehér középosztálybeli férfi" kompetenciáira, jellemző élethelyzeteire alapozták. Naná, hogy az ültetvényeken dolgozó fekete munkás nem tudott pl. banki tranzakciókkal kapcsolatos feladatokat megoldani, sose járt még bankban...aztán jöttek a polgárjogi törvények, iskoláztatás, pozitiv diszkriminációs intézkedések a munkahelyi beilleszkedést megkönnyítendő...s lám, 50 év múlva a tesztek azt hozták ki, hogy NINCS szignifikáns (érzékelhető) különbség egy fehér és egy fekete bőrű középkorú férfi IQ-ját illetően...

Amerika sok területén egyszerűen megszűnt a társadalmilag mérhető, jelentős rasszizmus (azért nem mindenhol).

Észrevettétek, hogy minden amerikai filmben van néger szereplő? Ez azért van, mert az ottani filmtörvényt ezt előírja...állítólag egy kicsit ez is elősegíti a rasszista gondolkodás csökkenését, egyszerűen azáltal, hogy a másik fél is reprezentálva van...Magyarországon mikor lesz ilyen fokú az érzékenység, az eltökéltség romaügyben?
citromfű 2008.07.22 01:01:27
Kedves "f" !

"rendben, kezdjük előröl a szocializálásukat. ugyan nem sikerült 50 év alatt".

Milyen 50 év? A Kádár-rendszer sokszor csak elfedte a problémákat, nem próbált megoldást találni (ld. fityisz hozzászólása). Tömegesen telepítették őket a városokba (panelekbe, önkormányzati lakásokba --- ezekből lettek a putrik)...elszakították őket vidéki gyökereiktől (ahol azért nagyrészüknek volt valami elfogadható egzisztenciája, hagyományos megtartó közössége a társadalom alsó szintjén) anélkül, hogy megfelelő képzést, oktatást biztosítottak volna a számukra. Komoly, szakszerű integrációs programról ebből az időből én nem tudok, pedig elég sokat foglalkoztam a témával. Esetleg kisegítenél...?

A rendszerváltás óta ugyan történtek apró lépések (ombudsman, iskolaszegregációs törvény) de az amerikai feketék integrációjához hasonló igazán szakszerű, nagy volumenű programról szintén nem tudok. Miért? Kicsiny honunk még kicsinyesebb politikai állapota, nem ragozom, nem képes szembenézni egy ekkora problémával, ami átfogó és átgondolt, sőt egységes cselekvést igényelne.
Szóval a te 50 éved effektíve még el se kezdődött...
Jobb lenne ezt sürgetni, esetleg - ha olyan pozicióban vagy - tevékenyen elősegíteni, mint a rasszizmus üres, demagóg és gonosz sablonjaihoz fordulni. Elolvastam a cikket, amit ajánlottál. Eugenetikai "megoldásról" hallani se akarok, ez már tényleg a nácizmus mezeje. Ember, eddig és ne tovább...ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!

Engem is érdekelne, hogy a szegregáció után milyen "kiemelkedési csatornákra" gondolsz? Jelzem, a szociológia és a józan paraszti ész nem ismer olyan példát, amikor a kényszerszegregáció segített volna, ezért a szakma egyöntetűen ellene van (kivéve persze a prekoncepciós szélsőjobbosokat). Indokold meg, hogy mért segítené az integrációt, ha a társadalom (amibe integrálni szeretnénk őket) egyoldalúan izolálja, kirekeszti őket? Ezzel épp a "magyar identitásukat" gyöngíted. És melyik tanár fog majd a "cigányosztályban" tanítani? És hol ismerjék meg a "gádzsó" kultúrális mintákat, ha autoriter módon (társadalmi erőszakkal...) el vannak zárva tőle? Egyetértek, hogy a jelenlegi iskolahelyzet nagyon rossz, sok baj van a roma gyerekekkel, sok tanár kikészül tőlük (is), de ez szerintem a túl-liberalizáció következménye, nem pedig szegregációs kérdés. Ez utóbbi alkotmányos és alapvető emberi jogokat sértene, ezért demokráciában fel se lehetne vetni!

Az önkéntes szegregáció persze más kérdés, jelenleg a Gandhi cigánygimnázium képzi a roma elit jórészét, képzeld, egész jól működik. Csak épp ehhez pénz kell, a romáknak meg általában ez nincsen (tudom, vannak kivételek, ne is mondd).
És van még valami, amiről nem beszéltünk...a keresztény cigánypasztorizáció, missziók. Olyan emberek, akiknek nem csak a szája jár, mint nekem vagy neked, hanem köztük élnek, tanítanak, kőkemény szociális szolgálatot végeznek az "első vonalban". E bejegyzés indítója is ilyen, ha jól tudom.

S végül, egy tárgyi tévedés: egyáltalán nem biztos, hogy a romungrók (a cigánynyelvet feladók) a legjobban megbecsülendők: a 100 tagú cigányzenekarban pl. sok lovári és beás származású zenész is van, a cigány értelmiség soraiban úgyszintén. Szerintem nagyon is jó lenne, ha sikerülne visszahozni/megőrizni az autentikus cigány kultúrát, a népdalokat, a meséket, a nyelvet...amennyiben ez összefér a magyar identitással (erre pedig sok példa van), ezesetben a magyar(országi) kultúra is gazdagodik általa.
citromfű 2008.07.22 21:26:40
Kedves f!

Végig (!) olvastam a cikket, amit ajánlottál. Nagyon jó kis cikk, különben is szeretem Rádai Eszter interjúit :)

A "liberális jajongás" részek is nagyon tetszettek benne (ebből ne következtess arra, hogy SZDSZ szavazó vagyok, mert nagyot tévedsz).

Az "ominózus" földviszonyról szóló rész is baromi érdekes! Lássuk tehát az érvrendszert:

1. "az általam ismert kultúrák közül ez az egyetlen, amelynek egyáltalán nincs viszonya a földhöz." - írja Bíró András polgárjogi aktivista. Szerintem ez egy kicsit pontatlan és feleslegesen "misztifikálja" a cigányságot ("ez az egyetlen olyan nép, amely...").
Mindenkinek "van viszonya" a földhöz: a középkori, koraújkori cigányságnak pont olyan viszonya van hozzá, mint egy 'peripatetikus vándornépnek'. Ez azt jelenti, hogy alapvetően nomád, vándorló életformát folytatnak, de mindig egy falu- vagy városközzösség közelében élnek, amelyet specifikus szolgáltatásokkal látnak el (rézmegmunkálás, köszörűsség, lópatkolás, vályogvetés, kosárfonás, medvetáncoltatás...)
Ezt csinálta a cigányság is, ahogy erre Bíró András is rámutat:

2. "a cigányság tradicionálisan szolgáltatásokból él, nem termelésből."

3. "aki szolgáltat, annak a gádzsó kliens vagy lehetséges kliens, akinek a szimpátiáját különféle jellegzetes technológiákkal lehet megszerezni, például színlelt alázattal. Ehhez azonban túl kell tudni járni az eszén, vagyis ravasznak kell lenni."

Így van, egyetértek, ez a peripatetikus vándornépek "pszichológiája", ha úgy tetszik.

Az közismert, hogy Mária terézia és II. József korától a cigányságot folyamatosan próbálták letelepíteni, asszimilálni, több-kevesebb sikerrel. A Kádár-rendszer a '60-as évektől városi panelekbe, önkormányzati lakásokba ÉS - szintén önkormányzati tulajdonú vagy elhagyott - vidéki házakba telepítette őket. Ma a cigányság elsöprő többsége letelepedett életformát él, de - szaképzzettség híján - továbbra is folytatná a "szolgáltató-kereskedő" (értsd: csencselő) életmódot, ami ma sajna nagyrészt feketepiaci tevékenység. Szerinted akkor mi lenne a megoldás?
("szóval a városiasítás is kudarc, meg a földhöz kötés is. akkor mi a megoldás?" - tetted te fel ugyanezt a kérdést).

Szerintem az, hogy a társadalom - pozitív diszkrimináció árán is - szakképzettséget próbál adni a cigányságnak. Olyan új szakképzettséget, amivel valamennyire kapcsolódhatnak a hagyományos "szolgáltató-kereskedő" életmódjukhoz, csak épp 21. századi színvonalon. De mindezt - szerintem - a szintén leszakadóban lévő (értsd: csontszegény) "magyar" (idézőjelben magyar) lakosság gyermekeivel együtt kéne biztosítani számukra, nem szegregált viszonyok között, mert a szegregáció - emellett kitartok - csak tovább élezi az etnikai konfoliktust. A cigányságnak már van egy ilyen szempontból nagyon érzékeny értelmiségi elitje, amely nagyon hevesen reagálna a szegregációs megoldásra, és ez hamar elmérgesítené az amúgy is feszült viszony. Akkor jönne a Bíró András által is jelzett-félt "kurva anyjukat nem hagyjuk magunkat" (ez a cikkben volt!) helyzet, megalakulna egy roma önvédelmi szervezet - így volt ez az amerikai Fekete Párducok esetében is - amely valószínűleg összecsapna a Gárdával. Utánanézek, de emlékeim szerint Amerikában is egy szegregált iskola előtti balhából indult ki a polgárjogi mozgalom (meg persze Rosa Parks esetéből). Más kérdés: hogy vennéd rá a tanárokat, hogy a szegregált cigányosztályban nemcsak hogy a többihez hasonló lelkesedéssel tanítsanak, hanem azzal az extra lelkesedéssel, ami szükséges lenne a "problémás" cigánygyerekek felemelkedéséhez? Látsz ilyen szociális elköteleződést vagy pénzt a közoktatásban arra, hogy ezt az extra szolgálatot megfizessék? A 90-es években, amikor én jártam általános iskolába, sok iskolában voltak amolyan "fű alatt működő" szegregált osztályok. Ott "koncentrálták" a cigányokat, a gyengébb képességűeket, a fogyatékosokat, a későn jelentkezőket (én ezek közé tartoztam). Te, a tanár undorral jött be az osztályba, és még ezen az osztályon belül is kinézték a cigányt! Szerintem ez nem megoldás.
Jezsuita bloggerek Itt a határ, hol a határ? 2008.07.20 09:27:00
Hol a határ - kérdezik a meg zajló 7. Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó részvevőit a szervezők. Nem egyértelmű a kérdés, hisz egy ismert keresőben e címszó alatt egyebek között találhatunk interjút Cserhalmi György színésszel az Eszter hagyatéka című filmről,…..
citromfű 2008.07.21 14:04:37
Nagyon jónak, gondolatindítónak találom a bejegyzést!
Nekem a számos lehetséges "kiágazás" közül (ami ebből a témából nyílik) először is az jutott eszembe, hogy pl. a vallás által kijelölt határok mennyire helyénvalók? Manapság sok ember érzi úgy, hogy a vallás által adott keretet az egyház, illetőleg az adott vallást gyakorló emberek közössége gyakran túl szorosra húzza, és bátran feláldozza rajta az egyes embert...Anthony de Mello, a különc indiai jezsuita ezt így fogalmazta meg (nem köntörfalazva): "A tanítványok legnagyobb szégyenkezésére azt mondta egyszer a mester egy püspöknek, hogy a vallásos emberekben van valami természetes hajlam a durvaságra. - Miért? - sürgették a tanítványok, miután a püspök eltávozott. - Mert nagyon is könnyen feláldozzák a személyeket valamely cél érdekében - mondta a mester."

Általában ezt tapasztalom pl. a homoszexualitás (sőt általában a szexualitás), a katolikus-református történelmi sérelmek és egyéb "pikáns" témák körül kialakult vitákban. Néha jó lenne elismerni, hogy bizonyos dolgokra nincsenek "általános" receptek, gondolkodási sablonok, hanem minden egyes esetet egyénileg kell mérlegelni...hogy minden szenvedés egyformán fájó, kár ezt még azzal is tetézni, hogy bedaráljuk a szerencsétleneket egy dogmatikus sablonba (ti. a sajátunkéba), csak hogy még egyet rúghassunk rajta (beléje).

Ez a gondolatmenet persze előbb-utóbb anarchiába torkollik, ezért tudom pl. elfogadni az egyházi Tanítóhivatal tekintélyét, de tényleg csak úgy, mint Tanítóhivatalt, ha úgy tetszik, egy olyan "intézményes tankönyvet", ami millió életsorsból és konkrét esetből leszűrt gazdag tapasztalattal bír és fogalmaz meg "tételeket". De mindig fennáll az a dilemma, mint az angolszász jogban, hogy vajon az adott tényállás melyik precedensbe illeszkedik a legjobban (ha egyáltalán). Először kérdezni, aztán kérdezni, végül kérdezni, és ha már végképp nem lehet elkerülni, akkot ítélkezni...?
citromfű 2008.07.21 14:26:40
"Magyar vonat a gyimesbükki végeken"
(Szív újság, július-augusztusi szám)

"Az idei csíksomlyói pünkösdi zarándoklat különlegessége az volt, hogy 500 zarándok a budapesti Keleti pályaudvarról magyar mozdony vontatta nyolc kocsis különvonattal jutott el a felcsíki falvakba. [ezrek ünnepelték, kapaszkodtak fel rá, óriási érzelmi hatást váltott ki...] Pünkösdvasárnap pedig a lenyűgöző szépségű emelkedőn át - a román vasutak egyik villanyomozdonyától is támogatva - a magyar címerrel ékes szerelvény Gyimesbükkig kapaszkodott fel. A különvonat célállomása az ezeréves határ nagy társadalmi összefogással újraépített őrháza volt [...] Az eseménysorozat része volt a gyimesbükki vasútállomás kétnyelvű, magyar-román emléktábla-avató ünnepsége Pfaff Ferenc [építész] emlékére."

A cikk még leírja, hogy milyen példaértékű összefogás árán valósult meg a restaurálás (egy magánszemély megvette a romos épületet, az önkormányzat segítette, egy kulturális alapítvány is beszállt, s hogy épül-szépül az őrház (maga is ipartörténeti emlék) környezete is: pihenőpadok, kerítés, asztalok, illemhely, vasúti aluljáró (a közeli Rákóczi-várhoz) tűnnek elő a földből.

Bizony, amikor én jártam ott, még csak egy földbe ásott határkő, meg néhány szögesdróttartó betondarab (az első világháborúból) jelezte az ún. "ezeréves határt" (és koldusok). Szerintem ez jó példa arra, hogy lehet a határok "pozitív oldalát" megfogni.
Jezsuita bloggerek Minden Relatív? 2008.06.25 00:20:00
A Medián felmérése szerint Orbán Viktor kiszivárogtatott beszéde miatt csökkent az MSZP és a Fidesz támogatottsága közötti különbség: a biztos szavazók 61 százaléka voksolna az ellenzéki pártra, míg a szocialistákra 28 százalék. A Nézőpont Intézet…..
citromfű 2008.07.01 23:47:56
Kedves mithrandir!

A legkisebb neheztelés nélkül mondom, de úgy érzem, egy kicsit elbeszélünk egymás mellett.

"De azt sem, hogy minden tanítás egyenrangú."
Mondtam én ilyet? Én különböző utakról beszéltem, nem egyenrangúságról (van keskenyebb és tágabb, nehezebb és könnyebb út, stb.)

"Szerintem meg nem. Az Evangélium mindenkihez szól. És ennek része az idézett krisztusi kijelentés."
Persze, az evangélium mindenkihez szól. De ez először is a mi oldalunkra ró felelősséget, nevezetesen abban, hogy terjesztenünk KELL az Örömhírt - mégpedig hiteles formában, nemcsak szavakkal. Ha már egyszer valakihez eljutott a HITELES örömhír, akkor már az ő oldalán van a felelősség, hogy elfogadja-e azt. De akihez nem jutott el...(ez éppúgy lehet egy eszkimó is, mint egy zárt kulturális viszonyok közt élő izraelita)...annak Isten (Jézus) másképp ajánlja fel az üdvösséghez vezető választást, nem avval, hogy elfogadja-e kognitíve a keresztény evangéliumot. A jézusi megváltás számos formában meg tud nyilatkozni, ebben biztos vagyok (s szerintem már a történelmi színrelépés előtt is megnyilatkozott).

Szeretetteljes üdvözlettel!

c
citromfű 2008.07.03 00:04:06
citromfű 2008.07.03 23:14:21
Kedves Árpád!

Bizonyos dolgokat azért megkerül, pl. hogy a sírt római katonák őrizték fővesztés terhe mellett, s hogy az apostolok túl bátran adták az életüket (Jézusért) ahhoz képest, hogy állítólag ők lopták el a testet és nem is találkoztak a feltámadt Jézussal...
De ebbe most nem mennék bele, mert elég parttalan vita (én hiszek valamiben, amiben Ön nem: a feltámadásban).

Viszont meg kell, hogy mondjam, a minden transzcendenciát (= értelmünkön túlnyúlót) kizáró racionalitását nem tartom kevésbé gyerekesnek, mint Ön a mi keresztény hitünket. Biztos benne, hogy csak az létezhet, amit rációval be tud fogni? Ezek szerint az emberi elme "mindható" lenne?

Tegnap etettem a macskámat, és azon gondolkodtam, vajon mit tud ő rólam? Felgyullad egy kis fény, megjelenik egy "láb" (vagy inkább: egy izé) és jön a kaja! De mit tud az emberi létről, az észről, a szabad akaratról, a művészetről, a történelemről...? Namost ha Isten kb. végtelenszer magasabb rendű nálunk, mint mi a macskáktól, akkor hogy is ismerhetnénk őt jobban, mint egy hipotézisben (Istenképben)? De az, hogy ismeretünk nem tökéletes, még nem zárja ki, hogy Ő létezik. Ha a szívére hallgat, és szeretettel szemléli a világ dolgait, talán egyszer rájön erre.
Minden jót kívánok Önnek!

c
Jezsuita bloggerek Te hol keresel? 2008.06.30 23:30:00
Szépen el lehet merülni nagy gondolatokban és filozófiákban. S ennek meg is van a maga értéke. A keresés az ember alapvető tulajdonsága, s kíváncsiságának köszönheti fejlődését. Az is igaz, hogy ehhez néha be kellett vernie a fejét, de ezt mondják, ez benne van a…..
citromfű 2008.07.02 00:05:06
Kedves "saintlouisdefrance" !
(dícséretesen rövid név :)))

Szerintem nagyon jók az érveid, amit a ráció szintjén lehet, azt te megteszed...A többi már Lélek, mármint a Szentlélek, aki barátaidban is működik.

Javaslok még egy érvet, ami nekem bevált: mondd meg a te barátaidnak, hogy próbáljanak ne halmazban gondolkodni, hanem személyekben.
Pl. amikor magukról beszélnek, akkor is beleveszik mindazt a sok bűnt, amit a magyar nemzet (aminek ők is részei!!!) az idők során elkövetett?
A magyarság (s benne én) végletesen és visszafordíthatatlanul romlott, csak mert pl. magyar elődeink mészárlást hajtottak végre Újvidéken vagy mert (magyar) miniszterelnökünk kormánya lerontja/kiárusítja az ország gazdasági erejét?
A kereszténység végletesen és visszafordíthatatlanul romlott, mert voltak és vannak rossz keresztények...?

A te kereszténységed semmivel sem kisebb érték, mint a püspöké, feltéve, ha hitelesen éled meg azt.
Emellett persze munkánkodNUNK kell azon, hogy az egyház társadalmi kommunikáció egyre jobb, egyre reálisabb legyen.
citromfű 2008.07.03 00:21:36
Kedves SLdeF! :)

1. "egy ilyen ellenséges világban extra-megnyerő hiper-hiteles mega-jóarcoknak kéne lenniük, rendkívüli szervezőkészséggel."
Hát igen, ezek a Superman-ek :)
De azért sok példa van a történelemben, amikor kevésbé nagyívű emberek is - Isten segítségével - komoly gyümölcsöt hoztak. Én azt mondom, mindenkinek a maga karizmája szerint...ez persze rád is, rám is vonatkozik, meg a püspükeinkre is. Imádkozzunk, dolgozzunk, a többit meg bízzuk a Szentlélekre... :)

2. "az legelső commentemben is azt mondtam, hogy az ilyen nagyívű problémák boncolgatása helyett inkább a külsőségekre (zene) koncentrálnék. az a lényeg, hogy az emberek bejárjanak a templomba, mindegy hogy miért. onnantól majd a Lélek dolgozik."
Ezt csinálja pl. számos karizmatikus mozgalom...
sok embernél beválik, de mások sokan meg igencsak óckodnak tőle, úgy érzik, nem ad választ jogos és őszinte kérdéseikre. Ne értsd félre, én nem vagyok karizmatikus-ellenes, sőt jártam is ilyen mozgalmakban, de azért látom is ennek a dolognak a korlátait (mint ahogy a túlzott racionalitásnak is). Azt gondolom, pl. a Városmisszió alatt a jezsuita-körzetben egész jól összedolgoztak a karizmatikusok és a többiek.

"ennyi kis machiavellizmus tőlünk is kitelhetne. nem pont ezt csinálták a jezsuiták négyszáz éve?"
Nem egészen. Valóban voltak jó zenéik, de a teológiát, szociális munkát, lelkivezetést, gyakorlati ügyeket sem hanyagolták el... ld. "jezsuita redukcók" www.evelet.hu:8080/ujsagok/evelet/archivum/2007/07/047

(direkt nem jezsuita honlapot ajánlottam, sőt még csak nem is katolikust, hogy ne vádolhass elfogultsággal :)

citromfű 2008.07.03 00:46:41
Kedves Quito!

Igen, Isten számunkra egy hipotézis, ebben egyetértünk. Ez azért van, mert a teremtett lény nem képes a Teremtőjét ésszel felfogni, ezért csak hipotézisei lehetnek róla, ezt hívjuk mi keresztények "Istenképnek". Az istenkép folyamatosan változik, alakul, s KÖZELEDIK az igazihoz (el sosem éri). Pl. tegnap etettem a macskámat, és azon gondolkodtam, vajon mit tud ő rólam? Felgyullad egy kis fény, megjelenik egy "láb" (vagy inkább: egy izé) és jön a kaja! De mit tud az emberi létről, az észről, a szabad akaratról, a művészetről, a történelemről...?
Namost Isten kb. végtelenszer magasabb rendű nálunk, mint mi a macskától. Hogy is ismerhetnénk akkor őt jobban, mint egy hipotézis róla (Istenkép).
Ezért küldte el Jézust (akiben ő maga lett emberré, egyik személyében, kb. úgy, mint a mi "személéyiség-énjeink") hogy pontosítsa a képünket és új irányba terelje az emberi történelmet.

"Látta valaki, találkozott vele? Szeretnék egy olyannal megismerkedni..."
Én így tenném fel a kérdésed: Van olyan, aki nem találkozott vele (téged is beleértve)? Egyébként igen, sokan megtapasztalták őt az életük, a szívük, sőt az eszük által is, pl. én is. Szent Pál szavaival élve:

22Pál az Areopágusz közepére állt és elkezdett beszélni: "Athéni férfiak! Látom, hogy minden szempontból igen vallásosak vagytok. 23Amint szétnéztem és megtekintettem szentélyeiteket, ráakadtam egy oltárra, amelyen az a felírás állt: Az ismeretlen istennek. Nos, én azt hirdetem nektek, akit ti ismeretlenül tiszteltek. 24A világot s a benne találhatókat teremtő Isten nem lakik emberi kéz emelte templomokban, hiszen ő az ég és föld Ura. 25Nem kívánja emberi kéz gondoskodását, mintha szüksége volna valamire, hisz ő ad mindennek életet, levegőt és mindent. 26Ő telepítette be az egy őstől származó emberiséggel az egész földet. Ő határozta meg ittlakásuk idejét és határát. 27S mindezt azért, hogy keressék az Istent, hogy szinte kitapogassák és megtalálják, hiszen nincs messze egyikünktől sem. 28Mert benne élünk, mozgunk és vagyunk, ahogy költőitek is mondják: "Mi is az ő nemzetségéből valók vagyunk." 29Ha tehát az Isten fiai vagyunk, nem szabad azt gondolnunk, hogy az istenség aranyhoz, ezüsthöz, kőhöz vagy a művészet, az emberi elme valamilyen alkotásához hasonló. 30Az Isten eddig szemet hunyt a tudatlanság kora felett, de most tudomására hozza az embereknek, hogy mindenütt meg kell térnie mindenkinek. 31Mert kiválasztott egy napot, s ezen igazságos ítéletet ül a világ fölött egy arra rendelt férfi által, aki mellett mindenki előtt tanúbizonyságot tett azzal, hogy feltámasztotta a halálból." 32A halottak feltámadásának hallatára néhányan kigúnyolták, mások meg azt mondták: "Majd még meghallgatunk máskor is erről." 33Pál erre eltávozott körükből. 34Néhányan azért csatlakoztak hozzá, köztük Areopagita Dénes és egy Damarisz nevű asszony, és még mások is.

(Apostolok Cselekedetei, 17. fejezet)

Nem baj, ha nem érted, attól még így van :)
Jezsuita bloggerek Navigare necesse est! 2008.07.02 23:30:00
Rómában, a császárkori Rómában az utcákon a szegénynek ki kellett térnie a gazdagabb útjából, a társadalmilag, politikailag magasabb rangú elsőbbséget élvezett az alatta lévővel szemben. Ezt az emberek tudták maguktól, mégis a szolgák amolyan „archaikus…..
citromfű 2008.07.03 00:27:53
Jezsuita bloggerek Nehogy sok legyen a porcukor! 2008.06.24 17:38:00
Drága blogger testvéreim! A nyár, többek között a papszentelések időszaka. „Családunk” életében kétségtelen nagy esemény. Az öröm pillanataiban hajlamosak vagyunk, túldimenzionálni, szépségünket és hivatásunk fontosságát. Idézgetjük a szentelő püspököt és…..
citromfű 2008.07.02 23:07:49
Kedves fraki!

Kicsit szkeptikus vagyok a pszichológia/szexológia bizonyos eredményeivel kapcsolatban. Pl. sok szexológus szerint a pornó a szexuális érés elengedhetetlen része, a libidó felcsigázása, megfelelő szintre gerjesztése, stb. Ne haragudj, de szerintem egy egyszerűen hazugság. Szerintem a "biológiai gépezet" magától is megoldja az "elégséges gerjedelmet", ha egy számodra vonzó lány közelébe kerülsz...

Ugyanakkor pl. nem beszélnek azokról a pornográf fantáziákról, amelyek a pornófilmek hatására az "agyadba égnek", és adott esetben tönkretehetik a feleségeddel való kapcsolatodat, mert olyan dolgokat vársz el tőle az ágyban, amiket azokban a filmekben látsz, és amelyek mondjuk egyáltalán nem okoznak neki örömet... Nem beszélve arról, hogy a pornó nyers biológiai síkra szállítja le a szexualitást, amit a szíve mélyén minden jóérzésű ember a szerelem, érzelmi-lelki összhang, önátadás, egymásra való odafigyelés, hűség és megbízhatóság keretében képzel el (az egyház ezt úgy hívja: házasság).

Ami ennek a médiavonatkozását illeti: nekem pl. belefér egy olyan "piroskarikás" film, amiben vannak rövid, utaló jellegű vagy akár még egy kicsit konkrétabb szexjelenetek is (határ: a jóízlés) - ha a film azt normális kontextusban helyezi. A pornó - ezzel ellentétben - éppenhogy kiszakít a normális kontextusból, és ezzel becsapja az embereket. Szinonimája: szexuális önzőség.

A szexuális fantáziákkal ugyanez a helyzet. "Kontextuson belül" (amit már fent kifejtettem) nincs vele baj, de mi van, ha éppen a szexuális fantáziáid nehezítik meg, hogy egy kölcsönösségen, önzetlenségen, érzelmi-lelki összhangon, hűségen, stb. alapuló kapcsolatot tarts fenn életed párjával...az egyház ezek ellene a fantáziák ellen hadakozik (úgy hívják: paráznaság) s éppen az emberek érdekében, nem ellenük.
Hogy ezek leküzdhetetlenek lennének? Szerintem önnevelés kérdése. A kísértés az, ha felmerül egy ilyen kép. De ez még nem bűn. Bűn az, ha hagyod, hogy elhatalmasodjon rajtad, uralmába kerítsen. És ne mondd, hogy ez lehetetlen, én magam is tudom tanúsítani, hogy lehetséges (mondjuk nem árt, ha hiszel a Szentlélek erejében...)

Ami az önkielégítést illeti, pszichológiát is tanult emberként elhiszem, hogy az ilyesmi a gyerek szexuális fejlődésének normális eleme és nem bűn. Akkor kezd el bűn, de legalábbis veszélyes tévedés/jellemhiba lenni, amikor már megvan a szükséges belátásod hozzá, hogy az önkielégítés nem vezet sehová (illetve: pótcselekvés, kerülőút, menekülés egy amúgy elérhető rendes párkapcsolat elől), sőt komoly következménye is lehetnek. Ezért mondja az egyház, hogy rossz.
Kérdezd csak meg szexológus barátaidat, hogy kezeltek-e már szexmániás (nimfomán) beteget - ők általában szenvedélyes önkielégítők voltak. De, ha nem is ilyen súlyos a következmény, az biztos, hogy más (bölcsebb és eredményesebb) módjai is vannak a feszültségleveztésnek. Arról nem is beszélve, hogy ne szokd meg, hogy a szex egyoldalú dolog, mert akkor később is problémáid lehetnek az önátadással, a másikra való odafigyeléssel...
Nálam ez a belátás 17-18 éves korom körül jött meg, és - sok imával - le is szoktam az önkielégítésről, és jobban érzem magam így. Azóta (4-5 éve) félálomszerű állapotban (reggel, ébredés körül) még néhány esetben előfordult velem, de erre pont a lelkivezetőm mondta, hogy ezzel nincsen semmi baj, ez teljesen normáis, szó sincsen bűnről. Azt hiszem, a progresszív lelkipásztorok már így gondolkodnak...

De fogódzkodj meg: szexológustól is hallottam már hasonló véleményt, köztük sincsen teljes egységfront.
citromfű 2008.07.02 23:39:41
Kedves Vidus!

"a szexualitás gyümölcsét ... a másiknak való önátadás részelemeként, valamint a gyereknemzésben határozom meg, mindkettőn nagy hangsúly." Hogy látod / hogy látjátok? A hívők körében egyensúlyban van a két terület?

Szerintem a konzervatívok (köztük sok hívő) túlhangsúlyozzák az egyiket (gyereknemzés), míg a liberálisok (köztük hívők) a másikat (örömszerzés). Éljen Arisztotelész! :)

Ez a kérdés persze elvezet az óvszer-dilemmához (= örömszerzés gyereknemzés nélkül). Ebben a kérdésben egyházunk azt tanítja, hogy a keresztény ne használjon óvszert. Ezzel én, mint irányelv egyetértek. De azért jó megvizsgálni a konkrét eseteket: kik szoktak habzó szájjal kardoskodni az óvszer mellett?

1. "engem senki ne próbáljon meggátolni az egyéjszakás kalandjaimban (heti 8...)" - az egyetemen találkozok ilyennel, s szívem szerint azt mondom neki - persze csupa keresztény szeretettel - hogy "menjen a..." ill. inkább: nézzen má' egy kicsit magába bele...

2. "Még nem vagyok biztos a páromban" - akkor ismerd meg jobban, és ha tetszik, vedd el, megszentelve Isten előtti is a kapcsolatot)

3. "Mi nem tudunk több gyereket felelősen felnevelni" - ezt ált. 1, max. 2 gyerekes asszonykáktól hallom, akiknek a házában van plazamtévé, meg csúcskategóriás hifi és hasonlók.
Baromira hiteltelen!!! Káplán barátom mesélte, hogy volt Németországban családpasztorizációs munkán: átlag "keresztény" család: 1, max. 2 gyerek, plazma TV, kávéautómata, stb. Átlag török (iszlám) család: 8 gyerek, kacajok, anyuka otthon, este mesét olvas, nix plazma...
Erről ennyit. Sztem ma nemcsak a szerzetesi, de a hiteles anyai hivatások is csökkenőben vannak...
Mert ha az óvszer-érvet egy 4-6 gyerekes nagycsaládos anyától hallom, aki még szeretni egy kicsit a szakmájával is foglalkozni, tőle hiteles, tőle elfogadom! De tőle ritkán hallom...miért? Talán mert az anyai hivatás szép...? Persze nagyon jó lenne, ha a társadalom TÁMOGATNÁ a (sok)gyerekes anyák részmunkaidős foglalkoztatását, mert ezt a lehetőséget ők is megérdemlik! Mért nem lehet szuper-liberális-toleráns társadalmunk tényleg szolidáris..?

3. "Véd a betegség ellen". Na persze. És a tisztaság meg a felelős párválasztás (vagy az előzetes szűrővizsgálat) nem véd? Egyébként orvosi szakjelentésben (!) olvastam, hogy az óvszeren általában vannak olyan mikroszkopikus gyártási "rések", ami a spermiumot nem, de a nemibetegség-mikróbákat (köztül a HIV virust) bőven átengedi. Ennyit a biztonságról...persze erről az óvszergyártó-cégek és a média - fraki, megint a "rossz média" kártya, de ha egyszer így van :))) - "bölcsen" hallgatnak. Szerintem a média dolga lenne az átfogó és őszinte tájékoztatás is, nemcsak a normálistól eltérő események, hanem az "élet viselt dolgai" tekintetében is. Ki fog erről beszélni, ha a szülő nem (nincs ideje), a tanár nem (nincs mersze), a média nem (nincs belőle extra-haszon). Az egyház beszél, csakhát sokszor elég rosszul csinálja, tabuként kezel olyan dolgokat, amit nem kéne (tisztelet a kivételnek!)
citromfű 2008.07.02 23:40:30
Jezsuita bloggerek Földön kívüli testvéreim 2008.07.01 23:30:00
Mostanában divat az evolucióról és kreacionizmusról vitázni. Az okot az adja, hogy elsősorban Észak-Amerikában különféle protestáns egyházak (és belőlük bőven akad, mert több, mint 1250 van hivatalosan bejegyezve) a Biblia hatnapos teremtéstörténetét vallják és oktatják…..
citromfű 2008.07.02 00:30:35
Kedves coala!

"Spontán kérdéseim: van nekik bűnük?"
Szerintem, ha valóban léteznek, s ha Isten teremtette őket és szabad akaratot adott nekik, akkor szembeszállhatnak Isten üdvözítő szép tervével, tehát lehet bűnük.
De mért ez jutott eszedbe először? Kicsit ilyen rossz (keresztény) beidegződésnek tartom, hogy rögtön a bűnnel kezdjük, nem pedig Isten szeretetével, szép akaratával...

"És egyáltalán ki váltja meg őket, ha az Egyetlen (amint azt a keresztények vallják) csak Jézus Krisztus lehet?"
És ki váltja meg az eszkimót, aki soha nem hallott Jézus Krisztusról? Ki váltja meg a Jézus előtti embereket? Szerintem Jézus Krisztus megváltása egyetemes, s nem merül ki pusztán a konkrét történelmi esemény (Jézus élete, halála és feltámadása) közvetlen társadalomformáló hatásában. Az eszkimóra (vagy a zárt szociokultúrális rendszerben élő izraelitára, iszlamitára ,stb.) visszatérve: szerintem nekik másképpen, személyes módon ajánlja fel Jézus az üdvösség lehetőségét...egyébként a keresztényeknek is személyesen ajánlja fel, az evangélium puszta elméleti ismerete még nem jelent végső győzelmet, csak könnyebbséget ad...mert az evangéliumot személyes döntéssel SZÍVVÉ, megélt ÉLETVALÓSÁGGÁ kell tenni - nem elég Jézust követni, olyanná kell vállni, mint Jézus...

Ami egy feltételezett másik bolygó (esetleg nem is humanoid) lakosságát illeti, nos - amennyiben megkapták azokat a kegyelmi adományokat, mint mi: szabad akarat és társai - akkor lehet, hogy rájuk is az eszkimó esete vonatkozik. Esetleg Isten küldött nekik egy saját, az ő Teremtett Lelkükhöz szabott megváltót (tudom, ez talán még radikálisabb kijelentés, mint Funes atyáé, de vállalom! - annyira spekulatív mezőkön mozgunk, annyira alábecsüljük néha Isten szeretetét és üdvözítő fantáziáját, túlhangsúlyozzuk a ráció nyelvét a szerető szemlélet nyelvével szemben, lovaglunk saját kicsinyességünkön Isten mindenhatóságával szemben, hogy ezt is vállalhatónak tartom - de ismétlem, ez egyelőre csak spekuláció, az emberi megismerés végességével is becsületesen, őszintén számot vető spekuláció (én igenis tisztelem érte Funes atya NagyLelkűségét).
w Légy ostoba! 2007.04.27 04:00:00
Hitről, halálról, Jézusról. Őszinte, feltáró jellegű. Sine ira et studio. Bántó szándék nélkül, eredetileg az El Mondo című underground keresztény újság számára készült. Viszonylag hosszú, úgyhogy itt egy nyomtatható változat (kommentek nélkül). Nem szoktam ingyen…..
citromfű 2008.07.01 14:06:47
Kedves Tóta W. úr!

Az Ön blogjáról idézek:

"Az egyházak problémáival könyveket lehet teleírni, itt most csak futólag emlékeznék meg arról, hogy ezek a szervezetek mennyire tökéletlen képviselői a vallásnak."

Mint ahogy minden szervezet tökéletlen képviselője az általa hirdetett tanításnak. Épp ezért reális, valószerű. Benne van a világban, nem fölötte lebeg.
Amit Ön említ, az a kereszténység társadalmi dimenziója. A társadalmi egyház mindenkinek felajánlja az ebből való részesülést: tanít, liturgiát ünnepel, közösséget épít, szociális és másféle szolgálatot végez, stb. Hogy erre ráépül-e a személyesen megélt kereszténység, a "misztikus egyházhoz való tartozás", az egy más dimenzió. Ezt én senkinél nem tudnám megítélni, nincs hozzá elég bátorságom. Lehet, hogy Ön tulajdonképpen egész jó úton jár, egész szorosan kapcsolódik Istenhez, noha nem is tud róla.

"A meghalás gondolata meglehetősen bosszantó."
A miért vagyok itt, mit kezdjek az életemmel, hogy rendezzem be azt, hogy elmondhassam: nem éltem hiába - ez talán még egy fokkal bosszantóbb, ha mondhatok ilyet (Jézus is mondja: Atyám az élők Istene, nem a holtaké). Ezért beszél olyan sokat Jézus a "gyümölcsöt hozni Istennek" problémáról (100-szorosat, 30-szorosat vagy 10-szwrwswt...). Azt állítja, hogy annak az élete hoz majd igazán sok gyümölcsöt, aki "rajta marad" (mint szőlőtőn a szőlővesszők) - ez jeleni egyrészt a tanításai minél hitelesebb megélését és terjesztését (a világ "átitatása" velük), másrészt a vele való misztikus egységet, azt, hogy olyanná leszünk, mint ő maga (amenyire csak tudunk). Ez utóbbi a tiszta ráció nyelvén nem jelent semmit, ezt nem tagadom. De vajon tényleg csak ez az egy nyelv létezik?

"Abban, gondolom, egyetértünk, hogy ismereteink nincsenek, csak feltételezéseink."
Nem, nem értünk egyet. Abban nagyjából mindenki egyetért (a zsidóság vagy az ateista történészek is) hogy Jézus történelmi személy volt. Történt egy eset (a "Jézus-ügy") amit sokan sokféleképpen mondtak el, de a lényegi pontokon (ilyenek a beteggyógyítások és a feltámadás is) nagyjából egységesen beszéltek. Ez a hagyomány nemcsak kialakult, hanem el is terjedt. Megjegyzem, az összes apostol (János kivételével) vértanú lett, az életét adta azért, amit ő - állítása szerint - megtapasztalt. Meg még sok ezer (tízezer, százezer?) ember. Ha tényleg csak a haláltól való félelem indokolta, hogy keresztényé lettek, akkor mért haltak meg Érte, amikor jószerével még az édes szüleiért is alig hal meg valaki? Namost adott egy brutálisan erős római államgépezet, egy igazi Leviathán: hogy nem tudják elfojtani ezt a mozgalmat? Hogy nem képesek - akár a föld alól is - előkeríteni és felmutatni azt a kulcsfontoságú testet, amit egyébként ők őriztek? Ezzel - ebben egyet kell értenie - könnyen elfojthatták volna az egész "Felmtámadás" históriát...

"Az ószövetségi teremtéstörténet is elég nevetséges"
Mert az sokkal hitelesebb, hogy a Tökéletes Semmiben egyszercsak megjelenik egy elképzelhetetlen sűrűségű fény-anyag pont, ami növekedni kezd, és néhány billiárd (vagy mennyi?) év múlva megjelenik egy olyan összetettebb anyaghamaz (homo sapiens) aki minderre már reflektálni is tud. És ha ezt jelenti a Bibliában az "Isten szólt: legyen világosság" metafora? Természetesen avval a kitétellel, hogy a Tökéletes Semmi helyében egy Legfelsőbb Lényt (Isten) helyezünk, akinek már arra is van terve, hogy hogy fog az emberiség történelmébe beavatkozni, felhívni magára a figyelmet (a terv neve: Jézus). A nagy programozó Nagy Programja, ami ugyanakkor nem determinált, mert eleve számol a mi döntéseinkkel (szabad akarat). A jól ismert történetet mondtam el más szavakkal. Tényleg tündérmese?

"Hipotézisnek ez egy kicsit túl konkrét, csókolom."
Persze, mert nem hipotézis, hanem egy hús-vér ember. Annyiban különbözik magától vagy tőlem, hogy a tudata (Isteni tudat) a Legfelsőbb Lény felé teljesen nyitott (mi több-kevesebb mértékben, de akadályozva vagyunk a látásban és az Isten felé fejlődésben).

"Nem, sajnos azt önmagában nem tekinthetem bizonyítéknak, hogy maga Jézus ezt mondta. Mondtak itt már annyian annyifélét."
A bizonyíték: hogy alakul az élete, ha ebben hisz, pontosabban Neki hisz, annak a 2000 évvel ezelőtt élt húsvér embernek, és nem Dänikennek :)

"Márpedig nekem itt a huszonegyedik században – ellentétben a középkorral – számos lehetőségem van, ha zavar a halál gondolata."
Ebben szerintem téved. Csak látszólag van sok lehetősége, de a konkréten élethelyzetben így vagy úgy (esetleg amúgy) kell döntenie. A rossz döntés súlyosan megbosszulja magát (egyre kevesebb gyümölcsöt hoz az élete...)

"De egyik sem tudja kiiktatni azt a mesét, hogy jött ez a szőrös srác, isten volt, és megváltott engem valamitől. Mitől, haver?"
Önmaga béklyóitól. De erre majd térjünk vissza 60 év múlva, ne felejtse el! :)
Jezsuita bloggerek meglepetés-mentes jövő 2008.06.30 01:43:00
Vallási jelenséggel foglalkozó gondolkodók úgy fogalmaznak, hogy a természetfeletti valahogyan eltávozott a modern korból. Sok filozófia ezt a jelenséget az “Isten halála” vagy éppenséggel “posztkeresztény kor” kifejezéssel jelöli. Ha nem dramatizálni…..
citromfű 2008.07.01 01:48:23
Gál Péter atyának van az a híres New Age könyve, amiben az összes általa ismert okkultista irányzatot bemutatja. Legtöbbet az ördöghöz köti, elég szemléletes példákkal illusztrál. Szerintem a legtöbb ilyennel az a gond, hogy arra szoktatja az embert, hogy a realitással való szembenézés helyett "kerülő utakat" keressen. Bizonyos okkult eljárások
tényleg a társadalom (vagy bizonyos szubkultúrák) részévé váltak, pl. a cigányasszony és a jóslás amolyan igazi irodalmi toposz. Azért ebben van egy kis romantika, szerintem. Azt hiszem, egy karizmatikus ezzel nem értene egyet. A személyes tapasztalatom az, hogy a karizmatikusok az okkultizmus (mindenféle fajtája) legradikálisabb ellenfelei.

Egyébként G.P.-ről azt hallottam, hogy olyan "érzékeny" a New Age-es dolgokra, hogy egyszer egy anyára rászólt, hogy ne hagyja a fiát négylevelű lóherét gyűjteni, mert ez kemény okkultizmus.

Az ördögűzésre én is kíváncsi vagyok, főleg arra, hogy különítik el az ilyen eseteket a pszichológiai problémáktól. Ky-Lí (atya)...?
citromfű 2008.07.01 01:49:46
citromfű 2008.07.01 13:24:19
Jezsuita bloggerek Mit tenne Jézus? Konkrétan 2008.06.27 23:30:00
What Would Jesus Do?  Az angolszász keresztények világában szlogenné vált az Isteni Akarat ilyen keresése: ha Jézus itt és most lenne, mint annak idején, vajon mit tenne - helyemben?  Mintha Jézus most igazándiból nem is cselekedne... befejezte a mennybemenetellel, most…..
citromfű 2008.07.01 00:52:05
Jezsuita bloggerek "...és én hagytam, hogy elcsábíts..." 2008.06.23 01:25:00
Tegnap volt Bartók Tibor, és Koronkai Zoltán rendtársaink papszentelése a Mária u-i templomunkban. Nagy ünnep volt ez számomra. Nem csak azért, mert mindig öröm látni, mikor valaki megtalálja hivatását, hanem mert tapasztalható volt tegnap, hogy az Isten közel van hozzánk.…..
citromfű 2008.06.27 01:26:27
Sok kritika érte már ezt a "gyenge emberek" dolgot, egy másik topikban. Azért, ha megnézzük a Bibliát, van benne némi igazság...

Ádám: a gyönge akaratú papucs...
Éva: a bűnre csábító...
Ábrahám: az öreg... (aki nem hitt Isten szavának)
Izsák: a becsapott, angyallal bunyózó, kificamított csípőjű...
Jákob: a "sarkazó", aki születésétől fogva kitúrja (megalázza) bátyját (ez erkölcsi gyengeség, nemde)
József: a kútba dobott öcsike...
Mózes: a nehéz beszédű, száműzött
Jób: a sorscsapás sújtotta...
Dávid: a buja, alattomos gyilkos (és nagy bűnbánó)
Eszter: "a gyenge nő"...
Jónás: az örök elégedetlen (ma "lúzernek" mondanánk)
Péter: a megtagadó (és kőszikla)
Pál: no comment

S végső soron maga Jézus is, a sehonnai (názáreti? - mondjuk: kiskunfélegyházai) ács fia...
A keresztre feszített és feltrancsírozot
(feltámadott)

Igen, akár tetszik, akár nem, az ilyen - Isten által megtalált és megszentelt - gyengeség nagyon is keresztény dolog...ami persze nem jelenti feltétlenül a "gyengeség kultuszát"...s végső soron: nem vagyunk mindnyájan gyengék valamiben?
citromfű 2008.06.27 23:23:25
Jezsuita bloggerek ...és mégis érdemes... 2008.06.24 03:10:00
"Amerikában történt, hogy egy kisfiú baseball edzésekre járt.  Nagyon szeretett játszani, de ügyetlen volt, fontosabb meccsekre sohasem állították be. Volt azonban ebben a kisfiúban valami nagyon szimpatikus: rendkívül szerette az édesapját. Édesapja sokszor el is jött az…..
citromfű 2008.06.27 01:08:47
citromfű 2008.06.27 23:14:19
Jezsuita bloggerek "...szemforgató, hamis papok..." 2008.06.26 23:30:00
Carlo Maria Martini (jezsuita) bíboros a Róma melletti Aricciaban tartott papi lelkigyakorlaton azoktól a bűnöktől óvott, melyeket a leggyakrabban követnek el egyházi személyek. Irigység, rágalmazás és hiúság fordul elő a legtöbbször az Egyházban. „Az irigység a legjobban…..
citromfű 2008.06.27 00:55:28
Az első dolog, amint megakadt a szemem, hogy ezt egy bíboros mondta. ezek szerint még sincs elveszve minden.

A második, hogy az "irigység, rágalmazás és hiúság" hármasa némileg hasonlít a Nietzsche által használt "ressentiment" (neheztelés) fogalmára. Nem szomorú, hogy a kereszténység egyik legnagyobb ellenlábasának - BIZONYOS ESETEKBEN - igazsága van a keresztények felett?

A harmadik, hogy minden embernek szüksége van célokra. cél nélkül nem lehet élni, ez ellentétben áll egész lelki felépítésünkkel, emberségünkkel. S vajon hogy van az, hogy ezeknek az embereknek, papoknak nincsenek nagyobb, nemesebb céljaik, mint a szakmai előrejutás (karrier)? Mi hiányzik az életükből? Ki tehet erről?

Végül, de nem utolsósorban eszembe jut II. János Pál pápa. Ő - állítólag - meglepetésszerűen lett megválasztva, nem készült rá, nem törtetett érte, de amikor elnyerte (a szolgálatot), teljes szívvel-lélekkel vetette bele magát a munkába. Nem tudom, így van, de jó lenne hinni. S én hiszem is.

citromfű
citromfű 2008.06.27 22:53:50
citromfű 2008.06.27 23:06:40
Jezsuita bloggerek Olvassam vagy ne olvassam? 2008.06.21 00:00:00
A korábbi generális, P. Kolvenbach egyszer a maga szokott humorával a római Írók Házát úgy mutatta be egy illusztris vendégnek: „Ez az Írók Háza. Az írók a második emeleten laknak. Az olvasók a harmadikon.” A kultúrkritikusok viszont arról panaszkodnak, hogy a…..
citromfű 2008.06.27 02:04:20
Sartre is arról volt híres (állítólag) hogy tucatjával írta a saját könyveit, míg másoktól egyetlenegyet sem olvasott el. Némi iróniával (ami nem jellemző ránk) hozzátehetnők: meg is látszik rajta - nem tud "kívülről" (külső szemmel) gondolkodni.

Azért az egyetemisták olvasnak néha, ha mást nem, hát tankönyvet! :)

Tényleg nem kell túldimenzionálni az olvasást (ezt egy könyvmoly mondja), ez is csak egy információ-befogadási forma a sok közül (viszont nagyon mély, hatékony, ha adott egy kis csend is hozzá)

Izrael egyik nagy, magyar származású politikusa úgy nyilatkozott: ateista vagyok - kedvenc könyvem a Biblia. A legjobb történelmi könyv.
A Biblia igenis történeti könyv - a kérdés az, hogy minek a történetéé? Egy megélt, személyiség (élet-)
formáló valóságé vagy egy ideológiáé (a sok közül)?
Itt tudom nagyon értékelni "fityissz" és enikő kommentjét...
citromfű 2008.06.27 02:05:55
Jezsuita bloggerek "Táncoslábú tisztelendő" 2008.06.22 18:52:00
Jezsuita életem első éveiben egyáltalán nem tartottam vonzó egyéniségnek a rend alapítóját, Loyolai Szent Ignácot. Ha nem is tartottam „egy középkori Hitler”-nek, vagy „az ellenreformáció véreskezű angyalának”, aminek - a Reakció blog egyik…..
citromfű 2008.06.27 01:41:30
Emlékszem, az egyik (egyetemi) órámon, amit egy meglehetősen keresztényellenes tanár tartott, tett egy kijelentést, miszerint "Jézus egy aszkéta volt". Amikor megkértem, hogy támassza alá ezt a kijelentését (ahogy azt egyébként minden más esetben szokás), pl. egy evangéliumi idézettel, meghökkent, és azt válaszolva: ez olyan nyilvánvaló, hogy nem kell alátámasztani. További nógatásomra előcitálta a 40 napos böjtölést a pusztában. Feleletképpen a kánai menyegzővel hozakodtam elő (aki látott már zsidó esüvőt, tudja miről beszélek), a nagy (de legalábbis ünnepélyes)
étkezésekkel, ami végigkíséri a megváltó életét (a vámosnál, a szenvedés előtt), a szaporításokkal...
s nézzük csak meg a képeit: élő víz, IGAZ gyöngy...
nem arról van itt szó, hogy a megcsömörlésig vitt élvezetekkel szemben az egyszerű, belső (égi) örömmel telítődött "földi jókat" állítja szembe?

Ilyennek képzelem Loyolai Ignácot is.
citromfű 2008.06.27 01:45:35
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása